Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-09-16 / 75. szám

sul­i szándékát . ..Én házasodni akarok, az idő ol­ly szép. «Ily alkalmasa­n* politikai *s erkölcsi javításra a kilátás olly kedvező, hogy én tovább nem bírok ellenállni az anyatermészet isteni ösztönének: azért én ösz­­sze akarok kelni egyikével az ész, szív, lélek, vagyon, szépség és finom bánásmód által legragyogóbb némbereknek, kit valaha hosszú vándorlá­som alatt a­ siralom völgyében láttam. Mint egyes ember tiz éven ke­resztül dolgoztam a­ világ javításán, egy magam, egy női lélek isteni iz­gatásának segitsége,gyámolitása nélkül. Azon időszak ollyan volt, mint sivatag pusztában vándorlás. Csak egy nő, egy szép, erényes, kellemes, hajoló­ angyali nő változtatja az emberi élet útját az örökkévalóság felé ró­zsás ösvénnyé, és virágoztatja mint édeni rózsákat. Néhány nap múlva is keresztyén egyház szertartása szerint összekelek a­ föld egyik legje­­lesb, legtökéletesb, legszebb fiatal hölgyével. Neki van kincse , én kin­cset, nagy kincset kerestem és találtam. Stoningtoni váltója, manhatta­ni tőkéje nincs ugyan, de tisztasága és őszintesége fölér fél millió pengő pénzzel. Van ennyi egy ingadozó bankban ? Józan észben, és csínban fölér másik félmillióval; szellemben, lélekben és szépségben milliók mil­liójával, olly érték, melly a' világ minden rohadt bankjának pengő pénzit meghaladja. Isten úgy akarta, hogy a' Herald jövedelme körülbelül an­nyira rug,mint az elnök évi fizetése. A’ mindenható isten áldása veletek! James Gordon Kennet.— Utóirat : Azon ostoba czimboraságnak, melly kevéssel ezelőtt a' Heraldot megtámadta, szolgáljon tudomásul, hogy mi most kedves!) dologgal foglalatoskodunk, mint az ő bohóságaik. Házas­ságunkig és a’ mézes hetekben nincs rajok vesztegetni való időnk. Az­tán majd utánuk látunk a' gazoknak, ha csak e’jelen esemény következ­ében természetünk nem változik.“ — Spanyolország­(kV két királyné Valenciában.) Valenciában nem nagy örömmel fogadá a’nép a’két királynét , a’ helyhatóság pedig egyenesen meg is támadá lapjában a’ kormányzó királynét. O'Donnell ellenben folyvást legragaszkodóbb hűséget tanussta irántok, mit a’kormányzó királyné rendkívül megelőző nyájas bánásmóddal viszonza. O'Donnell még csak 32 éves erőteljes férfi, kiben tökéletesen bizhatik a’ királyné, minek következében alig fogja elveit változtatni, és igy igen félhetni, hogy az ingerültséget lángokra gyujtandja a' kormányzó királyné makacs­sága, mit aztán könnyen ú­jabb vérengzés fogna követhetni. Jelenleg uj ministereket keres a' királyné, kik nézeteivel jobban megbarátkozand­­nak, mint az eddigiek. Espartero mind­ezekhez hallgat ’s pillanatnyira egészen visszavonult a' politikától. — Angu­­st. (Albert hg londoni polgárrá választatva. Elegy.) Albert liget, ki nem rég 22ik éve betöltésivel nagykorúságra jutott, Lon­don város polgári közé soroztaték.Az illető ünnepély aug. 30 án ment vég­hez Huildhallben. A’ lakomára azonban nem jelent meg a’ hg. — Az egyiptusi basa ellenszegülési szándékáról a’ ministeri Globe igy nyilat­kozik. ..M. Ali ellenállása csak rövid ideig fogj tartani és sikertelen le­­end. Legvalóbbszinű, hogy azonnal engedni fog, mihelyt észreveendi, miszerint Francziaország csupán semleg viselendi magát. Palmerston nyilatkozata elég világosan tanúsítja, mikép Francziaországot korán­­sem hanyagolták el a’ keleti kérdésben a' nagy­hatalmak, hanem inkább minden szükségesnek látszó lépést tudattak vele, folyvást igen kívána­tosnak nyilatkoztatván együttmunkálatát a’ török birodalom föntartásá­­ra, annyival is inkább, minthogy Francziaország többször határzottan oda nyilatkozik, miszerint rendkívül szivén fekszik Törökország füg­getlensége megóvása. Francziaországnak tehát épen nincs joga panasz­kodni , hogy a’ történetekről nem volt ilyőn értesítve. Bízván a’ franczia nemzet ’s kormány visszatérendő józan gondolkozásában, reményijük , hogy a"­ Francziaország és Anglia közti háborút még távul eseménynek tekinthetjük. Kívánatos, hogy azon baráti kötelék, melly a’ két nem­zetet egymáshoz kapcsolja, soha ne szakadjon!“ —Hohenlohe hg aug. 3 tikén Antwerpbe utazott. — Francziaország« (A’ kormány a tőzsér-csalások ellen törvénykezést rendel. Eleg)r) Paris, aug2zskén. .. A’ pecsétőr egyenes parancsára azok ellen, kik nyugtalanító ál­hírek terjesztése által a’ tőzsércsarnokban rögtön keret­csökkenést és ennélfogva sok kárt okoztak, a’ főügyvéd törvényes ke­resetet indita meg. V­alamennyi párisi lap örvend ez eseménynek a’ nyil­­ványos hitelföntartás tekintetéből ; de a’ Charivari nem meri magát örömnek egészen átengedni, mert azt hiszi,hogy varjú varjúnak nem váj­ja ki szemét, és a’ ministerelnök iia ellen nem igen lehet majd szigorú a' törvény, ámbár épen ő vitte véghez a* legnagyobb tőzsérfogásokat.— A’kormány a’cannesi szökevényeket már nyilványos munkákra kezdi használni. — A Courier de Bordeauxban Fonfredeigy nyilatkozik. ..Thi­ers azon ellenmondásának egy szavaiéul igaz, mellyet St. Aulaire gr. küldetése iránt a­ Moniteurben közhitt. Az illy tagadás csak nagyobbit­­hatja azon rész hitelt, mellyben Thiers már úgy is áll,­­ mindent tagad, miből pillanatnyi zavar hárulhatna reá, és utóbb őszinteség’­ fordulat al­kalmával ismét mindent kivall. így jön legközelebb a’ Revue des deux Mondes azon czikkében, mit parancsára Mignet irt. E’ kétszinüségi elv igen sajnos, mert minden hibájánál többet árt a’ ministerelnöknek. Met­ternich­­g azért nem igen hajlott Thiers közbenjárását elfogadni, mert nem rég elámitni törekvők őt Thiers. Mondá ugyanis, miszerint nem te­­end próbát a’nagy hatalmak tudta nélkül egyenes és közvetlen kibékü­lésre a’porta és M. Ali közt, holott ugyanazon pillanatban Periért titkon Alexandriába kühlé a’ basához, hogy a’ török hajóhad kiadására és béke­kötésre bírja őt a' portával,ellenkező esetben pedig Francziaor­ elválásá­­val fenyegesse. Ez ajánlatra így válaszolt az öreg basa : „Ha Franczia­ország segít engem, úgy ellenkezem; ha Francziaország elhagy, úgy is ellenkezem; ha Francziaorcziaország ellenem támad, úgy ellenkezem.“ Miután Perier küldetése e­­szerint nem sikerült, czél­ját a­ miniszerelnök eltagadó. A’világosan látó ausztriai statuskanczellár azonban minden léptét jól ismerő Thiersnek Alexandriában, és tagadással nem engedő magát jégre vezettetni. Illy szerep mellett a' ministerelnök tehát csak veszthető, és becsülete sem nyert semmit, akár mint kormányférfit, akár mint magányos embert tekintsük őt.E­ szempontból Thiers jelleme olly an­nyira is méretes már, hogy legjobb baráti is félve közelitnek hozzá, mert minden ügyben zavarba hozatastól tarthatnak.Guizot megkü­ldé már egész hivatalos levelezésit a­ miniszerelnökkel párisi barátinak, hogy szükség esetén, ha t. i.jelleme gyanúba jönc , illőn használhassák azokat. 1.’ szerint Thiers ügyei nem legjobb rendben állnak.“ — fHivatalos béke-remények. Elegy.) A’Moniteur aug. 27iki szál­a az ügyek jelen állapotjárul igy nyilatkozik: „Több 1. kormány-nyilatko­zást kíván némelly ügyekben, például meghatalmazott küldetése iránt a­ porta által M. Ah­hoz a’ négyes szövetség határzatinak tudtára adásával, és Stopford hajóvezérhez küldött parancsok iránt, azonnali tettleg föllé­pésre. Tudhatná mindenki, hogy a’ kormány nem nyilatkozhatik napon­kint mind azon mondákra­, mik a’ közönség közt szárnyalnak. Illy dol­gokat épen olly nehéz tagadni, mint igenlem­, sőt néha épen lehetlen. Meg lehet mindenki győződve, miszerint a’ kormány semmi valódi tett dolgot, melly nagy mértékben érdemlendi meg a' közönség figyelmét, nem ha­­gyand illő nyilványitás nélkül ; egyébként azonban hallgatni tartozik a' kormány, bár mikép kényszerítsék is szólásra. Mi a’ fönebbi két pontot illeti, azokra ezt mondhatni: a’porta meghatalmazottat külde M. Alihoz, és tudata vele a’szerződést. Stopford hajóvezérnek küldött minden pa­rancs szükségkép az angol kormány titka. Véleményünk szerint azok, kik róla beszélnek, nem ismerik azt, és túlozva szólnak. Keleten kétség­­kül nemcsak egy esemény mehet véghez. Illy előrelátásból a kormány határzaii oda czéloznak , hogy Francziaországot olly állapotba helyez­zék, mellyben azon veszélyeknek,mik becsületét vagy érdekeit fenyeget­hetik, homlokot fordíthasson. Legyen valamennyi párt azon egyről meg­győződve, hogy a’ kormány igen jól ismeri a" rajta fekvő egész felelős­séget. A’ kormány jól megfontolja kötelességit, teljesítni fogja is azokat és legszentebbei közzé számítja azt, hogy Francziaország ne legyen ro­­szul készülve a’jövendő eseményekre. Mi egyébiránt folyvást hisszük , hogy ez események békés tárgynak leendnek.“—A’ jour, du Havre igen illetlennek tartja, hogy Joinville hű sz­­ilonai útjában már négyszer ki­kötött, és tánczvigalmakat adott hajóin. — Laffarge Mária pere sept. 3- kán, Eliçabideé pedig mikén kerülend esküttszék­ekibe. — (Lapvélem­ény az angol ministerség nyilatkozatáról a’ négyes szö­vetség iránt, Elegy.) Paris, aug. 30 ikán: ,,A’ jour, des Débats ma m­ár nem kétli többé azon nyilatkozat valódiságát, mit Palmerston a franczia kormányhoz a’ keleti ügyben alakult négyes szövetség létesülte előtt in­tézett, és a’kérdéses oklevél azon helyét, melly szerint „Francziaország semmi esetre nem ellenzendi azon rendszabályokat, miket a’ négy hata­lom szükségesnek tartand az egyiptusi basa megegyezte kieszközlésire“, következő jegyzetekkel kiséri : „Francziaország semmi esetben nem já­­ruland közben, ezt mondjátok ? Ám vigyázzatok jól, mi fog történni. Ti most fegyvert és lőszert küldöttetek a’ szyriai zendü­lőknek, 's most újra azon játékhoz fogtok, mellyben egykor már csalatkoztatok. Ha a szyriai zendülést csak léhán mozdítjátok elő, úgy M. Ali ismét elnyomandja azt, és Anglia közbenjárulta aztán valódi gyávasággá aljasul ; ha pedig ve­szélyesnek találja a’játékot a’ hasa és a’ zendülés állhatatosságában eu­rópai biztos kezeket gyanít, akkor előnyomulást parancsolana fiának ;­­s hogy azt tenni fogja, abban pillanatnyi kétséget sem helyezhettek. És mit fogtok ti majd azután tenni? Talán, mint a’ Times gyanítja, a' kopen­­hágai és navarrai hős tetteket szándéktok megújítani, és Alexandriai és az egyiptusi hajóhadat a’ törökkel együtt felgyújtani? "S ha ezt csak­ugyan megteszitek, vélitek, hogy gátolni fogjátok azzal Ibrahim és a moszkok Konstantinápoly felé nyomulását? E pillanattól nincs többé ke­zeitekben a’ közbenjárás, mert Russziának csináltatok helyet. Ezek vé­leményünk szerint igen komoly lehetőségek. És mégis állítjátok, hogy a’ franczia kormány nyilványitá, miszerint semmi esetben nem fog közben­járóimi, habár Konstantinápolyt foglalnák is el a' moszkok ? Ez egyáltal­­jában lehetetlen. Mi nem tudjuk, miben öszpontosulnak a’ franczia kor­mány kivánati és határzati; de hiszszük, hogy azok leginkább majd a’ be­következendő körülményektől függnek. A’ politika általán­os vezér­lete fölött mindenkinek nyitva áll az ellenőrködés; de a’ rendszabályok, miket a’ rendkívüli események megkívánhatnak, csupán a’ végrehajtó hatalom körébe tartoznak. Mi csak annyit tudunk, hogy Francziaország nem leend nyögött néző, mihelyt valami esemény az európai súlyegy­et megrendítendi. Ez okból volt kénytelen a­ franczia kormány oda nyilat­kozni, miszerint békeföntartásra mindent el fog követni , de egyszer­smind föntartja magának idővel körülményekhez képest határozhatni, és teljes szabadsággal cselekedhetni. És ez azon egyetlen út, melly Fran­­cziaország érdekeihez és becsületéhez illik, ámbár egyébiránt Franczia­­országra nézve nem nagy baj : akár a’ basa bírja Szyriát, akár pedig a szultán hatalmába essék az vissza. — Crouy-Chanel aug. 29-kén a paii­­széki vizsgálóbiztosság előtt tagadó, hogy Napóleon Lajostól 250 ezer frankot kapott Lajos Fülöp elfogatására, hanem csupán 140 ezer frank vételét valla meg hirlap-alapításra. Egyébiránt, állítása szerint, ő 1839 óta semmi összeköttetésben nem állott Lajos hggel és a boulognei m­e­­rényről nem volt értesítve. — Lyoni levelek szerint aug. 28ikán reggel több elfogatás történt ottan. — Magánykörökben beszélik,hogy Lajos Fü­löp az éjszaki követek előtt igen határzottan nyilatkozék, és többi közt­e’

Next