Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-05-30 / 44. szám
Pest. 44dik szásit. FOG fj A II .10 . Magyarország és Erdély (országgyűlési fölírások , kinevezések és előléptetések; budapesti napló; áj hírek külföldi lapokban, literaturai újdonságok műkiállitás , magyar játékszín, ’so’t. ; művészeti egyesület; pécsi casino ; budapesti énekiskola; szendrei püspöki székfoglalás ; erdélyi hírek ;’s a’t.) Amerika (elnökválasztás és határkérdés ügye ;’s a’t.) Spanyolország (újabb győzelmi terök; ’s a’ t.) Anglia (Russell nyilatkozata a’ választási vesztegetésekről ; ’s a’ t.) Francziaország (utóhangok Napoleon hamvai áthozatásáról . ’sa*t.) Törökország, Olaszország, Német ország.— szombat, május 30. M Magyarország és Erdély. Országgyűlési felírások: VII. A’ váltótörvénykönyv tárgyában. (Költ máj. 9.) Fels. ksa’t. A’ váltótörvénykönyv tárgyában f. é. april. 30-án kiadott k. kir. választ tanácskozás alá vettük, ’s őszinte bizodalommal ismét kijelentjük, mikép a’ váltótörvényszéki bíráknak kinevezésére nézve meg nem nyugodhatunk abban , hogy ez az ország törvényhatóságainak minden befolyása nélkül történjék, mert legnagyobb része azon pereknek, mellyek a’ váltótörvényszékek előtt fognak most folyamatba tétetni, eddig szabadon választott birák előtt folyt. Az eddigi gyakorlatból kiindulva, kétségtelenül fenálló jusainkat kívánjuk tovább is fentartani, és mivel a’ váltótörvényszékek nem egyes megyéknek és városoknak külön is élőszékéi, hanem mindeniknek bírói hatóságához több törvényhatóságok tartoznak, legalább azt, hogy minden törvényhatóságnak az illető váltótörvényszék tagjainak kinevezésébe törvényes befolyása legyen, igazságosnak találjuk. Készek vagyunk mi arra is , minden ebből vonható következés nélkül, hogy a’ váltó-feltörvényszéknek elnöke ’s minden tagjai, ’s az altörvényszékek elnökei egyenesen fels. kinevezésétől függjenek ; de kérjük felségedet, méltóztassék abban kegyesen megegyezni, hogy az altörvényszékek törvénytudó biráira nézve fele részben az illető városok vagy kerületek, másik fele részében pedig az illető megyék tegyenek előadást, és pedig a’ megyékben különösen ollyképen, hogy minden megyében a’főispán három alkalmas törvénytudó ’s a’ Sdikt. szerint már megvizsgált tagot jelöljen ki, ezekből a’ megye egyet választván, azt felségednek felterjessze, ’s a' kinevezés mindenkor az igy felterjesztett tagokból történjék. Ezek szerint a’ 9dik §t ekkép vélnénk módosítandónak: „9dik§. Az első birósági váltótörvényszékek elnökeit és jegyzőit egyedül fels. fogja kinevezni; a’ törvénytudó bírói tagokra nézve pedig minden megyei, városi és szabad kerületi törvényhatóság azon váltótörvényszékhez, mellynek birói hatósága alá tartozik, egy egy törvénytudó ’s a’ 8tk §. szerint már megvizsgált tagot terjeszt elő, ’s ő felsége a’ váltótörvényszékhez szükséges törvénytudó birákat ezekből fogja kinevezni, és pedig hasonfelét a’megyei, másik felét a’ városi kerületi előterjesztettekből. A’ pesti első birósági váltótörvényszékhez azonban az annak vidékéhez tartozó megyék is szinte kulönkülön három tagot, a’ k. városok és kerületek is szinte különkülön hármat fognak előterjeszteni, ’s ezekből történik a’ fentebbiek szerint azon váltótörvényszék hat tagjának ő fels. általi kinevezése__Megyékben pedig ezen előterjesztés ollyképen történik , hogy a’ főispán minden tagra külön három személyt jelöl ki, ’s a’ megye közönsége ezekből egyet választ, ki a’megye nevében ő felségének előterjesztetik. A'későbben megürült birói hivatalok szinte ilyen kijelelés ’s a’ t.“ — A’ 12ik §. pedig igy volna módosítandó: „12ik §. A’ váltó feltörvényszékhez felállításakor az elnököt s minden tagot ő fels. fogja egyenesen kinevezni, ’s utóbb megürülvén valamelly birói hely, azt szinte ő fels. a’ váltótörvényszékek tagjaiból fogja betölteni.“ Végre vagy ezen szakaszhoz, vagy — a’ mi még czélszerűbb volna—a’ 6ik §hoz különösen azon szavak után: „és hat birákból állami“ még ezeket vélnénk hozzáteendőknek: „kik közül kettő rendes előadó leszen “ A’ 1 6ik §ra tett észrevétel következtében azon § igy állana: ,,l()ik §. Az elnök ’s törvénytudó birák örökösök, azért csak bűn vagy hivatalbeli visszaélések miatt az 1805. 5. törvényczikk 6dik §. szerint rendes ítélet által fosztathatnak meg hivatalaiktól.“ A’mi a’ felállítandó váltótörvényszékek helyeit illeti, ezek iránt ez úttal is megmaradunk előbbi határozatunknál a’ f. é april. 25ről felterjesztett felírásban bővebben kifejtett ’s kereskedési viszonyokon alapuló okainknál fogva, továbbá is meg ínvén győződve arról, hogy Kassa a felvidéki váltótörvényszék legalkalmasb helye, és hogy mind Szeged városának kereskedési fontossága, hol az ország termékenyebb alsó részeinek ’s a’minden egyéb lakhellyel szűkölködő felső-tiszai vidéknek többnyire váltólevelek kiadásával űzött kereskedése központosul, mind az Araddal összeköttetésben nem levő, Pesttől pedig távolabb eső tiszai és határőrségi vidékeknek kereskedési érdeke múlhatatlanul megkívánja, miszerint a nemzet köz óhajtása szerint »Szegeden már jelenleg váltótörvényszék állíttassék fel. "És ezek azok , miket felségednek jóváhagyása végett, előterjeszteni kívántunk. Kik egyébiránt ’sa’t. — Vili A’ mezei rendőrség tárgyában. (Költ máj. 10.) Fels. k.sa’t. A’ mezei rendőrség tárgyában e f. hatdik napján költ felírásunk mellett felterjesztett törvényczikk iránt fels. k. k. válaszát tanácskozásba vévén, megállapodásunkat következőkben terjesztjük elő: A 3dikra, hogy a magyar kir. helytartó-tanács akkép em- 1 ittessek meg, valamint azt cs. kir. fels. kívánni méltóztatik, megegyezünk, ’s ezen §. végének szerkezetét következőleg óhajtanak megállapíttatni: „3. §• — hogy ha azoknak pontos teljesítése erejüket felülhaladná, az illető törvényhatóságok tisztviselőik számának szaporítását a’magyar helytartó tanács útján feljelentendő szükséghez képest szorgalmazhatják , ’s ez tőlük a’ szükség valósága esetében megtagadtatni nem fog.“ A’ ódik és ódik óra : Megegyezünk, hogy a pénzbeli elmarasztalásokat magában foglaló ítéletektől a’ feljebbvitel, ha a marasztalási summa 200 Irtot meghalad, a’ törvényszékre birtokon belől történjék; a’törvényszéktől azonban feljebb mindenkor, a’ marasztalási summa bármennyire rúgjon is, csak birtokon kívül engedtessék meg; miután azonban a’ kérdésben forgó kártételek igen egyszerű esetet foglalnak, azon sommás eljárást, melly a’ 4dik §ban az első bíróságnak zsinórmértékül szabatik, megtartani óhajtjuk; ehez képest a’ 4dik és 5dik§. következőleg módosítandó: „4dik §. A’ káros, panaszát, a’ kárnak szokott törvényes módon végbevitt becsűjével együtt, bármennyire rúgjon is a’kár becsűje, az illető ezen törvényben kijelentett biró ebbe terjesztvén, ez megtartván az előtte függőben levő panaszokra nézve a’beadás sorát, az 1S3216: 20. tvenyezikkben elrendelt summás után jár el, a’ netalán még szükséges tiszti vizsgálatot és a tanuk hit alatti kihallgatását teljesíti. Ítéletet mond, és ha a marasztalási summa 200 folyó ezüst forintot meg nem halad, ítéletét a’ panasz beadásától számítandó, legfeljebb 15 nap alatt végre is hajtja. Hogyha pedig sat.“ ,,5dik §. A pénzbeli marasztalásokra nézve a' feljebbvitel , ha a’ marasztalási summa 200 forintot meg nem halad, csak birtokon kívül a törvényszékig, vagy városi tanácsig és nem feljebb engedtetik meg; ha pedig a’ marasztalási summa 200 forintot felülhaladna, a’ feljebbvitel az illető törvényszékre vagy városi tanácshoz birtokon belől és feljebb is történhetik, úgy mindazáltal, hogy a’ törvényszék vagy városi tanács ítéletét, bármennyire rúgjon is az elmarasztalási summa, az elmarasztalt fél mindenkor csak birtokon kívül vihesse feljebb.“ A’Gikára nézve : „Megegyezünkhogy a’ földesur és az ország egyéb nemesei a’ helybeli elöljáróság biráskodása alól kivétessenek , és egyedül a’ szolgabiró hatósága alá adassanak; e’ czélból. első osztálya után következő szerkezetet kívánnánk ragasztani: „Kivetetnek a’ földesurak, és nemes személyek, kik ellen a' helybeli elöljáróság ítéletet nem hozhat, hanem egyedül az illető szolgabiró járhat el.“ A’ kik §ra: Megegyezünk abban is, hogy ezen §ban a’ fák becsülésének a’ jövő haszonra is leendő kiterjesztése kihagyassék, e’szerint a’ §. végén ezen szavak: „a’ fa nemének nemességét, úgy hozzávetőleg azon fákból reménylhető hasznot is kimaradnak. A’ 21ik újra : A csőszök rendkívüli hitelességgel leven felruházva, szükséges, hogy azok, kik csőszöknek felfogadtatnak, erkölcsi tekintetben olly emberek legyenek, kiknek hitelessége ellen kifogást tenni nem lehet. Azonban a* 2lik ÿ. koránsem foglalja magában azt, hogy a’ szolgabiró megegyezése nélkül csőszt fogadni nem lehet, hanem csupán azon, az egyesek biztosítására elkerülhetlenül szükséges óvást fejezi ki, hogy ha valaki csőszt a’ szolgabiró megegyezése nélkül fogad, tanuzásuk ezenban tulajdonított teljes próba erejével bírni nem fog ; ezen oknál fogva a’ 21 iket épségben megtartatni kívánjuk at mi pedig a’ csőszök eleresztését illeti, miután azoknak félfogadására nézve, kik a’ hitet letenni, és ekkép hitelességgel felruháztatni fognak, úgyszintén azokra nézve is, kik hamis tanúságban tapasztaltattak, elegendő óvás foglaltatik, a’ törvényczikkhez azt, hogy a’ csőszöknek elbocsátását a’ szolgabiró sikeresen kívánhassa, hozzáadni ’s ekképen a’ földesur jusait megszorítani olly csőszökre nézve, kik hitelességgel bírni nem fognak, czélszerűnek nem tartjuk. A’ 40ik §. kihagyásában megegyezünk. A' 42ik §ra: A' fogsági büntetés legnagyobb mértékét fél évre véljük meghatározandónak, ehhez képest ezen §nak elején e’ szavak után: „folyó ezüst két forintért egy napot számítván, fogsággal“ — ezen szavakat : „melly azonban fél évnél hosszabb időre semmi esetben nem terjedhet,“ vélnénk hozzá adandónak. A’ 43 ik óra : A’ hatalmaskodási per útját általán fogva mind azon esetekben, midőn kártétel, birtokbeli jusok fentartása, vagy a’ békeséges birtok-gyakorlat megháborítása végett történik, fentartatni kívánván, ezennak következő végszavait : „fenmaradván azonfelül a’ vizek tulajdonosának azon joga, hogy a’vizeiben elkövetett hatalmaskodást a’ törvények értelmében annak rendes útján követelje,* kihagyandónak véljük, ellenben egy különös, a* felvett sorozat szerint a’ 40ik §. kihagyása után most 44ik §ban a’ fenebb említett általányos fentartást ekkép vélnénk kifejezendőnek : ,,44ik §. Mindazon esetben , midőn kártétel a’ békeséges birtok-gyakorlat háboritása tekintetéből , vagy a’ birtoki jog fentartása végett történik , a’ kárnak ezen törvények szerinti megtérítésén és a’ birságokbani, úgy egyéb elmarasztalásokon kívül a’ hatalmaskodási közönséges törvényes per és bírói eljárás a’ sértett félnek fenmarad.“ Ezek azok, miket cs. kir. fels. elejébe a’ f. hóskén költ felírásunk folytában felterjeszteni kívántunk. Kik egyébiránt ’s a’ t. — IX. A’ honosítandók iránt alkotandó törvényezikk tárgyában. (Költ máj. 9. Fels. 's a’t. Az ország honosított nemesei közé leendő bevételre érdemeseknek talált külföldiek iránt alkotandó czikkeket midőn ide rekesztve felségednek k. jóváhagyása alá terjesztenék, felségedet egyszersmind alázatosan arra kérjük, hogy amennyiben az 1836ik évi ápril. 24ről költ felírásunkban feljelentve volt honosítandók iránt, ugyanazon hónap 27-éről kiadott k. válaszában fels. azt váéltóztatott jelenteni, hogy honosítás-nyerés végett többek közt felterjesztve volt Nikkel Károly és Drechsler Györgyre nézve is a k. k. válasz következni fog, az pedig még eddig elmaradt, az említett két honosítandó személy felöl is k. akaratját tudtunkra adni ,s egyszersmind abbeli törvényes kérésünket is elfogadni méltóztassék, hogy az olly, bár különben mágnási czimmel felruházott, ’s most hazafiusitandó külföldiek, kikre nézve az országgyűlési ülés és szavazati jus a jelenleg alkotandó törvényczikkekben megadva nincs, magok és törvényes maradékaik az országgyűlésre k. kir. levelekkel személyesen meg ne hivassanak. — A’ kik egyébiránt ’s a' t. cs. 's ap. kir. Fels. a' beszterczebányai székesegyház következő kanonokait, u.m. Fogt Józsefet éneklő-kanonokká, Veisz Nép. Jánost őr-kanonokká, — és Cherven Tamást székesegyházi főesperessé beszterczebányai tiszttartóvá és szerügyelővé Prean László urtelki k. bányaigazgatót az ekkér megürült urtelki k. bányaigazgató-tisztségre pedig Patera János magurkai k. bányászmunkamestert méltóztatott kinevezni. A’ magyar kir. udv. kamra a keblebeli számvivőségnél Lechner János halála által megürült ingrossistai tisztségre Raymann Mihály eddigi járulnokot — helyébe pedig járulnokká Schreyer Kieophil eddigi díjas gyakornokot alkalmazta. Cuclaponti napló. Többször kaczagta már hazánk azon alaptalan balgaságokat, miket egyes idegen utazók rólunk s életünkről és mindennemű viszonyaikról, részint folyóiratokban , részint önállásu nagyobb utazási munkákban a’ legmulattatóbb felületességgel elmondogattak , ámbár némellykor boszankodásra is elég ok adalék, midőn azon jó 1940.