Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-01-22 / 6. szám

Az 1825iki országgyűlés viradt e’közben ránk, ’s természetesen nagyobb világba állitá barátságunkat, és mind azt, mi azelőtt inkább csak köztünk vagy kisebb körökben jöhet e szőnyegre. — Felfogásom szerint 1825 ben ,független embernek lehetetlen volt az oppositio során nem állni. És így történt, hogy én is, jóllehet katona de azért mégis ,független/ igenis ,független/ mert soha lélekismeretemet bármiért is áruba nem bocsátám, e’ felül, mint hű katona és hű hazafi nem úgy hittem kötelességemet teljesítni fejedelmem és hazám iránt kellőleg, ha a’ bajt ’s a’ mi fáj, elferdítem, beleplezem, sőt éppen eltitkolom; hanem ha férfiasan de illendően, ’s kivált mint királyi levél által jogszerüleg meghívott magyar mágnás, tartaléktalan kitárom keblemet; ’s így történt, mondom, hogy én is azok sorában lelém helyemet, kik őszintén kimondák, hogy bizony mind nemzetiség mind alkotvány, részint lelánczolva, részint halálos sebekkel csordultig megrakva, a’ végvonagláshoz már olly közel hozatott ’s ez nekünk annyira fáj, annyira türhetlen, nekünk, kiket veszély és csábítás idején hűségben a’ közbirodalom egy népsége sem múlt fel—mikép élni sem kívánnánk inkább, mint alkotványilag és nemzetiségileg is örök hervadásra bilincselve. Wesselényi, kinek akkori körülményei* nem engedők, hogy ő is tettleges!) vagy legalább nyilvánosb részt vegyen az érintett országgyűlésen, nem örvendhetett azon, a’ világ előtt is bebizonyított független álláson eléggé, mellyet magamnak szerzek. Látta ő ez által—mert én tudom legjobban, milly nehezen esett és milly magameggyőzés kellett ahhoz, hogy a’ hosszas katonai rendszer alatt férfiuvá lett, magyarul darabosan szóló, és nyilvánosan soha nem szólt kapitány előterjeszthesse mondandóját—látta , mondom, ez által, hogy szándékom komoly vola, és meggyőződésem szerint ,akarni is tudnék, mi akkori időkben— ’s bocsánat ezen indiscretnek látszó nyilatkozásért, de az igaszságnak tartozom azzal—kitünöbb volt, mert olly sok vala akkor, ki csak akarni sem mert; mind ezt látta, tapasztalta Wesselényi, ’s hajlama, barátsága hozzám aránylag nőtt, midőn viszont személyem— mert hajlam hajlamot táplál, és barátság barátságot növeszt — ő hozzá is mind erösb ’s erösb vonzalommal bájoltaték, míg elvégre a’ viszonyos megbecsülésnek és legtisztább barátságnak olly frigye támadt köztünk, mellynek gyöngédségét sem idő, sem körülmények, sem politikai elágzások, sem ellenségek ármányai, sem jó de esteien barátok ügyügykedései — Geschäftigkeit—soha szétbontani nem fogják, legalább részemről nem, ’s szeretem hinni, sőt tökéletesen meg vagyok győződve , Wesselényinek részérül sem,incs bevégezve. Gr. Széchenyi István. (Érti. országgyűűlés.) A’ muzeum,országos tanácskozási terem és a. színház fölötti tanácskozás a’ középponti biztosság vélekedésének némileges módosításával bevégeztetvén a’ KK. és KR. köv. határozatot hoztak. Ámbár a’ muzeum, országos tanácskozási terem, nemzeti színház, fökormányzói lak, nemzeti gazdasági egyesület, a’múzeummal kapcsolatba hozandó nemzeti akadémia és tszművészeti intézet egyáltalában méltánylandók ; azonban miután az ezekre szükséges pénzöszveg Erdély jelen helyzetében össze nem gyűjtethelik, most csak a’ muzeum és országos tanácskozási terem állíttassák fel; a’ már létező és sürgetős segedelmet igénylő nemzeti színház pedig kitelhetőleg jó karba helyheztessék. Mellyeket előrebocsátva, miör az országos múzeumot illeti: erre nézve a’ RK. és RR. ő felsége kegyes engedelmét az iránt kikérvén, hogy az ő felsége nevére Museum Ferdinandeumnak neveztethessék, a’ középponti rendszeres biztosság azon tervét helybenhagyják, hogy számára a’ gr. Bánffy örökösek piaczsori háza vásároltassák meg ’s a’ múzeumra ajánlott tárgyak az udvarnak hátulsó sorépületében e’ végre készítendő szobákban helyeztessenek el; de egyfelől úgy találván a’ KK. és Rt., miként ezen épület megvásárlásán kívül a’ muzeum alapitására még sok költség kívántatik, ’s másfelől látván azt is, hogy a’ rendszeres biztosság által ajánlott három intézet körül előfordulható bizonytalan szükségek födözésire fenhagyott 25.963 forint 42 kunak ezen intézetek felállítására alkalmazásával, a’ múzeum számára nagyobb öszveg határoztaték, a’ nélkül hogy a’ biztosságban ajánlottnál nagyobb rovat létetnék, a’ muzeum felállítására—Eszterházi László gróf által ajánlott 5000 és széki Teleki József gróf főkormányzó e nagymélt. által ajánlott 3000 ezüst forintot belé nem számítva, 100,000 ezüst forintot határozzanak. Mi a’ muzeum felvigyázására szükséges személyzetet illeti: a’ KK. és RR. a’ középponti biztosság vélekedését, melly szerint javasoltatott,hogy legyen az egyszőr 1000 b}egy alől 400, c} egy írnok 250, d}egy első szolga 200, e} egy második szolga 150 forintfizetéssel, f} a’ muzeum pénztára kezelése pedig most az országos tár tisztjeire bízatván, ezeknek jutalom-czim alatt, jelesen a’ főpénztári tisztnek 60, az ellenőrnek 40 forint adassék ’s következőleg az egész személyzet fizetése 2100 ezüstforintra rúgjon, azon megjegyzéssel hagyják helyben, hogy az Eszterházi pénzgyűjtemény őrjének fizetés-jobbítás mellett az egész muzeum alörjévé való átváltoztatása csak akkor helyesen létesíthető, ha Eszterházi László gr. alapítványához kötött feltételről, miszerint családja ezen őr-kinevezésre örök időkig befolyással bírjon, lemond; adassék az országos múzeum felügyelésére és kezelésére kinevezendő országos választmánynak utasításul, hogy ezek megfejtése mellett igyekezzék Eszterházi László grófot arra bírni, miszerint fenhagyott jogát az országnak átengedni szíveskedjék. Melly igyekezete az említett országos választmánynak ha nem sikerülne, a’gróf Eszterházi László alapítványa következésében kinevezett, ’s300 ezüst forint fizetéssel ellátott őrön kívül az egész muzeum számára egy alőr lesz kinevezendő 400 pengő forint fizetéssel. A’ személyzet fizetése pedig kör. jövedelmi forrásokból telik ki: a} A’ megörökösitendő Bánffyház piaczsorra néző hat boltjai béréből legalább 1800 f. b. A’ muzeum számára szükséges szobákon kívüli alkalmatosságok béréből legalább 1000 f. c} A’ muzeum - felállításra határzott 100,000 forintból az épület megvásárlására és czélszerű alkalmazására megkívántató 80,000 forint levonásával fenmaradt 20,000 forint évi kamatjából 1200 f. d Eszterházi gróf 5000 forintos alapítványa évi kamatjából 300 f. e Teleki József gróf fökormányzó e nagymélt. 3000 forintos alapítványa évi kamatjából 180 f. öszvesen 4400 fr. — Melly 4480 forint évenkénti jövedelemből a’ fenébb megállított 2100 forint bizonyos kiadást kivonva, fenmarad évenként 2380 forint. Ezen öszveg a’ muzeum gyarapítására, fűtésre, világositásra és egyéb szükséges költségek födözésére, a’ belőle netalán fenmaradandó mennyiség pedig időről időre az intézet tőkéje növelésére fordiltassék. 2. A’ mi végre a’három nemzet kebléből országosan kinevezendő választmányt illeti, melly az intézetre fő felügyeléssel birand és a’ megállított személyzet kinevezésére jogosíttatik, helyeslőnek tartják a’ KK. és RR., hogy az nem 7 ,hanem 9 egyedből álljon; ’s mivel ezen muzeum csak akkor felelhet meg a’ közvárakozásnak, ha hazánkra szellemi hatása leend, a’ 9 személyű választmány igyekezetét arra fordítsa , hogy mű értők meghallgatásával a’ muzeum szellemi elrendeltetéséröl ’s közhaszonra minél czélirányosabban leendő fordíttatásáról a’ legelső országgyűlésre kimerítő véleményt adjon. — Meghatározták a’ KK. és RR. azt is, hogy az országban létező typographiákban kijövő új nyomtatványokba, egyegy példány ingyen adassék át a’ muzeum számára. Mor Mi a’ nemzeti színházat illeti: erre nézve a’ KK. és RR. a’ központi rendszeres biztosságnak nézeteit, mellyek szerint a’ színház körüli építések megtételére 19,986 frt; egy alkalmas színész társaság fölsegélésére szolgáló 3000 forint évi jövedelem tőkéjéül 50,000 frt.; a’ színházi előadásokra nézve szükséges muzsikai conservatorium gyámolitására 20,000 frt, és igy öszvesen 89,986 forint ezüstben volna a’ színház számára adandó, helybenhagyják, ’s ezen nemzeti intézetre 90,000 ezüst forintot határoznak.A’fenérintettek létesítésére és a’ színház jövendőjének elintézésére egy választmányt tartván a’ Rdek szükségesnek, végezték, hogy öt tagból álló választmány neveztessék ki országosan, melly a’ színház körüli intézkedések megtételére leend felhatalmazandó. Végre ami már az országos tanácskozási terem felállítását illeti: mivel a’ mostani országháznál létező terem a’ diadal ülések tartására olly czéliránytalan, hogy azokat jelenleg a’ város láncztermében kénytelenek a’edek tartani; továbbá pedig az elötanácskozásokra egy és a’ különböző biztosságok ülésére két vagy három kisebb terem nélkülözhetlen, végeztetett tehát a’ központi rendszeres biztosság vélekedésével megegyezőig, miszerint ezen tanácskozási terem, a’ fenebb érintett hozzá tartozó alkalmatosságokkal együtt, építtessék fel az országház lelkének azon részére, melly az országház ’s a’ nemzeti színház között vagyon és a’ Farkasutczára nyílik — a’ czélra 60,000 ezüst forint határoztalak, és megállíttatott, miként az építés körüli felügyelésre — a’ központi biztosság véleményének e’ részbeni megváltoztatásával — egy öt tagból álló választmány neveztessék ki országosan, melly arra is felhatalmazandó, hogy az építés körül czélirányosan intézkedjék.—Ezek szerint a’ három intézetre megkivántalván kétszáz ötvenezer ezüst forint—e’ czélra fordítandó : 1} a’ felkelési pénztárból fenmaradott és magányosaknak kötelezvény mellett kamatra kiadott 36,461 f. 45 kr. 2} Ennek fizetetlen kamatja 7996 f. 1 7 kr. 3) Az országháznak megvásárlására tett ajánlatokból megmaradt öszveg, mellyből készpénzben még van 6437 f. 33 kr. fölszedetlen pedig 19,526 f. 9 kr. és igy az ország activ tőkéjéből 70,421 f. 44 kr. mit is levonva a’ 250,000 írtból, marad még kirovandó 179,578 f. 16 kr. vagy kerek számmal a’ központi rendszeres bizosság által is ajánlott 180,000 fr. ezüstben, mellynek is kirovása ezennel a’ KK. és RR. által olly móddal határoztatik el, hogy noha a’KK. és RRnek kétség alá nem vonatkotik azon joga, miszerint az országos múzeumra, mint országos intézetre tett kirovást mind a’ három nemzet keblében létező törvényhatóságokra kiterjessze , mindazáltal miután a’ szász székek követei kijelenték, miszerint küldőik ezen rovatból részt venni nem kívánnak, a’ Rdek attól tartván egyfelől, hogy a’ muzeum felállítására kivántató költségnek a’ szászok általi aránylagos hordozása felett keletkező vitatkozások miatt magának a’ szóban forgó intézetnek létrehozása, különben is már végére sietvén az országgyűlés, könnyen koczkáztathatik, másfelől pedig az ő felsége iránt tartozó tisztelettel kevesbbé egybeférhetőnek ítélvén, hogy ezen kegy. uralkodónkról nevezendő intézet felállítására olly nemzet polgárai is kényszerűltessenek, mellynek képviselőji abban részt venni kivétel nélkül vonakodtak; ezen okok következésében a’ KK. és RR. a’ szász törvényhatóságokat az országos muzeum, úgy a’ nemzeti színház számára teendő rovatokból ezúttal, minden jövendőre való következtetés nélkül, kihagyjákönként értődvén, hogy a’ nemes szász nemzet is minden nemesi birtokaira esendő mennyiséget ezen intézetekre beadni köteleztetik; ellenben az országos terem felépítésére szükséges 70.000 ezüst forintnyi rovatból/3dot a’ szász törvényhatóságok hordozni fognak. Helybenhagyatik egyébiránt , mind a’ három rovatra nétt a’ rendszeres biztosság által ajánlott részesülési mérték; valamint az is, mi a’ rovatoknak a’ kir. kormányszék általi begyűjtéséről, és az országos választmány számadásáról szól; egyszersmind meghatároztatván, hogy az egész 180.000 ezüst forintnyi rovat egy, vagy legfölebb két év alatt fölszedessék, még pedig úgy, hogy ezen rovatnak kulcsa legyen az 1909beli concurrentionalis fundus felállításakor használt articularis összeírás mértéke. Az összes 250,000 forintra hágó tőkét ’s jelesen annak egy részét a’ 180,000 forintnyi rovatot, úgy tekintik a’ RK. és RR., mint egy ezen három intézet létrehozására felállított közös pénztárba befolyó summát, mellyből legelőbb az országos muzeum, aztán a’ nemzeti színház, ’s végre az országos terem elégittessék ki. Cége közelebbről. E. H. Január 7-i ülésben egy dec. 29-ei kir. leirat olvastatott fel, mellyben az országgyűlés zárnapja f. é. febr. -re tüzelik ki. Élekiskolati vizsgálat. A pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti énekiskola növendékeinek nyilványos vizsgálata folyó iskolai esztendő első felére jövő csütörtökön (jan. 26.) tartotik Pesten a predátépületben és pedig reggel 9 órakor az ifjak, délutáni 2 órakor a’ leányok részéről, mellyre valamint általján a’ budapesti közönség, ugy különösen ez intézet t. ez. pártfogóji és részvényesei tisztelettel hivatalosak. Vizsgálat tárgyai: elmélet, gyakorlatok, egy és több hangú dalok, karénekek. Mátray Gábor énekiskolai igazgató. — Iliharmegyei —Rege.— Felsői)]) intéz vényink között olvastatott egy megyénk adótartozását érdeklő felhivólag folytatva annak lerovására. Az adó hátra maradott tartozásának évenkinti növekedése jövendőre nézve bánatos aggodalommal tölté el a' Unket ’s miután elnök első alispán ur kedvesen felrázó szavainak hatalmával elmondotta a’ Islenek, hogy köznépünk művelődésének aljas foka alán maradva, remény sem kelhet keblünkben arra , hogy megértse a’ nép nemcsak polgári állásának, sőt lételének is kellő czélját, mert sajnosan tapasztalhatni , miképen nem hogy polgári tartozása kötelességének teljesítésére képesítve volna, hanem még önnön természeti ügyeinek , házi követelésének semigyekszik megfelelni. Fá s itt ismét a’ neveltetés hoszszas ugyan, de tág mezejére lépni szükséges a’ törv.hozásnak , miért is inditványoztaték egy küldöttség kijelölése, melly holes belátással a' köznép géniuszé * ) Még akkor birtokos nem lévén Magyarországban b. Wesselényi, királyi levéi által nem volt meghívó az országgyűlésre. A’ szerk.