Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-02-25 / 16. szám
Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő s kiadó tulajdonosnál úri ulcza 453dik sz. alatti Trattner-sárolyi ház első emeletén pfrophius noriff minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ e ’ tgytuuu peai’ m n v megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik. Ez évi folyaiitról még néhány teljes számi példánytival szolgálhattunk. FOGLALAT: Magyar-és Erdélyországkinevezés’s előléptetések; Gazdasági egyesületünk pártoltatási ügye. Országgy. közlemény: a’ kir. személynek nézetei a’ polgára lehetési qualifictiókrul, 101 d. orsz. rdi ülésben a’ városi iskolafelügyelés ’s tárnok-és személynükiszék eltörlesztéséről vitatkozások, mindkettő megszüntetése után febr. Inben a’ 102. orsz. rdi ülésben polgárok bizonyos számban alkalmaztatása birótagokul a’ k. kúriához, hova pereik fölebb vitetnének, ezentúl az általányos hivatalképességet is érntve mellesleg, továbbá a’ háziadó-kivetés, melly az országosan megállapítandó adó-maximumot túl nem haladhatja ; febr. f0kán a’ 103d. orsz. rdi ülésben a’ pénztári kezelés, tiszti felelősség, számadás-vizsgálat, febr. 17kén a 104d. orsz. rdi ülésben a’ városok országgy. szavazataikban megállapittatván febr. iekén a’ 105. orsz. ülésben ugyanazok felosztása csekély módosítással a’ kerületi határozat szerint hagyatott meg; budapesti napló: egy budai szőlőben gellérthegy tövénél földsűlyedés, számos koporsórom, csont és hosszú üreg; színházi krónika; Arad Maros árja által megrongálva 40 háza összeomolva; finom gyapjúra uj szerződések; Esztergom vgye követutasitása, Graining halála ’sat.) Amerika (Hayli új elnököt választott, Kaliforniába minden éjszakamerikait kitilt a’ mexicói kormány.) Spanyolország (Az alicantei zendülés terjed; Cartagena, Murcia is fellázad; Barcelonában zavargás; Krisztina Párizsial febr.lekén Spanyolországba indult.) Anglia (O’Connell védbeszédének folytatása, legújabb: O’Connell ’s vádlott társi fölött vétkest mond a’ jury, de az itéletkimondás ápril közepére halasztatik.). Értesítő. Mezőgazdasági egyesületünk pártoltatási ügye. Nem szándékom mezőgazdasági egyesületünk hazafi czéljáról, feléje minő léptekkel haladásáról,vagy annak minő fokozatbani eléréséről szólani, mert ezek, hazai ügyeinket vizsga szemmel tartóknak hírlapok utján tudomásukra juthattak,hanem annak azon két rendbeli munkálatáról, mellyet ez a’ t.vényhozó testületnek bemutatott,’s a’törvényhatóságoknak pártoltatás végett megküldött. Az elsőnek czimje ez: „Emlékirat Magyarország tövényhozóihoz a’ honi mezőgazdaság ügyében, mellyben előadja eddigi törekvését, annak eredményit, ’s előterjeszt kétrendbeli kérelmet, az első, hogy a’nemzet dísze’s önhaszna megkívánja,miszerint a’ m.g.e.necsak egyesek áldozatján,hanem országos törvényen ’s pártfogáson alapuljon, mi által ereje ’s tekintete növekedvén hatáskörét tágabbra terjeszthesse, egyúttal előterjeszti a’szükséges költségeket is.Mi a’ tárgy alapeszméjét illeti, én legalább nem gondolok az olvasó, ’s igy mivelt közönség köztelly egyedet, ki mezőgazdasági tekintetben virágzó országra vetvén pillantatát, észre nem vette volna, hogy a’ m. gazdaságnak alsó fokról magasbra emeltetését, azaz, ugyanazon földről nagyobb haszonhajtást, mindenütt mezőgazdasági egylet nem előzött volna meg; ha pedig az ok és következmény fölött elmélkedett, bizonynyal átlátta, hogy azon kifejlődés illy egyletek eredménye. Mi mellett felvilágosodott országok példája ’s állandó gyakorlata harczol, a’ felett a’ theoretikai vitatkozás fölösleges, ennélfogva itt csak az lehet kérdés : váljon ezen elv hazánkra is alkalmazható és noha van hazánkban olly okszerű elvek szerint folytatott több gazdaság , mellyek sok illynemü külföldivel mérkőzhetnek, még is meg kell vallanunk, hogy átalján véve , mezőgazdasági termesztésünk neme és mennyisége távol van a’ tökélynek azon fokától,mellyre körülményinknél fogva juthat, megérdemli e ezen pártoltatást? Igen könnyű feleletű kérdés. Valljuk meg őszintén, hogy a’ m. gazdaság volt eddig ’s most is életadónk, táplálónk, fentartónk,külföldrőladott pénzük némileg visszaszerzője ’s végromlástól megmentünk,miből következik hogy mind azt,mit ennek gyámolitására ’s kiterjeszthetésére tenni képesek vagyunk, azt véghez vinni olly szent kötelesség, mint a’ gyermek részéről az eddig őt tápláló szülők ápolása. Nincs ok, nincs eszme, nincs okoskodás, melly ez ellen gördittethelnék, ’s bátran lehetne nagy jutalmat ígérni annak, ki ez ellen, az ész birószéke előtt csak félig meddig megállható okot képes lenne felhozni. Van azonban e’tárgynak olly része, melly felhevül sok hazafiui lángot már eloltott, ’s tiszta belátásokat meghomályositott, t. i. a’ fizetés! ez pedig a’ világi dolgokkal úgy összeszövetkezett, hogy alig képzelhetni elérhető hasznot, melly pénzbeli segítségbe nem kerülne. Az e’czélra megkivántató somma 49 5600 ft. p. p. mellyröl itt csak azt jegyzem meg, hogy ebbül 70 ezer ft.instructióra kívántatik, a’ többi olly tökének, mellynek kamatiból a’ folyó szükségek födöztetnének.A’ fizetésről ’s módjáról alább szólandok, midőn ezt hasonló tárgygyal egybefoglalhatom. — Továbbá az egyesület középponti gazdaképző intézetet ajánl felállittatni.Ez ismét olly indítvány, mellynek pártolására sokat, igen sokat lehetne irni, okokat felhozni ’s hatalmas phrasisokat elmondani, ezek azonban mind arra mehetnek csak ki, hogy alaposabban ’s jobban tudja az ember azt, miben czélszerű oktatást nyert, mint a’ mit itt ott hallásból összeszedett,’s hogy előleg tanult szakbeli jó alapeszmék által,minden kezdetnél megadatni szokott tanulási dijt, vagy jobban mondva : kárt, egészen vagy legnagyobb részben megszüntethetni. Hallhatók ugyan még többször olly szavak, hogy a’ mezőgazdaság tapasztalati tárgy lévén azt tanulni nem szükséges, sőt az úgynevezett könyves gazdák az öregebbek gúnytárgyai.Tagadhatlan ugyan , hogy a’ m. gazdaság tapasztalati tudomány, de illyen a’ Mechanika is, ’s lehet ugyan természeti hajlammal tanulás nélkül, mint némellykor látjuk, jó malmokat, sőt gépeket is készíteni, de mechanikai remeket, minek a’ gőzművek, fonógépek, vizi sajtók, papirgyárak ’s több e’félét úgynevezett naturalistától nem várhatni; igy vagyunk a’ m. gazdasággal is, mellyben a’ középszerűségből tanulás nélkül kiemelkedni nem lehet; a’ könyves gazdák feletti gúny helyes, ha ollyakra alkalmaztatik, kik valamelly eszmét felfogván azt minden földre akarják illeszteni,’s a’ természetet mintegy erőszakolni ; de ha a’ gazdasági könyvek a’ természet kivánatinak meglesését, ’s azokhoz simulást tanítják mint főelvet, és sok esztendei tapasztalásokat közölnek, akkor a’ nevetés a’ nevetőkre pattan vissza. Nem szándékom a’ tagadhatlanul jó intézet ajánlatával foglalkodni, részint mivel annak hasznosságáról mindenki meg van győződve , de leginkább mivel nem ennek hiányát látom azon szirtnek, mellyen az intézet hajótörést szenvedhet, hanem ismét azon kellemetlen szót, melly sok nemes fület mai napokban olly sokszor sérteget, t. i. ismét a’ fizetést, ’s ez az mellyröl szükséges szólani. De vájjon tudnék é ollyasmit a’nemfizetés ellen felhozni, mit minden felekezetű jeles férfiak — kikre csak távolról nézek fel—már el nem mondottak ? —e’ tárgya’ capacitatio stádiumát már áthaladta, most már akarással kell küzdeni, de talán csak alkudni; én most a’ fizetés módjáról kívánok szólani, ’s ennek kevés terheltetésbe kerülése által az indítványt elfogadtatni , ha t. i. tervem jónak találtatik. Ez intézetre kvántatik 515000 frt. p.p.mellyből 99 ezer ft.instructióra szükséges a’többi szinte kamatozó tőkére. Összesen tehát az egyesület és intézetre 1,010,000 p. ft., lehet talán valamivel csökkenteni. — Fizetés kétféle lehet, subsidium gyanánt az egészet egyszerre behajtani, vagy csak az instructionalis sommát, az évenkinti költségeket pedig birtokaránylag fizetni. A’ subsidiumi elv ellen a’ legokos, fők és közvélemény harczol, de váljon okosság e több fizetés által magát gyengitni, midőn ugyanazon czélt elérhetni nem is érezhető kis sommácskákkal ? Az egyszeri lefizetés csak úgy érdemelne némi figyelmet, ha a’ tőke biztos intézet alapítására fordittatnék ; olly intézetre , mellynek alapja nem bizonyos, adni nem lehet, mert ennek zavarba jövésekor, mitül félhetni, az intézet is nagy kárral felakadna, tehát csak hypothekai bankkal lehetne kapcsolatba hozni.De e’pontban ezen sommával bankot kezdeni nem lehet, ha pedig máskép kezdetik meg, ezen somma olly csekély, hogy miatta kár lenne rész elvből indulni. Közlök számítást: Fejér ügyében 500 ezer p. ft.hoz egy holdtól kellett fizetnie,a krajezárt, könynyebb számítás végett 1 krajezárt veszek, ha tehát subsidium formában akarjuk az egészet behajtani, lesz 1000 hold birtoktól 3 3 ft. 33 kr., ha egyedül az egyesület kívántatik létesittetni, 1 G ft. 38 kr.; ha pedig a’ képező-intézet magányosan: 16 ft. 55 kr. 1000 holdtól. — Tervem szerint fizessük első évben az instructióra kivántató 169 ezer ftot, ’s első évi költségekre : 48030 ftot, igy 1000 hold birtokra esik első évben 7 ft 36 kr., ezután évenkint nem több mint 1 ft. 36 kr.! — Egyedül az egyesületre első évben lenne fizetendő 3 ft. 20 kr., évenkint: 53 kr., az intézetre pedig első évben : 3 ft. 40 kr. évenkint pedig: 42 kr. 1000 hold birtoktól. Ezek számok! ki ezeket sokalja, meri é magát hazafinak gondolni? ha ezer holdat bíró Töldesur ezen adózás fejében félholdat burgonya alá kiad fejében , bizonyára többet kap érette ezen ajánlatánál mind a’ tárgyak haszna, mind a’létesithetés csekély teherbe kerülése olly világos, hogy ellene épen ez okból nehéz szót emelni. — Önbizottság nélkül gondolom mondhatni, hogy e’ terv alapeszméje ellen lehetlen szólani. Van azonban egy ellenvetés, melly az életből és szomorú tapasztalatból származik, ’s melly minden hazafi tettre elhatározást törvénybe iktatás után is zsibbasztott Jelen tervemet azonban megsemmisítheti, ez pedig szégyenünkre megvallandó azon körülmény hogy a’nemesi fizetési törvények végrehajtásában több megye tisztviselőji — ne vegye magátakiről nem mondathatik — a’ fizetéseket a’ törvények értelmében nem hajtják be, nem pertik be a’ makacs késkedőket a’ tiszti ügyvédek , nem ítélnek é a’ bírák, nem hajtják végre az ítéletet ? nem keresem, de a’ törvény végre nem hajtatása által elkövetett polgári bűn tagadhatlan. Megtanulhatta volna már hazánk, hogy corpus jurisunk vastagodásával boldogságunk nem öregbül,— gondoskodni kell tehát módról, melly a’ végrehajtást eszközölje , ez pedig más nem lehet, mint a’ tisztviselők felelőssége olly formán, hogyha a’ pénzbeadás végett kitűzött napra az illető tisztviselők a’ kivetett sommákat be nem mutatják,nyilványos megdorgáltatáson fölül,a’ hiányzó öszszeg hivatali díjaikból vonassák le, nem elégség esetében pedig a’hanyag tisztviselő vagyona ellen tüstinti végrehajtás rendeltessék. Miért nem lehetne tisztviselőinket egyedüli gyámunk ’s fentartónk felvirágozhatása tekintetéből feleleti teher ’s kártérítés alá vetni? holott ezt megtettük a’ váltóügyeknél,mellyek legalább eddig, uzsoránál egyebet alig hoztak virágzásba. Ha tehát elismerjük, hogy bírunk ugyan itt ott lelkesedéssel hatalmas phrasisok füstjébe burkolva valamit megajánlani, de híjával vagyunk azon lelki erőnek, mellyel az ajánlottat megadjuk, vagy a’makacsok ellen a’ hozott törvényt végrehajtjuk, avagy végrehajtatjuk, akkor folyamodjunk a’subsidium elvéhez, ’s fizessünk egyszerre ezer holdtal 33 ft. 33 krt, vagy ha csak az egyesületet léptetjük először életbe: 16 ft. 38 krt; ha pedig anyagi saját hasznunkra , mert itt egyenesen ugyanazon földünk bővebb jövedelmezése czéloztatik, sem vagyunk képesek ennyire lelkesedni, elmondattuk magunk felett az ítéletet, ’s eltörtük fejünk felett a’ palozát, de ekkor bezzeg nem marad más hátra mint hogy érdemlett nyomorúságunkban gyermekként ne jajgassunk ,’s min hibánkat másra ne fogjuk, nehogy külföldről,a’megérdemlett nyomorúságunk feletti gúnyon túl, ezen méltatlan viseletűnkért, megvetést is érdemeljünk. (A’ cseléd-rendszerrül máskor.)*Rosty Zsigmond. Országgyűlési közlemény. A’ 99. orsz.rendi ülésben elnökö nm.a’ választópolgárokról szóló 96dik ’s köv. §. iránt köv. nyilatkozók . Véleményem szerint ezenok teszik ezen munkálat leglényegesb részét, mert a’ mint itt most megállapittatik a’ polgárság, ollyan lesz jövendője mind a’ városokra mind némi tekintetben magára a’ törv.hozásra nézve is, a’ mennyiben t. i. a’ városi polgárok a’ törv.hozásban nagy részt vesznek a’ választás által. Ezen dolgot több szempontból vehetni: ha az ember közönséges elméleti szempontból veszi föl, igen sokat lehet Magyarország, és Erdély, cs. ’s ap. kir. fels. a’ nagykikindai kerület biztosává székhelyi Majláth Sándor diósgyőri kincstári ügyészt mélt. kegy. kinevezni. Továbbá A’ am. m. k. ud. kincstár a’ zombori kir. kamrai jószágkormánynál megürült lajstromzóságra Bieliczky Károly ottani kiadót; a’bácsi kamrai uradalom számára ujan rendszerizett község-és árva-számvevőségi segédállomásra , eddigi hű és pontos szolgálati tekintetéből Ivovachich Gyula jószágkormányi díjtalan gyakornokot alkalmazd; a’ bácsi kamrai uradalomhoz tartozó palánkai kamrai kasznár Teuchmann Antal nyugalmaztatok — Mályi Fer, pesti harminczadi tisztirnök pedig meghalálozott.