Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-03-26 / 24. szám
badelvüségben, sem levelek nem írattak, sem autó da fé nem tartatott. ’S most, midőn e jelesünk sírban nyugszik, teljes méltánylására föleszméltünk; neve prósában ’s versekben dicsőittetik, érezzük, hogy országgyűlésink benne a- közvetítő elemet elveszítették, azon elemet, melly az ellentételek kiegyenlítésére olly nélkülözhetlen ’s mellynek ő olly kitűnő képviselője volt. A. ur beszédjét a’ Világban nyugodt körültekintettel ’s férfias hangon folytatja ugyan; de ki pótolja majd ki helyét az elhunytnak a’ mágnási táblánál? Még nagyobb zajt, mint a’ Világ megjelenése, terjesztett a’ közönség közt azon hír, hogy gróf Széchenyi István a’ Pesti Hírlapnak nem barátja, sőt ellene írni szándékozik. E’ beszédet sok híve egyenesen rágalomnak tartá, mint sok mást; mert hiszen ép ő volt felébresztőnk, ő rázott fel álmunkból, hogy szegülhetne tehát ő ellene a’ haladási iránynak? Azonban a’ hír megvalósodott, a’ Kelet népe megjelent,méreg drágán, mint minden könyv egy bizonyos könyvkereskedőnél, de mind a’ mellett elkapatott, csudálatos elmezavart ’s jajgatásokat okozva. Meg nem foghatták, hogy írhatott a’ nemes gróf a’Pesti Hírlap ellen egy könyvet, minekutána maga megvallá, mikép vele elvben megegyezik, csak modorát kárhoztatja, nem, mikép dönthetné a’ puszta modor a’ magyart sírba ’s a’ szabadelvű felekezet mindenek felett szétszakadását két félre kesergé. Nem csuda hogy reá egy egész polémiai irodalom következett, fáklyás zenékkel közben és sentimentalis dictiókkal, ’s midőn azt gondolnék, a’ zaj lecsilapodott, ime a’ nemes gróf az academia nagygyűlésében egy beszédet tart, nemzetiségünk’s nyelvünk ügye körül, melly azt újólag felveri, sőt hogy vége ne szakadjon,még journalistikai íróvá is válik, Ígérvén, hogy valahárai megértés végett az ín megnyomandja a’ pontot. Hírlapjaink történetét írván e’ fölötte fontos eseményeket természetesen nem hagyhatom szó sőt commentár nélkül, nagyon de igen nagyon szükségesnek tartván, hogy gr. Széchenyi István e’ hazában teljesen értessék. A’ nemes gróf úgyis a’ Jelenkor szerkesztőségéhez intézett levelében kinek kinek szabadon hagyá maga ellen írni, tehát a’fértiok, ha nem mellette, legalább felette ’s e’ sorok írója mint hajdani fegyvernöktársa, meglehet némileg hasonló élettapasztalások által felvilágosítva , talán képesebb sok másnál szavai értelmének mélyebb felfogására, a’ mint valósággal is elég vakmerő magával elhitetni, hogy írásainak nemcsak betűit olvasta, hanem szellemükbe is hatolt. Hogy azonban alaposan eljárhasson tisztében , lássuk előbb a’ politikai vélemények és hírlapjaink általányos osztályozását miről legközelebb. Sz o n tag h G. BUDAPESTI IVAPSIÓ Egy pár hírlapban olvastuk már, hogy a’ játékszíni országos választmány Pest város tanácsát a’ dunaparti nagy német színház átengedésére szólitá föl, ’s hogy a’ tanács ez ügyet választmányra bízta, mellynek tagjai magyar érzelműek, következőleg hajlók elfogadni ez ajánlatot. Ha, mint a’Spiegel állítja, igaz , hogy a’ német szinház mostani bérlőjének szerződésileg több esztendőre lenne az lekötve, úgy természetesen a’németszinház állapotja marad a’ szerződési évek leteltéig, in statu quo, ez idő elmúlta után azonban kérdés : mi történik? nem lesz talán tehát időszerűtlen ez ügyet elöleg a’ nyilvánosság útján kissé megforgatni, mert minél többen szólnak a’ tárgyhoz, annál reménybetöbb az ügy legczélszerűbb eldöntetése.A’vélemények jobbadán ezekben látszanak öszpontosulni. 1 Méltányos e az orsz. választmány kivánata? Igen, azt mondják, mert a) a’ pesti német színház magyar pénzen épült, mivel Magyarország fővárosában tulajdonképen csak magyar polgár létezik bármelly nyelven beszéljen is az; különben is pedig, ha a’ polgárság pénzén épült volna is e’ színház, világos, hogy ahoz a’ nyelvre nézve is magyar, tót, rácz polgárok szinte járultak adományukkal,így e’ tekintetben a’többség bizonyosan összefeg a’ tiszta magyar, lót, rácz részre fog hajlani, ’s a’ németség kisebbségben maradni, minélfogva ez kizáró tulajdonul magának az összes erővel szerzett színházat nem követelheti; b) továbbá így vitatják Pest összes polgársága magyar király által magyar törvények szerint kormányoztatik, saját ügyeit magyar nyelven folytatja minden hivatalos eljárásra nézve, ’s azért saját java ’s dísze előmozdítására is kívánnia kell, hogy kényelmest és díszesb legyen azon intézet, mellyben magyar nyelvet ’s egy kis nemzetiséget is tanulhat vagy mulatva tanúsíthat, melly kettő nélkül ezentúl sem nyilvános befolyást, sem tekintélyt nem fog magának illő mértékben szerezhetni. De létesíthető e az orsz. választmány kivánata? azt állítják, igen; a’ módra nézve azonban háromfelé oszlanak, egyik rész így beszél a) ha a’ német előadások mind a’ két budapesti német színházban egészen megszüntetnének, nem mint mondják , örökre, hanem például húsz évre; ám de ez kissé furcsán hangzik ’s méltánytalanság legalább, az erötetés miatt, de az ezt állító fél még sem tartja képtelenségnek, mert példát idéz rá, melly legjobb gyümölcsöket terme. XlVik Lajos, a’ francziák királya, ugyanis tapasztalván, hogy a’ műveltebb olasz színészet mellett a’ franczia színészet nem igen fog emelkedhetni; hatalomszó által úgymond, hanem csalatkozunk, huzamosb időre szinte kitiltá Párisból az olasz színészeket. Mi természetesen nem igen tetszett eleinte a’ lakosságnak, mert a’ franczia színészek alantabb állottak az olaszoknál; miután azonban először unalomból, utóbb szokásból ’s végre élvezetből kénytelen volt ez a’franczia előadásokat látogatni: igen természetes, hogy a’ színészi pálya fényes díjjal ’s tisztelettel jőve kapcsolatba, minek következtében annyira emelkedett a’ franczia színészet, hogy midőn a’ kitűzött határidő eltelte után az olaszok ismét visszajöttek, művészi tökélyben a’francziákkal többé nem mérkőzhettek, ’senként elhagyák legalább jó darab időre Francziaországot. Pedig meg kell itt egyszersmind úgymond jegyezni, hogy Medicis Katalin meglehetősen elolaszositotta Parist, ’s így a’ franczia színészeknek szintúgy kelle az olasz elem ellen küzdeniük, valamint mieinknek az itteni egyéb nyelvek ellen. Ez lenne legrövidebbül,mint állítják, mellette azonban némi enyhítésül, nyáron át, valamint Budán úgy Pesten is az Arénákban német vándorszínészek játszhatnának. Pesten ellenben olly kielégítő magyar szinésztársaságot kellene fölállítani, melly egyszersmind Budán adhatna mutatványokat; lehetős azonban ’s tanácsos e létesítése körülményink közt ez állításnak , önmagától megítélhető minden józan;b)vannak,kik óhajtják, hogy a’ német nagy színházban fölváltva magyar és német előadások történjenek. Ezen eszmét mind szellemi, mind anyagi tekintetben károsnak és sok nehézséggel járónak tartjuk, mert kétnyelvűek elég sokáig voltunk már, törekedjünk tehát valahára egységre vergődni továbbá, ha annyi német előadás lesz, mennyi magyar, akkor a’ közönség szépen megoszlik, ’s egyik rész ma megy a’ színházba, a’ másik holnap! ’s mi legfölebb azon czélt értük el, hogy a’ nagyobb házban rémi többen fogjuk az ürességet látni. Vagy csak egy bérlet legyen, például havonkint földszinte 5 for., ’s ezért azután is magyar éss német előadást kap minden bérlő ? Ekkor igen igen sokan találkoznak majd, kik a’ magyar előadásért nem akarnak, és viszont, ’s majd csak akkor menendnek színházba, midőn kedvencz nyelvükön adatik valamelly újdonság. Ez után tehát sem anyagi, sem szellemi czélokat nem fognánk elérni. Vagy—mert némellyek ezt is mondják—több magyar előadás legyen, mint német? Ekkor a’ fölebbi bérlési vonakodás még nagyobb leend ; azonkal pedig , ha a’ magyar társaság a’némettel egyenlőn osztozik a’jövedelemben, úgy a’ magyar fogna több terhet viselni az idegenért; ha pedig a’német társaság kisebb részét kapná a’jövedelemnek, akkor meg kellene buknia, minthogy azon társaság— ollyan t. i. melly fővárosban fölléphet—melly hetenkint csak kétszer játszik, szintúgy hétszer eszik és iszik és szintúgy ruházkodik, és szintúgy fizeti a’lakbért mint az, melly hetenkint ötször játszik; azt pedig álmodni sem akarjuk, hogy az országosan megajánlott egy milliónyi segédtőkéböl még a’ német társaság is gyámolittassék, mert hiszen az ország ez összeget nemzeti nyelvünk ’s nemzetiségünk emelésire szentelte.Úgy hiszszük, ezen néhány sornyi fejtegetésből is láthatni, hogy ezen utóbbi terv czéltalan,’s azonkúl még annyi zavarral és kellemetlenséggel volna kapcsolatban,hogy már csak ez utóbbi tekintetből sem óhajtható annak elfogadtatása. Hát még mennyi izgága támadna a’ magyar és német színészek közt, ’s e’ súrlódások viszont mennyi botrányra ragadhatná el majd a’ magyar, majd a’ német közönséget. Szóval, mi e’ tervet valóságos Eris almájának tekintjük ! c) lehetne még azt tenni, mondják, hogy a’ mostani magyar színház engedtetnék át a’ német színészeknek kizárólag, valamint a’ mostani német színház kizárólag a’ nemzeti színészetnek, így azután minden összeütközés megszűnnék , ’s alkalmasint egy józan gondolkozást és méltányos ember sem fogná azt gáncsolni, hogy Magyarország fővárosában minden tekintetben a’ magyar, a’ nemzeti színházé és színészeté az elsőség. Mi e’ harmadik módot vélnők czélszerűnek’s hisszük, hogy Magyarország fővárosának polgársága, habár köztik számos az első tervtől idegenkednék is, az utóbbit főleg serdülő nemzedéke magyarosultával nem vonakodnék teljesíteni. — A’ világ tudatlan. E’ napokban egy roppant üstökös tűnt fel egünkön , ’s a’ nép szája kész azonnal a’ teletlen telet, ’s a’ legközelebb volt keményebb hideget neki tulajdonítani, ’s megjelentéből jósolni mindent, mit a’ tudatlan csak jósolhat. Sőt még a’ Világ Saturnusa is, t.i. az ennek jegyével jelölt fővárosi hírek írója, csudálkozik: ,,hogy midőn más ’s nem ennyire feltűnt üstökösök közelgése már évek előtt szokott hirdettetni, erről csak szó sem tétetett sehol4, és ez iránt fölvilágositást vár, és kér ’s a’ csillagászokat megróni akarva önmagát rótta meg. Valóban szomorú dolog , hogy még íróink is ennyire járatlanok a’ tudományokban, ’s még a’ Világ tudós szerkője sem tud vagy felede fölvilágositást adni olly dologban,mit minden iskolát végzett embernek tudnia kell, ’s a’ Világ lapjai mégis telvék csillagászati jegyekkel! Saturnus úr nem tőlünk kérte a’ fölvilágositást: azért rövideden érintjük meg, miszerint azon ezer meg ezer üstökös közül, mellyek valószínűleg napunk körül keringnek, eddig csak Halley, Olbers , Éneke és Biela üstököseiknek pályája van tökéletesen kiszámítva. Halleyé 74 — 76, Olbersé 74, Énekéé 3’A és Bielné 63 év alatt végzi futását a’nap körül. Nekünk is van azonban egy kis kérelmünk csillagászinkhoz: telt észrevételeiket legyenek szívesek főleg a’magyar közönséggel ’s ne kizárólag a’ némettel közleni, melly a’külföldi lapokból különben is eleget olvashat. Bizonyosak furcsa , sőt sajnos a’ magyarok sorsa, hogy midőn van csillagászuk, még akkor is csillagász nélkül vannak! — Játékszini krónika: nemzeti színpadunkon f. hó 11 kén Fáncsy jutalmára bérszünettel adaték először ,Vadon fia 4 dráma 5 felvon., Halm után ford. Remellay G., nézők nagy számmal, mire Fáncsy mint színész és derék rendező egyenlőn érdemes ; 12 kén ,Ilka dráma 4 felv. Kisfaludy Károlytól; 13kán ,Peleskei nótárius 4 bohózat 4 felv. Gaaltól; Farkas a’ czimszerepet mint vendég igen roszuljátszá ; 14kén ,Lignorelles Luiza, dráma 5felvon.,Lendvay és Lendvayné játék alatt, azaz felvonás közben, háromszor hivattak ki, ’s e’ zajos taps legalább négy perczig tartott; illy lelkesülést drámában, nemzeti színházunkban soha nem láttunk , ’s annál örömestebb jegyezzük azt föl, mivel mondhatjuk, hogy tökéletesen meg volt érdemelve. lödikén ,Templarius dalj. 3 felvon.; 16kán Szentpéteri jutalmára bérszünettel először ,Jobb és bal kéz 4 dráma 5 felvon., Gozlan után francziából fordította Egressy B.; e’ dráma majd 11 óráig tartott, de különben is egyike a’leggyöngébb franczia drámáknak ’s egészen a’ siralmas német iskolára emlékeztet, mi egyébiránt természetes , mert Gozlan édes anyja Elsassban született; 1 7kén ,Ördög naplója 4 vigj. 3 felvon. — Most jelent meg’s Hartleben K. A. könyvárusnál 40 égő krajezáron kapható a’ Szinmatár 40dik füzete ,Rágalom 4 iigj. 5 felv. Seribe után francziából ford. Tóth Lörincz. — Pesti józsefnapi vásárunk ámbár a’ szokottnál korábban megindult gőzhajózás ’s kedvező időjárás kielégítőbb kilátással biztatott e’ sokadalomnak más ezen időszakiakhoz képest arányzott sikerévül,nem fele, meg főleg a’ hazai termékekre nézve általányosan a’ közvárakozásnak , csökkent ára különösen a’ gyapjúnak a’ gubacs azonban , hamuzsir és viasz keresett és jól fizetett áruczikk volt. A’ kéz-és gyárművek nagyban középszerű keletnek örvendének, a’ részletes vagy is apró eladás csekély volt. A’ hazai termék árlajstromát legközelebb számunk közlendi. Pestmegyei közgyűlés. (Folyt.) A’ kir. városok fontos ügye ezekben alapíttaték meg: választói joggal minden polgár ruháztassék fel, polgár pedig tekintet nélkül a’ születés, vallás (és igy a’ zsidókat sem zárva ki, melly jog, ha nekik megadatik, nem szaporítandja é meg egy század alatt legalább félmillióval hazánkban e’ népet?) és személyviszonyokra lehessen mindenki, a ki legalább egy év óta városi házat, vagy a’ város határában fekvő vagyont bir ; b) minden saját kezére dolgozó kereskedő, mesterember és gyáros, ha legalább 3 év óta már a’ városban lakik; c) kik az első két osztályba nem tartoznak ugyan, de élelmök mégis a’ városban lakás által van föltételezve. Írástudók ’s a’ városi pénztárba törvény által megalapítandó mérték szerint adóznak. Ezen polgárok válaszszanak magok közül titkos szavazattal és absolut többséggel kisebb városokban egy helyen, nagyobbakban kerületenként egy képviselői testületet. Ezen képviselők száma attól fog függni, miként azt az országyűlés határozandja meg, hogy a polgárok közül hánynak legyen egy képviselője, valamint az is megszabandó, hány évig tartson ezen képviselők hivatala? önként értetvén, hogy az egyszer megválasztottak ismét választathatók. Ezen testü