Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-03-26 / 25. szám
no nkán fog véghez menni. — April Isejében miniature javitóház zárandja ki barátságos kapuit Pest csavargóji előtt. A’ városi hatóság rég tervez ugyan már illyesmit, de ki nem tudná, hogy nálunk közhasznú czélokra igen szűk a’ pénz , elannyira, hogy még az agarásztársaságok sem bírnak évenkint legalább tízzel szaporodni, az emberiség nem csekély kárára! Ennélfogva nagyszerű tervét most még nem létesítheti a’ város, ’s jobb időkig legalább kicsinyben akarja megkísérteni a’dologtalan naplopók javitását’s ennél hasznosb vállalathoz alig foghatna. Dartay Endre, Pest városi kiadó, hangversenyt fog adni e’ közhasznú intézet javára ápril 4-kén. Kívánatos, hogy minél nagyobb összeggel szaporíthassa ez uj intézet tőkéjét. — Játékszini krónika: 18 kán „Lignerolles Luiza“ dráma 5 fv.; 19kén„Egy pohár Viz“vigj.5 felv.;20kától 28kaig a’nagyhét’s húsvéti ünnep miatt zárnapok. Az operaszemélyzet három énekessel szaporittatott. — F. hó 22kén ment véghez az itteni zsidó elemi főiskola nyilványos próbatéte, mellyen nemzeti nyelvünkben igen szép haladást tanúsítottak a’növendékek, mi a’derék igazgatóknak és szorgalmas tanítóknak dicséretökre válik. — C Pestmegyei közgyűlés vége.) Fölvéteték most a’ bűnvádi eljárás szabályzata, mellynek első pontja szerint a’törvényszék elnöksége a’ törvény kijelölte személyeken kívül a’ másodalisp. tétetik kötelességéül. A’ nyilványosságot rendelő pontnál föléledt a’vita; m. elnök főispánhelyettes figyelmezteté a’ Rket, hogy a’ most tervezett nyilványosság különbözik az 1777 előttitől, tehát njitás, 's ámbár ő magáévá teszi ’s pártolja is a’ többi szabályt, de úgy hiszi, ezen egy pont gátot vetend a’ többinek, czélszerűnek látná tehát a’ nyilványosságot országgyűlésre halasztatni. De a’többség készebbnek nyilatkozott ezen pontnak feláldozni valamennyit, mint a’ többit e’ nélkül élvezni ’s e’ pont tartalmát ekkép határozó meg: ,,A’ törvényszéki ülések az 1492: 79 fenálló törvény rendeletéhez képest is nyilván fognak tartatni, kivévén az itélethozást, de a' szeméremsértő eseteknél a’ hallgatóság kiparancsoltatik, valamint akkor is, ha az illő rend ’s csenddel nem viseltetik úgy, hogy még a’tetszés é s nem tetszés nyilványitása is rendzavarásnak tekintetik.“ A’ szóbeli eljárással, úgy hiszik a’BR., a’ törvényt szinte nem hágják át, mert ezt csak azon esetekre terjesztik ki, hol eddig is használtatok, t. i. a’ nemtelenek résziről ha 3 évi fogság vagy halál nem forog fen, a’ nemesekéről pedig, ha megegyeznek benne, mert ha polgári perekben meg van adva a’ nemteleneknek a’ feljebbvitel, miért tagadtatnék meg a’ bűnvádiakban a’ védelem ? Két napi fejtegetés után megállapittatván némelly kitételi módosításokkal az eljárási szabályzat, kérdés támadt: váljon a’ határzat kir. válasz leérkezte előtt foganatba vétessék? Melly kérdést a’ RR. következetesek akarván lenni,nagy szótöbbség által igennel dönték el, előadván, nehogy, ha jelenleg bevárnák a’ kir. leiratot, elismerni látszassanak, mikép nincs joguk statútumokat hozni helybenhagyás nélkül. Ámbár mutogattatott az is, miszerint képtelenség: felírni ’s a’ felirat tartalmát egyszersmind foganatositni. Az elnök a’ határzatot kimondó, hanem ellene hivatalánál fogva óvástan ’s azt jegyzőkönyvbe igtatni kívánta. A’ RR.kifejtvén, mikép az elnöknek sem több sem kevesebb szava nem lévén,mint más alannnek,e szeműt mindenki ellenovasat föl kellene jegyezni, az óvást természetesen nem fogadók el. — Martius 2 i dikén a’ felírás ’s jegyzőkönyv hitelesítésekor vita támadt arról: váljon az el nem fogadott óvás megemlittesséké a’ jegyzőkönyvben? többen úgy vélekedőnek, hogy óvást el nem fogadni ’s mégis beigtatni, képtelenség, mivel ha elfogadtatnék is, más sikere akkor sem lenne a’ puszta megemlítésnél, de nálunk óvást nem is tehetni, óvás Erdélyben van szokásban, ’s épen azért nem ollyanok az erdélyi municipiumok, mint a’ miéink. Az elnök azonban a’megemlítést meg kívánta hagyatni, mivel a’BB. ebben megállapodtak vala, ’s most ahoz többé nem szólhatni. Mire Sz. M. indítványozó, hogy jövendőre semminemű óvást ne lehessen tenni, annál kevésbbé azt jegyzőkönyvileg megemlíteni, mi el is fogadtatok, egyedül a’tiszti ügyész kívánta ez iránti jogát fentartani. Megfejtetett azonban, mikép az eddig divatozott ügyészi óvás nem is volt óvás, mert az adózó nép gyámja nem az ügyész maga, hanem az egész megye, melly a’nép kárát soha sem veheti czélba. Az elnök e’tárgyat abban kívánta hagyatni, mert minden ovástételkor határozni kell róla. —Látnivaló ezekből, mikép a’jelen közgyűlést jobbadán a’bűnvádi eljárás ügye foglaló el úgyhogy több közérdekű tárgy igen gyéren fordult elő. Nádor ő fenségéhez szives köszönő felírás intéztetett olly kegyes indulattal irt első magyar leveléért. Indítványba jött ezúttal néhai Hermine cs. k. főherczeg- asszony kora kimúlta által ejtett fájdalmom részvételt tolmácsló felírás, a’ BR. azonban nem akarván felszaggatni a’ fájdalmakat, egyébkint is nagyobb részben jelen lévén a’ temetési gyásztisztelkedéseken,czélszerűbbnek látták ezen őszinte részvétüket csupán jegyzőkönyvileg kifejezni. Előfordult N. Kőrösnek a’már előbbi gyűlésben fenforgott legelői ügye, miszerint némelly közbirtokosak bizonyos szántóföldeket legelőnek követelvén, nyájaikat rajtok legeltetni kisértgetik, mire határoztatott, hogy a’ vetésekben történt károk iránt a’ rendőri szbió a’ törvény szerint járjon el, azon kérdés pedig : lehetetté azon földekbe vetni ? a’ törvény rendes útjára igaziltaték; egyébiránt az ügy barátságos elintézésére másodalispán kiküldetik. — Gzagányi János ’s Halász Imre elleni vád tárgyalása közben megalapittaték, hogy a’tisztviselők díjszedésekre nézve magokat az 1770ben kiadott díjszabáshoz tartsák. Olvastattak a’ megholt számvevő Klementisz János helyét kérő folyamodások nádor -fenshez, kineveztetésre ajánlás végett, mire alszámvevő Nyáry Lajos első, utána pedig két mérnök ajánltaték. Végül nevezetes tárgy vala Erdős Mózes a végekti folyamodása, hogy ámbár társasága, melly éghetlen házfedelek készítésére állott össze, őfelségéiül 8 évre kizáró szabaditékot nyert, de a’ nm. k. tanács még sem engedvén meg a’ szabad munkáltatást, a’ BA járuljanak közbe, a’ tisztelt kormányszéknél. Másod alispán ur, mint a’társaság elnöke előadó, mikép a’ könyvvizsgáló a’ társaság szabályit nem engedvén kinyomatni, úgy nyilatkozék, hogy csak olly társulat szabályit engedheti meg, mellyeket a’ htanács helybenhagyott, tehát mindent eleve föl kell terjeszteni. A’ BR. méltó figyelemre vévén ez igen életbe vágó ügyet, egy szó sem emelkedők, melly az alkotmányos nemzet egyesülhetési jogát tagadta volna. Előadatott , mikép ezen megszorításoknak egy részt mi magunk vagyunk oka, mert kivált a’ beszivárgó németek fejszecsináláshoz sertthetnek fogni,míg szabaditékot nem kérnek rá,igy legközelebb Kőszegen hangászegyesület sem mert alakulni, mig hatóság utján engedvényt nem kapott; de másrészről nagyon kitetszenek itt a’ centralisatio Mephistopheles lábai. E’ sors érte az iparegyesületet és sok mást, nevezetesen a’ természettudományi társulat,midőn a’nm.htanács utján oklevél-osztogathatási jogot kért ő felségétül, azt véve válaszul, hogy a’ társulatról hivatalosan mit sem tud, mire sokan tagjaivá sem mernek lenni addig, mig az alapszabályokat ő fels. helyben nem hagyja. A’ m. elnök azonban különbséget kívánt tenni magányos egyesületek, ’s ollyak közt, mellyekbe tisztviselők befolynak, mert ez utóbbiakra nézve, hogy a’ közhatalom a’ priváttal össze ne zavartassák, a’ kormánynak van joga meghatározni, melly tisztviselő lehet tagja egy vagy más egyesületnek. Ezt Sz. I. gr. tagadó, de K. L. úrral egyetért, hogy az egyesülhetés egyik oszlopa a’nemzeti kifejlődésnek, sőt a’haladásra még szükségesnek látja, hogy az egyesületek szabadon mozoghassanak, ’s csudálja, hogy az országban még egy egyesület sem lát, mert az eddigiek csak néhány személynek összeállása, meg sem közelitő a’ külföldi ezrek egyesületét. És remélli, a’ kormány engedni fog e’ közkívánatnak, mert érdekében fekszik szabad tért nyitni a’ nyilványos egyesületeknek’s általok a’ titkosakat elfojtani. Történt hivatkozás az 1840: 18 czikk 54 §ára is, hanem ezt, sőt még többet csakhamar czáfolgatták ugyanazon czikk 55 § e. betűjével, hol a’ nem tisztán kereskedői társaság, mielőtt magát a’ váltótörvényszéknél bejegyeztethetné, köteleztetik szabályit előbb a’ htanácshoz fölterjeszteni. Ugyde ezen czikk kizárólag a’ közkereseti társaságokról rendelkezik,a’fölterjesztés pedig csak bejegyzés végett parancsoltan. Erre Sz. gr. megvallá, hogy ezen új törvényekben sok javitnivaló van, mert némellyek közülök hirtelenkedve hozattak, ’s ő igen örvend, hogy az állóhid iránti szerződés ezen törvények előtt létesült, mert szerintük soha sem fog vala ez alakulni. Felírtak tehát a’BR’s a’ feliratban a’sopronyi szederegyletre ’s más társulatokra is határoztak hivatkozni. Pécs, mart. 16kán. Első évnegyedi közgyűlésünk még febr. 26kán kezdődvén — azért , talán mert mindennap csak 10 óra felé vön kezdetet a’ tanácskozás,délután legfelebb 1 óráig tartott,v.azért , hogy egy két himes beszéd betegei a’ mások által rendesen’s értelmesen elmondottakat, ismét felsorolással értellenekké tevén, egyszersmind a’ megfizethetlen időt vesztegették, elég az hozzá,hogy érintett gyűlésünk csak mai nap fejeztetett be; a’mit örömmel említek, az, hogy gyűlésünkön olly tisztes férfiakat is szemléltünk, kik épen mivel ritkán igen ritkán szerencsésitenek jelenlétükkel, valami rendkívülit sajdittatának; azonban a’béke angyala áldja meg őket, ez nemcsak nem történt, sőt értelmes és igazságos nézeteik, kellemes előadással párosítva, mondhatnók gyűlési tanácskozásokban olly kellemteljes fűszer valónak, mellyek miatt őket ezentúl is, mint amúgy is rokoninkat, a’ közdolgokbani részvétre, szinte óhajtani fogják a’ baráti tárt keblek. Első alispánunk lelkes beszédében azon dicső és szép elvvel, hogy mindent, és egyedül a’ közjóért cselekszünk, — nyitván meg a’köztanácskozás tágas térét, mindenek előtt Ilermine fölgasszony élte piruló hajnalában történt kimultát, a’ KK. és RR. azon hű ragaszkodással ’s valódi fájdalommal, mellyel a’ magyar kebel a’szépet, jót és erényest mindenek előtt tisztelni tudja, gyászolván, inditványzólag elhatározók, hogy rokon-fájdalmak kijelentésével, a’ kesergő atyát, hazánk lituszi nádorát, vigasztaló levéllel tiszteljék meg. Mi a’ többi tárgyat illeti, azok köv.renddel intéztettek ki: 1) Pécs városnak tanácsnoki az országgyűlési költségekbeni részvétre, mint a’ törvény és szokás által értett lisztesebbek , lévén annak idejében öszszeiratva, minthogy a’ rájok kivetett mennyiséget jó szerével megfizetni nem akarák, — tiszti perbe idéztettek, mellyben ők meg sem jelenvén, miután mint makacsok ellen bírói ítélet hozatott, legfelsőbb helyre folyamodtanak, azon elv után indulva, hogy külön hatóságot képezvén’s fizetéssel már e’ czélra oda is járulván, két czim alatt nem rovathatnak meg; az e’ tárgybani legfelsőbb helyről menesztett k. k. parancs folyamodásukat helyeselvén, az ellenök tett minden megyei határozat és eljárás megsemmisittetett.—A’ KK. és RR. a’ dologban sérelmet találván, e’ részben újabb fölirást határoztak. 2) A’megyében csoportosan rablók vakmerősége a’vagyon és személybeli bátorságot veszéllyel fenyegetvén, miután a’mohácsi Járás főbírája újólag jelenté, hogy bizonyos Milos nevű gonosztevő üldözésében ismét egy megyei foglár éltét veszté; keveselvén a’Kiv. és RR. a’ közbátorság-fentartásra eddig fenálló megyei foglárok számát, azok szaporittatását a’ mint szükségesnek látják, úgy az eziránti fölterjesztését a’megyei szolgák elrendezése érdemében megbízott választmány munkájának bemutatása idejére halasztók; egyszersmind megbízván a’ rögtön segedelmet váró esetekben, miilyen a’ most érintett, első alispán urat, hogy a’ környülményekhez képest intézkedhessél Voltak sokan, kik ez intézkedéseket ezen gyűlés lefolyta alatt nyilványosan tétetni akarák, nem gondolván meg, hogy egy kivált ezégéres gonosztevőnek elfogatása iránti rendelkezések, ha azok titkon túl mennek,többnyire azért sikeretlenek , mivel az üldözött tapasztalás szerint azokat maga is jó eleve megtudta ; szó volt ezúttal egy csendbiztosnak felállításáról is, melly noha némelly mellékes érdek miatt hosszabb beszédekre adott alkalmat, még is a’ fenérintett szolga-elrendezési választmányhoz utasítva sen, ki lévén már előre mondva azon elv, hogy ezen hivatalra csak egy, a’ közbizodalmát mindenkép megérdemlő egyed választassák. 3) Az uj bankjegyek beváltására kitűzött újvidéki egyik fiók-pénztár ezen megyére nézve távolabb esvén, ő felsége alázatos felírással megkéretni rendeltetett, hogy a’ beváltásra a’ pécsi kir.sóhivatalt is kegy .bízná meg; tág mezőt adott az eszmék’s vitatásoknak ezen tárgy, ugyan is volt ki azt akaró elhitetni,hogy a’ bankjegy nem pénz (pedig nem merném őt sokkal megkínálni) továbbá, hogy az ausztriai bankszámadásra vonassák, ismét hogy a’ gyakori és pedig zárt határidő alatti beváltás kivált a’ szegény és ügyetlen adózókra nézve mint káros szüntessék meg ’s a’ t. az egészbeli érdekes eredmények azonban ezek voltak: a) hogy az elfogadás csak szabad akarat,és nem mint a’ k. intézvény érinti, kötelességen alapuljon, b) hogy egy független nemzeti bank felállítása elvként az országgyűlésen szorgalmaztassék; c) hivatkozóig a’ sopronyi levélre, hogy a’