Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-11-19 / 92. szám
VEST, vasam, novemb. 19kén. ■HP1843. 9£ik «iám. Megjelenik a’ Társalkodóval együtt minden héten kétszer , t.i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktó ’s kiadó tulajdonosnál úri utolca 453dik sz alatti Trattner - Károlyi ház első emeletén , egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy más külföldi tartomámányokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik * ’«pontosan köz ültetik. Hanyatlásra sietvén a' folyó év, tisztelettel figyelmeztetjük kettős testvér lapunk t. olvasóit's különösebben az orsz távolabb részeiben lakókat, szorgalom- v. gyorskocsin előfizetések iránti intézkedés végett, hogy nyomatandó példányaink száma iránt kivárni utólag rendelkezhessünk ’siker lapunkkal hiány nélkül szóig állhassunk. A’ Jelenkor és Társalkodó jövő évben is a mostani de bővitettebb alakban , mindkettő ajönletü betűkkel fog megjelenni, hetenkint kétszer , minden ízben két íven, ’s midőn tárgy halmaz kívánja, félívvel szaporítva is. Az országgyűlési tanácskozások rajzát mint eddig , úgy ezentúl is folyvást eszközölhető gyorsasággal is terjedelmesen adandóak. Az Értesítő mindennemű hirdetést jutalmas díjért és pontosan közlend. Az előfizetés díja postán ’s Budapesten házhoz küldéssel boríték alatt, félévre 6* p.frt. borítéktalanul helyben házhoz küldve 5 forint, egész évre pedig 12 és illetőleg 10 ft. p.p. Külföldre járatandó példányok iránt egyedül a’ bécsi cs. kir. főpostahivatalnál rendelkezhetni; egyébiránt pedig az ország minden kir. postahivatalainál és nálunk Pesten uri-utczai 453. sz.Trattner-Kirolyilusz első emeletén. A’ czimeket tisztán kérjük beküldetni. A’ Jelenkor és Társalkodó szerk. FOGLALAT : Magyarország és Erdély (kinevezések;Zábjsilczky Rozália f. országgyűlési közlemény: főrendi viták vége a’ v. házasságok , pápai breve , tetszvényjog, főpapi karlevelek sat. tárgyában; orsz ülés a börtönrendezési ügyben: budapesti napló : napi események , irodalmi újdonságok, magyar játékszini krónika; ‘Fletcher és lllarquard gőzhajóji} Pestmegye : helyettesített tisztviselők névsora; 's a’ Bácsmegye : követjelentések körüli viták ’s határzatok; vásári átkelet; 'sat) Ausztria faj dunagőzhajózás moszka akadályai.) Amerika (éjszakamerikai válastások; brazíliai hirek.) Spanyolország (ismét zendülési mozgalmak Madridban ; harcztéri hirek.) Anglia (O’ Connell ellen a" pör megkezdetett; hírlapi polémia Bordeaux hg fölött ) Franczia ország (Aumale hg Constantine parancsnokává lett; politikai foglyok sanyartatása ), Értesítő, Magyarország ésErdély O cs. ’s ap. kir. Fels. Göbel Ferencz kalocsai kanonokot a’ hold, szűz ugrat apátjává , Tabódy Péter jász-árokszállási pleb. pedig debalchi czimz. apáttá kinevezni , Jeszenszky Elek cs. aranykulcsost ’s Hársmegye volt alispánját végre kir. tan. czimmel mélt. kegy. felruházni. A’ rm. kincstár Diósgyőrött a’ vasszerkezelő állomásra Hrobonyi Adolf bányász-gyakornokot alkalmazó. Szadai Zábráczky István Hetes és Külső-Szolnok t.e.’s több megye tb. példás nője osdolai Goodos Rozália hét hónapig tartott sorvadás után.1843ik évi mindszent havasén, élete 38dik évében elhunyt Bánatos férjén kivül határva kesereg a’ legjobb nő ’s gondosan ápoló anya sírján. Béke poraira ! Országgyűlési közlemény* Vége a’ földi.ülésének a’ v.házasságok pápai breve, tetszvényjog, főpapi körlevelek ’sat. tárgyában. Az eml. zászlós szónok köv. folytatá beszédét: Az üdvezitő vallásának alapköve a’ szeretet, minden, mi nem szereteten épül, folyó homokon álló épitvény és a’hierarchia inventiója, melly hierarchia, minthogy már többfélekép értelmeztetett, egy szóval annyi, mint papuraság; azokra nézve, kik a’ törvényhatóságok határozata következtében prot. lelkészek által köttettek öszsze, annyit mondhatok,hogy sorsuk egy cseppel sem kedvezőbb, mint azé ki úszni nem tudván, vizbe löketik,és azután a’ helyett, hogy kihúzatnék,nagy ékesen vádoltatik, hogy az úszás törvényit nem tartja meg. Ezután a’rozsnyai körlevélre vonatkozólag megjegyzé,hogy miután a’ rozsnyai püspök a’n.-váradi püspöknek tanitványa’s barátja volt,sőt vele mint jeltevőjével állott viszonyban, csakugyan bocsátott ki valami körlevelet,mellynek legkeményebb szavai tegnap itt felidéztettek, de mihelyt a’n.-váradi körlevél következtében 1839 ben a’papságot figyelmeztető resolutio megérkezett, a’ tisztelt rozsnyai püspök körleveleivel olly dicsőségesen retirált, mint hajdan Xenophon 10 ezer görögéivel, a’honnan midőn Gömör vgye a’ rozsnyai körlevél miatt repraesentálni akart, többé egyet sem kaphatott kezéhez, én tehát a’rozsnyai körlevélre hivatkozást annál inkább kívánnám kihagyatni a’ felírás javaslatból, mert a’ volt rozsnyai m. püspököt úgy ismerem mint türelem és szeretet emberét. Egyébiránt szavazatomat, bár mindenben nem osztozhatom a’ KK. és RR véleményével, nehogy azonban elveszszen, a’ tekintetes Karok ’s Rendek véleményemhez legközelebb járó felírás javaslatának pártolására adom. Kedélyesen hivatkozott még a’szónok a’minapi szemletartó püspök által szóba hozott greatnagreeni kovácsra, ’s a’ kovács eljárását házasság körül sokkal jobbnak mondotta a’ statusra nézve mint a’ magyar derűsét, minthogy e’ kovács a’ házasságokat előmozdítja, a’ magyar derűs pedig figyelembe nem véve,mikép a’házasodás a’polgárok egy osztályánál különben is nagyon kezd kimenni divatból, mindent elkövet a’ házasságok akadályozására; aztán még azon elsősége is van a’ kovácsnak, hogy a’ kiket ő egyesített, azokat többé senki nem háborgatja, ellenben a’ primás testet még a’ pápa elronthatja. Szólt még e’ m. gr. a’ hierarchia természetéről, a papság érdekeinek a’nemzet érdekeitől elszigetűléséről, felhozva például a’reformatio idejét mit’s a’legközelebb spanyol eseményeket a’ pap uraság és papi hatalom erötetése keserű gyümölcsének mondá. Jobban szerettem volna mond szónak, ha a’ magyar papság jelen esetben is vagy nyilván és loyaliter megismerte volna a’ mea culpát, vagy pedig őszintén megvallotta volna itt a’ haza előtt, hogy a’ pápától nem mer polgári törvényünk szabta után járni, a’helyett hogy itt finomságokkal, mert sophismának nem merem nevezni, azt akarja mutogatni, hogy törvényt nem sértett. Egy m. gr. azt állítják, hogy mit a’ KK. és RR. felirásjavaslatukban emlegetnek, az már múlt országgyűlésen is mind megczáfoltatott,’s azt is tagadja, hogy az áldás meg nem adatása miatt ingerültség volna a’ hazában, vagy ha van is valami, az nem egyéb mint a’ megyei termekből eredetinek némi mesterséges maradványa, a’ m. gróf szerint a’ hierarchia és vallás közt szintúgy nincs különbség mint a’ fejedelem és kormány közt, továbbá azt sem hiszi, hogy ő és a’ hozzá hasonlók fracko volnának és a’ nemzetnek szegülne akkor ellen, midőn meggyőződését mint törvényhozó kimondja; mert meggyőződését mindenkinek tisztelni kell. Illy szempontból indulva tagadja, hogy a’kath. papot áldásra lehetne szorítani ’s az áldásra szorítás iránt illyen dilemmát állít fel, vagy meggyőződése ellen van a’ kath. papnak a’v. házas, megáldani, v. nincs: ha meggyőződése ellen van, akkor a’ lelkiösméret szabadságának tisztelete soha sem engedheti meg a’ törvényhozásnak az erőtelést; ha pedig nincs meggyőződése ellen, akkor valóságos komédia-játszásra kényszeritenék a’vallás szolgájit, mi a’törvényhozási tekintély megalacsonyittatásával történhetnek. A’ KK. és RR. azon kívánatéra, miszerint a’ki hivatalának törvényszabta kötelességit meggyőződésével egyeztetni nem tudja, arról le lépjen , azt válaszolja, hogy ezen észrevétel oda vág, mintha valaki azt mondaná: a’ kát. gondolkodású pap lépjen le, hogy helyébe nem kath. gondolkozásu tétessék. A’szólott gr. szinte mint az utána köv. báró az első napi főisp. indítványhoz járult. Most a’ volt rozsnyai püspök emelt szót önigazolására. Ezután egy m. gróf a’ hosszas tanácskozás folytában beszédére vonatkozott mondatokat Konczkése alá vévén, azzal akarta végezni beszédét, hogy kérdésbe téve: ha váljon azok, kik a’ kormánynak szorgalmasan megadják a’magáét, megadják ő viszont a’ nemzetnek is, a’ mi a’ nemzeté? e’kérdése azonban a’ baloldalon úgy értelett, mintha a’ szólóit gróf egyenesen’s kereken tagadta volna, hogy a’nemzetnek az illetők részéről megadatnék a’ magáé, minek következtében azok, kik magokat érintve gondolák, heves mozgásba jővén, a’szólót mintegy feleletre vonatni kivánólag léptek fel; de nádori fens, legmagasb lélek-nyugalom- mai figyelmezteté a’szólói szavai megmagyarázására, mit is ez azonnal teljesite, nyilatkozván, mikép ő nem felelt arra: ha vájjon a’ magát sértettnek élt fél megadta-é a’ nemzetnek a’mi a’ nemzeté, hanem csak kérdésbe téve: ha vájjon a’ nemzetnek megadta- é mindig és megadta-é most is, mi a’ nemzeté? erre mond szóló, én nem felelek, feleljen a’ nemzet és utókor. E’ beszédre válaszolóig egy gróf annyira hevült, miszerint nemcsak a’ szólott gróf személye, hanem az általa védett ügy ellen is egész szenvedélylyel fordult, úgy hogy a’ protestánsok zaklatása miatt 4 millió türelmét vesztett katholicusra is hivatkozott. Donádor őfens. figyelmezteté a’ heveskedett grófot, mikép a’ tanácskozás nyugalmas teréről el hagyta magát ragadtatni. Az ország prímása beszéde után felszólalt grófok által még folyvást történtek hivatkozások a’ nemzeti irtózásra. Egy m.gróf többek közt annyit mondott, mikép a’ nemzet iránti kötelességei teljesítését illetőleg igenis kívánja a’ jövendő ítéletét ’s pedig meggyőződésének egész szilárdságával, annyit azonban általánosságban szólván megjegyez, mikop a’ nemzet nevében történt még minden olly túlságos lépés, mellynek eredménye épen a’nemzet romlását eszközlé. Vakon nem hódolok mond a’ szóló a’ közvéleménynek , de hiszem, hogy mi valódi közvélemény, az csakugyan kivíja magát; egyébiránt lehet idő, midőn a’ nemzet épen azoknak fogja köszönni jóllétét, kiknek olég bátorságuk volt egykor az úgynevezett közvéleménynek ellenszegülni. Egymás gróf úgy nyilatkozott, miszerint ő azon kérdés által: megadják éa’ m.sölé a’ nemzetnek a’mive tartoznak, magát érintetve teljességgel nem érzi ’s megjegyzi, hogy miként ő felteszi e’ haza polgárairól a’ nemzet jóllétének előmozdítására törekvését,szintúgy megvárja a’ haza polgáraitól, hogy róla ennyi viszont föltétessék. Azt hiszem, hogy a’ nemzetnek polg. törvényeket hozni van joga, de az egyházi dolgokba nem avatkozhatik,s e’hitemet bátran kimondom, sem a’jövendő, sem a’jelenkor ítéletétől nem rémülök, mert meggyőződésem szerint kívánok nemzetemnek használni, habár ez nem tetszenék is az úgy nevezett közvélemény orgánumának. Egy föisp. gr. megmutogatván, hogy itt ezúttal nem egyházi vagy lelki dolgokba avatkozásról van szó, hanem annak megítéléséről, mennyiben sértette meg az ország első statusa, a’ clerűs a’ polg. törvényeket, melly sérelmet nem mint aggodalmat, hanem mint valóságos sérelmet kíván a’ kir. trónhoz juttatni,mert máskor is történt már az, hogy az aggodalom amnestia útján igenis elenyésztetett,de a’sérelem orvoslaton maradt s máig is sürgettetik forgattatik a’két tábla közt (értvén a’ szólásszabadsági sérelmet) ’s nem a’ protestánsok védelmére kívánja az okozott sérelmet orvosoltatni, hanem mint kath. érzi magát sértettnek, midőn azon hitsorsosit, kik lelkök vonzalmát követve protestáns egyeddel lépnének házassági szövetségre, isten és természet elleni bűnnek hallja bélyegeztetni; kérdi tovább: ha várjon a’ clerus elfogad-é mindent, mire a fels placetumát nyomja?ha nem fogadni, úgy a’ brevét sem lett volna kénytelen elfogadni ’s igy a’placetummal magát nem igazolhatja, ha pedig elfogad, akkor ám lássa! Végre azt mutogatta, hogy miután 52 ügyéböl alig van 3 — 4, melly sérelmet nem látna a v.házasságiáldás-megfagadásban, ’s a’főrendi táblánál is — a’ iderűst mint vádlott felet külön gondolván, a’ világiak ij többsége az áldás megtagadásban valo*i sérelmet lát, látnivaló, mikép azokat illeti a’fracio nevezet, kik sérelmet nem akarnak látni ott,hol valóságos sérelem van. Erre nádor a fens. megjegyzé hogy a’ tanácskozási műszavak ti. többség és kisebbség mellett maradjanak a' m. fölk. Egy főispán ismét annak mutogatásához fogott, hogy az 1791:26. (ez ezen szavait:Gorám parocho soha sem értették igy:benedicente parocho sem a’törvényhozás, sem a’ katholikus egyház , sem a’ törvényhatóságok s annálfogvást az áldásmegtagadással törvénysértés nem követtethetett el, így állván a’ dolog, ingerültség nem lehet, ’s ha van, az vagy megyei heves kifakadások eredménye, vagy hitébredés jele, ha ez utóbbi jellemét viseli az ingerültség, akkor a’ papságnak csak di-