Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-11-21 / 94. szám

374 egyesület rendes tagjaivá lesznek. A’ rendes tagok szavazási joggal bírnak a’ közgyűlésben,egy szavazattal bírván a’ több részvényt beváltó isi szabad bejárásuk van a’műkiállitásra , a’ műlap első nyomatira joguk van ’s mindegyik részvényük két számmal játszik az egyesület által megvásárlótt képekre a’ sorshúzásban. Az egyesületbe csak egy évre lépők, rendkívüli tagokká lesznek , a részvénydíjt beléptükkor fizetik; a’műlapnak egyegy nyomatát kapják mindenik részvény után, ’s a’ megvásárlótt képekre játszanak egyegy számmal ellátott részvényeikkel a’sorshúzásban ; szabad bejárásuk van a’ műkiállitásra ; de nem bírnak szavazási joggal a’ közgyűlésben. Mindenik tag , ha külön maga számára 4 részvényt vált, az ötödiket ráadásul nyeri. Ezekhez képest felszólíttatnak az eddigi t.cz. aláírók, méltóztatnának műárus ’s egyesületi pénztárnok Wagner József urnái (szervita-tér, gr. Teleki ház) legfeljebb jövő esztendei január utoljáig aziránt nyilatkozni : vájjon aláírásaikat egy vagy három évre kívánják e vétetni, hogy e’ szerint a’rendes vagy rendkívüli tagok sorába jegyeztethessenek, nem nyilatkozás esetére az aláírás csak egy évre fog kötelezni. Aláírhatni jövendőre a pénztárnokon kívűl még minden választmányi tagnál, vidéken pedig az erre megkért levelező tagoknál. A részvényváltások Budapesten az egyesület pénztárnokánál Wagner József urnái , vidéken pedig a levelező-tagoknál eszközöltetnek.—A’mukiállitasnal kirakott kepekbül magan—mubaratok 2757 pengő forintért vasarlottak mudarabokat. Az egyesület mutei emelnek a’legelső évben 896 látogatoja volt. A mukiallitást illető szabályok később fognak közönségesíttetni. — Az egyesület megbiztából Szekrényesy Dániel s. k. egyes, titoknok. (Magyar viszonyok és állapotok.) Az augsburgi Allg. Zeit. f. h. Sikán ezt közli hazánkból, oct. elejéről : „Az országgyűlés végső utolrangjai elzengtek , az országban a’ követszámolási gyűlések befejeztetvek, miken a lelépett követek számot adnak választóiknak viseletűkről és szavazatikról az országgyűlés alatt, egyszersmind többnyire képet adván a’ történtnek , lerajzolván a’jövendő reményit és aggályit, ’s a’ megyei közvéleménynek a legközelebb 3 évre irányt adni törekvén. Hazafira nézve pontos jelentések az illy gyűlésekről természetesen rendkívül fontosak , mivel azok által legtökéletesb ismeretét nyerhetni meg a’ közvéleménynek , látván mikép tükrözik magokat viszsza a’legközelebb múltnak ismért eseményt a követek s választok egyediségérül , kik itt a’ vidám , ott a’ komoly oldalt fogva föl, elégültségöket vagy meghiúsult reményiket szavakba ömlesztik. Külföldre nézve azonban csak a’ végsiker bírhat érdekkel, ’s ez, mint előre látható vala, kedvező. Majd valamennyi követ örömteljesnek rajzoló az országgyűlési eredményt, ámbár oliy megyék is vannak , kiknek képviselőji, elvekben egymástól eltérve , választóiknak kettős képet nyújtottak be, mert, mig az egyik mindent kiemelt, mi elmulasztaték, vagy a’ tartományi érdekeket sérté, a másik arra emlékeztete , mi megtétetett. Majd valamennyi megye jegyzőkönyvben is kifejező elégültét követeivel, majd mindenütt mind a’ kormány fáradozásit, mind Deák érdemeit hálásan ’s tisztelve emliték , az izgatási szózat egész országban megszűnt, ’s olly mérsékleti szellem tűnt elő , melly minden honbarátot örvendetes reményekkel biztat. E’ mellett nem feledek a’ követek, hogy átmeneti korszakban élünk, ’s hogy a’ kedélyeket a’jövendő követelésivel meg kell ismertetni, ’s a’ Kárpátok tövénél, mind a’ fönállóhoz olly szívósan ragaszkodó Szepességben, mind Stájerhon határin, a’ szabadelmü Vasmegyében, már előre hallhatóvá len az ősiség sírdala. Még Horvátország is kevésbbé makacsnak mutatkozik, mint máskor , a’ zágrábi országgyűlésen, mellyre a' horvát országi követek országgyűlési végjelentésiket adják be, engesztelőbb szózatok hangzottanak, a’ magyar nyelv iránti törvények nem találtak a’ korábbi viszhatásra , ’s nem alap nélkül reménythetni, hogy Horvátország a’legközelebb országgyűlésen középkori elzártságával fölhagyand, és a’ protestánsok lak- és bírt halási jogával Dráva és tengermellék közt többé nem fog ellenkezni. Ott is magosb emelkedést látszik irányul venni a’ nyilványos élet 's Varasdmegye a’ horvátországi kapcsolat föloldatását ’s Zágrábmegye túlnyomósága megszüntetését kívánta, mind a’ három egyesült megye számára külön képviselőséget kívántán a' magyar országgyűlésen, minővel az úgynevezett tót országi megyék bírnak, melylyek követei a’ zágrábi országgyűlés határzatit kötelezőknek nem tartják. — Más részről az illyr lelkesülés lángja még egész vidorsággal lobog, ’s midőn az illyr színház pártoltatása szóba jőve, rövid idő alatt 3 ezer forint volté’ célra aláírva. Mi magyarok részvétlenül tekintjük ez emelkedést, mig az magyarság-ellenivé nem sajut. Habár megszűnt is azonban Magyarországban a’ politikai izgatás, mégis úgy látszik, hogy ez ország számára nem rendeltetik tökéletes nyugalom , mert ime uj mozgalom támadt a’ vegyes házasságok miatt, mellyek törvény szerint mindenkor kath. pap által áldatandók meg, ki mindazáltal az utóbbi országgyűlés óta csak áldás nélkül teljesíti az esketést. Ez már több megyében történt igy, mik közzül néhány fölirásokat is intéze a’ kormányhoz , mások pedig magok nyúlnak rendszabályokhoz, mint például Pestmegye. Ugyanezügy a’ protestánsok ez évi gyülekezetiben is szőnyegre került, miket September elején mind az evangelicusok , mind reformátusok, egy időben tartottak Pesten. Mind a’ két vallásfelekezet választmányilag értesítő egymást,’s panaszt és kérelmet határzott sérelem-megszűntetésért e’ pontra nézve a’ kormányhoz intéztetni, azon kéréssel , hogy a’ törvények értelmében minden áthágást fenyitsen meg. Nem olly egyhangú volt azonban a' gyülekezetek határzata azon rendszabályokra nézve, mikhez az utóbbi országgyűlés vallástörvényjavaslati következükön nyúlni kellene, mert mig az evangelicusok a’ legközelebb országgyűlést vélték beváratandónak,hogy a’vallási kérdés törvényes ösvényről ne vezettessék kir. határzatok útjára , az alatt a’ reformátusok előbb a’ superintendentiákat gondolák kihallgat árulóknak , mivel a’ gyülekezetben több százat oda nyilatkozók , hogy a’ kormányt országgyűlésen kívül is förirásilag e’ kérdés eldöntésire meg kellene kérni. Az evangelicusok gyülekezete még a’magyarországi fő egyházi és iskolai felügyelő választása által is nevezetesült ; elhunyt érdemes Prónay Nándort, helyébe Vay Károly gr. választatott meg túlnyomó szótöbbséggel, ki múlt országgyülésen a’ felső táblai ellenzésben magát kitüntető. Pontos székfoglaló beszédje ( Társalkodónk egész terjedelmében közté) különösen a’ népiskolák szükségét ’s magyar nyelv terjesztésit emelvén ki , annál nevezetesb volt, mivel a’ új gróf ismert egyenessége ’s elhatárzottsága következékén kétségtelen, hogy utóbbi tekintetben is haladást várhatni az evang. papok résziről, kiknek méltán lobbogaták eddig szemökre , hogy egy részük, tótsághoz hajolván , ellenségesen viseltetik a’ magyar nyelv iránt. Ezután a’ magyar tudós társaság ezévi nagy gyűlésbre tér a’ nevezett czikk , részletesen adván elő az akadémiai munkálatokat, legújabb határzatokat, jutalmazásokat, választásokat ’s a’ t., mikep azt lapjaink annak idején hivatalosan ’s egész kiterjedésben közlék. — Végre pedig e’ szókkal zárja tudósítását a’ levelező: ,,Más egyéb látványnak is színhelye volt septemberben Pest ; igy például Wesselényi bárót fáklyás zenével tisztelők meg számos islák ’s a’nézők száma ezrekre ment a’hidutczában, ’s mind e’ mellett rendőrség sehol nem volt látható , ’s legkisebb rendetlenség sem történt, mire nézve különösen az idegenek fejezők ki bámulásukat, kiket a’ gőzhajózás napról napra nagyobb számban édesget Budapestre ’s általában Magyarországba, így például sept. elején az ó és újvilág hires utazójának , vvürtembergi Pál Vilmosig látogatásának örvendettünk néhány napig, ki,semmiben nem hasonlítva azon utazó kalandorokhoz, kik utazásikban inkább csak az állatok írandó könyvrül gondolkoznak , mint azon országról, mellyben tartózkodnak , mély tudományosságot és gyors fölfogási tehetséget legszeretetre méltóbb jellemnyiltsággal párosít, el annyira , hogy méltán kívánhatjuk, bár sok részben meg ismeretlen hazánkat, s népünkét, mellynek nemzetiségét olly helyesen foga föl ,’s melly olly hathatósan vonzá őt magához , minél előbb ’s huzamosb időre látogatná meg ismét, hogy Európa többi része is tudományos műveltségű férfiak által tanulna bennünket ismerni.“ — Czecziliaünnep. A’ pestbudai hangászegyesület jövő vasárnap (nov. 22.) 9 órakor a’pest városi főegyházban sz. Cziczelle, mint a’ hangművészet védszentje tiszteletére ünnepélyes nagy misét fog tartatni, melly alkalommal a Schindelmeisser Lajos hangászkarmester ur által különösen ez ünnepre szerzett mise Brauer Ferencz karigazgató ur vezérlete alatt adatik elő , mire a’ t. ez. egyesületi tagok tisztelettel hivatalosak. Pécs, nov. tökén: Városunk igen örvendetes ünnepélyben részesült mai napon , midőn Juranics László pécsi kanonok, apát és főesperes ur fényes egyházi szertartással számos keresztyén gyülekezet előtt a történetdús pécsi főtemplomban, az egek urának áldozá fel aranymiséjét. Emelé e szertartást az is, hogy m. Scitovszky János pécsi püspök ur volt, vezetője , 's a’ tisztelt aggastyán kanonok-társai mind az oltárnál szolgáltak, nem lehete meghatás nélkül szemlélni az érdem és kor derével hintett gyér hajfürtös tiszteletre méltó főket, a’pécsi nemes káptalan rendes és czimes tagjait az oltárnál leborulva’s látni a’ köztük Jégkorosb (75 esztendős) Juranicsot,kinek érdemtettes fején bátor kevés fehér fürt csoportozik is már,de ifjúi vidorságát minden bágyadság nélkül az egész megyebeli papság örömére birja;kinek méltó élte hosszabbulását minden ismerőse szívből kívánja ; kinek sem a’ szegények gyámolitása, sem az isten dicsőségének emelése , sem a’ haza oltárára szükséges és illő áldozatok tétele , sem a’ nemzeti literatura pártolása ügyében sohasem volt’s nincs zárva erszénye. Szerénységét ismérvén a’tisztelt aggastyánnak Farkas József pécsi kanonok jeles szónoklattal Mózes III. könyv. XXV. 10. versét tűzvén tárgycziműl, mondott beszédében csak jelesb érdemeit érinté, érzékenyül fejtegetvén a’ tiszta szívben helyzeti valódi öröm’s érdem méltóságát. A' fényes ’s örvendetes isteni tiszteletet pompás lakoma követte az igen vendégszerető Juranicsnál évei tekintetéből 75. személyre, hol a’megyebeli számos jeles egyházi és világi uraságon kívül több vármegyéből az igen szeretett öregnek tisztelőji és czirákjai is öszszesereglenek, ’s mint illy alkalomkor szokás az örömüdvözletek ’s óhajtásoknak alig szakadt vége. Az ünneplést versek osztogatása fejezé , mellyet Egyed Antal apát, duna-földvári plébános és akad. levelező-tag készített. Az itödik évben alakioti a garász társaság i. e. novemb. 16-án Pesten tartott gyűléséből, az illető részvényes uraknak tudomásul közhírré tétetni rendeltetett, hogy az ezelőtt kihirdetett agarászati határnap, igen fontos akadályok közbejötte miatt, 1841dik évi január vikére ugyancsak Kis Körösre, halasztatott dl. Sáfáry József társ. jegyző. (Ifiai- ’s tőzsérügy.) Tokaj nov. 11 kén : A’szüretet már már bevégeztük, bár ez évi záporok hegyünkön is sok kárt okoztak, a’ hegyaljának majd minden részit júniusban érte tetemes jégcsapás azonban szőlőhegyünket megkímélvén, némi szüretünk mégis lett, a’ dél- és nyugatra fekvő felhelyeken a’ szőlő nem is reméllt édes lévén, némellyek kevés aszút is szedettek, én pedig másláscsinálásra használtam malozsa kevés aszúmat fel, mit September általán tiszta ’s meleg napjai készítettek. October sok esöjt meg nem rontottak, mig az alszőlőkben igen sok szőlő megrothadt ’s elveszett, a’ hidegebb részeken pedig éretlen és savanyú maradt, melly töli félelem miatt sokan egyébiránt szüretkezdés rendes napjául használni szokott Simon-Judás napját sem várván be, esett, nem esett, siettek leszedetni a’Juilenben is kevés termést, miből önként következett azok szerencséje, kik a későbbi másfél hét alatti tiszta száraz időben szürették el boraikat. Eladások, némelly helybeli zsidók által 18 — 200 forinton a’ szegényebb gazdáktól tett csekély vételeket kivéve,nem történtek; úgy hiszszük azonban, hogy száraz időben hegyünk jelesb helyein szűrt boraink 16 vitczés (gönczi) hordójáért 30 — 400 forintot ’s talán többet is megkapandunk, mi által azonban ,költségűik sem lesznek lődözve, mivel azok, kivált nekünk sáros és szepes megyeberteknek a’szőlömiveltetés természetén kívül,vinczlérink kétszer görbe késeik által igen tetetemesekké válnak, kik is venyigéink betanult lemetszésökkel többnyire erszényink fenekét is annyira találják, hogy szőlőtőkéinknek, évenkint csak Simon-tudásra termő, fajait nem is tűrhetnék el,s ha az anya-természet örök rendszerét hatalmunkban állana szükségink 's kényünk irányi után változtatni. A'beadott számadásokba remegve,mintha bünösök volnánk,pillantunk a’vég.,fizess e czikkre, mellynek tartalma súlyos , de kétszer kettő benne mindenfelől négy lévén,’s a’ százados tudománnyá vált, ezer mesterség mély titkait fölleplezni nem birván, egyéb hatra nem marad, mint,,in vino veritas**, ki tehet róla, hogy a’ dicső olly mélyen rejtezik csendes ön legyőzéssel az igaz cuvai havi terheit nelle velle letenni,’s a’ fél áron is el nem vesztegethetett borokat, ismét ugyanazon pióczák kezelésükre hagyni, kik mármost bodnár alakokban, olly betanultan emésztő eszközök, mellyek csak pusztulást hoznak a távol gazda ipardús veritékire, anélkül hogy ön sorsukon még is a’mindennapi szükség szoros kivonatin felül legkevésbbé is javítottak.