Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-10-09 / 81. szám
■- B24 - 50 for pengő Kapczy Tamás táblabiró ur 21 forint pengő. Két névtelen jóltevő 2 for. pgö. Az ékesítő biztosság által határoztatott építési vizsalat taxaja viszszaadatott 16 for- pgö- Az intézet pénztára egyeb javára fizeted fla Kopácsy József ur az ország prímása 200 for. pgö pénzben. Gömöry Károly m. k-penztárnok. Láttam Dubraviczky S. m- k. Az árvíz által megrongált pesti ref. papiak felépitesere szánt, s nyeresegi sorsjátékkal egybekötendő álorczás tán ez vigalom miután a nyeresegi Sok, vallás különbség nélküli keresztyén, bokezusegbol immár nagy részben beadattak, a’ még balra maradt ígéretek pedig rövid időn beküldetendnek: e folyó évi november 14-én, a városi nagy tánczteremben, mulhatlanul meg fog tartatni. Nemcsak a jótékony őzés óhajtatai, hanem a mulatozás és sorsjáték érdekességei is annyival inkább reményketik a’ sikert és kozreszvetet , minthogy a' díszes elrendezés gondjai mellett, a' nyerési valoszíűsegre és kedvezésre is fia velem fordiltatott. Ugyan is a’ nevezetes számú és becsű nyereseni darabokból mindenedik sorsszám nyerend mi tánczvigalmi sorsjátékoknál tán soha elő nem fordult eset. A’ pesti ref. egyház választmánya. (Néhány szó a’ jász-kun dolgok fölött.) A’ mennyiben V. I. által a' 77dik számban a jász-kun viszonyokra írt adatokban érdekelve vagyok, szót emelek, é s kijelentem hogy én is az általa kitűzött czél felé kívánok haladni, de más úton nem tartván az ajánlottat félrevezetőnek, csak keringésnek; meg van pedig írva via recta est brevissima.“ De térjünk a’ dologra: azt mondja V. I. vegyünk munkás részt a’közjó előmozdításában, szóljunk a nyilványosság színpadán csak hogy ,,ne dörögjünk képzelt Catilinák ellen; ’s ne ott kezdjük hol H ’ “ Czélzott Y. I. a’ pesti Hírlap 26dik számában általam közlött kiskun ujonczállitásra; mik történtek? nem akarom a’ kedvetlen tárgyat megnyitni, félve hogy „recrudescunt inelytae gentis---------vulnera,“ de kimondom bátran , hogy többé illyeseket épen e’miatt senki tenni vakmerő nem leend; miért kezdtem úgy ’s épen ott s okát adom; a’ veszedelmes daganat-keléseket késsel irgalmatlanul kivágandóknak hivém, mellyekre, való hogy följajdul a szenvedő, de meggyógyuland. Sürgeti VI I. a’ népnevelési,s mig ezt nem tettük, hiába valóknak állítja a’ közgyűlésem általános szavazási és választás jog kivívására tett lépéseket. Ennek indítója csekély magam valék, bővebben kell hát szólnom: megkisértém a jobb nevelési rendszer létrehozását, ’s látván, hogy ez csak azért sem pártoltatik, mert nem tömött bajuszu, nem megrögzött pipás, egyedtől indítványoztatok, ’s mi több még nem is hivatalbelitől; hazám fölebb emelésére az említett utat választám; mert a’ közgyűlési szabadszólást, lisztválasztási szavazatjogots képviseletirendszer létrehozását a’ szabad alkotvány lényegének tartom (szabadnak hívják pedig a’ jász-kun alkotványt) , magát pedig a’ szabad alkotványt, melly egyedül emelhet föl nemzetet, hasonlónak a’jó búzakenyérhez , mellyet adj bármelly élő állatnak, tőle egy sem vész el, sőt mindeniknek alkalmas táplálékává válik; pedig jelenleg a’ jász-kun kerületekben, aránylag több ember van, mint akárhol hazánkban, ki írni és olvasni tud,s tudja vallását, ismeri istenét. E’ szempontból indulva, ha kérelemlevelet benyújtani indítványozók, hogy közgyűlési szabadszólás, és választási jog adassék a’ nemeseknek, kiknek ez elidegenithetlen tulajdonok, — a’ tisztes rendüeknek, kiknek megadta azt a’XIX. század szelleme , —s kikre nagyon alkalmazhatók lennének resolutiónk e’ szavai „magistratuales ipsi incolae e medio sui eligant-' ’sat —ha dolgaink jelen állását,s a’ tervet egészen le nem irom is, kérdem, állományunk bemohozott falai kijavítására tettem e háladatlanól rontó kezeket ? e’ tárgyban legyen birám a’ közvélemény. H. L. (Vasmegyei közgyűlés.) Mi kisvárosi életünk feszes egyhangúságának kívánt szincserét adott: az sept. 20 — 21 diki megyei közgyűlésünk. Petrichevich Horváth Lázár tán ezekre ismét alkalmazná az ,,étvágyat gerjesztő“ epithetont (l. a’ Társ. f.é. egyik számát, hol Emíliához irt levelében tavalyi gyűléseinkről emlékezik); azonban nekünk, ex debere mértékletesb gyomruaknak, kielégítők is lehetnek. De lássuk a’ szőnyegen forgott nevezetesb tárgyak sorozatát. 1) A’jun. 14-i kisgyülésben kinevezett, választmánynak, melly az adó kivetésében annyira óhajtott arányosság megközelítése végett a’ megigazított portás ’s az előbbi években készített jelén rovatos öszszeirást is figyelemmel kisérvén az eddigi kulcsnál egy czélszerűbb kidolgozása, a’ mostaniba csúszott hibák megvizsgálása,’s ezek lehető kijavitandása ügyében vélemény-adásra felszólitva volt, jelentése felolvastatván, terve, mint az eddigieknél czélszerűbb adózási rendszert tárgyazó elfogadtatott. 2) A’ m. udv. kanczelláriától vett leiratok közül említést érdemel az, mellyben a’ keblebeli itélőszékek előtt 1840- ben lefolyt polgári ügyek lajstromának halogatás nélküli felküldése hagyatik meg; ennek következtében a’ két alispán, f.és alszkiró urak az előttök, és f.jegyző ur a’ polg. törvényszék előtt 1840 ben folyt polg. perek jegyzékének a’ jövő közgyüléseni beadására utasittattak. 3) Smalkovich Mihály zalamegyei főorvossá neveztetvén, a’megürült kisczeli orvos-helyre többek folyamodása első alispán ur által jelentetett; de a’kinevezés még múlt gyűlések alkalmával jövő novelére halasztatott. 4) Csanádmegye levele érdekében, miszerint az érseki táblabiróság eltörlése indítványoztatik , az országgyűlési utasítások kidolgozásával foglalkodó választmány bizaték meg. 5) Verőczemegye két hivatalos levele latinul hangzott, mi ellen, a’teremben egy nyilványos panaszhang sem emeltetett. 6) Szóba hozatott,miszerint a’ magtár-biztosok mellékes (accidens) jövedelmeinek elengedése az adózó népre jóltevő befolyással bírna, erre rögtön azon igen nyomós választ hallok, hogy az említett néposztály terheit könnyítni óhajtván igen czélszerű és szent volna mindenrendű tisztviselőknek fizetésök bizonyos részéről lemondaniok; azonban ez észrevétel észrevétlenül sikkasztatott el. 7) A’ győrvári malom boszuságig régen vitatkozás alatt forgó ügyében, mert a körülfekvő falvak telkeit magas vizmedre kiáradásai által majdnem haszonvehetlenekké teszi, végre a’ malomfő leszállittatása határoztatok. 8) Ágoston J. ur gyarmati lelkiörségre történt kineveztetése miatt líceumunkban a hit s történettudományi, továbbá hitszónoki körbe közakarattal Boross Károly ur, egyszersmind a’ papnevelő intézet tanítója, helyeztetett; a’ fenlisztelt urnák pedig rögös pályáján 14 évig fáradatlanul gyűjtött érdemei a’köz méltányló’ hangján elismertetvén, lemondása jegyzőkönyvbe iktatni rendeltetett, figyelembe vévén a KK. és HR. ezúttal azt is, miszerint a’ m. nyelv tanitószék mindeddig csak azon csekély pénzöszszeggel, mellyet ez előtt két évvel Erdődy gr. nagylelkűleg megalapított 200írnyi jutalom-dijjal van öszsze kapcsolva, erre nézve tehát első alispán ur indítványára a’sz. gothárdi n. apot, ’s a’ szomszéd megyékhez felszólítások küldetni határozattak, hogy mint helybeli Lyceumunk első létesítésekor, egy olly töke megalapítására ns megyénknek segédkezeket nyújtani méltóztatnának, mellynek leendő 300pft. kamata az előbbi alapítványhoz köttetvén, m. nyelvi tanító székünk 500pft rendes fizetéssel biztosíttatnék. 9) Elvégre szőnyegre hozatott a’ nem rég beállított ujonczok egyidőrei hazabocsátása; azon rész befolyásra nézve , mellyet e’ dologtalan, elszilajult harezfiak a’nép munkássága, ’s erköltsiségére okozandnak, az illető szolgabiráknak meghagyatott, mikép a’ kerületűkben tartózkodókra szorosan felvigyázni, ’s kisebb kisikamlások esetében a’polgári, egyébiránt pedig a’ katonai hatósághoz őket átadni el ne mulaszszák. 16) Megyegyülésünk 2dik napján első alispánunk elnöklete alatt rögtönitélő bíróság ült öszsze három a’ lugosi csárda kirablásán kapott fogolynak, a kiknek egyike már harmadszor lakja fogházunkat ’s egyszer a’ fő törvényszék által is halálra ítéltetett, ügyét eldöntendő ; azonban mint a’ rögtön ítélő szék elé, mert a’csendőröknek ellenállás nélkül adák meg magokat, nem tartozók, a’ köztörvény útjára bocsáttattak.Méltánylást érdemel Bertha Antal főjegyző, ’s mult országgyűlési követünk azon buzgósága, melylyet minden szentebb honi ügy érdekében olly nemeskeblüleg fejt ki; ugyanis Balla Károly" „Vélemény a’ büntetésmód javítása iránt“ czimü munkáját a’KK.és RR. figyelmébe ajánlván, helyben azonnal több példányra vevőt szerzett. Továbbá az iparegylet részéről aláírási ívvel bízatván meg , minthogy előbbi alkalommal illy fényes megyéhez képest — az említettem társulat kifejezésével élve—igen csekély számú részvényesek találkoztak, minél fogva az aláírási ív viszszaküldetett , ez ügyben ismét felszólítást intézett a’ t. megyei közönséghez. — Magánytudomásból állíthatjuk, hogy főispáni helytartónknak a’ megye levelére, mellyben tovább is az elnöki szék elfoglalására kéretett, tagadó válasza gyűléseink múltával megérkezett. Szinte, hogy H. S. megyei főmérnökünk egy könyv kidolgozásával a’ dolgozó intézetekről foglalkodik. — Hőgyészben. Kemenesalján a’ tagosztály véghez ment. — Említendő még azon üdvös rendszabály megyénknél, miszerint a’ csavargók dolgozó intézetünkben két heti munkára szorittatnak, ’s azután illő helyeikre viszszaküldetnek.-------Gyűléseinket hoszszas törvényszékek követék. —Id . Lőcsén, October 2kán. September 28dik’s több következett napjain tartotta Szepesvármegye évnegyedi közgyűlését, mellynek érdekesb eredményei következők: 1) A’ nm. m. kir. helytartó tanács Ófalu mezővárosban megengedte egy gyógyszertár felállítását, olly móddal, hogy a’ folyamodó csak személyes joggal bírhassa azt, ’s felsőbb engedelem nélkül másnak el ne adhassa. 2) A’ marha árának tetemes csökkenése tekintetéből, a’ marhahús árat váltó krajezárra, a’ juhhúsé 6 krajezárra szállíttatott le, egyébiránt pedig az árszabás ügyében behozandó állandó rendszer kidolgozására választmány neveztetett. 3) A’ megye’ kebelében tanyázó , és hír szerint szaporítandó lovas katonaság , mihelyest a’ mostani élelemtárban létező élet, zab és széna föl lesz emésztve, a’magurai járásba, hol már igen régen lovas katonaság nem tanyázott, szállásoltatni fog. 4) A’másod alispán beadta jelentését a’ vámok megvizsgálásáról , (revisio teleniorum) melly több előfordult viszszaélések miatt már régóta sürgettetek. Késmárk városa pontosan teljesítvén a’ kiváltság-levélben kiszabott kötelességeket, a’ vámjog’ gyakorlatában az alispán ítélete által is meghagyatott, de a’ gyűlésben még is érdekes vita támadott arról, vájjon megmaradhatnak e’ a’ sz. kir. városok’ vámjai, miután a’ későbben béhozott ’s most divatozó rendszer szerint, a’városok, mint külön portákkal ellátott törvényhatóságok, különben is szintúgy mint a’ vármegyék tartoznak a’ hidakat és utakat építeni? E’ kérdés azonban , mint országgyűlésre tartozó , akkorára feljegyeztetni rendeltetett. Lubló, Grezda és Podolin város, a’ XVI. város igazgatóságától vett utasítást követve, privilégiumaik’ előmutatását megtagadták , sőt, Grezdában illetlenség is történt, a’városi tanács csupán a’ strázsamester által adván tudtára az alispánnak, hogy a’ bíró és a’ tanácsbéliek nincsenek otthon, (die Herren seyn nicht derheim .) Podolinban pedig egy erdész képviselte a’ várost, ez is formaszerinti megbízó levél nélkül. Azért az alispán makacssági ítélet által az említett három város vámjait eltörlötteknek nyilatkoztató , a’ gyűlés pedig azon kívül, hogy ezen ítélet végrehajtására az alispánt újra kiküldötte , felírást is határozott a’ XVI. városok’ igazgatósága ellen , a’ mennyiben ez , a’ világos törvény és egy nem régen költ kegyes kir. intézvény ellenére, melly a’ vámok ügyében a’ 16 város kebelében is az alispánt nevezi bírónak , a’ városokat a’ privilégiumok’ előmutatásától eltiltotta, melly nélkül azonban lehetetlen megtudni, a’város eleget tészen e kötelességének vagy sem? — Az ófalvai vagy is veres klastromi vámot is, mint szárazat és szükségtelent , eltörlendőnek ítélte az alispán. 5) A’ nm. m. kir. helytartótanács parancsolja, hogy azon ágostai hitvallású községek, kik azt magok’ megeretetése nélkül tehetik , lelkészeik’ fizetését olly mértékben, mint az 1798ban volt, pengő pénzben fizetni köteleztessenek. 6)Porada nevű lucsivnai lakosnak ő felsége kegyelmesen megengedte az ágostai vallás’ szabad gyakorolhatását, még pedig, a’ fenforgó körülmények’ tekintetéből, a’szokott hat héti oktatás nélkül. 7) A’ katonai laktanyákat, és azokra alkalmas helyeket megtekintendő országos albiztosság mellé, e’ megye részéről is biztosság rendeltetett. 8) A’ megye’ abbeli kérelmére, miszerint azon öszzeg, mellyel a’ házi pénztár a’ felemelt sóár’ alapjának tartozik , a’miiscki út’ építésére fordíttassék, és igy a’ vármegye’ adófizetőinek mód nyújttassék azon adósság’ kézi munka általi lefizetésére , a’ nm. m. kir. helytartó tanácstól parancs érkezett, hogy a' mniseki út’ szükséges voltáról, és az adóbéli hátralétékről (restantiae contributionales ,) jelentés tétessék. 9) Indítvány létetett aziránt, hogy azon esetekben, hol a’mezei rendőrségi törvény testi büntetést rendel, a’ törvényszék büntető hatalma az egyes sogabirákra is általruháztassék , valamint ez 1836 ban az úrbéri büntetésekre nézve történt, és felsőbb helyen is jóvá hagyatott. Ez indítvány hoszszú és érdekes vitatásra adott alkalmat melyben p. o. azon kérdés is fejtegettetett, váljon szabad e a’ törvényszéknek a maga büntető hatalmát másra álfalruházni a’ törvény betű szerinti értelme