Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-06-30 / 52. szám

HALAT: Magyarország és Erdély (megtiszteltetés; alapítvány a’ budai sinylék intézetére; emberhalál a’ pesti úszóiskolában; meghívás a’ magyar orvo­sok ’s természetvizsgálók Pesten tartandó­­ik nagygyűlésére; angol-magyar intézet; kivonata a’dunamelléki helv. hitv. egyházkerületi közgyűlés jegy­zőkönyvének­ a’ magyar gazdasági egyesület júniusi nagygyűlése eredményinek vége; nádorunk ő fens, utazása ’s fogadtatása Torontálmegyében, hon­nan Fehértemplomba°’s Moldovátul gőzösön’s partiuton Orsovaigment ’S innen Mehádián ’s Krassómegyén keresztül Kisjenőre, Aradra’s Mezőhegyesre; Komárommegyei közgyűlési határzatok ; Eger város tisztujitása ’s hevesmegyei közgyűlés cortes nélkül; egyházi gyűlés Abaujban Vége —, ’sa’t. Külföldi elegyhir. — If Magyarország és Erdély-Ö cs. 's ap. kír- fölsége f. é. jun. 21iki határzatában Pidoll Károly iikormányszéki tanácsost a’ magyar kir. sz. István I. rend kiskeresztjével hi­­tteni méltóztatott.­­ (Budai jótékony nőegyesület.) Méltóságos némái és vég-veze­i báró Baldácsy Antal ur a’ budai sinylék intézetében egy beteg-ágyat 1000 e fttal nagylelkűig alapítani, ’s arról szóló alapítványi levelet, ’s attól já­­rártok­ hat kamatot is előleg félévre az alább irt kezébe nyújtani kegyeske­ Melly nemes alapitványjaért a’ szenvedő emberiség nevében forró hála nyil­­ittatik. Kelt Posonyban jun. 26.1841. Külkey Henrik mint a’ fentisztelt egy e­­litoknoka­(Emberbálás az úszóiskolában!) Vannak apró okok, mellyek sze­­at ember cselekszik. Ilyen apró okból én is nem a’ nemzeti hanem a’ ka­­uszóiskola hive lettem 1841 re. Egy bámulatos eset azonban ennek megte­vője is nógata, kíváncsiságomat azon oldalr­úl ébresztve föl, nincs e­lénye­­hiba az iskola elrendezésénél. Mit tapasztalok, röviden előadom. A’ nemze­­tzőiskola a’ katonainál keskenyebb de igen sokkal hoszabb; meglehetősen jól fölállítva, úgy hogy a’ viz csak egy kissé sodor jobbra befelé, mellyen talán Lett volna ’s lehetne segíteni, ha t.i. az iskola hátulja vagy fél öllel belebb tola- A’ lépcsők elül hátul és oldalvást a’ legjobb rendben vannak, az ugró-desz­­czélszerüleg állitvák, szóval az iskola-rendezés ellen semmi kifogás. Meny­­e távairól ismerem az úszási rendet, ez ellen is csak azon észrevételem van, s ha van megrovandó, bizonyosan inkább némelly előfizetőknél van az, mint leszereknél: ezek ugyan is eléggé ajánlják a’ rendet ’s lármáznak a’ vizbeni­a pongások ellen, de vannak itt is, mint mindenhol, kiknek bőrök is szűk, skála isszák,és kedvök igenis tág. Hogyan történt tehát hogy Kubinyi Mó­­fiatal ügyvéd, hazánk egy ollyan ifjú, kire a’ legdicsőbb pálya várakozott, jeles szülők nemzetiére ’s dicső rokonok kedvenczére, ki ha anyagi tehetsé­­gl szellemi szilárdságot párosít, a’ hazának nagy fijává válandhaték? K. M. is akarván tanulni, folyó hóban előfizetett; már több leczkét von is, de közel volt ahoz, hogy a’ kötélrül és hámrul leszabaduljon. Tüze ’s vakmerősége iban nagy volt. Azt gondolá, ki a’ vízbe megy, már úszni is tud. Ezen kér­­désnél fogva jun. 25k én a’ Duna közepén csolnakozván, vízbe akart ugra­­dó barátai által föntartóztaték. Utána köv. nap 26kán este felé leczkét von ’s án mestere leoldá a’ kötélrül, az iskola elején a’ jobbik oldali lépcsőkhöz­­ ’s ott a’ vízbe ült ollyan emberek közé, kik őt nem ismerék. Itt eszébe jut neki a kmerősködés ’s az úszóiskola szegletébe akar úszni. Eltaszitja magát a’lép­tül ’s az első tempónál már bukdácsolva a’ szivacstartó kötélhez kap, de azt tudja megfogni’s a’ második működésre a’talp alá eltűnik. A’nézök termé­­­sen azt gondolák , hogy tréfál ’s csak akkor ugráltak segedelmére, mikor a’ ik alatt már talán fenéken volt. — Gyászos eset, újabb tanúja annak, mint élvnek van az úszni nem tudó kitéve. Sokan azt vélhetik itt, hogy fenyíték hiba­­az úszóiskolában. De kérem, uraim, ki hagyja magát mulatságában fényit­­? Vagy tán az úszó­mesternek legyen nagyobb gondja más életére, mint az­akosnak? Uszóiskolabeli rend az, hogy az úszni nem tudó először hámra és fára jó, ha itt jól csinálja a’ tempókat, kötélen vezettetik; ha kötélen vezet­­i f át, le ’s keresztül úszsza sokszor és sokáig az iskolát, akkor mesterével itt szabadon megyen úszkálni ’s ha biztos úszónak be nem bizonyítja magát, íg is kötélre vezetik. Kérdem: mi kell ennél több a’biztosság végett? Kubi­­azonban e’ rendet megszegő. Mig mestere más valakit von kötélre, ő, ki fejsze­­tuda még csak úszni, bemegy a’vízbe (példátlan eset) ’s itt is nem a’viz tük­­k irányozza lökését, hanem oldalvást a’ talpak felé: mi lehete más ennek kö­­pzése, mint a’ mi jön. Gyászos eset, bizonyosan mindenkinek, főleg az ér­etteknek fájó, de szolgáljon egyszersmind tanúságul, hogy mindent józanon tenni ’s a’ bátorság igen különbözik a’ v­a­kmerőségtűl. Vajda. (Meghívás a’ magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartandó máso­­nagygyülésére.) A’ legközelebb múlt május utolsó napjaiban Pesten tartott el­­nagygyülés alkalmakor, egy, még ezen év sept. 6dikés köv.napjain tart a m­­­ásodik nagygyűlés határoztatván el, arra egész Magyarország, nemkülönben ily orvosain és természetvizsgálóin kívül minden seborvos és gyógyszerész­iért, nemkülönben a’ természettan egy különös ágával, t. i. a’ mezei gazdá­ul foglalkodó hazafiakat is óhajtott megjelenés végett ezennel hivatalosan érvén, előleg arra bátorkodunk figyelmeztetni, hogy a’ szerencsés sikerrel lett hasznos ügy szeretetétöl részvétre buzdult urak a’ fölebb kijelölt hó 3, és 5dik napjain Pesten az újvilág utczában létező orvosi kar épületének egyik színi termében délelőtti 10 órától­­ig és délutáni 3 - áig magokat előttünk Helyesen beíratni méltóztassanak, ’s akkor egyszersmind arra nyilatkozni szi­kjének: a’ tágas értelemben vett természettudomány mellyik ága iránt óhaj­nak munkás részvéttel lenni különösen, hogy igy a’ tagok azonnal szakokra­dván, a’ csak néhány napra szorított rövid együttlét közben annál számosb­bra terjeszkedni, ’s e’ szerint a’ gyűlés eredményit minél inkább öregbíteni isen. Midőn is oda forditandjuk legfőbb figyelmünket, hogy igen tisztelt tár­­snak beiratás alkalmakor nemcsak belépti­ jegyeket, hanem egyszersminde­nyiben lehetséges leend, minden intézkedést, külön mutatványokat ’s egyéb ér­­!S foglalkozásokat előterjesztő napirenddel is kedveskedhessünk. Pesten jun. én 1841­ Kubinyi Ágoston alelnök. Flór Ferencz titoknok. (Angol-magyar intézet.) Alulirtaknak szerencséjök van tudtokat adni Ma­rország és Erdély minden termesztőinek, hogy a’ felnevezett ’s minap az e levelekben közze tett intézet immár életbe lépett, ’s mind czélirányos rak­­ekkel a’ különnemű termékek elfogadására, mind tapasztalt ügyességű egye­zet, az intézet’ dolgai vitelére el lévén látva, a’ legnagyobb termesztők kíván­nak is megfelelni képes. Mi a’ gyapjú kezelését ’s ezzel öszszefüggésben me­­nindennemű munkálatokat, illeti, alulírtak e’ tekintetben Winternitz Simon­­, egy e’ szakban kijelölt ismeretekkel bíró ’s köz tiszteletben álló férfiúnak gálatit használandja. Egyébiránt a’ felnevezett intézet’ hasznainak nevelése , ez iránti bizodalom megerősítése végett, alulírtak elhatározák magokban,­­ azon termesztőkre nézve, kik termesztményeiket a’ londoni piaczra külde­­nem kívánják, vagy kiknek termesztményeik arra nem is volnának alkalma­­k, olly lakhelyeket nyitandnak meg, mellyekbe az illyminemüségű ’sitthely­ben eladandó termesztményeket elfogadandják, ’s azokra a’már tudva levő arány­ban előlegezvén, a’ termesztőt nem kedvező kereskedési körülményekben ked­vezőbbek’ bevárhatására képesítsék. Ezen esetben a’ feltételek köv. lesznek: Ela­dási provisio, viz és tűzbiztosítás­­,­2%; Raktár’s mázsapénz, kijavítás, termék­­befogadás és kiadás: 1 %; Sensalia % %; öszszesen: 3 %. Az intézet mint Lon­donban , úgy itt helyben is gondoskodni fog a’ reá bízott termékek’ mennél ju­­talmasb eladásáról. Hogy végre a’ gyapjutermesztők, juhaik’ nemesitésébeni fá­radozásaik’ teljes hasznát éldelhessék, alulírtak olly rendelkezéseket tettek, hogy Angolhonba küldendő minden gyapjú itt helyben a’ tulajdonosnak szemei előtt osztályoztassék. Az eladási feltételek’ olcsósága itt vagy Londonban , valamint az előlegezésekért járandó kamat’ csekélysége, ’s azon kedvező körülmény, hogy alulírtak minden angol gyárhellyel szoros öszszeköttetésben állnak, ’sigy a’leg­­nyereségesb eladásokat eszközölhetik, teljes reményt nyújtanak a’ felöl, hogy a’ két testvérhen t. ez. termesztőji ezen intézetet tettleges részvételök ’s teljes bi­­rodalmokkal tisztelendik meg. Pesten (régi posta-utcza, Neumayerház 25 sz. a.) jun. 24kén 1841. Gifford János és társai. Kivonata az 1841. évi jun. 21 dik. ’s köv. napjain Pesten tartott duna­­melléki helv. hitv. egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének. Ol­vastatott m. Zay Károly gr. urnak, mint a’ magyarországi ág. hitvall. evan­­gelicusok főfelügyelőjének m. széki gr. Teleki Sámuel úrhoz, mint a’ duna­melléki helv. hitv. e. kerület főgondnokához Pozsonyból i. e. február 22 töl hivatalosan küldött ’s már hirlapokból is tudva levő felszólítása, a’ czélba vett középponti ref. főiskolának e’ két evang. felekezet öszszepontositott e­­rejével ’s egybeolvadásával történendő felállítása tárgyában. A’ nemes grófnak tiszta hazafiságból’s közjóért lángoló kebelből eredt lelkes „Szózata“ valamint felekezetünk részéről, — mellynek őszinte érzelmeit az iskolai választmány­nak szinte hírlapokban közlőtt, ’s ide is bemutatott iratában híven kifejezve szemléljük, — mindjárt méltó viszhangra talált, úgy most is ezen kerületi közgyűlés nagyszámú ’s minden­ rendű tagjainak sziveit édes örömmel töltötte , rokonérzelmekre hevítette. Miszerint a’ már országos eszmévé vált ’s egy bol­dogabb jövendő üdvével kínálkozó egyesülés elfogadása, ’s annak tettlegva­lósítása ezen közgyűlés által egyértelműleg ’s annál örömestebb határoztatok el, mivel már magának a’ felállítandó iskolának egyházkerületileg elfogadott alaptervéböl, szabályiból ’s azon intézkedésből, miszerint az iskola-felállitás­­hoz kétszáz vagy több pengő forintnyi áldozattal járuló honfiaknak és leányok­nak, mint alapitó pártfogóknak, minden különböztetés nélkül, az iskola dol­gaira némi befolyás és előjogok engedtetnek, világosan kitűnik, hogy az ér­deklett pesti ref. főiskola eszméje már a’ felszólítást megelőzőleg is az áldott egyesülés magvát érlelvén, magára a’ helv. hitv. felekezetre szorítva nem volt. Annálfogva jelen végzés kiadatása (mellynek különben hírlapokba iktatása is ezennel elhatároztatott) ’s a’ választmány jegyzőkönyvének szükséges érte­sítés végett hiteles másolatban ’s egész terjedelmében leendő közlése mellett, a’ felszólító új grófnak, mint főfelügyelőnek az e.kerület nevében válaszul íratni rendeltetik, hogy mivel a’ középponti reform, főiskola felállítására meg­kezdett lépések után a’ tisztelt grófnak egyesülésrel felszólítása több hónap múlva történvén, ez okból az aláírásokat „egyesült avagy egyesítendő” iskolai czim alatt többé megindítani nem lehetett, annálfogvást a’ már különben is nyomtatásbanszéllyel küldött felszólító-levelekben, aláírási iveken, ’s ada­kozó könyvecskékben kitett „pesti reform, főiskola­­ czime alatt fognak a’ segedelemgyűjtések folytattatni, mindaddig míg ezen főiskolának az ágos­tai testvér felekezetével leendő valóságos egyesítése annak részérül is határ­­zottan ’s tettleges részvéttel kijelentetik. Mivel pedig ezen tanítói intézet lét­rehozása az alapítóknak engedett pártfogói befolyás alapelvéből indulván ki, ahoz képest az iskolai oktatók (kivévén a’ vallástanitást) nem csupán a’ két felekezet egyedeiből sor szerint, avagy a’ két részről öszszeteendő pénzerő arányához képest (melly mellett a’ felekezetesség választófala mindvégig meg­maradván, valóságos egyesülésről 's egybeolvadásról józan fogalom sem le­hetne) hanem megköttetés nélkül az alapítók (egyesek vagy községek) sza­vazati többségével, azon hivatalra megkivántató jeles tulajdonokkal bíró bármi vallásu egyedek közül szabadon lesznek választandók; ahoz képest világosan kijelentetik, hogy a’ tisztelt gróf által csak általában ’s föltétlenül inditvány­­zott iskolaegyesitést ezen e. kerületi fő tanács a’most kifej­tett sarkalatos és vál­­tozhatlan elv épen tartása mellett kívánja érteni ’s elfogadni. Megemliltetvén az is, hogy az iskolai választmánynak igen czélszerü ’s közakarattal elfoga­dott javaslatához képest, az általa kitűzött ’s vezérelvekkel kisért jutalom­­kérdésre — melly magyar, és német hírlapokban hasonlag közöltetni fog — hazánk körülményihez alkalmazva kidolgozandó ’s megállapítandó korszerű ’s lehető legjobb tanítási és nevelési rendszer fogván az iskolába behozatni; ez által oda is van az irány intézve,hogy a’ 2 evang. felekezet pesti főiskolájának nem csupán anyagi ’s mintegy kereskedési, hanem erkölcsi és szellemi tekintetből is leendő egyesítése által előre magva hintessék­­ el a’ két testvér felekezet annyira óhajtott ’s idősül várt teljes egybeolvadásának, mellybe most ezen ke­rületi főtanács, mint az egész magyarhoni helv. hitv. felekezetnek nem kép­viselője, nem is ereszkedhetik. Ezekhez képest a’ felszólító és gróf ezen köz­gyűlés által tisztelettel ’s őszinte bizodalommal viszont felszólittatik, hogy je­len határozatunkat ’s ezzel közlendő irományokat az illető egyházkerületi gyű­lésekben avagy conventen tárgyaltatás alá vetetvén, az iskolai egyesítésnek

Next