Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-01-22 / 7. szám
szók árjegyzékét számos példányban küldé meg, mellyek a’titoknoki hivatalban ingyen kaphatók. 11) Id. Zeyk Dániel kir. tan. ’s egyesületi r. tag ur szives vala erdélyországi gyümölcséből, kétféle paris és ugyanannyi féle gyógyi almapéldányokat ismertetésül bemutatni olly nyilatkozással, hogy az illetőknek oltó gályákkal is kedveskedendik, melly szives figyelme tisztelte nagyságának köszönettel fogadtatván, becses mutatványa és jelentése tudományos tárgyaltatásul a’ gyümölcstenyésztő szakosztályhoz utasittatott. Pesten január 14én 1842 Kacskovics Lajos m. k. egyesületi titoknok. Tündöklő erényű, gróf Fekete - Illésházy Mária, csillagkeresztes hölgy, Bécsben f. évi január 17-étől kelt alapitványleveléhez képest a’ kebelbeli jótékony nőegyesület közvetetlen igazgatásától függő sinylék intézetében egy betegágyat, az erre megkivántató 1000 ezüst forinttal alapítván, attól járó egész évi száztól 6 ftnyi kamatot is önként előre letétetni sziveskedék; ugyszinte marquis Pallavicini Alfonz, Szász-Coburg hy huszár-ezredebeli cs. k. őrnagy, a’ föntebbi czélra 1000 pontot áldozván, ez által az alapítók fényes koszorújába füzeték. Noha ugyan illy jeles tetteket az öntudat már magában segédesb jutalommal koszorúz , nehogy mégis illy szép ’s mindenki által kedvesen vehető példák kevésbbé tudassanak, azokat itt a’ szenvedő emberiség nevében is leghőbb hálaérzelemmel közhírűl tétetni szigorú kötelessége Külkey Henrik titoknoknak. lyullai»esti napló. Mióta nemzeti életünk nevezetes szakát az átalakulás korát éljük, e’ különben sok nevezetességgel érdekes időnek egy mostoha szülötte nyomor szerepét sok lágy velejü nyelvhős szája izére után-útfélen játsza ; egy faja ez a’ rágalom ’s árulkodásból vegyült valami szörnyetegnek ’s neve gyanusitgatás; mi leginkább azok szivvérén hizlalja magát, kik hazájok javáért izzadva a’ különben is rövid éltet sokkal több tennivalóra használják, mintsem a’ gyönge szemeket erős világosság-nézéshez, erőtlen inakat szilárd léptekre szoktatnák, vagy azon törnék fejeket, mi tarka vegyülettel hímzett szóczifráért kapjanak zajával enyésző tapsözönt és születése perczében elhalt ,éljen‘ t. Sok ember okoskodik—báré’szó származtatásának gyökerét magában föl nem találhatja, ismert létele jelét adni óhajtja; sokitél, pedig gyermek ’s némberkint ugyan azon időben sir ’s fölkaczag vagy annyit ért az ítélet alá vett tárgyhoz mint vak csillagászathoz, siket hangoláshoz; sok vitatkozik ország dolga, nemzet élte fölött, mig leczkéjit nem tudja fölmondani, fejét a’ magyar alkotvány isméretivel világért sem tudná megváltani! Honnan mind ez? Tagadhatlan, hogy most a’politika is nagy divatban van, 's a’ zajoskodó divatfi ragyogni kíván; pedig feledé, hogy nemzetérdek felül nyomosan vitatkozni több szorgalmas tanulást és kitörést igényel mint összeférczelése egypár sóhajtásnak a’ halvány holdhoz, csergő patak vagy hűtlen lyánkához, mire kevés fölhevülés untig elég,formába öntendő az előre kiválasztott rímeket. Ragyogni kíván minden, mi mások fölé vitt állást föltételez, hogy a’legyőzöttnek romain lobogtathassa diadal-zászlóját. De ide erő kellene, szellemi és óriás, melly tekintélyt szerezzen egy haza előtt, higgadt érzettel töltsön el kebleket; józan kiszámítás legyen jelszava, mielőtt minden egészséges fő meghajol, ’s mit gyakorlat mezején gazdag gyümölcsű tényekkel tanúsított. És ha ezek hiányoznak,avagy pedig gonosz fészket vert a’ gyönge velőbe’s rokontárskebelbe, és szédült fővel szemben harczot lovagiasan nem mervíni, házba kerül és orgyilkos lesz. Ez, siket az elvre, vak a’ tényre; nyomom erőködése csak a’ személyt irányozza, a’sötétség pulya táborát izgatja fel csábításokkal ’s fenyegetésekkel, hogy korom-feketére mázolja a’ legtisztább lelkűidet, mellynek szilárdsága, amannak parányiságát még inkább törpiti. Ez a’ személy-gyanus itgatás, alávaló tactica ’s jobbatlan részlelkü tudatlanok szerepe. Második faja a’ gyönyörű cselnek az elvgyanusitgatás. Itt két eset fordul elő: vagy átlátom elvem rossz irányzatát ’s tisztátlanságát, de azért konok határzoltsággal harczolok mellette a’jobb rész ellenében, hogy győzelmi gőggel egyedül állhassak a’küzdtéren, jólétet ’s dicsőséget kivívandó; vagy meggyőződésem szülte tiszta elv bajnoka vagyok’s ellene a’ nagy tömegnek,mit csak átfogásokkal harczolhatok le.Milly ritka ez utolsó—mert hiszen az öntudat győzelem nélkül is boldogít — annyival gyakoribb az első, és szomorú eredményét festeni, kivált ha durva csoport használtatik létesítésére, nincs toll. Fáj, ha nem méltányoltatunk, de elkeseredik az emberi lélek, ha félreismerik keble legszentebb sugallásit, ’s a’ keseredés annál emésztőbb, ha látjuk, hogy az szántszándékosan ’s roszsz akaratból történik, ha erővel magyarázzák félre, álokoskodásokkal csavarják ellenünk, gyaláztatásunkra épen azt, mit szivünk szerint szeplőtlen szándékkal közjóra valánk teendők, ha épen azok előtt gyanusitgatja az aljas söpredékelveinket, kikért ’s miatt buzgottunk. Erre illeszthetni egy különben silány költő imez páthoszát: „Ez fáj, ez keserít, ezt üzesíti velem.“ Van még egy faja e’ tisztes nemnek, ténygyanusitgatásnak híják. Bár meddig bonczolgassuk a’ gyanusitgatás alkatrészeit, puhatoljuk annak alapját,kémleljük irányát , működésünk eredménye utoljára is ott központosul, hogy józan ész, tiszta kebel, szilárd lelkűlét, szóval valódi férfi épen úgy irtózik az aljas fegyverek ezen fajaitól, mint mesterhanghoz szokott fül kerék-csikorgástól; ellenben gyönge velő, érdekük (interessatus) szív, lenge jellem előtt olly kívánatosak, mint sötétség tolvajnak. Ezt igazolja a’ ténygyanusitgatás. Gyakori panasz, hogy korunk nemcsak felületesség, de tervezés kora is. Én ugyan nem vagyok ellensége a’ tervezgetésnek, mert ez súrlódást föltételez, miközben igazság szokott születni; de a’tervezgetők majomszeretetét nem helyeslem, miszerint gyakran idétlen szülöttjöknek minden áron állandó maradást öröködnek biztositni; ha egyébkép nem, mások már életbe léptetett terveik rostálgatásával. Igaz, más tehetsége a’léleknek az ítélés, más a’ teremtés; de ha mindkettő egyben pontosul, annál jobb. Más a’tervezgető, más a’ létesítő észajándék; de a’ kettő együtt épen olly fontos mint elmélet gyakorlattal: ’s miért ha nekünk egyik hiányzik éretlen lehetlenségünkben rágalmazni azt, kit mindkettő egyiránt diszesit; csak azért, hogy gyáva hiúságunk min magunknak tömjénezzen ? hogy vélt okosságunk árasszon csak fényt, mi a’ gyakorlat szikláján rendesen hajótörést szokott szenvedni. ’S itt egy nagy hazafira kellene hivatkoznom, kinek szeplőtlen jellemét a’gyáva irigység gyanusizgatásokkal akarja árnyékozni, ha roszsz akarat, becses énjéről okoskodva, rablelkű hízelgésre nem magyarázná keblem legszentebb meggyőzödés’s ha nem tudnám,hogy tollam erőtlenségének vázlatkisértés is merény lenne : ugyan azért hallgatok, ’s azon édes jövőben ringatom magamat, midőn olly ritka ’s hallatlan leend a’ gyanusitgatás neve és használata, milly gyakori most mindkettő. — A’ magy. Akadémia tagjai szeretve tisztelt elnökjök nm. széki gr. Teleki József e excja mellképét carrarai márványból szándékoznak az akad. könyvtár számára önkéntes aláírás útján megszerzeni. A’ gyászmintát, mint halljuk, itt helyben az ifj. Monti készitendi el, a’ márványszobrot pedig Olaszország idézendi létre. — Pesten f.hó 19én esti 9 órakor tűz támadott a’ városház téren egy raktárban, hol a’ piaczon árultatni szokott eleség’s öltöny-czikkek tartattak; a’ harangok azonnal megkondultak, megperdült a’ dob, a’katonaság sort áll a’ tűzvész közelében’s a’ kocsik fülzuzó robajjal ügetének az utczákon, de hova? talán a’ közveszély felé? koránsem. A’ városi fényes tánczterem volt azon csábörvény, mellybe a’ fő város sőt Vidék mindkét nemű fiatalsága özönle ’s özönlendene, ha tán a’ város egyes részét lángtenger emésztené is, mert az egész évben számított vidor kedv tombolását nem olly könnyen rendíthetni meg. A’ kéjelgő jogász-bált legkevésbbé sem zavará meg a’ kiütött tűzvész, hanem szinte mindnyájoknak, kik e’ vigalomban részt venni szerencsések valának, magasan dobogott keblök azon tanújelek látásán, mik városunknak a’ nemzetiség ügyébeni haladását olly bájosan tükrözők. Gyönyör volt ugyanis tapasztalnunk, mikép ott, hol néhány év előtt hazai nyelvünk külföldi ritkaság valt,jelenleg a’ több ezer mulatónak társasági nyelve nem ugyan kizárólag,de Fölötte tulnyomólag az volt, ’s melegebb őszintébb, hűbb vonzalmat érzénk kebleinkben szépeink iránt,kiknek ajkain a’szép magyar szó ömlenge. Ha itt ott német beszédet hallánk,azt főleg városunkban megszokott ártatlan szükségnek vettük. Nemzetiségünk érdekében örömtapsokkal fogadtatok ez alkalommal az első magyar körtáncz, mellyet Szöllösi Szabó Lajos ur ritka tapintattal tanita be, a’ minden rendű nézők köztetszésire , bizonyságát adván annak, hogy nemzeti lejtésünk bővebb kifejlése után bármelly társas tánczokkal fog vetekedhetni. Volt azonban itt is, mi nem igen tölté be a’ magyar nézők igényeit. Eddig legalább a’magyar tánezot mindig magyar öltözetben láttuk lejteni,’s most átalakulását, német öltönyü tánezosokban kelle szemlélnünk. Ha ugyan a’ volt egykét magyar öltönyü tánezost a’ többivel, vagy a’magyar tánezot frakk- és czipével, vagy frakkot sarkantyúval öszhangzásba lehetne hozni;mit e’ tarka jelenetnél koránsem veendettük botrányul, mert a’ nemzetiségért annyira buzgó ifjaink e’ zagyvalékkal hihetőleg nemzetünk átalakulási korát akarák ábrázolni. — E’napokban volt nálunk Graefenbergből megérkezett V. A. úr, azon hirt hozván, miszerint b.Wesselényi Miklós tisztelt hazánkfia betegsége legközelebb annyira enyhüle, hogy a’vizgyógymódot, mellyben egyedüli reménye van, ismét használhatja. Ő ugyanis nem azért kérte magához pesti orvosát, mintha a’ vizgyógyot megunta volna, hanem csupán azért, mert a’ multkó végével — mint mondják — Vizkórral fenyegető tagdaganatok elhatalmazta őt mozdulatlan fekvésre ágyhoz szegzé ’s ennélfogva olly szomorú helyzetbe jutott,hogy nem ő a’három évig használt vízgyógymódot,hanem ez őt hagyá el. A’ fáradhatlan Priesnitz nem csüggedt azonban a’ beteget folyvást izzadásra unszolni, úgy hogy naponként 10’s több órát kelle veritékeznie, ’s félóránként egy pohár vizet innia, mitől a’ daganatok annyira lohadtak, hogy most ismét mozoghat’s a’ vizgyógymódot újra rendesen használhatja. Kedvelt orvosát Attomyr drt tehát haza bocsátá. A’ daganatok ’s más testi bajoktól megszabadulását bizonyosnak tartják;de látásának megmaradhatása még most is kétes,Priesnitz jót nem áll, de egészen le sem mond róla. Tartsa meg isten az olly drága szemvilágot! — M. gr. Széchenyi István a’ Jelenkorban megjelent nyilatkozata következtében b. Eötvös József a’ kezeinél levő hidrészvényekből 30 darabnak gr. Andrássy Károly számára fentartására levél által felszólittatott. —A’ budai irgalmas szerzetnél nm. gr. korompai Brunszvik Mária, csillagkeresztes hölgy,maga és testvére Batthyányi Johanna gr. nevében, 3000 f. tőkésítésével egy betegágyat alapított, olly kikötéssel, hogy benne egy beteg naponkint ápoltassák ’s ha egykor ezen szerzet Budát elhagyná,a’ tőke az alapítók törvényes örököseire szálljon. Jövő febr. 8kán a’ budapesti zenésztársulat javára aláírás útján nagy tánczvigalom fog adatni, mellynek fényéért mind a’ pompás készületek mind azon körülmény kezeskedik, miszerint a’ háziaszszony tisztét Batthyányi Lajos grófné vala kegyes elvélalni. Aláírhat műveit ember, 1 fr. 20 krjával pengőben. Kik az aláírásgyűjtőket nem ösmernék, azok a’ színházépületben egyesületi pénztárnok Klausz úr tükörboltjában írhatják magokat alá ’s kezökhöz vehetik a’bementi jegyet, egészen a’ mulatság napján esti 7 óráig. — A’ végre hányatló debreczeni vásárról azon hirt vettük miszerint ott a’pénzszükség igen érezhető lévén, a’ kézművek roszul keltek, mert a’ tavali silánytermés miatt az élelmi czikkeket szerfölött drágán kelle vásárlani. A’ hazai terményekre sokkal több vevő volt; a’ nyári gyapjú mázs. 41 -44 pfton kelt, egynyiretű nem volt; egynyiretü juhbőr áron 1 fr. 24 — 48 kr., nyúlbőr szára 34 — 37 frt, lóbőré 3 fr. 48 kr., tehénböré 12 —13 fr., ökörbőré 18 — 20 fr. hamuzsir kevés volt ’s mázsája 7 fon kelt, gubacsé pedig 9 fton. Megjelent’s két ezüst húszason minden könyvárusnál kapható a’ „Szinműtár“ 28dik füzete: „Anya és vetélytárs“ eredeti dráma 4 felv., írta Kovách László, „Utazás Bajorhonban ’s a’t.“ jeles munka szerzője. A’ 29dik füzet február elején jelenik— meg, ’s érdekes franczia színművet hozand. — Játékszíni krónika: jan. 15k én „Ghivry Diana“ dráma 5 felv., 1 Okán „Parlagi Jancsi“ vigj. 17kén először bérszünettel László jutalmául „Két László“ eredeti történeti dráma 5 felv. Tóth Lőrincztől; 10ikán „Portréi néma“ dalj. 5 felv.; 19ikén „Párisi adós“ vigj. 1 felv. és „Voltaire szünnapjai“ vigj. 2 felv; 20ikán „Az őrültek háza Dijonban“ dráma 3 felv. — A’nemzeti színpadon f. január 24k én Egressy Gábor jutalmául adatni fog Shakespeartöl. Coriolan szomorujáték 5 felvonásban; fordították Dobrosi és Egressy Gábor. T ren csé ny megye m. dec. 13án kezdett közgyűlése igen néptelen volt mit koránsem a’ közügyek iránti részvétlenségnek, hanem részint azon körülménynek tulajdoníthatni, hogy Nyitni épen akkor tartó gyűléseit, részint annak hogy 2.