Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-03-26 / 25. szám

­­no­ nkán fog véghez menni. — April Isejében miniature javitóház zárandja ki barát­ságos kapuit Pest csavargóji előtt. A’ városi hatóság rég tervez ugyan már illyes­­mit, de ki nem tudná, hogy nálunk közhasznú czélokra igen szűk a’ pénz , elannyira, hogy még az agarásztársaságok sem bírnak évenkint legalább tízzel szaporodni, az emberiség nem csekély kárára! Ennélfogva nagyszerű ter­vét most még nem létesítheti a’ város, ’s jobb időkig legalább kicsinyben akarja megkísérteni a’dologtalan naplopók j­avitását’s ennél hasznosb vállalathoz alig fog­hatna. Dartay Endre, Pest városi kiadó, hangversenyt fog adni e’ közhasznú inté­zet javára ápril 4-kén. Kívánatos, hogy minél nagyobb összeggel szaporíthassa ez uj intézet tőkéjét. — Játékszini krónika: 18 kán „Lignerolles Luiza“ dráma 5 fv.; 19kén„Egy pohár Viz“vigj.5 felv.;20kától 28kaig a’nagyhét’s húsvéti ünnep miatt zárnapok. Az operaszemélyzet három énekessel szaporittatott. — F. hó 22kén ment véghez az itteni zsidó elemi főiskola nyilványos próbatéte, mellyen nemzeti nyelvünkben igen szép haladást tanúsítottak a’növendékek, mi a’derék igazga­tóknak és szorgalmas tanítóknak dicséretökre válik. — C Pestmegyei közgyűlés vége.) Fölvéteték most a’ bűnvádi eljárás sza­bályzata, mellynek első pontja szerint a’törvényszék elnöksége a’ törvény­ kije­lölte személyeken kívül a’ másodalisp. tétetik kötelességéül. A’ nyilványosságot rendelő pontnál föléledt a’vita; m. elnök főispánhelyettes figyelmezteté a’ Rket, hogy a’ most tervezett nyilványosság különbözik az 17­7­7 előttitől, tehát njitás, 's ámbár ő magáévá teszi ’s pártolja is a’ többi szabályt, de úgy hiszi, ezen egy pont gátot vetend a’ többinek, czélszerűnek látná tehát a’ nyilványosságot országgyű­lésre halasztatni. De a’többség készebbnek nyilatkozott ezen pontnak feláldozni valamennyit, mint a’ többit e’ nélkül élvezni ’s e’ pont tartalmát ekkép határozó meg: ,,A’ törvényszéki ülések az 1492: 79 fenálló törvény rendeletéhez képest is nyilván fognak tartatni, kivévén az itélethozást, de a' szeméremsértő eseteknél a’ hallgatóság kiparancsoltatik, valamint akkor is, ha az illő rend ’s csenddel nem viseltetik úgy, hogy még a’tetszés é s nem tetszés nyilványitása is rendzava­rásnak tekintetik.“ A’ szóbeli eljárással, úgy hiszik a’BR., a’ törvényt szinte nem hágják át, mert ezt csak azon esetekre terjesztik ki, hol eddig is használta­­tok, t. i. a’ nemtelenek résziről ha 3 évi fogság vagy halál nem forog fen, a’ neme­sekéről pedig, ha megegyeznek benne, mert ha polgári perekben meg van adva a’ nemteleneknek a’ feljebbvitel, miért tagadtatnék meg a’ bűnvádiakban a’ védelem ? Két napi fejtegetés után megállapittatván némelly kitételi módosításokkal az eljá­rási szabályzat, kérdés támadt: váljon a’ határzat kir. válasz leérkezte előtt fo­ganatba vétessék­­? Melly kérdést a’ RR. következetesek akarván lenni,nagy szó­többség által igennel dönték el, előadván, nehogy, ha jelenleg bevárnák a’ kir. leiratot, elismerni látszassanak, mikép nincs joguk statútumokat hozni helyben­hagyás nélkül. Ámbár mutogattatott az is, miszerint képtelenség: felírni ’s a’ felirat tartalmát egyszersmind foganatositni. Az elnök a’ határzatot kimondó, ha­nem ellene hivatalánál fogva óvást­­an ’s azt jegyzőkönyvbe igtatni kívánta. A’ RR.kifejtvén, mikép az elnöknek sem több sem kevesebb szava nem lévén,mint más alannnek,e szeműt mindenki ellenovasat föl kellene jegyezni, az óvást természe­tesen nem fogadók el. — Martius 2 i dikén a’ felírás ’s jegyzőkönyv hitele­sítésekor vita támadt arról: váljon az el nem fogadott óvás megemlittessék­é a’ jegyzőkönyvben? többen úgy vélekedőnek, hogy óvást el nem fogadni ’s mégis beigtatni, képtelenség, mivel ha elfogadtatnék is, más sikere akkor sem lenne a’ puszta megemlítésnél, de nálunk óvást nem is tehetni, óvás Erdélyben van szokásban, ’s épen azért nem ollyanok az erdélyi municipiumok, mint a’ mi­­éink. Az elnök azonban a’megemlítést meg kívánta hagyatni, mivel a’BB. ebben megállapodtak vala, ’s most ahoz többé nem szólhatni. Mire Sz. M. indítványozó, hogy jövendőre semminemű óvást ne lehessen tenni, annál kevésbbé azt jegyző­könyvileg megemlíteni, mi el is fogadtatok, egyedül a’tiszti ügyész kívánta ez i­­ránti jogát fentartani. Megfejtetett azonban, mikép az eddig divatozott ügyészi ó­­vás nem is volt óvás, mert az adózó nép gyámja nem az ügyész maga, hanem az egész megye, melly a’nép kárát soha sem veheti czélba. Az elnök e’tárgyat ab­ban kívánta hagyatni, mert minden ovástételkor határozni kell róla. —Látnivaló ezekből, mikép a’jelen közgyűlést jobbadán a’bűnvádi eljárás ügye foglaló el úgyhogy több közérdekű tárgy igen gyéren fordult elő. Nádor ő fenségéhez szives köszönő felírás intéztetett olly kegyes indulattal irt első magyar leveléért. Indít­ványba jött ezúttal néhai Herm­­in­e cs. k. főherczeg- asszony kora kimúlta által ejtett fájdalmom­ részvételt tolmácsló felírás, a’ BR. azonban nem akar­ván felszaggatni a’ fájdalmakat, egyébkint is nagyobb részben jelen lévén a’ teme­tési gyásztisztelkedéseken,czélszerűbbnek látták ezen őszinte részvétüket csupán jegyzőkönyvileg kifejezni. Előfordult N. Kőrösnek a’már előbbi gyűlésben fen­­forgott legelői ügye, miszerint némelly közbirtokosak bizonyos szántóföldeket legelőnek követelvén, nyájaikat rajtok legeltetni kisértgetik, mire határoztatott, hogy a’ vetésekben történt károk iránt a’ rendőri szbi­ó a’ törvény szerint járjon el, azon kérdés pedig : lehetetté azon földekbe vetni ? a’ törvény rendes útjára igaziltaték; egyébiránt az ügy barátságos elintézésére másodalispán kiküldetik. — Gzagányi János ’s Halász Imre elleni vád tárgyalása közben megalapittaték, hogy a’tisztviselők díjszedésekre nézve magokat az 17­70ben kiadott díjszabás­hoz tartsák. Olvastattak a’ megholt számvevő Klementisz János helyét kérő folya­modások nádor -­fenshez, kineveztetésre ajánlás végett, mire alszámvevő Nyáry Lajos első, utána pedig két mérnök ajánltaték. Végül nevezetes tárgy vala Erdős Mózes a végekti folyamodása, hogy ámbár társasága, melly éghetlen házfedelek készítésére állott össze, őfelségéiül 8 évre kizáró szabaditékot nyert, de a’ nm. k. tanács még sem engedvén meg a’ szabad munkáltatást, a’ BA járuljanak köz­be, a’ tisztelt kormányszéknél. Másod alispán ur, mint a’társaság elnöke elő­adó, mikép a’ könyvvizsgáló a’ társaság szabályit nem engedvén kinyomatni, úgy nyilatkozék, hogy csak olly társulat szabályit engedheti meg, mellyeket a’ htanács helybenhagyott, tehát mindent eleve föl kell terjeszteni. A’ BR. méltó fi­gyelemre vévén ez igen életbe vágó ügyet, egy szó sem emelkedők, melly az alkot­mányos nemzet egyesülhetési jogát tagadta volna. Előadatott , mikép ezen megszorításoknak egy részt mi magunk vagyunk oka, mert kivált a’ beszivárgó né­metek fejszecsináláshoz sertthetnek fogni,míg szabaditékot nem kérnek rá,igy leg­közelebb Kőszegen hangászegyesület sem mert alakulni, mig hatóság utján en­­gedvényt nem kapott; de másrészről nagyon kitetszenek itt a’ centralisatio Me­­phistopheles­ lábai. E’ sors érte az iparegyesületet és sok mást, nevezetesen a’ természettudományi társulat,midőn a’nm.­htanács utján oklevél-osztogathatási jo­got kért ő felségétül, azt véve válaszul, hogy a’ társulatról hivatalosan mit sem tud, mire sokan tagjaivá sem mernek lenni addig, mig az alapszabályokat ő fels. helyben nem hagyja. A’ m. elnök azonban különbséget kívánt tenni magányos e­­gyesületek, ’s ollyak közt, mellyekbe tisztviselők befolynak, mert ez utóbbiakra nézve, hogy a’ közhatalom a’ priváttal össze ne zavartassák, a’ kormánynak van joga meghatározni, melly tisztviselő lehet tagja egy vagy más egyesületnek. Ezt Sz. I. gr. tagadó, de K. L. úrral egyetért, hogy az egyesülhetés egyik osz­lopa a’nemzeti kifejlődésnek, sőt a’haladásra még szükségesnek látja, hogy az egyesületek szabadon mozoghassanak, ’s csudálja, hogy az országban még egy egyesület sem lát, mert az eddigiek csak néhány személynek összeáll­ása, meg sem közelitő a’ külföldi ezrek egyesületét. És remélli, a’ kormány en­gedni fog e’ közkívánatnak, mert érdekében fekszik szabad tért nyitni a’ nyilványos egyesületeknek’s általok a’ titkosakat elfojtani. Történt hivatkozás az 1840: 18 czikk 54 §ára is, hanem ezt, sőt még többet csakhamar czáfolgatták ugyanazon czikk 5­5 § e. betűjével, hol a’ nem tisztán kereskedői társaság, mielőtt magát a’ váltótörvényszéknél bejegyeztethetné, köteleztetik sza­bályit előbb a’ htanácshoz fölterjeszteni. Ugyde ezen czikk kizárólag a’ közkere­seti társaságokról rendelkezik,a’fölterjesztés pedig csak bejegyzés végett paran­csoltan­. Erre Sz. gr. megvallá, hogy ezen új törvényekben sok javitnivaló van, mert némellyek közülök hirtelenkedve hozattak, ’s ő igen örvend, hogy az állóhid iránti szerződés ezen törvények előtt létesült, mert szerintük soha sem fog vala ez alakulni. Felírtak tehát a’BR’s a’ feliratban a’sopronyi szederegyletre ’s más társulatokra is határoztak hivatkozni. Pécs, mart. 16kán. Első évnegyedi közgyűlésünk még febr. 26kán kez­dődvén — azért , talán mert mindennap csak 10 óra felé vön kezdetet a’ tanács­­kozás,délután legfelebb 1 óráig tartott,v.azért , hogy egy két himes beszéd betegei a’ mások által rendesen’s értelmesen elmondottakat, ismét f­elsorolással értelle­nekké tevén, egyszersmind a’ megfizethetlen időt vesztegették, elég az hozzá,hogy érintett gyűlésünk csak mai nap fejeztetett be; a’mit örömmel említek, az, hogy gyűlésünkön olly tisztes férfiakat is szemléltünk, kik épen mivel ritkán igen ritkán szerencsésitenek jelenlétükkel, valami rendkívülit sajdittatának; azonban a’béke angyala áldja meg őket, ez nemcsak nem történt, sőt értelmes és igazságos nézeteik, kellemes előadással párosítva, mondhatnók gyűlési tanácskozások­ban olly kellemtelj­es fűszer valónak, mellyek miatt őket ezentúl is, mint amúgy is rokoninkat, a’ közdolgokbani részvétre, szinte óhajtani fogják a’ baráti tárt keblek. Első alispánunk lelkes beszédében azon dicső és szép elvvel, hogy mindent, és egyedül a’ közjóért cselekszünk, — nyitván meg a’köztanácsko­zás tágas térét, mindenek előtt Ilermine fölgasszony élte piruló hajnalában történt kimultát, a’ KK. és RR. azon hű ragaszkodással ’s valódi fájdalommal, mellyel a’ magyar kebel a’szépet, jót és erényest mindenek előtt tisztelni tudja, gyászolván, inditványzólag elhatározók, hogy rokon-fájdalmak kijelentésével, a’ kesergő atyát, hazánk lituszi nádorát, vigasztaló levéllel tiszteljék meg. Mi a’ többi tárgyat illeti, azok köv.­renddel intéztettek ki: 1) Pécs városnak tanácsnoki az országgyűlési költségekbeni részvétre,­ mint a’ törvény és szo­kás által értett lisztesebbek , lévén annak idejében öszszeiratva, minthogy a’ rájok kivetett mennyiséget jó szerével megfizetni nem akarák, — tiszti perbe idéz­tettek, mellyben ők meg sem jelenvén, miután mint makacsok ellen bírói ítélet hozatott, legfelsőbb helyre folyamodtanak, azon elv után indulva, hogy külön hatóságot képezvén’s fizetéssel már e’ czélra oda is járulván, két czim alatt nem rovathatnak meg; az e’ tárgybani legfelsőbb helyről menesztett k. k. parancs folyamodásukat helyeselvén, az ellenök tett minden megyei határozat és eljá­rás megsemmisittetett.—A’ KK. és RR. a’ dologban sérelmet találván, e’ rész­ben újabb fölirást határoztak. 2) A’megyében csoportosan rablók vakmerősége a’vagyon és személybeli bátorságot veszéllyel fenyegetvén, miután a’mohácsi Járás főbírája újólag jelenté, hogy bizonyos Milos nevű gonosztevő üldözésé­ben ismét egy megyei foglár éltét veszté; keveselvén a’Kiv. és RR. a’ közbátor­­ság-fentartásra eddig fenálló megyei foglárok számát, azok szaporittatását a’­­ mint szükségesnek látják, úgy az eziránti fölterjesztését a’megyei szolgák el­rendezése érdemében megbízott választmány munkájának bemutatása idejére halasztók; egyszersmind megbízván a’ rögtön segedelmet váró esetekben, miilyen a’ most érintett, első alispán urat, hogy a’ környülményekhez képest intézked­hessél Voltak sokan, kik ez intézkedéseket ezen gyűlés lefolyta alatt nyilvá­­nyosan tétetni akarák, nem gondolván meg, hogy egy kivált ezégéres gonosz­tevőnek elfogatása iránti rendelkezések, ha azok titkon túl mennek,többnyire azért sikeretlenek , mivel az üldözött tapasztalás szerint azokat maga is jó eleve meg­tudta ; szó volt ez­úttal egy csendbiztosnak felállításáról is, melly noha némelly mellékes érdek miatt hosszabb beszédekre adott alkalmat, még is a’ fenérintett szolga-elrendezési választmányhoz utasítva sen, ki lévén már előre mondva azon elv, hogy ezen hivatalra csak egy, a’ közbizodalmát mindenkép megérdemlő egyed választassák. 3) Az uj bankjegyek beváltására kitűzött újvidéki egyik fiók-pénz­tár ezen megyére nézve távolabb esvén, ő felsége alázatos felírással megkéretni rendeltetett, hogy a’ beváltásra a’ pécsi kir.sóhivatalt is kegy .bízná meg; tág mezőt adott az eszmék’s vitatásoknak ezen tárgy, ugyan is volt ki azt akaró elhitetni,hogy a’ bankjegy nem pénz (pedig nem merném őt sokkal megkínálni) továbbá, hogy az ausztriai bank­számadásra vonassák, ismét hogy a’ gyakori és pedig zárt határ­idő alatti beváltás kivált a’ szegény és ügyetlen adózókra nézve mint káros szün­tessék meg ’s a’ t. az egészbeli érdekes eredmények azonban ezek voltak: a) hogy az elfogadás csak szabad akarat,és nem mint a’ k. intézvény érinti, köteles­ségen alapuljon, b) hogy egy független nemzeti bank felállítása elvként az or­szággyűlésen szorgalmaztassék; c) hivatkozóig a’ sopronyi levélre, hogy a’

Next