Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-10-31 / 88. szám

Pest, szombat, oct. 31. M­.,ik szitus. FOGIIAljA'l1 ! Magyarország és Erdély­­kinevezések; budapesti napló; budai esperességi gyűlés, nemzeti színpadunkon játékszíni előadá­sok, ’s aj­t. ; biham­egyei közgyűlési határzat; torontálmegyei fisztujitás; válasz Székács Józsefnek; bibiai jóslat a’ keleti ügyben; válto­zások a’ cs. kir. hadseregnél; ’s a’ t.) Spanyolország (Espartero dictator akar lenni; verekedés franczia matrózok és spanyol katonák közt; a’ kormányzó királyné leköszönt; ’s a’ t.) Anglia(gőzös hajóhad; elegy; ’s a’t.) Francziaország (a’pairszék összehivatva az újabb gyilko­­lási merény miatt; elf­ogatások ; politikai tréfa-ekloga ; ’sa’t.) Oroszország. Olaszország. Schweiz. Svédország. Khina. Németország. Tö­rökország. Legújabb hírek. — IF?=sT!!rif?rt:i^s^;:rî::::!==;^~:iT:^r~srSgr;;£sJErffîF;^=v• ■ r.j.; r5==Tt-■ ■ ív:----=55 s Magyarország és Erdély. Zofia cs. kir. flignő f. é. octob. 24ikén esti 11 óra felé holt gyermeket szállt. A fens. egészsége ollyan, minőt az illy körülmények engednek. —­0 cs.’s ap. kir. fölsége Fridrik cs. fliget Saida ostrománál ki­tüntetett vitézségéért Mária Terézia katonai rendje kiskeresztjével di­­szesitni méltóztatott. A cs. ’s ap. kir. fóls. a’ magyar kir. udv. kamra építészeti számvevő­­osztályánál Berger József hajózási próbált mérnököt számvevő taná­csossá nevezni méltóztatott. 121i(lfd­.esti napló : A’ budai alesperesi kerület f. hó 28ikán tartá ez évi gyűlését Budán a’ kapuczinusok zárdájában. Jegyzőválasz­tás után többi közt határzatta jön „Religio és nevelés“ uj egyházi folyó­irat’s számos külföldi illynemü haviirat járatása, különösen az előbbire nézve még az végeztetvén, hogy azt e’ kerülethez tartozó minden lel­készjáratni tartozzék. Elfogadtatott továbbá azon üdvös indítvány is, hogy kerületi könyvtár-alapításra hoz, és külföldi hasznos vallási köny­vek szereztessenek. — Székes­fehérvári születésű Ivanovics Katalin szép tökélyü olajfestményt, saját készítményét, volt szives e’ napokban nem­zeti múzeumunknak ajándékozni. Honunk e'lelkes lyánya óévig képzé szép tehetségit egy jótékony hölgy segélye mellett Bécsben, ’s tavaszkor franczia és német földre szándékozik utazni, tanulmányit bevégzendő. Hir szerint leginkább történeti festészetnek fogja munkás életét szen­telni. — A’ beállott hideg következtében a’ budai várfokon már megszűntek a’ valóban ritka csíny szépítések.’sa’t.’sa’t.—A’ lánczhíd czölöpzetét már a’ budai part alatt is verik.—Néhány nap múlva kapható lesz Eggenberger József ’s fia könyvboltjában a’ „Színműtár“ 14ik füzete „Corday Charlotte“, eredeti dráma 4 szakaszban, irta Eör­­­­dögh István. A’ 15ik füzet már sajtó alatt van, ’s november utolsó nap­jaiban fog megjelenni 5 tartalma „Semmi roszat“, vígjáték 3 felv., Bon Ferencz után olaszból forditá holgyai Császár Ferencz, és „Lignerolles Luiza“, dráma 5 felvonásban , Dinaux és Legouvé után forditá Tompa Imre. E’ kettős füzet ára szinte csak 40 pgö kr leend. — Nemzeti szín­padunkon f. hó 2rikán bérszünettel „Svét korona*, és Veszter Sándor ze­ne- ’s tánczversenye; 24ikén „Czillei Fridrik“ Szigligetitől ; 25ikén „Majom és vőlegény*4; 26ikán „Két színész** és Veszter versenye; 27kén „Notredam­ei toronyőr“­ 28ikán„Sánta orvos** és Veszter zene- ’s táncz­­versenye 5 Veszter bandája játékának érdeke minden előadással növek­szik*, 29ikén „Belleisle Gabriela** jött színpadra. —Veszter bandája tavaszra ismét a’ külföldet szándékozik meglátogatni, hol annyi érdem­lett dicséretet aratott. — Sept. 24én a’ bihari közgyűlésen felolvastatott a’ 600 ns által aláírt folyamodás, a’ követek mellé adott négy írnok dolgában. Indítvány tétet­vén még a’ múlt decemberi közgyűlésen, az írnokok szaporítása iránt, a’ februárban tartott gyűlésre az egész nemesség meghivatott, ’s teljes többséggel, részint az ifjúság pallérozása’s tanulása tekintetéből, ré­szint a’ követek magányos erszénye kíméléséből, négy ifjúnak a’ nemes­ség általi fizettettése, a’ legközelebbi országgyűlésre meghatároztatok. Ezen közgyűlésen egy közrendü nemes felszólalása e’ tárgyban némi kedvetlenséget okozott, ’s helytelen előadása szigorú megfeddésre adott alkalmat : ezen történet szokatlan felekezetességet állított elő, ’s már az augustusi gyűlésben mintegy 200 nemes által a’ megyéhez folyamodás nyujtatott, mellyben az alólirtak magokat, ezen adatul, részint azért, hogy hírül sem adatott nekik a’megjelenés , részint mivel most is sok teher nyomja a’ köz nemességet, kik adózó telken laknak, — fölm­ente­­tésöket kérték. A’ megye Rendei rosszalván az efféle kü­lönszakadást előbbi határzatuk mellett megmaradván, a’ folyamodást félre vetették. — Később néhány tbiró, ’s megyei tisztviselő, ujabb aláírást nyitva, 600 nemessel aláíratva, e’ tárgyban felsőbb helyre folyamodott ’s ennek következtében jött a­ h. tanácstól egy rendelet, mellyben a’ megyétől a’ történtekről ’s feladásnak részletes kitételiről tudósitás kéretik. Nem kevés megilletődést okozott a’ Rendek előtt, hogy néhány tbiró ’s tisztvi­selő a’ helyett, hogy illő panaszt adott volna elő, alaptalan vádat terjesz­tett föl, mellyben mind a’ rendek méltóságát, mind az elnöki tekintetet sértve, az ifjúságnak az idő lelkéhez mért és kiszabott mivelődése ellen törekedni láttatott , valamint az is, hogy megnyitott aláírásokkal némelly tbiró és tiszta.faluról falura járván,a’nemességet ez üdvös határozat ellen bujtogatni, s félre vezetni akarta ’s bátorkodott. Melly tett szigorúan rosszaltatván, miután az aláírtak jelenvolt főnökei, azon kijelentés mel­lett, hogy most értvén csak meg, miként ez nem örökös adóképen tétetik a’nemességre, feladásukat visszaveszik, azon határozat létetett, hogy a’ Rédek hideg megvetéssel tekintik ez alaptalan vádat, ’s előbbi határo­zatuk mellett tovább is maradva, a’ Htó tanácsnak ezen tárgyban végzé­süket felküldik.—Legszembetűnőbb vala e’ tárgyban egy föszbiró urnak azon nyilatkozata, hogy ha feladásukat mindnyájan vissza veszik is, kész a’ megye végzésének, egy maga ellenszegülni. Ezen véletlen, és átaljában nem várt daczolása egy tisztviselőnek,ki mind az előbbi tanács­kozásban, mind annak végrehajtásában hivatalánál fogva részt vett, és venni tartozott, méltó neheztelést okozott a’Rendek előtt, ’s több ph­ilip­­pikát húzott maga után. Az efféle kedvetlen történetek valódi oka sem­mi nem egyéb,mint a’tisztujitási mozgalom, párt-érdek, népszerűségi haj­­hászas, mellyeknek vége csak ott lesz, ha a’küzdés napjait áttélendjük, vagy talán még ott sem egészen. ‘sa‘t. ’sa’t. P. L.« T­orontal megye főispánja elnöklete alatt f.hó 20 án tisztválasztás tartatott. Sikere következő. Első alispán: Gyertyánfy Dávid, másod: Karácsonyi László. Főjegyző Nagy János , első aljegyző : Rónay Móricz, másod Szabó Sándor , tiszteletbeli :Hertelendy Kálmán, Szől­­lősy Erneszt. Levéltárnok Féja Lajos. Rendes táblabírák : Bárány Ágos­ton, Kamenszky Illyés. Főpénztárnok : Gyertyánfy János, nemesi pénz­tárnok: Duka Károly, aladószedők: Szőllösy Lajos, Pálfy Sándor. Számvevő: Ladányi György. Főügyész : Sztojánovics Mihály. Alügyész: Botka Ferencz. Tiszteletbeli : Kis György. Főszolgabirák : Parcsetich György, Fodor Károly, Szalay, István, Karácsony Antal, Rónay János. Alszolgabírák : Dániel Kristóf, Filkovics Boldizsár, Mocsonyi Andor, Rózsa Demeter , Rónay József. Esküitek: Keresztury János, Dániel Tódor, Mattánovics Lajos , Vuchetich György, Mixics János, Gombos György, R­ostyán János, Buecz János, Rácz József, Csapó Lajos. Főmérnök: Mayvald Károly, másodmérnök: Tóth János. Ötödik járásban seborvos: Ledniczky. Selyemtenyésztési ügyelő : Pilly Ferencz. Várnagy Gesztesy Sándor. Kiadó :Déry Szilárd Pertárnok: Fodor Antal. Termesztvényi biztosok : Kun László, Kosz­tolányi János, Györgyfy József, Stefánovics Pál, Péterfy Antal. Csönd­biztosak : Wekerle Ignácz, Ehrensberg János, Sztojánovics Fülöp, Tar­­nay Ferencz, Sebők. Biharból az Ermellyekéről oct. 23ról. A’nyár nálunk is csak a­ hó­napok első hetében éreztető természeti jóltevő melegét, ’s többnyire hűvös na­pokkal hagyta­ fel emlékit. — Augustusban majd mindennapi esőzések gáto­­lák az aratást, mi e’ miatt nagyon is elkésett, mindazáltal különös legalább az Erm­ellyékén, hogy a’ kereszt kicsirázásában ugy szólva semmi kár nem esett. A’ nyomtatásra legszebb időjárásunk volt egész septemberben honnan azt tö­kéletesen bevégzettnek mondhatni. Tiszta búza, valamint egyéb gabona, mind igen sikeres lisztjével, mind pedig bő termésével jutalmazd a’ gazda fáradsá­gát. A’burgonyát, mi szinte bőven fizetett, jobbadán mindenütt felásták, a’ tengeri is szép termést adott, némellyek már is letörték, ’s annyira érett, hogy romlástól nem igen félthetni. A’ tiszta búzának köble 8,9 ft. a’ kétszeres­étől 5 ft. 30 kr. kel a’ debreczeni, váradi, és károlyi piatzokon.A’ szőlő leghátrább maradt, mint legkésőbb gyümölcs; termésre nem épen a’ rosszak közzé számít­ható a’ 84-diki év , de jóságára nézve a’ közelebbi évi tizedben lefolyt három évi savanyú borokkal fog legnagyobb rokonságban állni, mert még a’ baka­tor is elvásolja az ember fogát. A’ szüret f. hó 20kán állott be, mellyet a’ 21én tartott éjjeli’s nappali esőzés sárossá ten. A’ bor ára,mint hallik, 6tól kfz. 30 kr. indult meg. Vidékünkön hol különben is kevés gyümölcs terem , most átalán­­fogva mondhatni, hogy nagy ritkaság az alma és körte ’s a’mi van, sem jó ; a’ mostoha nyár miatt éretlen ’s izetlen volt a’ késői dinnye , szóval: minden gyü­mölcsünk. ’S a’jósló kertész, bár mennyire kecsegtetett is bennünket az 1840- ks év bő termésével, most meggyőzött arról e’ beszámolás után, senki sem tud­­­ja azt hogy mit rejt a’jövendő. P. —L. (­Bibliai jóslat a’ keleti ügyben.) Európában minden ujságlap telve a’ szövetséges feldek­nek napkeletre intézett terveinek rostálásával, telve jóslatokkal , nem lesz érdektelen, az olvasó közönséget, emlékeztetni Ezekiel jóslatának, NXIXdik részének, 13dik 14 és 15dik verseiben olvasható jövendölésre, mikben:—„így szól az úristen — És viszszavi­­szem Egyiptusnak fogságát, viszszaviszem, mondom őket Pathrós földé­re , az ő lakó földökre, és lesznek ott kicsiny országgá. A’ több orszá­gokhoz képest, kicsiny leszen, és többé föl nem emelkedik a’pogány népek felett, mert megkisebbitem őket, hogy ne uralkodjanak a’ pogá­­nyokon.“ E‘ jövendölés a’ XXX és XXXIdik részekben leirt módon, csakhamar pontosan teljesül, mert őket Cambyses egészen meghódoltat­­ván , voltak mindenkor idegenek alatt, a’perzsák alatt először, azután a’ macedóniaiak , rómaiak, saraczénok, mamelukok, és végre a’ törökök alatt, a’ mint ezt a’ historia bizonyítja. Úgy látszik, hogy a’ szövetséges nagy hatalmak, ezen változthatatlan isteni végzésnek további föntartá­­sa végett, biztosan és czélirányosan egyesültek. Közli S. A. Ujhelyből egy öreg, Hunyadi Ferencz volt­ superintendens, és debreczeni prédiká­tor után.­­ (Jegyzések Székács József ur 80dik szám alatti nyi­latkozására.) Nyelvünk terjedése ’s virágzása mindenkit, ki honát szivé­ből szereti , a’ kor ujabb jótékony haladási közt legmelegebben érdekli: ‘s in­nen az , hogy hol legkisebb ellenzés találtatik­ , azt legyőzni minden hű polgár gondosan igyekszik. Ezen szempontból iktathatta mint én gyanítom , a’ 77ik szám alatti Jelenkorba egy előttem ismeretlen iró a’,,Tótosodást hazánkban“. Valóban kedvetlen hatást okozott azoknál, kik látják é s tudják,hogy leginkább az evangélikusok , ’s azok lelkészei a’ tót nyelvet honunkban édes anyai nyel­vünk gátlásával még most is virágoztatni akarják.E’tárgyban Sz.J. urnak meg­bízásból eredeti a’ 80dik sz. a. kelt felelete , melly következő észrevételeim vonta maga után. Azon közlésre, hogy Gyónón tőt szónoklat tartatott, ’s hogy annak vénei jól, ifjai pedig még jobban tudnak magyarul, igy felelt Sz. J. ur. 15 Mi az elsőt illeti : tökéletesen igaz, de a’ superintendens illőnek is tartá , ’s

Next