Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-09-11 / 73. szám

89. mind­en' szabaditékosb oszlily vetélkedve buzog az egész nemzetet habar las­san is de annál biztosabban,a’ béke’s kölcsönös méltány utján valódi polg.bol­dobságra vezérleni, mit kölcsönös heves ingerlés ’s meghasonlitás soha nem fog tartósan megalapíthatni. Ez egyedi meggyőződésünk e’ nagyifontosságú tárgy­ról mellyel senkire nem szándékunk fölkényszeritni, de mellytől elallani soha nem fogunk, ’s mellynek nyilványitása által az ellenkező hitüeket sem véljük sér­teni. — E’ napokban jelent meg Budán a' magyar kir. tv . egye em­o­tive . Ügyvédek korszerű tervezet ezeknek ügyében ifj. Pa ugyay­mre o , r i. 3 részben; ára 1 fr 3 6kr p.p. kapható a’ szerzőnél feldunasoron 6 sz ház 2ik emeletén balra. Tartalma : iső rész , történeti vázlata az ügyvédi helyzetnek ; 2ik r. ügyvédi helyzet fontossága, rendszeresítése és viszonyai , i r. ügyvei törvény­javaslat. A’ tartalom rövid elsorolása tanúsítja , hogy a mun­k e tekintetben érdekes. - A’ budapesti hangászegyesület Frankenburg urat tiszte­leti tagjá nevezte ki, minek következtében Mátray Gábor ur taptnoki­ hivata­láról azonnal lemondott.-Nemzeti színpadunkon f. ho­liban „IV ik Henrik házi élete“ vigj. 1 felv. és „Legjobb az egyenesül“ vigj. 2 felv. adalék , MikenJoob javára bérszünettel „Báléj“ dalj. 5 felv., Felbér Mari Reiterholm nejetenekle s kedvezéssel fogadtatott, Jób­­hg­ Éder Luiza (apród­ ismét nagy sz°r dalma tanúsítottak és köztetszésben részesültek ; mikén „Peleskei nótárius bohózat 4 felv., a’juratus szerepét a’czédulán Szerdahelyi, a’ színpadon Barthajatsza ; illy tévedések olly gyakran fordulnak elő, hogy a’ szinlapiró csakugyan fed­dést érdemel. Az iparegyesület f.hé­skei közgyűlésén miután a’ beküldött­­ 3 ivén­­ 5 ezer for. alaptőke aláíratott ’s még a' be nem küldött mintegy 300 ívtől is je­les mennyiség bekerülendését méltányosan reméllhetni, magát alakultnak nyi­latkoztaté. — A’ budaiak már szüretelnek. N. I. — Az ág. hitv. bányakerület sept. 5. és köv. napjain Pesten tartatott közgyű­lésében : 1) Az eddigi ’s hivataláról lemondott egyházi főjegyző, Chalupka Já­nos helyett Székács József választatott. 2) A’ jegyzőkönyv, melly eddig ma­gyarul iraték ugyan, de az azt kívánó esperességeknek latin forditásban is ki­adaték, ennek , t. i. a’ latin fordításnak végképeni megszüntetésével csupán és kirekesztőleg magyar nyelven íratni s az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvére nézve a’ maga helyén ugyanaz kieszközöltetni rendeltetett. 3) A budapesti egy­háznak a’ pesti esperességtől elválhatása ’s külön ünállásu esperességgé emel­tetése elnézetett. Megállható okokból ez itt most nem vitatjuk. 4) Sokszor tör­ténvén e’ gyülekezetben is hivatkozások hazai törvényünkre, mellyeket szükség volna nem egyszer fölütni’s a’különböző véleményeket igyen eligazítani, a ke­rület pénztára pedig törvénykönyv-vételre elégtelen lévén, e’ nyomasztólag ér­zett szükség elhárításául Rákóczy János, pestmegyei aljegyző honi törvény­­könyvünk megvételét inditványozá ’s a’ megkívántató pénz kiállithatásául, pél­dával elömenvén, 6.pengő ft. ajánlott ’s példáját Benyovszky Péter, Szentiványi Ferdinand és Kosztolányi Péter követvén a’ megkivántató öszveget ajánlataik­kal kiegésziték. 5) Azon indítvány , hogy a’ felsőbb iskolákban a’ tudományok általán, főleg pedig azon tanítók által, kik 1830. óta léptek hivatalaikba, csu­pán magyar nyelven taníttassanak, szükséges figyelembevételül azon küldött­séghez , melly a' Zay-Ugróczon ez érdemben tartatott tanítói—gyűlés munkálat­­eredményéről adand véleményt, utasittatott. — 6­ A’ panszlavismus elleni czél­­szerü rendelkezések az egyetemes gyűlésre utasittattak,ugyszinte 7} a’ két prot. felekezet egyházi egybeolvadása közéhajtásnak nyilványittatván az egyetemes gyűlésre fölvitetni rendeltetett. 8) Egy selmeczi professor bizonyos kihágás miatt hivatalától megúsztatott. 9} Bukva Lajos adósságokba sülyedt tábori pap az olaszországi hadseregnél, adósságainak aláírás utjáni kifizetése után, visz­­szahivatni határoztatok. 10­ Szontagh István szász-coburg-gothai üdv. taná­csos és kerületi pénztárnok közmegelégülésre viselt hivataláról lemondását azon hálás elismeréssel, hogy ő a’kerületi pénztárt akkor, midőn az legnagyobb za­varban vala, átvevé ’s ügyszeretetével azt legjobb rendbe hozá , elfogadván a’ gyűlés, helyébe Szojka Sámuel, eddigi segédpénztárnok választatott. Egyéb­iránt nem véljük a’ közönségre nézve érdektelennek megemlíteni azt is, hogy a panszlavismus fölötti viták közben Rákóczy János ellen, a ki homlokára azon szellemnek, melly K.K. közhír szerint panszlávként ismeretes pap ajkairól nyilatkozott, midőn a’ magyar korona alatt tót nemzetet emlegetett, nemzetgyil­­kolási bélyeget sütött M. K. hites ügyvéd (r­­ac­iót kiáltani jónak vélt. — Ezen kerületi gyűlésről köv. közleményt kaptunk alulirttól: Részletesen nem akarván szólani, legyen szabad általányosan megismertetnem e’ gyűlés szellemi állás­pontját 's kijelentenem a' kört, mellyben mozgott. Azon kitörések, miket a fáj­dalom ! a nemzetiség szent ügye előterjesztésénél tapasztaltam , miszerint hallék tót nemzetet (talán in idea ?) szenvedelmek felingerlését (mintha azért mert a tör­vényre hivatkozás történik, szabadna a’szenvedélyeknek felingerül­­ni) erőszakot (mintha az ország akarata ’s törvény alkalmazása erőszak lehet­ne­ emlegetni, ezen kitörések mondom legyenek elfeledve ’s a' gyűlés értelme hérmér­éjeül semmi esetre nem vétethetnek ott, hol a’többség az igazság’s tör­vény mellett olly nemes buzgalommal emelte szavát, ’s ajkairól a’ közboldogsá­­got annyira ígérő haladás szavai zengedeztek. Ám de ez úttal ki kell nyilatkoz­tatnom azon fájdalmamat, hogy e’ gyűlés keblében találkoztak egyedek , kik a’ protestáns szellemtől melly a szabadelvű ’s törvényszerű haladás szelleme — valóban eltértek ’s állítani merték azt, hogy az unió eszméje csak légből lekap­­­o­­tt sem s hogy a nemzeti nyelv mivelését sürgető törvény, erőszak színét lomlokán, de ezen kiejtéseken nem csudálkozom , nevezetesen az elsőn nem , mert az csak egy óvatlan főnek német szavakba burkolt gondolata volt , TM Wp?pSe^m­élkttt illeszt,ietö a’ nc sartor usb­a­l,lílicam ; a’ más kifakadás ter­­n,llin. " d­,,llem, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy a’korszerű haladásnak d ... , min­len magyar ugyan barátja, de barátja csak magyar lehet. És Ini ,:r^,r^d0k megbarátkozni azon nyelvvel, melly a’ zöld asztalok­­,,d 1 ,U Se,r 0 eSzeng;kinek gyomrában azon sok,,denique, rogohumil­t me vgest, s ve eseben gyuladást nem okoz , azt ugyan , ha magyar, vas természettel áldotta meg az ég ;’s kinek étvágyát azon konyhai latinság kozmás szaga el nem róntá, annak ugyan nemesb élvezetről nem tudom milly fogalma lehet; de nem tetszik azért is ’s főképen, mert ki előttem diákul nyilatkozik, fő­leg ha magyarul is tud, azt én lelkes magyarnak, bár mint akarjam, képzelni nem bírom. ’S épen ezért térek át azon kérdésre, melly egyházi rendszerünkbe vág, miszerint én gyűlésekre küldendő követek választásában nagyobb óvatos­ságot ajánlok. Nálunk szokás — nem mondom mindenütt — a’ hajlott kor iránt kissé nagy tisztelettel viseltetni. Engedelmet kérek e’ szóért — azonnal világo­sabb leszek. Tisztelet, becsület az ősz fürtöknek, kivált ha az érdem zöld rep­­kényivel diszesitvék, szentek előttem e’ részben is a’kegyeletek, de valakit egye­dül azért választani követül, mert „officio senior“ ez úgy tartom nem általányo­san jó tactica ’s a’ haladásra nézve nem tanácsos elv, kivált e­ viruló korszak­ban , hol az idő szükségeitől inkább látszatnak áthatva lenni a’ fiatal keblek ’s az értelmiség nem olly szabaditék , mellyre a’ felvilágosodás angyala csak az idősb koruakat méltatja. ’S épen ezért úgy szeretném módosíttatni ez elvet, hogy­ne officio senior, de prudentia és sapientia superior választassák követnek , melly kellékek magokban foglalják azon óhajtásomat, hogy ki magyarul nem tud ’s nem érez, az ha nestornak bátyja volna is, semmi esetre gyűlésre ne küldes­sék. Egyébiránt uram istenem legyen meg a’ te akaratod ! Azoknak, kik pan­szlavismus melletti buzgalmakat azzal védék,mert a’tulzás meg van a’magyarban is, azt felelem,hogy tán a’jó ügy mellett a’ túlzás esete sem vétek, ám de én e’tul­­­zást a’magyar ifjak nevében tagadni merem ’s hivatkozom a’ pozsonyi magyar és tót társulatok érdemkönyveire , mellyekben beiratvák a’ jelesb dolgozatok. ’S midőn a’ kihiresztelt pánszlávok tetteiket magyar nyelven igazolják — legrövi­debb ut lévén a’ „si fecisti nega“ még akkor sem hiszek nekik, mert—timeo Da­­naos et dona ferentes. Nem hagyhatom szó nélkül azon nyilatkozást sem , mi­szerint tótul kell tanulni, mert tótok vannak ; én ezt megfordítva szeretem hinni, t. i. mert tótok még vannak, és azért nem kell tótul tanulni, különben, a’ nyelv­beli egység :álom.—Midőn az unió hozatott szóba, a’tót atyafiak résziről ellen­zést vártunk, de édesdeden csalatkozánk ’s inkább a’ német részről tört ki a’ veto, hanem olly érvénytelenül, olly légből hulló szavakban, hogy nehéz volt el­határoznunk magunkat: vájjon nevetni kelljen-e vagy boszankodni ?De ezekre nem tekintve az unió közakarattal ’s lelkesedéssel pártoltatott ’s a’ közgyűlés el­be vitetni rendeltetett. És valóban, ha reform, atyánkfiai szintolly buzgalom­mal járulnának e’ honunk - nemzetiségünk­­ ’s vallásunknak olly igen kedvező eszméhez , a’ siker kimaradhatlan — miről kételkedni rájok nézve sértés volna. És itt nem lehet polgári hálámat ki nem jelentenem azon dicső férfiú iránt , kié’ szót unió első hordotta ajkain,éljen ,­­ de élni is fog, mig a’ magyar meg nem szűnik méltánylani valódi érdemet. ’S ennyit akartam a’ gyűlésről elmondani, ha valaki bővebben nyilatkozni fog, annak csak örvendeni fog lelkem. Közli Jan­­csovics Pál m. k. (Az Orvosok és Természetvizsgálók pesti 2 nagygyűlésének folyt.) Sept. 7én reggeli 8 órakor minden szakosztály a’ maga számára szánt helyen öszsze­­gyülvén az öszszegyült munkálatok felolvastatásához fogott; hogy azonban a’ munkarendben menjen, a'szakosztályok mindegyike külön elnököt és ügyvivőt választott tagjai közül, kik a’ renden kívül arra is felügyeltek, hogy a’ dolgoza­tok értéke fölötti szavazás, egyes külön nyomásb észrevételek ’s a’t. följegyez­tetve a’nagygyűlésre híven általvitessenek. Minthogy pedig történhetett, hogy egyes egyedek több szaknál is kívánnának megjelenni bizonyos tárgyak elő­­adatásakor, azért minden szak terme ajtaján kiíratva kiszegeztetett a’ tárgyalta­­tandók sora.Délig tartottak a’ szakülések; délben ki akart,a’ gyermek-kórházba mehetett ennek és az ottan történendő műtételek megszemlélése végett. Délután 4 órakor a’viznek szénsavannyak­ terheltetése t.t. Jedlik Anton prof. ur által; 5kor testgyakorló mutatványok és próbalét; 6kor a’ Rochus kórház megszem­lélése t. t. Windisch főigazgató meghívása következében; estve sz. Gellért he­gyén­­. Albert csillagvizsgálói segéd vezérlete alatt szemlélődések.­— Másnap, azaz­tán már reggeli 7 órakor kezdődtek a’ szakülések, hogy délelőtti iikot már a’nagygyülés megkezdethessék.Ezen elővétetendő vala minden szakülésnek jegyzőkönyve, ’s ismétlendő mind az , mi a’ nagygyűlést érdeklőnek tartatott, ’s az itt ismételtetésre méltónak ítéltetett. Először az orvosi szakosztályból elövétetett Bugát Pál tr urnák értekezése: a’ Rochus kórháznak köztanitó in­tézetté alakításáról, melly tárgyat e fontos okokkal támogatta’s valóban csodál­­kozhatunk, hogy ez már régen nem történt meg! volt az értekezésben sok helyes észrevétel, azért is az egész örömmel fogadtatott. Továbbá Kőszeghy Benjamin ur Pesten külön intézetében tanított siketnéma két lyánykát mutatott be, mellyek egyike 13, másik pedig csak 9 hó alatt beszélni, írni, olvasni és számolni meg­lehetősen tanult meg, úgy látszik, hogy Köszeghy urnak természetes hivatása vagyon a’siketnémák tanítására, azért is közfigyelemre méltó. 2­ A­ physikai szak jegyzőkönyve értelmében prof. Jedlik elömutatott némelly tüneményeket a’ galvano-magneticus gépen, mint égeti hamuvá a’ 3 — 4 lemezű gép a’platinát, vasat,mint mozgatja körben a’mozgékony vasat, miből láttuk, mint lehessen e’ gépet gözpótlékul használni, csak még azt monda eszközlendőnek a’ t. tanító, hogy az egésznek járatása kevésbe kerüljön, mint a’ gözönyé, akkor úgymond e’ gép veszélytelensége miatt minden gözöny helyét foglalandja el.3­ a’ mineralo­­g­ sco-­elunniai, szak jegyzőkönyve szerint közérdekűnek találtatott. Grosz Frigyes nagyváradi orvos értekezése a’nagyváradi fürdőkről, mellyeket ő a’ gasteiniakhoz hasonlita. Továbbá Kubinyi Ferencz értekezése a’tarnóczi óriás nagyságú kövült fáról ’s az ezt környező vidékről, mellyböl kilátszik, hogy a’ t.­urban valóban tudós természetbúvárt bir hazánk. 4­ A’ zpolog-ko­mikai osz­tályból a’ közülés ek­be terjesztetett alelnök Kubinyi Ágoston urnak előadása a’ mérges növényekről, mellyeket a’ tudós szerző képekben is lemásolva nem sokára kiadand. Hasonlag l. Gegö Elek tudasá, hogy t. Albach Szaniszló volt egykori nagy h­irü egyházi szónoka Pestnek, nyugalmát, — mellyet neki Pest csodálatosan juttatott — lövész könyv-szerkesztésre fordítja, mellyel nem so -

Next