Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-02-23 / 15. szám

ezeken kívül több életkérdés is, mellyek azonban, bár felettük a’ pártolási elv majd minden szónok által ki­mondatott, időelőttiségük miatt egy jobb kornak ada­tának át örökségül. Ilyen volt a’ vető-tárgy is, mi­szerint ő felsége a’ két országgyűlésen fölterjesztett conclusumot ne ellenezhesse.—Ilyen a’kir. hivatalno­kok követségtüli akadályoztatása; a’ követi tábla elnö­kének a’ követek közüli választatása; az országgyűlés­nek minden évbeni tartása; ’s a’népképviselet. Fel­hozatott e’ tárgyban, h. ideje már elközelgett, szükség tehát a’ népet alkotványunk sánczaiba fogadni a’ nem­zetiség teljes biztosítása mellett, hogy ne várjuk be azon időt, mellyben a’ részek üvöltése közben követelő a­­lakban jövend elő a’ nép kivonata, midőn a’ rohanó ár­­tózatos rombolással tépi szét a’ gátokat, mellyek mintegy látott veszély közeledte előtt újabb erővel hal­­moztatának föl ellene; de az örök megváltás előtti függés, a’ nemzetiség és politikai conjuncturák miatt a’ népképviselés joga elhalasztatott. Ilyen volt a’ papi jószágok világiasittatási kérdése is. E’ tárgyról sokfelé ágaztanak a’ vélemények, némellyek egészen el aka­­rák azokat venni, mások egy részét, némellyek adóz­tatni a’ népnövelés szükséges arányában, mások ismét szorosan kitudott jövedelmük egy részét kívánták el­venni, ’s egy meghatározandó hatóság által kezeltetve a’népnövelésre fordítani. Ezen papi javak elvételének elve mindazáltal elismerteték, valamint az is, hogy a’ papok birtokában levő javak statusjavak. Ezek közzé tartozott Csanádmegye azon indítványa is, hogy az esztergomi érsektől vétessék el a’ kir. tábláhozi ülnö­kök nevezhetési joga. Gyűlésünket legilledékesb rend jellemző, epés kifakadás, személyeskedés helyt nem talált, érett vita, meleg hazaszeretet,’s hő nemzetiség valának a’ lobogók, mellyek alatt egyesülni törekvőnk, és méltányos elismeréssel, és férfias büszkeséggel említem meg azon körülményt, hogy Aradmegyében nem találkozók egyed, ki önérdeke előmozdításáért ez átalakulásunkat tényező kérdések végett nyers erőt használt volna, mert erős vala mindenekben a’ hiede­lem, hogy nem idézhetni könnyebben honunk egére felleg­borút,mint ha az érett megfontolás mezejét bármi értetlen tömeg nyers ereje csatatérré változtatja. Vajha ne jutna eszébe senkinek se megyénkben a’ köl­csönös örömmel élvezett bizalmat’s egyetértést isten­telen kezekkel tépni szét! de nyugodtan tekintek me­gyénk biztos jövője felé, ’s azon hitté olvadott tiszta meggyőződéssel, hogy Aradmegye felvilágosult idei ’s a’ józan ifjúság, melly szent kötelességéül tűzte ki korunk ügyei felett az atyák között némi súlyt adni a’ tanácskozások mérlegének, kölcsönös buzgalommal tö­­rekvendnek a’köz czél felé, melly honunk fölvirágzása hajnalát mennyei fényben ragyogtatja élőnkbe. Jövő közgyűlésünk, ha országos ok előbb nem sürgetendő, május 22-én fog tartatni. Tóparti. Fejérmegyei közgyűlés. Januáriusi évnegyedes közgyűlésünk első napján meglepve valánk, midőn me­zei üstököseink szokottnál nagyobb számmal a’ tanács­kozási terembe tódulának, kik a’ meleg kemenczét ’s a’ téli dolce far m­ente-t oda hagyván, tartalékseregként síkra szálltak azért, hogy bal oldali hőseinknek jövő három évre terjedő kiszámításaikat viszhangjaikkal si­­keresítsék. És a’ fogadott hangoknak dús eredménye lön! Ugyanis szokott üdvözlése után elnök alispánunk alig pendité meg a’ tisztválasztási határidő közelgését, szélső baloldali hőseink egyike a’ tárgyba ugratván, főispán urat az 1­723. 56. t. sz. értelmében arra em­lékeztetni, a’ tisztválasztási szabályok kidolgozása’s a’ nemesség öszszeirása végett küldöttséget neveztetni sürgető, ennek elnökéül M­y L. kamrást, tagjaiul ön elvbarátit, ezek viszont őt indítványozván. A’hangok rohama által felriadt jobb oldal szemei csak ekkor nyíl­tanatl fel; de már későn, mert a’ hatalmasak kárörömtül áthatva,száműzték a’ méltányosságot,mellyet a’ jobb ol­dal mint mindenkor úgy főként illy nagyérdekű tárgyak­nál soha figyelmen kívül nem hagyott, ’s hogy győze­­delmüket annál inkább éreztessék, könyörületből ket­tőt, hármat elleneik közül a’ küldöttséghez kapcsol­tatni nagylelkűleg engedtek. Innen történt, hogy a’ jobb oldalnak okai nyomóssága , az ellenhangok sokasága által háttérbe nyomatva , azt sem vala képes kivíni, hogy ezen küldöttség elnökévé alispániak egyike ne­veztetett volna ki, a’ bal oldal azon fonák állításnál fogva ellenezvén azt, hogy, ki hivatalt visel, a’ tiszt­választási előkészületeknél higgadt keblű ’s részrehaj­­latlan nem lehet. Emelkedett a’ jobb oldalról egy szó melly ezen állítást a’ most kinevezett küldöttség elnö­keire is alkalmazhatnak vélvén, ennek elhárítása te­kintetéből tőlük az iránt, hogy hivatalt nem keresnek, nyilatkozást várt; — de e’ szó, mint a’ pusztában kiál­­tozóé,elhangozván,figyelemre nem méltattátok. Nagyobb kíméletet vagy inkább óvakodást mutatott azon indít­ványánál a’ bal oldal, hogy a’ tisztviselők, nevezetesen alispánok országgyűlési követekké vagy ne választat­hassanak, vagy ha választatnak, megyei hivatalt jövő tisztválasztásig ne viselhessenek, és az alispáni hivatal csak a’ törvényszabta után töltethessék be ’s hihető­leg a’ dies irae-tőli félelemből egyezett meg ennek a’ jövő közgyűlésre halasztatásában, mellyről e’végett a’ kebelbeli egész nemesség tudósittatni határoztatok Más nap a’jegyzőkönyv-meghitelesitéskor a’ jobb ol­dal, ámbár a’ tegnapi veszteséget megboszúlhatta vol­na, mindazáltal a’ köztanácskozások méltóságát tiszte­letben tartván, a’már végzetteket,—bár fájdalmasan— elfogadta. Tiszti jelentések folytában a’hatósági leve­lezések kerülvén szőnyegre , a’ fiumei kapitányságnak a’ pestfiumei vasút tárgyában legfelsőbb helyre tett felírása, azon oknál fogva, minthogy Fiume egyedüli kapuja a’ magyar külkereskedésnek, — Tolnának a’ posták önkényes szabályoztatása, a’ mostani levéldíj csökkentése ’s különösen a’ bélyegzés elleni felírása — olly formán, hogy ő felsége a’hazai posták igazga­tóságát minden kül­hatóság befolyása alól felszabadí­tani, ’s azt a’ helytartótanács rendelkezése alá vissza­helyeztetni, a’ kezelésnél a’ magyar nyelvet alkalmaz­tatni, végre a’ levéldíjt országgyűlési intézkedésig le­­szállittatni ,a’bélyegzés Fejér-megyében még nem ta­pasztaltamn­ kegy, méltóztassék, — Nyitrának a’ Bor­­siczky család ügyében tett felírása azon esetre, ha a’ nm. udv. kanczellaria parancsolatjából, a’ sérelem va­lósulna,— és Szerémnek a’Dunát és Szávát egybekötő csatorna tárgyábani felírása pártoltatni rendeltettek; a’ nemzeti örsereg eszméje azonban, ha ez az ország minden lakosiból lenne felállítandó, az illyr és szláv mozgalmak lecsendesítésére elégtelennek ’s czélszerüt­­lennek találtatván, nem fogadtatott el. Hosszú vitára és személyeskedésre adott alkalmat egy osztoztató bí­róság elnökének, melly a’ nm. udv. kanczellariától le­­bocsátott parancsnál fogva ez ügybeli irományoknak legfelsőbb helyre leendő felküldés végetti kiadására még a’ múlt közgyűlésből határzatilag köteleztetek, a­­zon írásbeli jelentése, miszerint a’ bíróság törvény­elleninek mondván ítéletében az irományok fölterjesz­tését, nehogy az 1832/11: 13.’8 1840: 14.t. sz. ren­deletével öszszeütközésbe jőjön, a’ beadást megtagad­ta, a’ k. parancsot szótöbbséggel félre tétetni határozta. Ezen jelentés folytában a’ bíróság egyik tagja ’s tollvi­­vője szokott bombasztos modorában kinyilatkoztatja, hogy miután a’ biró, itélethozásban független, a’ me­gyének nem lévén hatalmában az irományok beadatását határozni,­­ az irományokat, mellyeket kezeiben for­gatva felmutat, egyedül physikai erőnek adja ki; — azonban az actiónak több oldalróli hallására, szavától távozva, azokat a’ nélkül, hogy a’ közönség észrevette volna, elnöklő alispán ur elé téteti, melly játékért lel­kes szónokink egyike által kellőleg megrovatott ugyan, de némellyek ezen kegyes tréfát engedelmesség ’s a’ megyei határzat teljesítése jeléül tekintvén , a’ külön­ben törvényes bünhödést elhárították és a’ bíróságnak ezen tette, jegyzőkönyvileg—csak—rászaltatott. Po­zsony vármegyének az o.gyűlési ingyen szállások, Fe­jérvár városának, követeinek ezentúl az egész polgár­­közönség általi választási tárgyában írt levele, az or­szágos utasításokat előkészítő választmányra bízatott. Torontálnak Károlyváros elleni sérelmében írt’s az or­szágos választmányok munkálatinak előleges közlését kívánó levele, Krassónak a’ bánsági bányásztörvény­szék ellen a’ német nyelv, és Szerémnek az illyr moz­galmak miatti panasza pártoltatást nyert; egyszers­mind gr. Z. D. indítványára,a’harminczadi tértetvények magyar nyelvem szerkesztése iránt felírás határoztatok Főadószedőnk jelentvén, hogy a’ fejérmegyei adó hát­­ralevőség 101 ezer pengő forintra szaporodott már, elnökünk több czelszerű módot javaslótt mind a’ szo­­ros­ öszszeirás mind a’ behajtásra nézve, mellyek köz helyeslést nyervén, határozatba mentek és szol­­gabirájnk azok foganatba vételére utasíttattak. G. Z. D. lefizetvén a’ népnevelésre évenként szánt 400 p. fo­rintot, valamint ismért lelkű idének ujabb ezen záloga közörömmel, h­ogy köz-viszszatetszéssel fogadtatott népboldogitóinknak azon erőködése, miszerint egy nem nemes haszonbérlőnek kézzel fogható ármányko­dását pártolva, őt a’ megyei gyakorlat ellenére az adó­fizetés alól kibujtatni, ’s ezen terhet az adózókra róni törekedtek, ki azonban tiszti főügyészünk szilárd elő­adása következtében, a’hivatalos jelentés ellené­r, mind az elmúlt, mind a’ még jövendő haszonbéri időre adó alá vétetni rendeltetett. Deb­reczenböl. F. év febr. idekén tartá a’ helybeli kereskedő ifjúság a’ kereskedők által is pártoltatva a’ casino teremében fényes tánczvigalmát, mellyben a’ városi főbb rendűek, a’ válogatottabb polgársággal ’s kereskedői testülettel, nyájas őszinte barátsággal ve­gyülve,halandó létünk egy éjjelét vigságba merülve töl­­té el. A’terem mind kivilágositás, mind egyéb diszit­­vények tekintetében pompásan vala fölékesitve. Férfiak, kik a’ közjót tárgyazó véleményükkel, bár azok néha hiányosaknak látszatnak,némellyek előtt, jó szándék­­joknál fogva szót emelni elég bátrak, ki vagynak téve a’ közönség magasztalásának és gyalázásának ; de az érdemsuly ott, hol valódi miveltség létezik, elnyomja az utóbbikat ’s hálakoszorut fon az érdemteljesnek. Illy szellem által buzdíthatva, a’ kereskedői testület, azon nagy hazafinak,ki legtöbbet tett a’ széllyelszórt ’s nagy részben hazánktól elidegenedett nagy birtokosínkban létező erők összepontositására, ’s nemzeties irány­kö­vetésre! azon nagy honfinak, ki a jelenkorban arány­lag legtöbb áldozattal járult a’ haza oltárához! azon nagy hazafinak, ki a’ Dunaszabályozás ’s gőzhajózás körül, ’s igy a’ kereskedés sikeresitése tárgyában leg­többet fáradt 's tett, Széchenyi István grófnak képét le­­festetvén, a’ társalgási disz érdekesbitése és a’ nemes gróf iránti buzgó hála jeléül a’ teremben illő helyen, nemzeti kárpitok és lobogók árnyékában fölfüggeszte­tő , mihez a’ roppant számú gyülekezet őszinte méltány­lása is járult. A’ kép a’Duna tájékát ábrázolja ’s a’ fo­lyón úszó gőzösek füstjéből felleg alakulva, ennek te­tejéből emelkedett mintegy föl a’ nemes gróf jól talált képe, bal kezében a’ kereskedői czimert, egy horgonyt függve tartva is jobbjával a’ gőzhajókra mutatva. A’ kép fölött következő irat olvasható : ,Oszlik a honi, kedv, ez a szél, siessünk rév part­­fele!­ A’ de­rült kedvvel élvezett tánczvigalom reggelig tartott’sya­­komázás közben a’nemes gróf és több hazafi egész­ségéért sűrűn ürittettek az érmelléki nektár bakator­ral töltött poharak. B. Erdélyi országyillés. Jan. 12k i ülés. Besztercze­­vidék követe, Regius János, kinyilatkoztató, hogy a’ szász törvényhatóságok több követei által beadott ’s a’ formaságok mellőzéséért megigazitás végett visszaadatni határzott, de még eddig vissza nem vett ellenvéleményt az azt aláírt követek némi igazítás vé­gett készek visszavenni: a’ RK. és RR. elvárták,hogy óhajtásuknak mennyire kivánnak a’ szász követek eleget tenni,addig is az ellenvéleményt megigazitás vé­gett visszahatni rendelők. Ezután jelentés létetett a kormányszék észrevételeiről, miket az országos mú­zeumról szóló t. czikk iránt ten,mellyekben a KK. és RR. is megegyeztek , hanem a’ mennyiben a’ kor­mányszék az insurr. fundusra nézve azon észrevételt tette , hogy annak mennyisége még tisztában nincs , mert ellenkövetelések az ellen is forognak fen; a’ KK és RR. előbbi határzatuk mellett maradtak , ’s a kor­mányszék által sem akadályzott felirást felküldés vé­gett letisztázni rendelők. Majd a’ szemelvények s né­­melly indítványok fölvétele iránt némi előleges ren­delkezések tételvén , mások sorozatra utasittatják. Jan. 13-i ülés: Jegyzőkönyv-hitelesítés után az elnök jelenti, a­hogy a’múlt ülésben igazitás végett visszavett ellenvélemény némi módosítással ismét beadatott, a melly ellenvélemény felolvastatása elkezdődvén , a KK. és KR. úgy látták, hogy azon törvényes kívánat­nak , mellyet a’jan. 11 -i ülésben felfejtettek, a’szász követek eleget nem tettek ; ugyan is abban a” consta­­tus nevezetteki élést újból meghagyták, ’s minthogy ez által az ahoz való szoros ragaszkodásukróli nyilat­kozatukkal tisztán bizonyítják, miszerint czél­jók nem kevesebb, mint a’ nyilván tilalmazott ’s alkotványunk sarkelveivel merőben ellenkező curiatum votumnak közvetve nyitni utat. Mi pedig a’ különvélemény alá tett aláírást illeti, a’ kifejezést: D­e­p­u­t­a­t­i n­a­t­i­o­­n­i­s saxonicae, megváltoztatták ugyan, ’s ez ál­tal a’ KK. és RR. ebből eredt aggodalmit elenyész­­tették,fenmaradván mindazáltal az elsőre nézve aggo­dalmuk ; annálfogva a’ KK. és RR. ezúttal is ragasz­kodva előbbi határozatukhoz, azt, mint jelen tör­vénytelen alakjában el nem fogadható­, megigazitás végett újra visszaadatni határozták. Melly alkalom­mal Szebenszék követe Schreiber Simon egy nyilat­kozatát kívánta jegyzőkönyvbe íratni, miszerint kije­lenté,hogy ha ellenvéleményüket a’BR. el nem fogad­ják a’ constatus szó használásáért, úgy világosan ta­núsítják, hogy a’ szász nemzet alkotványos élete koczkára jut’s a’ törvényhozás mezejéről eltiltatni in­tézhetik, a’ szász nemzeti gyű­lés határozatánál fogva kijelenteni, hogy a’ felküldendő törvényezikk mege­rősítésé­re a’ nemzeti pecsétet nem adhatja. Ezen nyi­latkozatára Szebenszék követének az elnök előre bo­­csátván , hogy ezen dolog igen szokatlan fordulatot vett, midőn a’ KK. és RR. többsége meghatározván azt, mit jónak látott, melly jogával eddig is igy élt mint most, az ellen a’ szász törvényhatóságok követei olly alkotvány-ellenes tettet követnek el, midőn a’pe­­csétet kiadni nem akarják , melly minden törvényin.

Next