Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-01-22 / 7. szám
or.,a’baadeninhgi zähringi oroszlánrend nagykeresztjét; ezredesekbül: de le Comte Ferencz , pattantyús parancsnok a’ mainzi szövetségi várban a’ porosz kir. vörös sasrendnek, hannadosztályi díszjelét; kapitányokbul : »Salis Károly b. Koudelka b. 40 sz. gy. ezr., mainzi várkormányzósági se°éd. a’ porosz kir. vörös sasrend harmadosztályú diszkjelét és a' hassziai nho-i Lajosrend kiskeresztjét; Wurmb Gyula, mérnöktestnél a’ porosz kir. vörös sasrend harmadosztályú díszjelét ; Unger János Fitzgerald ,Si sz. könnyűlovas ezr. a’ luccai hűségi katonai sz. Györgyrend másodosztályú díszjelét; Jaeger Fridrik, orvostanár, cs. kir. tanácsos, és tanító az orvos-sebészi Józsefakadémiánál, a hassziai ahgségiLajosrend kiskeresztjét, és az ottomán érdemrendet; Minas Ferencz orvostanár , zimonyi vesztegintézeti igazgató , és Neuner Jakab , orvostanár, főorvos, az ottomán érdemrendet ; Neuberg János , mainzi tábori lajstromzó , a' porosz kir. vörös sasrend negyedosztályu diszkjeiét. — SCHODELNÉ asszony köztiszteletű dalnok művésznőnk Normálján felléptiért a' pozsonyi ifjúságtól méltánylatul egy gazdag aranyoznia ezüst sarlót, a' Montecchi ’s Capuletti daljátékbeliért pedig elragadtatott tisztelőitől egy aranykoszorút’s háromezer ezüst ft értékű ékszert mere ajándékul a' Hon művész szerint. 1111 érik a. Seagul raknaszád, nov.lokán Stiojanekot elhagyván, megérkezzen Liverpoolba. Födelén volt Candida Baptista, egykori brazíliai pénzügyminister, ki császárjától a’szentpétervári udvarhoz követül van kinevezve. Úgy hallatszik, utasítást nyert, Londonban némi statuskölcsön végett alkura léphetni, ezenkívül fel van hatalmazva bizonyos európai herczeg ’s a’ brazíliai császárnak testvérnénje, dona Januária közt (szül. martz. 1rén 1822) házasságot eszközleni. Ney gróf, a hires marsai fia és a brazíliai udvarnál franczia követségi mellettes (attaché) is e’ lakható vendégei közt volt. Politikai újdonságokban Riojaneiro most igen meddő. Spanyolország. (Cabrerat betegnek hírlik.) Az Eco de Aragon szerint Cabrera halálán volt. Betegsége annyira növekedék, hogy végre az utolsó kenetét is ráadták, miután négyszeri érvágás sem akart segítni baján. Cabrera halála csak hamar véget vetne a’polgárháborúnak Spanyolországban, mert csupán e’ főnök lelkesíti az egész carnosi pártot ’s halála minden esetre végkép eloszlatná a’ zendülők egész táborát — Anglia. (Monmouthi esküttszék-ülések.) Monmouthban dec. 3 ükén meg mílyilá ölésit az esküttszék azon chartisták ellen , kik a’ newporti zendület miatt börtönbe kerültek. Fő-és középranguak közül nagy tolongás mutatkozék, mig a’ dolgozók feltűnő közönyösséggel látszottak ez ügy iránt viseltetni. A' törvényszék közelében levő utczákon erős őrcsapatok lépdeltek , s a város egész katonasága’s rendőrsége talpon volt. Azon 12 fogoly , kik ellen dec. mikén a vádló esküttszék azon végzést hozá, hogy ,,sürgetés körülmények forognak fönellenök, mellyek szerint ők lehetnek a’ merény eszközlőji,“ nagyszámú őrcsapat kíséretében érkezik a’ törvényszéki terembe, mellytöl egészen a’ városi börtönig lövészcsapat volt sorba állítva. A’ foglyok mind tiszteletes és értelmes tekintetű, ’s hármat kivevén , gentlemani öltözetű férfiak , két csapatban érkeztek; minden egyes fogoly nemcsak kezén viselt békét, hanem azonkal iatonkint erős láncz kapcsoló őket egymáshoz. Nyugott határzottságu arczki- fejezések , és azon gyöngédség , mellyel mindegyik a’ láncz mozgásira figyelt, hogy valamikép fájdalmat ne okozzon szenvedő társának, általános részvétet ébresztő irántuk. A’ terembe léptükkor a‘ három biztos és koronás tanácsos , a‘ főügyvéd 's kormány-ügyvéd , Talfourd, Ludlow, Whiteside és Talbot már jelen voltak. Ez utóbbi kettő az esküttszéki páholy ellenében ült. A vádlottak védelmére Poltok és Fitzroy Kelly parlamenti követek jelentek meg és Thomas ügyvéd. Ezek szemközt ültek a' birákkal, hátat fordítva védenceiknek. Közel hozzájuk Feargus O’ Connor mint néző foglalt helyet ; ő és John Frost egyetlen tekintettel sem mutatók, hogy ismerik egymást. A' Clerk of the Arraigus (törvényszékírnok, ki a’ vádiratot fölolvasni szokta) , elolvasá ezt most ; neve hallásakor minden fogoly fölemelni tartozék kezét. A’ vádiratra kevés figyelmet fordítottak a’ foglyok , mivel tartalmát már úgy is tudák. Frost szeme mozdulatlanul függe azon helyen, hol a’ londoni lapok levelezőji ültek. Most minden fogolyhoz külön e' kérdést intézek:,,Vétkes élne’ hazaárulásra nézve, vagy nem; mit mond Ön?“ Frost szilárd hangon felelé: „Nem vagyok vétkes !“ A’ többiek válasza is igy hangzók. Ezután a’ kis esküttszék összeállításához fogtak, melly előtt a' vérbirósági részletes vallatások folyni szoktak 's melly végítéletet hoz a’ vétkes vagy nemvétkes kimondása által. A’ megyei eskübirák névsorát felolvasók. Ezután Pollok kiváná , hogy Frostnak gyöngélkedő egészsége miatt szabad legyen leülni, mit az esküttszék azonnal megengedi. A’kis esküttszék alakítása következőleg történik : a’megyei esküttek névjegyzékéből 48 férfit választ a’ sheriff. Ezúttal Pollok külön kivonatára golyózás szerint ’s nem betűrendben olvasá föl a' neveket a’ sheriff. E’ 48 férfi nevét tudatják a’ vádlottal, ki) mind elmellőzheti, ha érdekelve gondolja e’dologban lenni a’ sheriffet, melly esetben aztán más tisztviselőre bizatik a’jegyzékkészités. Ha a’ vádlottnak nincs oka illy bánásmódra, vagy ha a’ 21k jegyzéket terjesztik ebbe, akkor 2) a’ 48 férfi közül 20at minden ok nélkül elmellőzhet, sőt felségsértési pörben 35nt is ; a’ többiek ellen mindazáltal okokkal kell támogatnia kifogásit, mellyek 4 részre oszlanak: a) propter honoris respectum , ha a’vádlott igen főrangú ; ii) propter defectum , ha az eskü nem maradhat meg a’jegyzéken ; c) propter delictum, ha a bűnös gonosz tett miatt vádolhatja az esküttet ; d) propter affectum, ha szenvedélyesnek tartja öt. Mini ez esetben új jegyzéket kell készíteni,ha a’megkivántató mennyiség nincs betöltve, ’s ezt mindaddig folytatják , mig 12 férfi találkozik, kiket a’ vádlott tökéletesen pártatlanoknak ismér meg. Ezek képezik aztán a’ kis esküttszéket. Ez alkalomkor olly ügyesen használta Frost ügyvéde az elmellőzési jogot, hogy csak esti 5 órakor állhatott össze az esküttszék, mire az ülést elhalasztók. Január isején ismét összeült az esküttszék, ’s a’főügyvéd fölolvasáa’ korona nevében a’ vádiratot, miután előbb az eskütteket meginté, hogy minden eddig hallott körülményt feledvén e’tárgyra nézve csupán a’ vádlevél tartalmát vegyék’s tekintsék vezérfonalul. Frost ellen többi közt ezen stílyos vádakat cincsé : „háborút indított a’királyné ellen birodalmában ; a’ népet a’ királyné letételéres méltóságától megfosztására bujtogatá; háborút gerjesztő a’ királyné ellen, hogy kormányzás-változtatásra kényszerithesse őt.“ A’ vádlevél-fölolvasás után eloszlott a’ gyűlés. Ez első két ülést ünnepélyes méltóság díszesité. Általányosan hiszik, miszerint az esküttszék néhány vádlottat halálra fog itélni ; de arról is előre meg van mindenki győződve, hogy a’ királyné nem fogja embervérrel undokítni menyekzőjét. ’S épen e’ közvélemény rovására újabb vétkeket halmoznak a’ chartisták, mindenütt sötét fenyegetéseket szórván a’kormány ellen. Különösen a’ birminghami chartisták daczoskodnak leginkább, ’s egy közülök , bizonyos Brown , annyira ment, hogy tagjává választatá meg magát a' nemzeti gyűlésnek. Fustell nevű chartista igy nyilatkozók ez alkalomkor : ,,A’ királyné nem látszik a’népalkotmányhoz szítni; de nekünk angoloknak törvényünk van , melly szerint a’ fejdelem elveszti jogát a' trónhoz , ha a' néptöbbség kivánatának nem hódol.“ Porter még világosabban fenyegetőzött, mondván : „Nem szándékom részletesen elsorozni a’nemzeti gyűlés terveit; de jelentem Önöknek, hogy rövid idő múlva próba fog történni, melly a’ társaságot szivéig renditendi meg, ’s elszántsága által egész Európát bámulásra fogja ragadni.“ — (A’ monmouthi vádlottak védelmezése megkezdeték.) A’ vádtanuk kihallgatása után ,Monmouthban Pollock megkezdé védencze, John Frost utalmazását és igen díszes beszédet monda. Törekvése leginkább annak megmutatására czélzott, miszerint a’ newporti esemény nem volt felségsértési merény, hanem csupán közönséges lázongás minden határzottabb czél nélkül, melynél alig lehete munkásságot kifejteni John Frostnak. Különös nyomatékosságot ada továbbá azon körülménynek, mit több mentő tanú erősíte , hogy Frost számos alkalomkor határzottan minden erőszak ellen nyilatkozók, következőleg Newportban csupán bizonyos vak tűz által engedhető magát törvénytelenségre ragadtatni. Frost e’ napon igen levertnek látszék. »Stephens lelkész több más chartistával együtt még folyvást fogoly a chesteri várban , hol meglehetős kemény bánásmódot tapasztal. Politikai nézetei azonban higgadni látszanak. Francziaország. (Követkamrai ülések. Kivonatok a' válaszföliratból. Villemain beszédje.) A’ janszki követkamrai ülésben felolvasók a válaszföliratot, mellynek több helyett élénk tetszéssel fogadók a’ követek, különösen azokat, mellyek Lengyelországot és Afrikát tárgyazák ; az előbbire nézve Harcourt grófnak köszönhetni az indítványt. Kelet és Lengyelország állapotára ezt jegyzi meg a trónbeszéd : „Francziaország politikája nem engedheti, hogy bármelly európai hatalom az ottomán birodalom függetlenségét fenyegethesse, mellynek föntartatása olly lényegileg szükséges az általános békeföntartásra. Midőn azonban időn szentesítette jogokat otalmaz a’ franczia politika, egyszersmind méltányos az események iránt és nem hanyagolja el az újabb jogokat. Azon szerződés,melly által annyi érdek-kiegyenlités eszközlendő, mindezeknek szilárd tartósságot köteles biztosítani. Fölséged azon reményt táplálja , miszerint a’ nagy hatalmak együttmunkálása rövid idő múlva kedvező kifejlést eszközlend. — Minden kérdésnél, melly a’világot meghasonlítja, csak igazsághoz folyamodik Francziaország, s nem kíván semmi mást, mint minden jog kölcsönös tiszteltetését. Mikép szűnhetnék meg tehát Európát a régi lengyel nemzetiségre és azon elhanyaglott biztosítékokra emlékeztetni, miket szent szerződések nyújtanak azon nagylelkű nemzetnek, mellynek szenvedésit napról napra halmozni látszik az idő.“ E’ czikkek vitatása igen érdekes leendő a legközelebbi ülésben. — A’ paiikamrában van. Gkán Noailles megtámadá a’ kormány keleti politikáját, mire Villemain ezt válaszola: „Törökorság és egy ügyes, fáradhatlan és reményre és segélyforrásokra nézve kiapadhatlan kormány közt háború ütött ki. Ausztria és Anglia átlátván az ottomán birodalmat fenyegető veszélyt, közbenjárniuk és kieszközlék, hogy Russziának meg kelle állapodnia és Törökország nem sülyedhete rendkívüli mélységbe. Melly hatalom, melly kormány ellenző akkor e’ közbenjárulást, ’s vált meg Angliától és Ausztriától ? Az 1829i politika, a’tuileriák akkori kormánya volt az melly vonakodék a’közbenjáró hatalmakat gyámolítani. Az 1830 előtt kötött drinápolyi szerződés , a’ restauratio által pártolt szerződés volt az, melly Törökországot gyöngítő , és azon további czélokat erősítő, miket bizonyos nagy hatalom azóta ugyanannyi türelemmel, mennyi elszánt szilárdsággal törekvők előmozdítani. Mondják, mikép 1833 ban a’ franczia követ három nappal később érkezők Konstantinápolyba, mint kellett volna. Azon követ megérkeztét mindazáltal erőteljes nyilatkozat követe , mellyely távolittatását kiváná azon idegen hajóhadnak, mellyet veszélyesnek tartott a’ török birodalomra nézve, mert ez országot ótalmazni kell ugyan, de ez ótalmazásból is szükségkép gyengítés és aljasitás származik. Nem diplomatánk hanyagsága, nem követünk elkéste okozó a’ hunkiar-iskelessii szerződést, melly nem épen ’s leginkább csak a franczia politikát sértő és lepő meg. Másfelé kell ezen vádat irányozni, egy hatalom felé, mellynek őrszemeit pillanatnyira ki tudók játszani. "S ha Önöké’ hatalomnak olly félelmetes ügyességet tulajdonitnak, mikép csodálkozhatnak, hogy Francziaország, melly e’ tárgyban kevésb sze