Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-13 / 4. szám

14 isz.biró emlidetik, kinek semmi befolyása e' jogtan, mert k­ilemnek kisebb három harom osztálya leven, “ SA “rész mesylben My ~n hivataloskodnak közönségesen, ’s most is, valamint az egesz megyenem­gy lesz“ egész küldöttség jelent meg, az illető n­z­o r­ vány s TM ’ mellyben a’ lakosok altal minden, szóval előadható ok ellenére­­ a csú­cs, szín­­ személyes gorombasággal párosult ellenállással gázo­latolt. Hiba továbbá, hogy­­iS tisztviselő alispánja rendeletére 150 poroszló közt megjelentnek ,ralih­ivatala teljesítésére, mivel csak 15 pandúrt kiílde az erdemes alsz b.ro kinek 7 alispán a' már elötte tudvalevő veszedelmes aszszeszovetkezes -s kozboh­ang­­ozás miat e­ zendülés fejeinek elfogatásit meghagya ; inba, hogy ezen pandú­rt idegenkedőknek mondatnak h­onosaik megtamadasalat , mei erre mar akkor sekély számukra nem ügyelve, kü­ldőjöktöl engedelmet kértek, de nem nyer­t; az sem igaz hogy a’ több helyről öszszecsoportult jobbágyság erőteljes fel­elése volt oka ekkor a’ siker-nem-érésnek, mert egyedül magok azon h­elyseg­­eltek levéli együtt, vezetőiket elfogatni nem engedek, ’s a’ pandurság valosa­­os ellenállást tapasztalván, szolgabirája parancsa szerint akkor erősebb modok­oz nem nyúlhatott, de hogy ahoz is tud, utóbb eléggé megmutatta. Ennek foly­­iban a’ katona-segéd közbe jöttével történt véres öszszeiltés igaz, de ezen­ se­­tség nem azért kéretett, mintha a’ pandúrok visszavetetése azt elmúlhat­ón­­á tette volna- Somogy Rédei pedig jobban érzék municipali hatóságuk erde­jét, mintsem azt minden lépten nyomon fegyveres erővel támogatni kivánnak. A megye gyűlése t. i. ezen már széllyelharapozott gonosz elfoj­tatásai a sa­nit­­isek büntetésére hathatós rendeléseket tevén, mellyek a’ kormány­­z­ó­k­n­a­k teljes helybenhagyását megnyerték, az előre nem látható de hető legnagyobb szükség esetére kért ugyan katonai segítséget; azonban hogy vétkesekkel tettök súlyát éreztesse’s a’csend bizonyos fenntartását nagyobb be­­yomással elhitesse, egy század dzsidást rendelt szállásra ezen hely­­igbe, melly katonaság 52 lóval épen akkor érkezett meg,a midőn a mondott men­­tités megvizsgálására rendelt küldöttség feladott munkájához kezdvén a’ fő vét­­ések öszszefogására néhány pandúrt a’járási sz.bíróval elküldött, kiket,­­ ámbár­­ velők levő sz.biró akkor ’s utolsó perczig a’ népet, lövéstől tilalmazó’s egész köves, tiszta lélekkel, jó móddal, oktatással sőt még éltének kockáztatásával a’ dolog törvényességét felfogatni híjába törekedett, — a’ bíró házában és ud­­trában öszszecsoportozott parasztság fegyveres kézzel megtámadott, sőt vakme­­nű nemcsak megtámadó a’ szállásra oszlásban foglalatos katonaságot is, ba­hrn arra az ablakon lődözött is , midőn természetesen mindenik védelmül fegy­­űrét elővenni kénytelenittetett, olly sikerrel hogy 5 perez alatt 8 a’ zendülök köz­li halva maradván, 23 sebben, 55 épen elfogatván, a’ többi szétszaladt, a’ Rónák ’s pandúrok közzű­l is néhány gyenge sebet kapott, így fejtette ki a’ pir­­iat körülménye az esetet, ’s az erre nem készült katonaság segedelmét. Az nincs olva, hogy 8 esztendős án lőtt a’ katonák közzé; a’ leány is, ki az agyonlő­ttek közt van , nem a’ kapitányt hanem egy pandúrt támada meg baltájával. A’ ilybeli biró, ki a’ legfőbb lázasztó, nem maradt halva, hanem vasra verve vár­büntetését; öszszezavará a’ tudósító ezzel apját, ki sebeiben négy társaival iyütt, noha gyógyíttatásukra lüstint orvosok jelentek meg , sírban nyugszik. A­z esetet igen rosz hatásúnak mondja a’ tudósitó, holott e’szomorú de elkerülhet­­n­, ’s kellő idején történt csapás , és annak a’ megyében hivatalos közre bocsát­­tása, a’ hasonló rész indulatuakat egyszerre elrémitette, a’ jókat pedig felbáto­­rolta, ’s a’ csendet helyreállította. Hogy aki ők vitték ennyire a’dolgot, igaz; de­m azok ám , mellyeket a’tudósitó előad. Somogyban nem házasodik előbb a’ nép ,­int másutt, hol a’ kenyérkeresés könnyű ; nem is e’ miatt idegen a’ sorshúzástól; nem ámítok terjeszték el azon balga eszmét, hogy a’telkes jobbágy, a’rajta fek­­i közterhek mellett, ezen legnagyobb adót (a’ katona-állítást) mellytől az eddig rakorlolt módnál magát és fiát megmentette, jutalom vagy könnyítés nélkül, mily­en a’ robot- és dézma-elengedés, nem viselheti. Vidéki ámitók hazudták Mesz­­gnyőn azt ,a’mint szigorú vizsgálat után kisült, hogy megyéjükben tavaly épen­sonló esetben négy helységbeliek ellenállván a’ vármegyének fiaik felavatásában, a’ katonaállitást nem engedvén, egyik helység ő felségétől megnyerte, hogy csu­­pa fegyverrel szolgáljon, dézmátúl, robot túl ment legyen; holott tudva van, hogy valy katonaállitás nem volt, tiz évelőtt pedig azon megyében sorshúzással és­öndesen ment véghez a’ katona-állítás. Ámítok hitették­ el azon szerencsétleneket, így a’ pandúrok nem fognak lőni, hogy kiszedték fegyvereikből a’ golyót, hogy katonáknak nem szabad fegyverüket ellenük fordítni; azért hitték a’ megvakul­.­t , hogy kinyomhatják őket falujokból, tanulságául annak hogy veszedelmes min­­i előadásnak vakon helyet adni. A’ történetnek ezen hű előadása után a’ tudósitó bujtogatás keletkezhetését a’ priori roszul fejtegeti, ’s ítéletét is előre mondó Ugyan miben állott a’ dolog hibás vezetése ’s az irány­ tévesz­­s? hogy ezt okozó a’ tudósító ; váljon a’ megyének előre bocsátott hirdetvényei, az 1840dik évi t.czikkek minden helység számára történt megrendelése ’s kiosz­­ása, — a’ plébánosoknak vallásos oktatása, — a’ tisztviselők személyes iparko­sa a’ köznépet, mind a’ törvény erejéről mind e’ katonaállitásmód itt szokatlan de­lta és igazságos létérül meggyőzni, — hibás és iránytalan volt é ? ? ? különösen mondjuk után népszerűtlennek bélyegzett szolgabiró , ki köztudomás szerint "népszerűbb, sőt szinte tulságig népszerű,nem követett­­ el ön személye koczkáz­­ásával még az utolsó pillantatban is mindent, mit az értelleneknek jó útra térithe­­ökre szolgálni vélt ? A’ poroszlók helyett békebirákat szeretett volna a’ tudósitó ! 'gjegyezvén hogy hazánk szerkezetében épen a’ szolgabirák azok, a’ mik más or­igókban a' békebirák, ’s ezek itt is tökéletesen eleget tettek hivataljoknak. Vajjon ér­dem­es tudósító a g­­ujtogatól, akkor is okosságánál fogva kívánja ő elvonni rész­­étől, midőn már házát lángba borította, vagy az utánállót maga védelmezése he­ti remény­ei­é okokkal eltéríteni azon helytelen értelemről, melly szerint azt a’ neki hi­ányzik, mástul erővel is elvehetni szabadosnak tartja? Az idétlen predi­­tzió szigorú parancs helyett, mindenkor káros és czélszerű­llen: értelmet keres ott az okosság kifejtve nincs, ’s a’ helyett, hogy ész útjára vezetne, az államiság iz­­alát fölserkentvén, épen ellenkezőre vezet. Vajjon várhatni­­, hogy az, ki pap­ul csak ollyat hall, a­­mit hite ágazati szerint hinni tartozik, ’s mégis annak nem­e, szelídséggel többé felvilágosittassék? kivált a’ köznép , melly nálunk, épen , mint Párisban, Pesten, Zemplényben mesék ’s balitéletek által bőszültté vál­ik elragadtatásában józan észnek nem enged, ’s ill­yenkor helyes: immedicabi­­mb­us ense recidendi­m. Nagy önhittség azt képzelni, hogy egyes ember okosabb is egy megye közönsége, hol tapasztalással párosult ész komoly megfontolással kett a’tanácskozásokat, de a’ büntető rendszer helyes fogalma ’s a’ kormányozás esesege megkívánják, hogy a' vétkesek érdemük szerint lakoljanak, a’közcsend a rend óhajtótt maradása pedig szű­kségesíti, hogy municipalis hatóságunk méltó vitele mindenkép fentartassék !! N. A. tbiró, Miskolcz, télhó­z. Sietek Önt városunk múlt év utolsó két napján tolt tisztújítása eredményéről tudósítani. Főbíró : Soltész Nagy János. Al­­ó: Gáspár Imre; mezei rendőr­kapitány: Dudinszky 3 évre választva;­­ész . Csabay József; gazda : Csorba István; őrhadnagy: Pap Pál. Tovatt­anácsnokok: Szép József, Kocsis Sámuel, Pintér Ferencz, Nagy Gábor za Antal, Kendik János, Záhr János, Csapó József, Ganczberger Antal, Dobna Ödön, Hodiczius Ferencz , és Kiír Antal. — Adószedő: Kovács György. Jólléti pénztárnok:­ Rhéti. A’ számosan egybegyült választó közön­ség minden rendetlenség nélkül gyakorné e’ szép jogát, mit, mint Napoleon temetésekor Párisban a’ zavargások elmaradtát, nem egészen a’ nagy hideg­nek , hanem a’ polgárság több alkalomkor bebizonyított rendszeretetének is tulajdoníthatunk. Légünk rendkívüli hidegsége 14—19 foknyi a’ napokban 7­3ra változott, — minden olvad, —’s a’Sajó völgyén kiöntéstől méltán tart­hatunk. — Azonban a’ közdolgok, és intézetek iránti részvét a’ hévmérőn még folyvást a’ O-n alul áll. — Ugyan is olly nagy remények közt született rabdolgoztató intézetünk negyedik évben sem teljesiti, mit a’ másodikban tenni igére —a’ részvénykamatok fizetését; a’ jótékony asszony - egyesületnek alap­­terve ’s pénzalapja is van, — de mikori létesülése bizonytalan; — nemzeti Ca­­sinónk teremeiben hidegségrül, több jó magyar hírlap és könyvtár hiányárul panaszkodhatni. —Polgáregyesületünk a’ csinosodásra ’s üdvös intézetek lét­rehozására nézve sokat teszen, de még sem mindent, a’ mit tehetne. — Bár a’ ránk derült újév mindezekre a’ t é­v­é­s nagy napját hozná­ el. — Megye- ’s vá­rosházánk kapujin a’ nemzeti hitel tanúsítására egy egy csödüleki idézés van szegezve. — A’ szüreti vigságot pótoló gyakori lakomákbal, mellyek népszerűs­­ködésre széles utat nyitnak, a’ farsangon leendő vigságra következést húzhatni, mit renténylhetünk is, ha jó zenészkar pótolandja a’ mostani résznak helyét, mellyre a’ programmájával sokat ígérő borsodi zeneegyesület méltatlanul pa­zarló pártfogását. — Győr január­bán. Újévre megváltottuk magunkat a’ köszöntésektül öszve­­sen 310 pengő forinttal, mellyek a’városi szegények ápolására fordittatnak; ’s még is a’ sok hajdú ’s tef. megvette rajtunk a’ kilenczedet, mellyet a’ meg­váltás előtt sem nagy kedvvel, most pedig, minthogy kényszeritve’s czél nél­kül, egy kis unalommal fizettünk. Sérelem ez, de hol szólaljunk ellene föl, mert az 1840 ki­t. ez. nem határozta meg, minő peruson’s ki előtt kell panaszt ten­nie annak, ki megváltás után is úri adózásra szoríttatik. — Jan. -én kezdődött megyei közgyűlésünk; följegyeztetett teendő intézkedés végett az, hogy a’ me­gyéhez küldött hiteles t.czikkekben több nyomtatási hiba írással van kijavítva,­­mit a’ ok az oklevelek hitelességérül szóló törvények szerint nem helyesel­hettek. Emlittetett az is, hogy a’ t.czikkeket a’ megyéhez utasító czim latin nyelvű lévén, a’ nm. m. udv. kanczellária jövőre ennek is magyarul leendő íratása végett felszólittatnék, — minthogy azonban erre kötelező törvény nincs, a’ Ak ennek országgyűlésen leendő kérését határozták el. Tárgyalás alá vétetett Győr városának azon levele, melly szerint ez az ellene beadott panaszok követ­keztében kinyilatkoztatja, hogy gyakorlatánál, sőt igazságnál fogva is, a’ ne­meseket városi házaikban katonák szállásozására ezután is kötelezni fogja. Mire a’ ok azt nyilványitották, hogy mivel minden nemest a’ törvény katona­­tartás terhe alól felszabadit, ’s gyakorlat szerint is a’ nemesek az általok bírt jobbágytelken levő házaikban mentesítve vannak a’ katona-szállásolástól, ugyanezen kiváltsággal kell birniok a’ sz. kir. városokban, mint egyes földes­­uraknak határabeli házaikra nézve is , ’s a’ megyének ezen meggyőződése, illő tartás végett, a’városnak is tudomására juttatni rendeltetett. Felolvasta­tott továbbá Vasmegyének a’ vegyes házasságok tárgyában írt levele, melly­re jöttek ugyan némi vitatkozások szőnyegre ; de a’ tárgy körűl felhozott okok ugyanazok valónak az országgyűlésen előadottakkal ’s így azokat előszámlálni fölösleg. A’ határozat ez: felírásban keressék meg Ő Felsége, a’ vegyes há­zasságodul hozott törvények meg nem tartásából eredhető zavarok meggátlá­­sára és a’ békés polgári egyesség e’ részbeni fentartásának eszközlésére. — 15 Esztergom jan. 5 kén hegy. Prímásunk a’távaiból is vigasztalan­dó szegény övéit, újévre 600 forinttal méltóztatott megajándékozni szegény lakosaikat. — Vmegyénknek Bozzay János első alispán ur elnöklete alatt ma tartatván kis-gyű­lése, itt értettük, hogy az Érsek-Újvárnak, Nagy-Szombat­nak szegő ’s már felsőhelyen megállapított uj postavonal éltetése , eddig posta­­mesteri hivatalt vállalkozók hi­ánya miatt, kénytetett elmaradni, melly gáncs megyénkben kebelkúti állomásra a’ párkányi föszolgabiró ur ügyeskedése által elháritlalván, bizton reméllyük, hogy itt is nem sokára megszólal a’ posta sípja. Vajha rendesen gördülhessen kereke is a’ kis újfalusi ’s kivált perbetei irgalmatlan útakon! — Az idő 17" hidegről hirtelen 7° melegre szökkent; sár és viz váltá fel hófehér ittainkat, a’ szán fészerbe vonult, Dunánk jege kor­had, ló és kocsival veszedelmes is tilos is az általkelés. — Városunk egyen­ruhás polgárinak tisztikara f. h. 2 Gán fényes tánczmulatsággal vigasztalja meg közönségünket. — Mellőzhetetlen hálára kötelezve érezzük magunkat, a’ köz­jóra szentelt áldozatok közt azt is a’ haza szine előtt nyilványossá tenni, mellyel az újév beköszöntésekor egy köztünk lakó kegyes hölgy minket ’s városunkat meglepe, t.i. városunk kivilágosításával. A’köztiszteletü hölgy ugyanis korszellemmel ha­ladni törekvő városunkat lobogó lámpákkal diszesitteté föl, melly jótétemény annál nagyobb méltatást érdemel, mivel ezen hölgy példátlan fáradozást állal nemzeti nyelvünk előmozdítására , megyénk házában ékes színházat alakítván, ’s ebben a’gyakran jól előadatni szokott szerepek eljátszása által beszedett pénz tőkéjéből, mint ön ipara jutalmából, alkotó azon alapítványt, melly a’ kivi­lágításhoz kivántató szerek megszerzésére’s fentartására elegendő leszen. Mély köszönettel páros tisztelet a’ városunkat áldozatival fáradhatlanul kitüntető hölgynek ! Balassa-Gyarmat város közönsége. Hangászegyesü­leti é­n­e­k i­s­k­o­l­a. A­ pestbudai hangászegye­­sületi nyilványos énekiskolába a’ lefolyt évben fölvétetett 131 növendék, kik közzű­l 57 fiú 74 leány. A’múlt évi iskola-folyamatban elmaradt 21 fiú, 16 leány. A’ i. e. jan. 7-én tartatott, félévi nyilványos vizsgálat alkalmakor még vizsgálatra bocsátható kijelölve volt 36 fiú ’s 58 leány. Közli Mátray Gábor énekiskolai igazgató. — KÜLÖNFÉLE : Clark urat minap Londonban a’ tengerész-kormány fölhiva­­ló, megtudandó: honnan reméli a’ zárgátakhoz alkalmas fát kaphatni, mert

Next