Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-06-30 / 52. szám
ségek kötelességeiket úrbéri tövények értelmében ismervén, egyébre nem kényszerittethetnek; ellenben a’ szerződötteknek mindig attól kell tartaniok, hogy ha földesuraik valamelly kívánatot nem teljesitendik,szerződésük megsemmittetik; illy szünteleni függésben álló községeknek pedig a’ megyei gyűlésekben legkisebb befolyást engedni nem akarnak. Továbbá, ha a Bt. többsége a 2dikét ki nem hagyná, a’ 4.§ban világosan kifejeztetni kívánták, hogy a’ községek elrendezésére alkotandó szabályok csak felterjesztés után hajtathassanak végre. Mások ellenben a’ népképviselet eszméjéből indulva, hogy miután a’ közös teherviselésben minden község osztozik, mindnyájának elrendeztetését sürgették ’s kívánták , hogy azon arányban, mellyben a’ közterhekhez járulnak, a’ megyei gyűléseken képviseltessenek. Azon eselre pedig, ha kivánatjokat el nem érhetik, közelítés tekintetéből járultak az előbbi szerkezethez, melly szerint minden 300. választóra egy képviselő számittatik. E’ két egymástól eltérő nézet mellett azonban a’ t. RR. nagy többsége a’ már közlőst kér, szerkezetet minden változtatás nélkül megtartotta. iöődik orsz. földi ülésb. jun. 21 k én napirenden volt a’ vallásbeli üzenetnek vegyes házasságokból eredő válóperi szakasza.Felolvasás után „maradjon“ hangozván, egy gróf ezen felkiáltásban megnyugvék, ha ezzel a’ rendi üzenet tartalmát értik, ellenkező esetben a’ t. RR. nézetit pártolja. E’ nyilatkozás következtében megnyíltak a’ vitatkozások, mellyek gazdagok valának jeles előterjesztésekben, söt még canonok felolvasásában egy báró résziről, kinek ebeli fáradságát egy püspök nem tudá eléggé csodálni, noha egy úttal a’ felhozott kútfő zavarosságát szokott tudományosságával kimutatá ; a’ kölcsönösen felhozott okok és ellenokok azonban lényegben csak az előbbi alkalomkor használtak valának , t. i. egy részről, hogy egyik vallás se tolja dogmáit a’ másikra , miután az egyházi törvények csak azt kötelezhetik, ki az egyház keblében létezik; felhozatott a’ viszonosság ’s a’házasságban szükséges jogegyenlöség ’stb.; más oldalról pedig a’ polgári hatalomnak az egyházi ügyekre ki nem terjeszkedhetése ; a’ kath. fél ’ azon meggyőződése , mellyel a’ vegyes házasságba lépett , ’s melly a’ t. Kir. javaslata által meghiúsittatnék; a’ tridenti zsinat e’ tárgyú határozati; azon reménynek, hogy az elváltak megint összekelhessenek, örökrei megszüntetése , ’s végre azon viszszaélések , mellyekkel a’ prot. fél újabb házasság utáni vágyában a’ kath. fél ellenében élhetne. Ezen okokat, hogy ne ismételgessük, e’ tárgyu korábbi tudósitásunkra utasitni bátorkodunk. Uj volt azonban’s figyelmet gerjeszte egy báró ’s főispán indítványa: különbség tétessék azon házasságok közt, mellyek eredetileg vegyesek voltak, ’s az eredetileg tiszta protestáns házasságok közt, mellyek csak az egyik félnek a’kath.vallásra átmenetele által váltak vegyesekké; az előbbieknél a’ kath. fél azon meggyőződése veendő tekintetbe, hogy felbonthatlan házasságba lép , ’s azért mindkét rész ezen föltételhez alkalmazza magát; ’s épen úgy a’ más rendű házasságoknál is a’ felek eredeti meggyőződése vétessék tekintetbe , ’s egyik félnek önkéntes tette ne korlátozza a’ másiknak törvényes szabadságát, így tehát az előbbieknél a’ m. FORR., a’ másik rendüeknél a’ t. KK. nézetei szolgáljanak sinórmértékűl. Ezen indítvány számos pártolót talált, azonban többséget nem nyerhete, melly a’ FORR. előbbi nézetei mellett nyilatkozott. Az evangélikusoknak Horvátországban általányosan leendő polgárosittatása iránti szakasz kerülvén ezután tanácskozás alá, Horvátországnak c’ tábláni képviselője már más alkalmakkor is felhozott okait ismételvén, ez ország két főbb birtokosai a’ KK. üzenetét pártolták, nehogy ezen botránykoztató állapot Horvátországban általános helyeslést nyertnek tekintessék ; pártolá a’ KK. üzenetét egymás gróf is, noha, mint mondá, ő nem horvát birtokos ; de pártolá végre egy báró ’s kormányzó-helyettes, ki sem egyik , sem másik osztályhoz nem vallotta magát, hanem egyedikhoz tartozónak, ollyannak t.i. ki amaz országban nem is bízhat. Ő azonban itt csak mint törvényhozó szólal fel, ’s akár bírhat, akár nem bírhat, az emberiség, igazság ’s alkotványunk szelleme tekintetéből a’ KK. nézeteiben osztozik. A’ horvát statútumok itt hozattak nagyobb részben , azok itt el is töröltethetnek, ’s a’ tapasztaltak szerint kétséget nem szenved, hogy ha Magyarország ezen eltörlést nem sürgeti,a’ sötétség szülte botrányos állapot még tovább is fenmaradand. Erre a’ fens. elnök tudomásul szolgálandónak vélte, hogy Horvátország statutuminak nagyobb része a’kapcsolt részek orsz. gyülekezetében hozattak ’s csupán egy része erösittetett itt meg. Ellenben egy gróf a’horvátokat dicséré, hogy vallásuk egységét föntartani ’s a’vallásos súrlódásokat magoktól távol tartani igyekeznek,például felhozván Svéd-Dán és más protestáns országokat; egymás gróf pedig a’ rendi javaslatot zsarnokságra vezethetőnek vélte,mert a’ felség törvényerősitési joga csak azon javaslatokra nézve áll fen, mellyeket az érdeklettek magok fölterjesztenek, ’s igy itt is a’ horvátok hozzájárulta okvetetlenül szükséges. A’ vallásos egységből merített indokra nézve egy báró megjegyzé, hogy az jelenleg sem áll fen, miután ez országokban a’ görög nem egyesültek elfogadtatvák ’s a’ lakosság nagy részét teszik. A’ protestánsok kiszorltatása ellenkezik tovább a’vallásos szabadság ’s viszonosság elveivel, mellyek a’ kir. válaszban felállittatvák ’s a’törvényhozás által elfogadtatvák; ellenkezik végre a’szabadátmenettel, melly szinte ama két elvre, ’s e’ tábla minapi határozatára alapítva kétségtelenül életbe lépend, mikor aztán azon horvát birtokos, ki a’ törvény útmutatása szerint protestáns vallásra átlépendne, ezen törvényes lépése által birtokától’s örökségétől megúsztatnék. Felhozatott tanácskozások folytában azon néhány község példája is, mellyek, akkori közhírek szerint, vallásos elveik miatt Tyrolisból száműzettek, ’s csak végre Poroszországban nyertek menedékhelyet, melly körülmény azonban a’ szoló püspök által oda világosittatott, hogy itt inkább politikai nyugtalanság lappangott. Például felhozatott Spanyolország ’s a’ baszk tartományok is , alkotványos és fentartó elvekből pártoltatván a’ horvát statútum, mint ollyan, ámbár annak a’ horvátok hozzájárultával eltörlesztését majd minden szónok szívből kívánta. Minden kényszeritő eszköz használata veszélyesnek,reactiót idézendőnek ’s a’ már jelenleg is uralkodó elkeseredést nevelendőnek állíttatott; mire a’ magyar nyelv körül tapasztaltak például szolgálhatnak. Mint többi alkalomkor úgy most is a’ linczi ’s bécsi békekötésekre történt hivatkozás, másik oldalról ellenben megjegyeztetett,hogy ezen békék kötésinél a’horvátok csupán mellékes és alárendelt szerepet játszottak és azért a’ fő egyezkedők szabadságában áll e’ békék némelly föltételeit kölcsönös egyetértéssel megváltoztatni. Változtassuk tehát a’ törvényt. Itt ő fensége megjegyzé, hogy ha a’históriára történik hivatkozás, leginkább az akkori idők körülményei veendők tekintetbe. Az említett békék kötésekor a’ reformatio még Horvátországig el nem hatott, a’ békék pedig a’ Magyarországban dühöngött vallásos háborúk megszüntetésére köttettek; azért tehát pontjaik csupán Magyarországra érthetők. A’többséget a’ fens. elnök az előbbi nézetek mellett maradásra jelenté ki. Az üzenet utolsó szakasza felolvasta után egy gróf ékes beszédében a’ t. KR. kivonata ellen nyilatkozott, mig más szónokok a’ vallásos szabadság és viszonosság vezérfonala után indulva ’s leginkább az 1791 : 26 t.cz. félremagyaráztatását hozván fel például, a’ KR. javaslatát elfogadák. Azonban a’ többség részint azon súrlódásoktól tartva , mellyeket illy szokatlan intézkedés okozhatna , részint azon gyanúsításokra utalva, mellyeknek a’kath. egyházi rend már több üzenetben’s a’jelenben is kitéve volt, a’ KR. javaslatához nem járult, ’s a’ legelőször felszólalt gróf nézeteit fogadta el. 1660. országos frdi ülés tárgya volt a’ vallás tárgyában f. é. mart. 25 ről érkezett k. k. válasz iránti üzenet és t.javaslat. A’ vitatkozásokat ugyanazon gróf nyitá meg, kinek indítványa az átmeneteli kérdésnél többséget nyert és ki ma is e’ kitüntetésben részesült. Nézetei következőkben öszpontosultak: az 1 79 fikterv. az egyetemes vallási sérelmek tekintetiben nagyobb részint csak részleges rendelkezéseket tön, alig vonatkozókat csak bizonyos részben is a’jelen sérelmek ’s vegyes házassági zavarok gyökös kiirtására; innen azon törvények irányzata semmi más nem lehetett, mint darab időre megszüntetni a’súrlódásokat, mint ideiglenes rendelkezéseket tenni. Midőn a’ vegyes házasságok ügye először szőnyegre került, legfőbb elvek , mikbül a’ tanácskozás indult, a’lelkiismeret szabadsága és viszonosság valának. Az elsőt szóló abban központosítja , hogy az egyedek szabadsága csak annyiban szorittassék meg, mennyiben a’vegyes házasság természete és a’ társas élet elvei megengedik. Akármelly parancsoló terv, melly a’ gyermekek neveltetése iránt intézkedik,szűkölködik sanctioban, mert a’ világi hatalom a’házi és vallási élet viszonyaiba nem hathat. A’ vegyes házasság nem normális állapot és azt normálissá csak az egyedek akaratja,nem pedig a’törvény teheti, a’ honnan épen nem helyeselhető a’jelen, minden áron kötelező törvényt sürgető rendi javaslat. Mi a’viszonosságot és fölterjesztett törvényt illeti, kérdi, miért kelljen az atya vallását a’ gyermeknek követni. Ezen rendelkezésben, midőn egy részről a’prot. félre semmi haszon nem foglaltatik, más részről a’ viszonosság is messze űzetik, mert ha abban első tekintetre viszonosság látszanék is rejleni, az leg- fölebb csak annyiból áll, hogy mind a’ prot. férjre mind a’ kath. nőre egyiránt nyomasztó lenne. Jeles beszédének csak okoskodásit öszpontositó végét adjuk: „Még egy ellenvetést látok előre,mond a’ fiatal szónok, melly nem annyira a’ dolog lényegéből, mint személyes állásomból fog merittetni. Mondatni fog, ha nézetem ezen oldalon pártolásra találhatna;mikép történik,hogy ki,kik annyi esetben egyedi szabadságot a’ rendnek ’s magának a' szabadságnak érdekében sürgettétek , most e’ tekintetben olly korlátlan szabadságot igényeltek? De bátor vagyok a’ m. FöURet figyelmeztetni, miszerint mi az egyedi szabadság megszorítás-mérlegét mindig a’ rend mellőzhetlen igény létéiben találtuk; ’s ha van a’ szabadság egy neme, melly a’ megszorítást legkevesbbé tűri, a’ lelkisméreti az , melly az egyedek meggyőződésében működik; ha van viszony, mellynek szerencséje csak szabadság által biztosittathatik, a’családi viszony az ; ha van feladás,melly csak a’ szabadság mellett elérhető, mellynek teljesítése csak szabadság mellett lesz üdvös , a’ gyermekeknek szülők általi neveltetése az. Semmi sem veszélyeztetné inkább a’ rend érdekeit mint, ha a’ t.hozás saját hatáskörén túl lépve olly törvényeket alkotna, mellyek végrehajtása iránt biztosítva nincsen ; mellyek egy résztrűl czéljoknak meg nem felelnek, más részrűl pedig az egyedekben a' törvények iránti tiszteletlenséget vagy legalább a’törvény foganatosítása iránti kétkedést ébresztik, ’s uj bizonyságát adná annak, hogy a’ hatalom kelletlen gyakorlata ’s a’ zsarnoksága’ szabadossággal mindig határos.Röviden öszpontositva nézelimet, felszólitandóknak vélném a’ t. -iket, hogy a’k. k. válaszban foglalt elveket figyelembe vévén, azokat az illető törv.javaslatra alkalmazni szíveskedjenek, mi pedig az általok kijelölt esetek iránti aggodalmat illeti, kijelentendőnek vélném, hogy a’ felek nem egyeztetése eseteiben a’ FORv. törv. intézkedést szorosan parancsoló törvényt ’s az azt feltételező szerződést kívánatosnak nem láthatják,mert az illy ritka esetek iránti intézkedés szükségét a’ törvhozás parancsoló rendeletéből eredendő kárral arányban lenni nem vélik. Mi pedig mindkét szülő halálát illeti, ezen tekintben is a’m. FRR. az egyedi intézkedést a’ törvény parancsoló rendeleténél üdvösbnek vélik, ha egy rész halai által kimúlnék, a’ nevelés iránti intézkedés a’ hátramaradó részt illesse, ha mindkettő kimultával a’ nevelés meg nem kezdetett, a’ szülők végrendeleti intézkedése szerint történjék ; ha megkezdetett, tovább is olly módon folytattassék; ha semmi rendelet vagy intézkedés nem állana , a’ határozat azokat illesse, kik az atyai halaimat gyakorolják. Nyugodt kebellel végzem előadásomat , meg lévén győződve, hogy bármi történjék most: ha vannak a’ vallásos kérdések körül elvek, mellyek jövendővel bírnak, azon elvek azok, mellyek a’kegy. kir. leiratban foglaltatvák ’s mellyeket pártolni szerencsém volt. E’ beszéd után a’ primaság. a’ gyülekezet feszült figyelme közt igy nyilatkozok : Milly nehéz legyen a’ vegy. házasságból született gyermekek vallásos neveltetését minden részre kielégitőleg elintézni, újabb bizonyságát adja jelen k. k. leirat. Fels. Urunk teljes igyekezettel arra czélzott, hogy olly utat válaszszon,melly a’felek vallásos elveivel megegyezzék , vagy azoknak legalább káros ne legyen , ’s mégis ezen magas szándék, úgy a’ mint óhajtatok,nem sikerült. A’ k.k. válaszban az érdeklett tárgy a’ házasulandók szabad egyezkedésire utasittatván, a’ szabadság terére tétetik.A’ szabadságot üdvözlöm én is; alig van valakinek nagyobb szüksége rá mint a’kath.egyháznak , mert úgy , mint a’ kath. egyház, az ő működésében senki nem szorongattatik. De itt nemcsak általában a’ szabadság, hanem ennek tulajdona ’s meddig terjedése is tekintetbe jó. Ha a’ k.k. leiratban ajánlott szabadság abban öszpontosittatnék, hogy akármelly vallásos felekezet részire intézzék is a’ jegyesek gyermekeik neveltetéséről kötendő egyezésüket, ha ámbár a’ kath. fél, megfelejtkezvén hite tanjáról,’s egyháza szabályiról , gyermekeinek a’ kath. hittől különböző vallásbani neveltetésére kötelezné magát, a’ világi hatalom mindazáltal, a’lelkiismeret szabadságát tekintvén, illy föltétel gátlása végett sem törvényhozási, sem igazgatási úton kényszeritőleg ’s erötető módokkal közbe nem jő, ha, mondom az ajánlott szabadság ebben központosulna, azt észrevétel nélkül hagynám, egyházam rendszerével öszszeférhetőnek találnám, mert noha hálás tisztelettel veszi a’ kath. egyház a’ világi hatalom védő gyámolását, ha mindazáltal ez némelly körülményekben azzal felhagyni jónak találja, a’kath. egyház ezt is nyugodtan viseli,annál nyugodtabban minél meggyőzödvébb arról hogy isteni ígéretek ’s régi és újabb idők bizonyságai szerint, e’ miatt lélele , fenmaradása nem veszélyeztetik. De midőn a’ k. k. válaszban a’ vegyes házassági gyermekek vallásos neveltetését illetőleg a’szabadság annyira kiterjesztetik, hogy ennek erejével a’ kath. 309