Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-09-16 / 75. szám
suli szándékát . ..Én házasodni akarok, az idő olly szép. «Ily alkalmasan* politikai *s erkölcsi javításra a kilátás olly kedvező, hogy én tovább nem bírok ellenállni az anyatermészet isteni ösztönének: azért én öszsze akarok kelni egyikével az ész, szív, lélek, vagyon, szépség és finom bánásmód által legragyogóbb némbereknek, kit valaha hosszú vándorlásom alatt a siralom völgyében láttam. Mint egyes ember tiz éven keresztül dolgoztam a világ javításán, egy magam, egy női lélek isteni izgatásának segitsége,gyámolitása nélkül. Azon időszak ollyan volt, mint sivatag pusztában vándorlás. Csak egy nő, egy szép, erényes, kellemes, hajoló angyali nő változtatja az emberi élet útját az örökkévalóság felé rózsás ösvénnyé, és virágoztatja mint édeni rózsákat. Néhány nap múlva is keresztyén egyház szertartása szerint összekelek a föld egyik legjelesb, legtökéletesb, legszebb fiatal hölgyével. Neki van kincse , én kincset, nagy kincset kerestem és találtam. Stoningtoni váltója, manhattani tőkéje nincs ugyan, de tisztasága és őszintesége fölér fél millió pengő pénzzel. Van ennyi egy ingadozó bankban ? Józan észben, és csínban fölér másik félmillióval; szellemben, lélekben és szépségben milliók milliójával, olly érték, melly a' világ minden rohadt bankjának pengő pénzit meghaladja. Isten úgy akarta, hogy a' Herald jövedelme körülbelül annyira rug,mint az elnök évi fizetése. A’ mindenható isten áldása veletek! James Gordon Kennet.— Utóirat : Azon ostoba czimboraságnak, melly kevéssel ezelőtt a' Heraldot megtámadta, szolgáljon tudomásul, hogy mi most kedves!) dologgal foglalatoskodunk, mint az ő bohóságaik. Házasságunkig és a’ mézes hetekben nincs rajok vesztegetni való időnk. Aztán majd utánuk látunk a' gazoknak, ha csak e’jelen esemény következében természetünk nem változik.“ — Spanyolország(kV két királyné Valenciában.) Valenciában nem nagy örömmel fogadá a’nép a’két királynét , a’ helyhatóság pedig egyenesen meg is támadá lapjában a’ kormányzó királynét. O'Donnell ellenben folyvást legragaszkodóbb hűséget tanussta irántok, mit a’kormányzó királyné rendkívül megelőző nyájas bánásmóddal viszonza. O'Donnell még csak 32 éves erőteljes férfi, kiben tökéletesen bizhatik a’ királyné, minek következében alig fogja elveit változtatni, és igy igen félhetni, hogy az ingerültséget lángokra gyujtandja a' kormányzó királyné makacssága, mit aztán könnyen újabb vérengzés fogna követhetni. Jelenleg uj ministereket keres a' királyné, kik nézeteivel jobban megbarátkozandnak, mint az eddigiek. Espartero mindezekhez hallgat ’s pillanatnyira egészen visszavonult a' politikától. — Angust. (Albert hg londoni polgárrá választatva. Elegy.) Albert liget, ki nem rég 22ik éve betöltésivel nagykorúságra jutott, London város polgári közé soroztaték.Az illető ünnepély aug. 30 án ment véghez Huildhallben. A’ lakomára azonban nem jelent meg a’ hg. — Az egyiptusi basa ellenszegülési szándékáról a’ ministeri Globe igy nyilatkozik. ..M. Ali ellenállása csak rövid ideig fogj tartani és sikertelen leend. Legvalóbbszinű, hogy azonnal engedni fog, mihelyt észreveendi, miszerint Francziaország csupán semleg viselendi magát. Palmerston nyilatkozata elég világosan tanúsítja, mikép Francziaországot koránsem hanyagolták el a’ keleti kérdésben a' nagyhatalmak, hanem inkább minden szükségesnek látszó lépést tudattak vele, folyvást igen kívánatosnak nyilatkoztatván együttmunkálatát a’ török birodalom föntartására, annyival is inkább, minthogy Francziaország többször határzottan oda nyilatkozik, miszerint rendkívül szivén fekszik Törökország függetlensége megóvása. Francziaországnak tehát épen nincs joga panaszkodni , hogy a’ történetekről nem volt ilyőn értesítve. Bízván a’ franczia nemzet ’s kormány visszatérendő józan gondolkozásában, reményijük , hogy a" Francziaország és Anglia közti háborút még távul eseménynek tekinthetjük. Kívánatos, hogy azon baráti kötelék, melly a’ két nemzetet egymáshoz kapcsolja, soha ne szakadjon!“ —Hohenlohe hg aug. 3 tikén Antwerpbe utazott. — Francziaország« (A’ kormány a tőzsér-csalások ellen törvénykezést rendel. Eleg)r) Paris, aug2zskén. .. A’ pecsétőr egyenes parancsára azok ellen, kik nyugtalanító álhírek terjesztése által a’ tőzsércsarnokban rögtön keretcsökkenést és ennélfogva sok kárt okoztak, a’ főügyvéd törvényes keresetet indita meg. Valamennyi párisi lap örvend ez eseménynek a’ nyilványos hitelföntartás tekintetéből ; de a’ Charivari nem meri magát örömnek egészen átengedni, mert azt hiszi,hogy varjú varjúnak nem vájja ki szemét, és a’ ministerelnök iia ellen nem igen lehet majd szigorú a' törvény, ámbár épen ő vitte véghez a* legnagyobb tőzsérfogásokat.— A’kormány a’cannesi szökevényeket már nyilványos munkákra kezdi használni. — A Courier de Bordeauxban Fonfredeigy nyilatkozik. ..Thiers azon ellenmondásának egy szavaiéul igaz, mellyet St. Aulaire gr. küldetése iránt a Moniteurben közhitt. Az illy tagadás csak nagyobbithatja azon rész hitelt, mellyben Thiers már úgy is áll, mindent tagad, miből pillanatnyi zavar hárulhatna reá, és utóbb őszinteség’ fordulat alkalmával ismét mindent kivall. így jön legközelebb a’ Revue des deux Mondes azon czikkében, mit parancsára Mignet irt. E’ kétszinüségi elv igen sajnos, mert minden hibájánál többet árt a’ ministerelnöknek. Metternichg azért nem igen hajlott Thiers közbenjárását elfogadni, mert nem rég elámitni törekvők őt Thiers. Mondá ugyanis, miszerint nem teend próbát a’nagy hatalmak tudta nélkül egyenes és közvetlen kibékülésre a’porta és M. Ali közt, holott ugyanazon pillanatban Periért titkon Alexandriába kühlé a’ basához, hogy a’ török hajóhad kiadására és békekötésre bírja őt a' portával,ellenkező esetben pedig Francziaor elválásával fenyegesse. Ez ajánlatra így válaszolt az öreg basa : „Ha Francziaország segít engem, úgy ellenkezem; ha Francziaország elhagy, úgy is ellenkezem; ha Francziaorcziaország ellenem támad, úgy ellenkezem.“ Miután Perier küldetése eszerint nem sikerült, czélját a miniszerelnök eltagadó. A’világosan látó ausztriai statuskanczellár azonban minden léptét jól ismerő Thiersnek Alexandriában, és tagadással nem engedő magát jégre vezettetni. Illy szerep mellett a' ministerelnök tehát csak veszthető, és becsülete sem nyert semmit, akár mint kormányférfit, akár mint magányos embert tekintsük őt.E szempontból Thiers jelleme olly annyira is méretes már, hogy legjobb baráti is félve közelitnek hozzá, mert minden ügyben zavarba hozatastól tarthatnak.Guizot megküldé már egész hivatalos levelezésit a miniszerelnökkel párisi barátinak, hogy szükség esetén, ha t. i.jelleme gyanúba jönc , illőn használhassák azokat. 1.’ szerint Thiers ügyei nem legjobb rendben állnak.“ — fHivatalos béke-remények. Elegy.) A’Moniteur aug. 27iki szála az ügyek jelen állapotjárul igy nyilatkozik: „Több 1. kormány-nyilatkozást kíván némelly ügyekben, például meghatalmazott küldetése iránt a porta által M. Ahhoz a’ négyes szövetség határzatinak tudtára adásával, és Stopford hajóvezérhez küldött parancsok iránt, azonnali tettleg föllépésre. Tudhatná mindenki, hogy a’ kormány nem nyilatkozhatik naponkint mind azon mondákra, mik a’ közönség közt szárnyalnak. Illy dolgokat épen olly nehéz tagadni, mint igenlem, sőt néha épen lehetlen. Meg lehet mindenki győződve, miszerint a’ kormány semmi valódi tett dolgot, melly nagy mértékben érdemlendi meg a' közönség figyelmét, nem hagyand illő nyilványitás nélkül ; egyébként azonban hallgatni tartozik a' kormány, bár mikép kényszerítsék is szólásra. Mi a’ fönebbi két pontot illeti, azokra ezt mondhatni: a’porta meghatalmazottat külde M. Alihoz, és tudata vele a’szerződést. Stopford hajóvezérnek küldött minden parancs szükségkép az angol kormány titka. Véleményünk szerint azok, kik róla beszélnek, nem ismerik azt, és túlozva szólnak. Keleten kétségkül nemcsak egy esemény mehet véghez. Illy előrelátásból a kormány határzaii oda czéloznak , hogy Francziaországot olly állapotba helyezzék, mellyben azon veszélyeknek,mik becsületét vagy érdekeit fenyegethetik, homlokot fordíthasson. Legyen valamennyi párt azon egyről meggyőződve, hogy a’ kormány igen jól ismeri a" rajta fekvő egész felelősséget. A’ kormány jól megfontolja kötelességit, teljesítni fogja is azokat és legszentebbei közzé számítja azt, hogy Francziaország ne legyen roszul készülve a’jövendő eseményekre. Mi egyébiránt folyvást hisszük , hogy ez események békés tárgynak leendnek.“—A’ jour, du Havre igen illetlennek tartja, hogy Joinville hű szilonai útjában már négyszer kikötött, és tánczvigalmakat adott hajóin. — Laffarge Mária pere sept. 3- kán, Eliçabideé pedig mikén kerülend esküttszékekibe. — (Lapvélemény az angol ministerség nyilatkozatáról a’ négyes szövetség iránt, Elegy.) Paris, aug. 30 ikán: ,,A’ jour, des Débats ma már nem kétli többé azon nyilatkozat valódiságát, mit Palmerston a franczia kormányhoz a’ keleti ügyben alakult négyes szövetség létesülte előtt intézett, és a’kérdéses oklevél azon helyét, melly szerint „Francziaország semmi esetre nem ellenzendi azon rendszabályokat, miket a’ négy hatalom szükségesnek tartand az egyiptusi basa megegyezte kieszközlésire“, következő jegyzetekkel kiséri : „Francziaország semmi esetben nem járuland közben, ezt mondjátok ? Ám vigyázzatok jól, mi fog történni. Ti most fegyvert és lőszert küldöttetek a’ szyriai zendülőknek, 's most újra azon játékhoz fogtok, mellyben egykor már csalatkoztatok. Ha a szyriai zendülést csak léhán mozdítjátok elő, úgy M. Ali ismét elnyomandja azt, és Anglia közbenjárulta aztán valódi gyávasággá aljasul ; ha pedig veszélyesnek találja a’játékot a’ hasa és a’ zendülés állhatatosságában európai biztos kezeket gyanít, akkor előnyomulást parancsolana fiának ;s hogy azt tenni fogja, abban pillanatnyi kétséget sem helyezhettek. És mit fogtok ti majd azután tenni? Talán, mint a’ Times gyanítja, a' kopenhágai és navarrai hős tetteket szándéktok megújítani, és Alexandriai és az egyiptusi hajóhadat a’ törökkel együtt felgyújtani? "S ha ezt csakugyan megteszitek, vélitek, hogy gátolni fogjátok azzal Ibrahim és a moszkok Konstantinápoly felé nyomulását? E pillanattól nincs többé kezeitekben a’ közbenjárás, mert Russziának csináltatok helyet. Ezek véleményünk szerint igen komoly lehetőségek. És mégis állítjátok, hogy a’ franczia kormány nyilványitá, miszerint semmi esetben nem fog közbenjáróimi, habár Konstantinápolyt foglalnák is el a' moszkok ? Ez egyáltaljában lehetetlen. Mi nem tudjuk, miben öszpontosulnak a’ franczia kormány kivánati és határzati; de hiszszük, hogy azok leginkább majd a’ bekövetkezendő körülményektől függnek. A’ politika általános vezérlete fölött mindenkinek nyitva áll az ellenőrködés; de a’ rendszabályok, miket a’ rendkívüli események megkívánhatnak, csupán a’ végrehajtó hatalom körébe tartoznak. Mi csak annyit tudunk, hogy Francziaország nem leend nyögött néző, mihelyt valami esemény az európai súlyegyet megrendítendi. Ez okból volt kénytelen a franczia kormány oda nyilatkozni, miszerint békeföntartásra mindent el fog követni , de egyszersmind föntartja magának idővel körülményekhez képest határozhatni, és teljes szabadsággal cselekedhetni. És ez azon egyetlen út, melly Francziaország érdekeihez és becsületéhez illik, ámbár egyébiránt Francziaországra nézve nem nagy baj : akár a’ basa bírja Szyriát, akár pedig a szultán hatalmába essék az vissza. — Crouy-Chanel aug. 29-kén a paiiszéki vizsgálóbiztosság előtt tagadó, hogy Napóleon Lajostól 250 ezer frankot kapott Lajos Fülöp elfogatására, hanem csupán 140 ezer frank vételét valla meg hirlap-alapításra. Egyébiránt, állítása szerint, ő 1839 óta semmi összeköttetésben nem állott Lajos hggel és a boulognei merényről nem volt értesítve. — Lyoni levelek szerint aug. 28ikán reggel több elfogatás történt ottan. — Magánykörökben beszélik,hogy Lajos Fülöp az éjszaki követek előtt igen határzottan nyilatkozék, és többi közte’