Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-02-25 / 16. szám

Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t­­. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő s kiadó tulajdonosnál úri ulcza 453dik sz. alatti Trattner-s­árolyi ház első eme­­letén pfrophiu­s noriff minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ e ’ tgytuuu peai’ m n v megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik. Ez évi folyai­itról még­ néh­án­y teljes szám­i példánytival szolgálhattunk. FOGLALAT: Magyar-és Erdélyország­­kinevezés’s előlépte­tések; Gazdasági egyesületünk pártoltatási ügye. Országgy. közlemény: a’ kir. személynek nézetei a’ polgára lehe­­tési qualifictiókrul­, 101 d. orsz. rdi ülésben a’ városi iskola­­felügyelés­ ’s tárnok-és személynükiszék eltörleszt­ésér­ől vitatkozások, mindkettő megszüntetése után febr. Inben a’ 102­. orsz. rdi ülésben polgárok bizonyos számban alkal­maztatása birótagokul a’ k. kúriához, hova pereik fölebb vi­­tetnének, ezentúl az általányos hivatalképességet is érntve mellesleg, továbbá a’ háziadó-kivetés, melly az országosan megállapítandó adó-maximumot túl nem haladhatja ; febr. f0kán a’ 103d. orsz. rdi ülésben a’ pénztári kezelés, tiszti felelősség, számadás-vizsgálat, febr. 17kén a 104d. orsz. rdi ülésben a’ városok országgy. szavazata­ik­ban megálla­­pittatván febr. iekén a’ 105. orsz. ülésben ugyanazok fel­osztása csekély módosítással a’ kerületi határozat szerint hagyatott meg; budapesti napló: egy budai szőlőben gellért­­hegy tövénél földsű­lyedés, számos koporsórom, csont és hosszú üreg; színházi krónika; Arad Maros árja által meg­rongálva 40 háza összeomolva; finom gyapjúra uj szerződé­sek; Esztergom vgye követutasitása, Graining halála ’sat.) Amerika (Hayli új elnököt választott, Kaliforniába minden éjszakamerikait kitilt a’ mexicói kormány.) Spanyolország (Az alicantei zendülés terjed; Cartagena, Murcia is fellázad; Barcelonában zavargás; Krisztina Pá­rizsial febr.­lekén Spanyolországba indult.) Anglia (O’Connell védbeszédének folytatása, legújabb: O’Con­nell ’s vádlott társi fölött vétkest mond a’ jury, de az itélet­­kimondás ápril közepére halasztatik.). Értesítő. Mezőgazdasági egyesületünk pártolta­tási ügye. Nem szándékom mezőgazdasági egyesületünk hazafi czéljáról, feléje minő léptekkel haladásáról,vagy annak minő fokozatbani eléréséről szólani, mert ezek, hazai ügyeinket vizsga szemmel tartóknak hírlapok ut­ján tudomásukra juthattak,hanem annak azon két rendbeli munkálatáról, mellyet ez a’ t.vényhozó testületnek be­mutatott,’s a’törvényhatóságoknak pártoltatás végett megküldött. Az elsőnek czimje ez: „Emlékirat Ma­gyarország tövényhozóihoz a’ honi mezőgazdaság ügyé­ben, mellyben előadja eddigi törekvését, annak ered­­ményit, ’s előterjeszt kétrendbeli kérelmet, az első, hogy a’nemzet dísze’s önhaszna megkívánja,miszerint a’ m.g.e.necsak egyesek áldozatján,hanem országos törvé­nyen ’s pártfogáson alapuljon, mi által ereje ’s tekin­tete növekedvén hatáskörét tágabbra terjeszthesse, egy­úttal előterjeszti a’szükséges költségeket is.Mi a’ tárgy alapeszméjét illeti, én legalább nem gondolok az olva­só, ’s igy mivelt közönség köztelly egyedet, ki mező­gazdasági tekintetben virágzó országra vetvén pillan­­tatát, észre nem vette volna, hogy a’ m. gazdaságnak alsó fokról magasbra emeltetését, azaz, ugyanazon földről nagyobb haszonhajtást, mindenütt mezőgazda­­sági egylet nem előzött volna meg; ha pedig az ok és következmény fölött elmélkedett, bizonynyal átlátta, hogy azon kifejlődés illy egyletek eredménye. Mi mel­lett felvilágosodott országok példája ’s állandó gyakor­lata harczol, a’ felett a’ theoretikai vitatkozás fölösle­ges, ennélfogva itt csak az lehet kérdés : váljon ezen elv hazánkra is alkalmazható és noha van hazánkban olly okszerű elvek szerint folytatott több gazdaság , mellyek sok illynemü külföldivel mérkőzhetnek, még is meg kell vallanunk, hogy átalján véve , mezőgazdasá­gi termesztésünk neme és mennyisége távol van a’ tö­kélynek azon fokától,mellyre körülményinknél fogva jut­hat, megérdemli e ezen pártoltatást? Igen könnyű fe­­leletű kérdés. Valljuk meg őszintén, hogy a’ m. gaz­daság volt eddig ’s most is életadónk, táplálónk, fen­tartónk,külföldrőladott pénzük némileg visszaszerzője ’s végromlástól­ megmentünk,miből következik hogy mind azt,mit ennek gyámolitására ’s kiterjeszthetésére tenni képesek vagyunk, azt véghez vinni olly szent köteles­ség, mint a’ gyermek részéről az eddig őt tápláló szü­lők ápolása. Nincs ok, nincs eszme, nincs okoskodás, melly ez ellen gördittethelnék, ’s bátran lehetne nagy jutalmat ígérni annak, ki ez ellen, az ész birószéke előtt csak félig meddig megállható okot képes lenne fel­hozni. Van azonban e’tárgynak olly része, melly fel­­hevül sok hazafiui lángot már eloltott, ’s tiszta belá­tásokat meghomályositott, t. i. a’ fizetés! ez pedig a’ vi­lági dolgokkal úgy összeszövetkezett, hogy alig kép­zelhetni elérhető hasznot, melly pénzbeli segítségbe nem kerülne. Az e’czélra megkivántató somma 49 5600 ft. p. p. mellyröl itt csak azt jegyzem meg, hogy ebbül 70 ezer ft.instructióra kívántatik, a’ többi olly töké­nek, mellynek kamatiból a’ folyó szükségek födöztet­­nének.A’ fizetésről ’s módjáról alább szólandok, midőn ezt hasonló tárgygyal egybefoglalhatom. — Továbbá az egyesület középponti gazdaképző in­tézetet ajánl felállittatni.Ez ismét olly indítvány, melly­nek pártolására sokat, igen sokat lehetne irni, okokat felhozni ’s hatalmas phrasisokat elmondani, ezek azon­­ban mind arra mehetnek csak ki, hogy alaposabban ’s jobban tudja az ember azt, miben czélszerű oktatást nyert, mint a’ mit itt ott hallásból összeszedett,’s hogy előleg tanult szakbeli jó alapeszmék által,minden kez­detnél megadatni szokott tanulási d­ij­t, vagy jobban mondva : kárt, egészen vagy legnagyobb részben meg­szüntethetni. Hallhatók ugyan még többször olly sza­vak, hogy a’ mező­gazdaság tapasztalati tárgy lévén azt tanulni nem szükséges, sőt az úgynevezett könyves gazdák az öregebbek gúnytárgyai.Tagadhatlan ugyan , hogy a’ m. gazdaság tapasztalati tudomány, de illyen a’ Mechanika is, ’s lehet ugyan természeti hajlammal tanulás nélkül, mint némellykor látjuk, jó malmokat, sőt gépeket is készíteni, de mechanikai remeket, mi­nek a’ gőzművek, fonógépek, vizi sajtók, papirgyárak ’s több e’félét úgynevezett naturalistától nem várhatni; igy vagyunk a’ m. gazdasággal is, mellyben a’ közép­szerűségből tanulás nélkül kiemelkedni nem lehet; a’ könyves gazdák feletti gúny helyes, ha ollyakra alkal­­maztatik, kik valamelly eszmét felfogván azt minden földre akarják illeszteni,’s a’ természetet mintegy erő­szakolni ; de ha a’ gazdasági könyvek a’ természet kivá­­natinak meglesését, ’s azokhoz simulást tanítják mint főelvet, és sok esztendei tapasztalásokat közölnek, akkor a’ nevetés a’ nevetőkre pattan vissza. Nem szán­dékom a’ tagadhatlanul jó intézet ajánlatával foglal­­kodni, részint mivel annak hasznosságáról mindenki meg van győződve , de leginkább mivel nem ennek hi­­­ányát látom azon szirtnek, mellyen az intézet hajótö­rést szenvedhet, hanem ismét azon kellemetlen szót, melly sok nemes fület mai napokban olly sokszor sér­teget, t. i. ismét a’ fizetést, ’s ez az mellyröl szüksé­ges szólani. De vájjon tudnék é ollyasmit a’nemfizetés ellen felhozni, mit minden felekezetű jeles férfiak — kikre csak távolról nézek fel—­már el nem mondottak ? —e’ tárgya’ capacitatio stádiumát már áthaladta, most már akarással kell küzdeni, de talán csak alkudni; én most a’ fizetés módjáról kívánok szólani, ’s ennek ke­vés terheltetésbe kerülése által az indítványt elfogad­tatni , ha t. i. tervem jónak találtatik. Ez intézetre kvántatik 515000 frt. p.p.mellyből 99 ezer ft.instructióra szükséges a’többi szinte kamato­zó tőkére. Összesen tehát az egyesület és intézetre 1,010,000 p. ft., lehet talán valamivel csökkenteni. — Fizetés kétféle lehet, subsidium gyanánt az egészet egy­szerre behajtani, vagy csak az instructionalis sommát, az évenkinti költségeket pedig birtokaránylag fizetni. A’ subsidiumi elv ellen a’ legokos, fők és közvélemény harczol, de váljon okosság e több fizetés által magát gyengitni, midőn ugyanazon c­z­é­lt elérhetni nem is érezhető kis sommácskákkal ? Az egyszeri lefizetés csak úgy érdemelne némi figyelmet, ha a’ tőke biztos intézet alapítására fordittatnék ; olly intézetre , mellynek alap­ja nem bizonyos, adni nem lehet, mert ennek zavarba jövésekor, mitül félhetni, az intézet is nagy kárral fel­akadna, tehát csak hypothekai bankkal lehetne kapcso­latba hozni.De e’pontban ezen sommával bankot kezde­ni nem lehet, ha pedig máskép kezdetik meg, ezen somma olly csekély, hogy miatta kár lenne rész elvből indulni. Közlök számítást: Fejér ügyében 500 ezer p. ft.hoz egy holdtól kellett fizetni­e­,a krajezárt, köny­­nyebb számítás végett 1 krajezárt veszek, ha tehát sub­­sidium formában akarjuk az egészet behajtani, lesz 1000 hold birtoktól 3 3 ft. 3­3 kr., ha egyedül az egye­sület kívántatik létesittetni, 1 G ft. 38 kr.; ha pedig a’ képező-intézet magányosan: 16 ft. 55 kr. 1000 hold­tól. — Tervem szerint fizessük első évben az instruc­tióra kivántató 169 ezer ftot, ’s első évi költségekre : 48030 ftot, igy 1000 hold birtokra esik első évben 7 ft 3­6 kr., ezután évenkint nem több mint 1 ft. 3­6 kr.! — Egyedül az egyesületre első évben lenne fizetendő 3 ft. 20 kr., évenkint: 53 kr., az intézetre pedig első év­ben : 3 ft. 40 kr. évenkint pedig: 42 kr. 1000 hold birtoktól. Ezek számok! ki ezeket sokalja, meri é ma­gát hazafinak gondolni? ha ezer holdat bíró Töldesur ezen adózás fejében félholdat burgonya alá kiad fejé­ben , bizonyára többet kap érette ezen ajánlatánál­ mind a’ tárgyak haszna, mind a’létesithetés csekély teher­be kerülése olly világos, hogy ellene épen ez okból ne­héz szót emelni. — Önbizottság nélkül gondolom mond­hatni, hogy e’ terv alapeszméje ellen lehetlen szólani. Van azonban egy ellenvetés, melly az életből és szo­morú tapasztalatból származik, ’s melly minden hazafi tettre elhatározást törvénybe iktatás után is zsibbasz­­tott Jelen tervemet azonban megsemmisítheti, ez pedig szégyenünkre megvallandó azon körülmény hogy a’ne­mesi fizetési törvények végrehajtásában több megye tisztviselőji — ne vegye magátakiről nem mondathatik — a’ fizetéseket a’ törvények értelmében nem hajtják be, nem pertik­­ be a’ makacs késkedőket a’ tiszti ügy­védek , nem ítélnek é a’ bírák, nem hajtják­­ végre az ítéletet ? nem keresem, de a’ törvény végre nem hajtatá­­sa által elkövetett polgári bűn tagadhatlan. Megtanul­hatta volna már hazánk, hogy corpus jurisunk vasta­godásával boldogságunk nem öregbül,— gondoskodni kell tehát módról, melly a’ végrehajtást eszközölje , ez pedig más nem lehet, mint a’ tisztviselők felelőssége olly formán, hogyha a’ pénz­beadás végett kitűzött napra az illető tisztviselők a’ kivetett sommákat be nem mutatják,nyilványos megdorgáltatáson fölül,a’ hi­ányzó öszszeg hivatali díjaikból vonassák le, nem elégség esetében pedig a’hanyag tisztviselő vagyona ellen tüs­­tinti végrehajtás rendeltessék. Miért nem lehetne tiszt­viselőinket egyedüli gyámunk ’s fentartónk felvirágoz­­h­atása tekintetéből feleleti teher ’s kártérítés alá vet­ni? holott ezt megtettük a’ váltóügyeknél,mellyek leg­alább eddig, uzsoránál egyebet alig hoztak virágzás­ba. Ha tehát elismerjük, hogy bírunk ugyan itt ott lel­kesedéssel hatalmas phrasisok füstjébe burkolva vala­mit megajánlani, de híjával vagyunk azon lelki erőnek, mellyel az ajánlottat megadjuk, vagy a’makacsok el­len a’ hozott törvényt végrehajtjuk, avagy végrehajtat­juk, akkor folyamodjunk a’subsidium elvéhez, ’s fi­zessünk egyszerre ezer holdtal 33 ft. 33 krt, vagy ha csak az egyesületet léptetjük először életbe: 16 ft. 38 krt; ha pedig anyagi saját hasznunkra , mert itt egye­nesen ugyanazon földünk bővebb jövedelmezése czé­­loztatik, sem vagyunk képesek ennyire lelkesedni, el­mondattuk magunk felett az ítéletet, ’s eltörtük fejünk felett a’ palozát, de ekkor bezzeg nem marad más hátra mint hogy érdemlett nyomorúságunkban gyermekként ne jajgassunk ,’s min hibánkat másra ne fogjuk, nehogy külföldről,a’megérdemlett nyomorúságunk feletti gú­nyon túl, ezen méltatlan viseletűnkért, megvetést is ér­demeljünk. (A’ cseléd-rendszerrül máskor.)­*­Ros­ty Zsi­gmond. Országgyűlési közlemény. A’ 99­. orsz.rendi ülésben elnökö nm.a’ válasz­­tópolgárokról szóló 96dik ’s köv. §. iránt köv. nyilat­kozók . Véleményem szerint ezen­­ok teszik ezen mun­­­kálat leglényegesb részét, mert a’ mint itt most megálla­­pittatik a’ polgárság, ollyan lesz jövendője mind a’ vá­rosokra mind némi tekintetben magára a’ törv.hozásra nézve is, a’ mennyiben t. i. a’ városi polgárok a’ törv.­­hozásban nagy részt vesznek a’ választás által. Ezen dolgot több szempontból vehetni: ha az ember közön­séges elméleti szempontból veszi föl, igen sokat lehet­ Magyarország, és Erdély,­ ­ cs. ’s ap. kir. fels. a’ nagykikindai kerület biz­tosává székhelyi Majláth Sándor diósgyőri kincstári ü­­gyészt mélt. kegy. kinevezni. Továbbá A’ am. m. k. ud. kincstár a’ zombori kir. kamrai jószágkormánynál megürült lajstromzóságra Bieliczky Károly ottani kiadót; a’bácsi kamrai uradalom számára ujan rendszerizett község-és árva-számvevőségi segéd­állomásra , eddigi hű és pontos szolgálati tekintetéből Ivovachich Gyula jószágkormányi díjtalan gyakornokot alkalmazd; a’ bácsi kamrai uradalomhoz tartozó palán­­kai kamrai kasznár Teuchmann Antal nyugalmaztatok — Mályi Fer­, pesti harminczadi tisztirnök pedig meg­­halálozott.

Next