Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-09 / 81. szám

■- B24 - 50 for pengő Kapczy Tamás táblabiró ur 21 forint pengő. Két névtelen jóltevő 2 for. pgö. Az ékesítő biztosság által határoztatott építési vizs­alat taxaja visz­­szaadatott 16 for- pgö- Az intézet pénztára egyeb javára fizeted fla Kopácsy Jó­­zsef ur az ország prímása 200 for. pgö pénzben. Gömöry Károly m. k-penz­­tárnok. Láttam Dubraviczky S. m- k. Az árvíz által megrongált pesti ref. papiak felépitesere szánt, s nyeresegi sors­játékkal egybekötendő álorczás tán ez vigalom miután a nyeresegi Sok, vallás különbség nélküli keresztyén, bokezusegbol immár nagy rész­ben beadattak, a’ még balra maradt ígéretek pedig rövid időn beküldetendnek: e­ folyó évi november 14-én, a­ városi nagy táncz­teremben, mulhatlanul meg fog tartatni. Nemcsak a­ jótékony őzés óhajtatai, hanem a­ mulatozás és sors­játék érdekességei is annyival inkább reményk­etik a’ sikert és kozreszvetet , minthogy a' díszes elrendezés gondjai mellett, a' nyerési valoszíűsegre és ked­­vezésre is fia velem fordiltatott. Ugyan is a’ nevezetes számú és becsű nyerese­­ni darabokból minden­edik sorsszám nyerend mi tánczvigalmi sorsjátékoknál tán soha elő nem fordult eset. A’ pesti ref. egyház­ választmánya. (Néhány szó a’ jász-kun dolgok fölött.) A’ mennyiben V. I. által a' 77dik számban a­ jász-kun viszonyokra írt adatokban érdekelve vagyok, szót emelek, é s kijelentem hogy én is az általa kitűzött czél felé kívánok haladni, de más úton nem tartván az ajánlottat félrevezetőnek, csak keringésnek; meg van pedig írva via recta est brevissima.“ De térjünk a’ dologra: azt mondja V. I. vegyünk munkás részt a’közjó előmozdításában, szóljunk a­ nyilványosság szín­padán csak hogy ,,ne dörögjünk képzelt Catilinák ellen; ’s ne ott kezdjük hol H ’­ “ Czélzott Y. I. a’ pesti Hírlap 26dik számában általam közlött kiskun ujonczállitásra; mik történtek? nem akarom a’ kedvetlen tárgyat megnyitni, fél­ve hogy „recrudescunt inelytae gentis---------vulnera,“ de kimondom bátran , hogy többé illyeseket épen e’miatt senki tenni vakmerő nem leend; miért kezd­tem úgy ’s épen ott s okát adom; a’ veszedelmes daganat-keléseket késsel ir­galmatlanul kivágandóknak hivém, mellyekre, való hogy följajdul a­ szenvedő, de meggyógyuland. Sürgeti VI I. a’ népnevelési,­­s mig ezt nem tettük, hi­ába valóknak állítja a’ közgyűlésem általán­os szavazás­i és választás­ jog kivívásá­ra tett lépéseket. Ennek indítója csekély magam valék, bővebben kell hát szól­nom: megkisértém a jobb nevelési rendszer létrehozását, ’s látván, hogy ez csak azért sem pártoltatik, mert nem tömött bajuszu, nem megrögzött pipás, egyedtől indítványoztatok, ’s mi több még nem is hiva­­talbelitől; hazám f­ö­le­b­b e­m­elé­s­é­re az említett utat választám; mert a’ közgyűlési szabadszólást, lisztválasztási szavazatjogot­­s képviseleti­­rendszer létrehozását a’ szabad alkotvány lényegének tartom (szabadnak hívják pedig a’ jász-kun alkotványt) , magát pedig a’ szabad alkotványt, melly egye­dül emelhet föl nemzetet, hasonlónak a’jó búzakenyérhez , mellyet adj bármelly élő állatnak, tőle egy sem vész el, sőt mindeniknek alkalmas táplálékává vá­lik; pedig j­elenl­e­g a’ jász-kun kerületekben, aránylag több ember van, mint akárhol hazánkban, ki írni és olvasni tud,­­s tudja vallását, ismeri istenét. E’ szempontból indulva, ha kérelemlevelet benyújtani indítvá­nyozók, hogy közgyűlési szabadszólás, és választási jog adassék a’ nemeseknek, kiknek ez elidegenithetlen tulajdonok, — a’ tisztes rendüeknek, kiknek megadta azt a’XIX. század szelleme , —­­s kikre nagyon al­kalmazhatók lennének resolutiónk e’ szavai „magistratuales ipsi incolae e medio sui eligant-' ’sa­t­ —ha dolgaink jelen állását,­­s a’ tervet egészen le nem irom is, kérdem, állományunk bemohozott falai kijavítására tettem e háladatlanól rontó kezeket ? e’ tárgyban legyen birám a’ közvélemény. H. L. (Vasmegyei közgyűlés.) Mi kisvárosi életünk feszes egyhangúságának kívánt szincserét adott: az sept. 20 — 21 diki megyei közgyűlésünk. Petri­­chevich Horváth Lázár tán ezekre ismét alkalmazná az ,,étvágyat gerjesztő“ epi­­thetont (l. a’ Társ. f.é. egyik számát, hol Emíliához irt levelében tavalyi gyűlése­inkről emlékezik); azonban nekünk, ex debere mértékletesb gyomruaknak, ki­elégítők is lehetnek. De lássuk a’ szőnyegen forgott nevezetesb tárgyak soro­zatát. 1) A’jun. 14-i kisgyülésben kinevezett, választmánynak, melly az adó kivetésében annyira óhajtott arányosság megközelítése végett a’ megigazított portás ’s az előbbi években készített jelén rovatos öszszeirást is figyelemmel ki­sérvén az eddigi kulcsnál egy czélszerűbb kidolgozása, a’ mostaniba csúszott hibák megvizsgálása,’s ezek lehető kijavitandása ügyében vélemény-adásra fel­­szólitva volt, jelentése felolvastatván, terve, mint az eddigieknél czélszerűbb adózási rendszert tárgyazó elfogadtatott. 2) A’ m. udv. kanczelláriától vett le­iratok közül említést érdemel az, mellyben a’ keblebeli itélőszékek előtt 1840- ben lefolyt polgári ügyek lajstromának halogatás nélküli felküldése hagyatik meg; ennek következtében a’ két alispán, f.és alszkiró urak az előttök, és f.jegy­ző ur a’ polg. törvényszék előtt 1840 ben folyt polg. perek jegyzékének a’ jövő közgyüléseni beadására utasittattak. 3) Smalkovich Mihály zalamegyei főorvos­sá neveztetvén, a’megürült kisczeli orvos-helyre többek folyamodása első alis­pán ur által jelentetett; de a’kinevezés még múlt gyűlések alkalmával jövő nove­lére halasztatott. 4) Csanádmegye levele érdekében, miszerint az érseki tábla­­biróság eltörlése indítványoztatik , az országgyűlési utasítások kidolgozásával foglalkodó választmány bizaték meg. 5) Verőczemegye két hivatalos levele la­tinul hangzott, mi ellen, a’teremben egy nyilványos panaszhang sem emeltetett. 6) Szóba hozatott,miszerint a’ magtár-biztosok mellékes (accidens) jövedelmeinek elengedése az adózó népre jóltevő befolyással bírna, erre rögtön azon igen nyomós választ hallok, hogy az említett néposztály terheit könnyítni óhajtván igen czélszerű és szent volna mindenrendű tisztviselőknek fizetésök bi­zonyos részéről lemondaniok; azonban ez észrevétel észrevétlenül sik­­­kasztatott el. 7) A’ győrvári malom boszuságig régen vitatkozás alatt forgó ü­­gyében, mert a­ körülfekvő falvak telkeit magas vizmedre kiáradásai által majd­nem haszonvehetlenekké teszi, végre a’ malomfő leszállittatása határoztatok. 8) Ágoston J. ur gyarmati lelkiörségre történt kineveztetése miatt líceumunk­ban a hit s történettudományi, továbbá hitszónoki körbe közakarattal Boross Károly ur, egyszersmind a’ papnevelő intézet tanítója, helyeztetett; a’ fenlisz­­telt urnák pedig rögös pályáján 1­4 évig fáradatlanul gyűjtött érdemei a’köz mél­tányló’ hangján elismertetvén, lemondása jegyzőkönyvbe iktatni rendeltetett, figyelembe vévén a KK. és HR. ezúttal azt is, miszerint a’ m. nyelv tanitószék mindeddig csak azon csekély pénzöszszeggel, mellyet ez előtt két évvel Er­­dődy gr. nagylelkűleg megalapított 200írnyi jutalom-dijjal van öszsze kap­csolva, erre nézve tehát első alispán ur indítványára a’sz. gothárdi n. apot, ’s a’ szomszéd megyékhez felszólítások küldetni határozattak, hogy mint helybeli Lyceumunk első létesítésekor, egy olly töke megalapítására ns megyénknek se­gédkezeket nyújtani méltóztatnának, mellynek leendő 300pft. kamata az előbbi alapítványhoz köttetvén, m. nyelvi tanító székünk 500pft rendes fizetéssel biz­tosíttatnék. 9) Elvégre szőnyegre hozatott a’ nem rég beállított ujonczok egyi­­dőrei hazabocsátása; azon rész befolyásra nézve , mellyet e’ dologtalan, elszila­­jult harezfiak a’nép munkássága, ’s erköltsiségére okozandnak, az illető szol­­gabiráknak meghagyatott, mikép a’ kerületűkben tartózkodókra szorosan felvi­gyázni, ’s kisebb kisikamlások esetében a’polgári, egyébiránt pedig a’ katonai hatósághoz őket átadni el ne mulaszszák. 16) Megyegyülésünk 2dik napján első alispánunk elnöklete alatt rögtönitélő bíróság ült öszsze három a’ lugosi csárda kirablásán kapott fogolynak, a kiknek egyike már harmadszor lakja fogházunkat ’s egyszer a’ fő törvényszék által is halálra ítéltetett,­ ügyét eldöntendő ; azon­ban mint a’ rögtön ítélő szék elé, mert a’csendőröknek ellenállás nélkül adák meg magokat, nem tartozók, a’ köztörvény útjára bocsáttattak.Méltánylást érdemel Bertha Antal főjegyző, ’s mult országgyűlési követünk azon buzgósága, mely­­lyet minden szentebb honi ügy érdekében olly nemeskeblüleg fejt ki; ugyanis Balla Károly" „Vélemény a’ büntetésmód javítása iránt“ czimü munkáját a’KK.és RR. figyelmébe ajánlván, helyben azonnal több példányra vevőt szerzett. To­vábbá az ipar­egylet részéről aláírási ívvel bízatván meg , minthogy előbbi al­kalommal illy fényes megyéhez képest — az említettem társulat kifejezésével élve—igen csekély számú részvényesek találkoztak, minél fogva az aláírási ív viszszaküldetett , ez ügyben ismét felszólítást intézett a’ t. megyei közönség­hez. — Magánytudomásból állíthatjuk, hogy főispáni helytartónknak a’ megye levelére, mellyben tovább is az elnöki szék elfoglalására kéretett, tagadó vála­sza gyűléseink múltával megérkezett. Szinte, hogy H. S. megyei főmérnökünk egy könyv kidolgozásával a’ dolgozó intézetekről foglalkodik. — Hőgyészben. Kemenesalján a’ tagosztály véghez ment. — Említendő még azon üdvös rend­szabály megyénknél, miszerint a’ csavargók dolgozó intézetünkben két heti munkára szorittatnak, ’s azután illő helyeikre viszszaküldetnek.-------Gyűlé­seinket hoszszas törvényszékek követék. —Id . Lőcsén, October 2kán. September 28dik’s több következett napjain tartotta Szepesvármegye évnegyedi közgyűlését, mellynek érdekesb eredmé­­nyei következők: 1) A’ nm. m. kir. helytartó tanács Ófalu mezővárosban meg­engedte egy gyógyszertár felállítását, olly móddal, hogy a’ folyamodó csak sze­mélyes joggal bírhassa azt, ’s felsőbb engedelem nélkül másnak el ne adhassa. 2) A’ marha árának tetemes csökkenése tekintetéből, a’ marhahús ára­t váltó krajezárra, a’ juhhúsé 6 krajezárra szállíttatott le, egyébiránt pedig az ár­szabás ügyében behozandó állandó rendszer kidolgozására választmány nevez­tetett. 3) A’ megye’ kebelében tanyázó , és hír szerint szaporítandó lovas kato­naság , mihelyest a’ mostani élelemtárban létező élet, zab és széna föl lesz emésztve, a’magurai járásba, hol már igen régen lovas katonaság nem tanyá­zott, szállásoltatni fog. 4) A’másod alispán beadta jelentését a’ vámok meg­vizsgálásáról , (revisio teleniorum) melly több előfordult viszszaélések miatt már régóta sürgettetek. Késmárk városa pontosan teljesítvén a’ kiváltság-levél­ben kiszabott kötelességeket, a’ vámjog’ gyakorlatában az alispán ítélete által is meghagyatott, de a’ gyűlésben még is érdekes vita támadott arról, vájjon megmaradhatnak e’ a’ sz. kir. városok’ vámjai, miután a’ későbben béhozott ’s most divatozó rendszer szerint, a’városok, mint külön portákkal ellátott tör­vényhatóságok, különben is szintúgy mint a’ vármegyék tartoznak a’ hidakat és utakat építeni? E’ kérdés azonban , mint országgyűlésre tartozó , akkorára fel­jegyeztetni rendeltetett. Lubló, Grezda és Podolin város, a’ XVI. város igazgatóságától vett utasítást követve, privilégiumaik’ előmutatását megtagad­ták , sőt, Grezdában illetlenség is történt, a’városi tanács csupán a’ strázsa­­mester által adván tudtára az alispánnak, hogy a’ bíró és a’ tanácsbéliek nincse­nek otthon, (die Herren seyn nicht derheim .) Podolinban pedig egy erdész képviselte a’ várost, ez is formaszerinti megbízó levél nélkül. Azért az alispán makacssági ítélet által az említett három város vámjait eltörlötteknek nyilatkoz­tató , a’ gyűlés pedig azon kívül, hogy ezen ítélet végrehajtására az alispánt újra kiküldötte , felírást is határozott a’ XVI. városok’ igazgatósága ellen , a’ mennyiben ez , a’ világos törvény és egy nem régen költ kegyes kir. intézvény ellenére, melly a’ vámok ügyében a’ 16 város kebelében is az alispánt ne­vezi bírónak , a’ városokat a’ privilégiumok’ előmutatásától eltiltotta, melly nél­kül azonban lehetetlen megtudni, a’város eleget tészen e kötelességének vagy sem? — Az ófalvai vagy is veres klastromi vámot is, mint szárazat és szük­ségtelent , eltörlendőnek ítélte az alispán. 5) A’ nm. m. kir. helytartótanács pa­rancsolja, hogy azon ágostai hitvallású községek, kik azt magok’ megereteté­­se nélkül tehetik , lelkészeik’ fizetését olly mértékben, mint az 1798ban volt, pengő pénzben fizetni köteleztessenek. 6)Porada nevű lucsivnai lakosnak ő fel­sége kegyelmesen megengedte az ágostai vallás’ szabad gyakorolhatását, még pedig, a’ fenforgó körülmények’ tekintetéből, a’szokott hat héti oktatás nélkül. 7) A’ katonai laktanyákat, és azokra alkalmas helyeket megtekintendő országos albiztosság mellé, e’ megye­ részéről is biztosság rendeltetett. 8) A’ megye’ abbeli kérelmére, miszerint azon öszzeg, mellyel a’ házi pénztár a’ felemelt só­ár’ alapjának tartozik , a’miiscki út’ építésére fordíttassék, és igy a’ vármegye’ adófizetőinek mód nyújttassék azon adósság’ kézi munka általi lefizetésére , a’ nm. m­. kir. helytartó tanácstól parancs érkezett, hogy a' mniseki út’ szüksé­ges voltáról, és az adóbéli hátralét­ékről (restantiae contributionales ,) jelentés tétessék. 9) Indítvány létetett aziránt, hogy azon esetekben, hol a’mezei rend­őrségi törvény testi büntetést rendel, a’ törvényszék büntető hatalma az egyes s­­­o­­­g­ab­i­r­á­k­r­a is általruháztassék , valamint ez 183­6 ban az úrbéri büntetésekre nézve történt, és felsőbb helyen is jóvá ha­gyatott. Ez indítvány hoszszú és érdekes vitatásra adott alkalmat melyben p. o. azon kérdés is fejtegettetett, váljon szabad e a’ törvényszéknek a maga büntető hatalmát másra álfalruházni a’ törvény betű szerinti értelme

Next