Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-01 / 61. szám
csütörtök aug. 1 jén 1844 Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer: l. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helybe a' s.d kte 's kiadó tulajdonosnál mzi utcza 436dik sz alalji Trattner-Károlyi ház első emelésen ellvohatf apaik minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivártató példányok mont csupán a bécsi cs. fűpostahivatal utján történhetik a* ’ MCmUt Pem^ J megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény felvétetek és pontosan közöltétik. Testvér lapjaink jelen 2d. félévi folyamára az elkészek még elöltehetnek akár a’ kir. postahivataloknál akár szerkesztőségnél. G ír.p. p. *ötdik Kí.állit FOGLALAT. Magyar-és Erdélyország : kinevezés előléptetés ’s megtiszteltetések. Országgy. közlemény :a’ IVd. oszt. sérelmek és kivánatok folytatása; pótlék a’jul. 19, 2O, 22, ’s 23kai kér. ülésekhez a’ kiszemelt s előleg tárgyalandó indítványok iránt; jul. 2ld kér. ülésb. szintazok folytatása ; jul. 2ád. kér. ülésb. az Vd. osztály sérelmek és kivánatok folytatása ; legújabb : 183 fldi ülésb. egy pár üzenet felölvastatása után a’ ridek bányatörvény iránti másod üzenete némelly módosításokkal tárgyaltatok; a’ szintazon napi orsz. rdi ülésb. a’ lld. osztálybeli sérelmek ILI. pontjától lemos katona kicsapongás elleni panaszától kezdve ezen osztály hátralevő pontjai többnyire a’ rdi határozatok elfogadásával vizsgáltatlak meg; jul 29k. kér ülésb. az ad osztályh. sérelmek a’ 06 pont kihagytával elfogadtatlak; az ezen napi orsz. rdi ülés a’ slid. oszt. serelmeket tárgyald a’ kerületi végzések helybenhagytával ; a’ szintezen napi frdi ülésb. napirenden volt a’központi vasúttársaság folyamodása mellyröl szóló üzenet ’s felirásjavaslat közfelkiáltással fogadta- ■ tolt el, az eziránti javaslat minél elöbbi elkészítésére szólitlalván fel a’RR; ez iltán a’ ld oszt. sérelmek tárgyaltatván a’2d. pont kihagyatása mellett, a' többi , el fogadtatott a’ Temes panaszára kelt fölirással együtt, el a’ 12—16 pont is, de a’ Ildikre felvilágosítás kívántatik; magy. gazd. egyesillefibácsbodrog és heves megyei közgyűlés esztergomi és kézsmárki hírek.)a m e ri k a (Tyler házassága; Texas és Mexico ; amerikai írek adománya O’Connell pénzbírsága lerovására; ismét gőzhajóveszély ; brazíliai kamranyitó trónbeszéd maj.ikán ’s a’ kamrák eloszlatása máj. 241-én.) Spanyolország (Aragónia ostromállapotban ; kivégeztetések’; Cuba szigeten iszonyú kegyetlenkedés a’ négereken ; spanyol hadseregi viszonyok ’sat ) Anglia(Grey elköltözte Izlandból ; vendég-koppasztási mód Londonban a’ játékhősök által.) Francziaország(az iparműkiállitó fő bucsulakomája ; Texas iránti baklövése a’ washingtoni senatusnak; a’ marokkói hadügy.) , t . Görögország (jun. 23-ai csendháboritás Athénében, a’miniszterek ’s választások állapotja; Kalergis, Grivas és a’kereskedés.) Magyarország és Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. fels. eszéki postaigazgatóvá Weber Károly kassai postaigazgatósági ellenőrt méltóztatott kegy. kinevezni. Özv. császárné ’s kir. f. felsége a’ pártfogása alatti kolozsvárias nőegylet számára,a’ közelebbi matt 4 évről készített számadás beavatása következtében nm.özv.báró Jósika Jánosné ő exciitája kezeihez , az intézettek legfelsőbb megelégülése kijelentése mellett ismét 1000 r. ftot méltóztatott ajándékba küldeni. A’ nm.m. k. udv. kamra a’ zimonyi harminczad-segédi hivatalt Dubassievics Ferencz budai harminczadhivatali írnokra; ennek helyét Slafenbek Károly budai harminczadkezelő gyakornokra ; a’ zimonyi másodvizsgáló helyét Urosevics Szilárd zsuppanekilső vizsgálóra ; a’ panesovai vizsgáló hivatalt Kersch Ignácz pesti harminczadi tárnokra ; a’pesti utolsó tárnoki hivatalt Pöschl Ferencz tárnoki segédre ; a’ tárnoki segéd helyét Popovics Szilárd újvidéki vizsgálatgyakornokra ; és az ottaki megürült harminozadi passualista hivatalt Leinarich Antal tavalyi kir. harminozadi lovas kerülőre ; a’ nagybányai kerületben megürült láposbányai f.ierdészhivatalt Partos János oláhlaposbányai erdőgondviselőre ’s a’ k. s.omolnoki bányafelügyelői főhivatalnál adik írnok helyet az ottani társláda-irnokra ruházá. A’ m. kir. tudom. egyetemi tanács választása 1 hó 25. következőleg ment véghez: jövő 1844. évre nagyságos rectorrá közakarattal megválasztatott Vizkelety Ferencz egyházi törv. tanító , dékánná a’heologiai karban : Cz vad Ferencz , a’ dogmatica theol. tanítója ’s ezen kar proseniorai törvénykarban: Virozsil Antal a' term. törv. tanít.’s e' kar proseniora ; az orvosi karban Eckstein Fridrik,a’ philosophiában pedig Peszval Otto, felsőbb mathesis tanítója jövő évre is megerösittettek. Országgyűléii közlemény. A’jul. 8 ki k.ülés részleteinek a’ IV.osztálya vagy is egyes sz.kir. városok sérelmei ’s kivánatirul folyt. 4) Újvidék város, és Szerém vgyében keblezett kameniczai uradalom, mint két külön t.hatóság közt, a’Duna ágyában keletkezett bizonyos sziget iránt fenforgó határbeli kérdések eldöntésére, orsz. biztosság kívántatik kiküldetni. Vélemény: Ezen tárgy az 1807 : 30.t.czikkben előforduló eset példájára leszen elintézendő. Végzés: Elfogadtatik. 5)A’Selmecz és Bélabánya egyesült bányavárosokban létező bányagrófi hivatal, bányamunkásinak élelmi ’sruházak elláttatása színe alatt, gabona-, bor-, és ruhabeli szükségtelen kereskedőtárakat felállítván, ezek födöztetése végett ezen kellékeket (mellyek a’ várospiaczon készpénzen sokkal olcsóbban megszerezhetők) munkásira fortélyos módokkal hitelben feltolván,’s igy munkásilegy bérfizetési határidősül a’jövőig adóssággal terhelvén, ennek lerovására minden munkabérűket folyvást visszatartóztatja ; hogy pedig munkásai sehol a’ városban hitelbe mit se kaphassanak, ’s igy önemberein egyedárusságot gyakorolva, e’ törvénytelen módon minden munkájokat is ingyen megnyerhesse, a’ tőle különben is függő helybeli kir. bányabiróságot a’ polgárságnak bárminemű adósságbeli követelései iránt is munkásai ellen szorgalmazandó igazságkiszolgáltatástól a’ bécsi közönséges kamra rendelete által egészen eltiltotta, melly igazságkiszolgáltatás megtagadásának már azon szomorú következése jön, hogy egy helybeli, előbb vagyonos polgár ’s mészárosmester (Pliesovszky Sámuel) ámbár a’ kamrai bányamunkásoknak marha- és arühusza’ bányabiróság tudtával és engedelmével lözbiztositása mellett is jólelkűen hitelben szolgáltatott ki: az említett rendelet következtében nagyobb summára nőtt adóssági követeléseinek kért bírói beszedetése, ’s igy az igazságkiszolgáltatás mégis tőle teljesen megtagadtatván , ez által mindenétől megfosztatva , már koldusbotra jutott. Itt a’ statusban egy külhatalom, önhaszon-kereseti érdekben , e’ két város adófizető polgárságának megrontására , a’ fenálló orsz. törvények ellenében, alattomos módon tulajdon törvényeket állít fel. Ezen alapból a’ bányagrófi hivatal által maga bányánkivüli haszna előmozdítása végett kieszközlött bécsi kamrai rendelet törvény által töröltessék el; a’ károsított polgárnak pedig, az igazság-kiszolgáltatást letett hite ellen megtagadó selmeczi bányatörvényszék pénztárából, ennek elégtelenségi esetére azonban a’bányakamrai pénztárból, hova t.i.a’ bányatörvényszék a’ csak II. József császár óta szedett kamrai dijakat beszolgáltatja, a’ városi hatóság felügyelése mellett elégtétel szereztessék. Vélemény : az igazság-kiszolgáltatás megtagadása ’s a’ bányamivelők kárával gyakorlott egyedárusság sérelmes, felterjesztendő. Végzés: Elfogadtatik.( 6) Selmecz városa 1841 ben a’budai főpénztár hivataltól arról tudósittatván „hogy a’ lefizetett nyári adórész öszszegében foglalt 25 forintos bankjegyek csomójában egy darab hamis találtatott, a’ tanács ennek pótlására szólittatott fel. Mivel azonban a’ város részéről a’ beszterczei tartományi biztosnak, ki a’hamist az igazitól e’részben hivatalos utasítása szerint egész bizonyossággal megkülönböztetni tudja, befizetett valamennyi bankjegy általa szokás szerint egyenkint egész szigorúsággal átvizsgáltatván és igaziaknak ismertetvén, el is fogadtattak, a’ városi tanács a’felszólitó budai főpénztár tisztjeit tévedésben gyanítván „bővebb felvilágosítás, közelebb meggyőződés és szükség esetére a’befizetőnek kipuhatolhatása végett, a’ hamisnak állított 25 forintos bankjegyet, hamissági jelei és száma kitétele mellett, magának viszszaküldetni szorgalmazta.“ De váratlan tagadó választ kapván, a’város ezen feltűnő titkolás által azon egyenes föltétre vélé magát jogosítva: „hogy e’városnak igazi 2 5 frtos darabja csak a' budai főpénztárnál valamelly más hamis 2 5 ftossal talán történetesen cseréltetvén föl, annak pótlására ’s igy kétszeres megfizetésére minden esetre hibásan és igazságtalanul szorittatni kívántatik,a minek elkerülése végett az esetet tiszta voltában 1842.jan. 14én panaszkép legfelsőbb helyre terjesztő fel, „magát ezen alaptalan követeléssöl fölmentetni kérvén.“ Mindazáltal legfelsőbb helyről is a’ am. m. k. II.tanács utján 1842. pünkösthava 12ről kapott leirat szerint szinte váratlan tagadó válaszszal utasittatott el! Az ausztriai nemzeti bankjegyek valódiságának rejtett ismertető jelei a’ magyarorsz. pénztárak hivatalaival soha sem közöltetvén , ezek az igaziakat az ügyesen utáncsinált hamisaktól megkülönböztetni nem is képesek; a’ felállított titkolási elv pedig ’s a’bankjegyeket bebizonyítás’s megkivántaló meggyőződés nélkül hamisakká bélyegezhetésének illy önkényes, majd egy vagy két tiszttől függő módja, minden közhatóságra ’s adózóikra bármikor is a’ legveszélyesb következéseket vonhatná; ezen feltűnő pénztári kezelés az ország komoly figyelmét felhiván , a’ helytelenül másodszor lefizetett 25 p. frt viszszatérittetése a’ kir. kincstárból eszközöltessék. Vélemény:Felterjesztendő. Végzés: Elfogadtatik. ( 7) Selmecz és Bélabánya sz. k. egyesült bányavárosok a’ m. kir. kamra által, kivált a’ Selmeczbányán létező bányagrófi hivatal alattomos felirásira,minden privileg.földesúri jogaik ’s jövedelmeik szabad élvezhetésiben 1618 évi 27. 1630: 28.1638: 35. 1647:83. 1681: 41.törvények,sőt ezek megtartásául 1764 dec. 29.ezen városok védelmére kiadott k. k. rendelet tilalma daczára egyszerű hatalomparancsok által nemcsak akadályoztatnak, de attól még a’ „tanács felfüggesztése“ ’s egyéb ismeretlen büntetéssel is rettentöleg eltiltatnak. Igazolják pedig e’ panaszt követk. egyes esetek: t. i. a) a’ nm.m. kir. kamra 1836 k. Selmecz várost egy vendégfogadó felállíttatásától, mellyet egy önkéntes vállalkozó 1835 a’ város részire saját költségűi felépitii ’s azt 12 év után a’ városnak teljes épségben ingyen átengedni, addig pedig annak használatáért évenként 300 p.sr. haszonbért fizetni ajánlkozott; bár a’ város ezen a’ választott polgárság közmegegyeztéből kötött szerződését a’ nm. kamrának bemutatá, még is,csak és egyedül az említett bányagróti hivatal ellenkező felírására először 1636 mart. 2án .,a’ legterhesb büntetés alatt“ utóbb azon évi jul. 20. második parancsa által „a’tanács felfüggesztése ’s más büntetések“ fenyegetésivel eltiltotta. Midőn pedig a’város a’nm.m. kir. H tanácsról felhivatva, a’dolog mibenlétét felvilágositólag,ezen sérelme felsőbb orvosoltatását szorgalmazá, a’ nm.m. k. kamra a’ városnak még ezen alázatos fölterjesztését is fejdelmünk kegy. színe elibe juttatástól gátolta ’s azt mai napig is lefoglalva tartóztatja. Melly sérelem, bár múlt országgyülésbölö Fels.fölterjesztetett,még máig sem orvosoltatok. Azért a’ városnak az okozott és 8600 posztban kimutatott kára a’kincstárból rövid utón térittessék meg, vagy pedig a’ város ezen kárát törvényes járulékival együtt a’ k. kincstáron (mellyet a’ törvénytelen parancsokat kiadott kamrai hivatalnokok úgyis magok erszényéből ciincálni tartoznak), törvényes bíró előtt követelni és ítélet szerint megvételni egyenes törvénnyel engedtessék meg. b) Kachellmann Gáspár városi polgár, az egyesült Bélabánya város határában birt egy pöröly- és kovácsműhellyel ellátott lakházát lisztmalommá alakitni szándékozván, a’ városnak ezen kért engedelmért elismerésül 1835 sept. 9től kezdve évenkinti 50 p. frt haszonbért örök időkre megajánlott; a’ nm. m. k. kamra mindazáltal a’ várost a’ választott polgárság megegyeztével közpénztára javára elfogadott ezen jólelkü hasznos ajánlatnak jogszerű földesúri élvezhetéséről is, a’ dologba avatkozott bányagrófi hivatal elnökének ellenző felírására, azon évi dec. 25. eltiltotta, ’s igy a’ várost újólag a’ megajánlott 50 p. frt. évenkinti örökös territoriális jövedelemnek megfelelő tőkéjében,melly 833 port. 20. kr. teszen, megkárosította. A’ bányagrófi hivatal pedig későbben, ezen polgári telket, hozzátartozó földjeivel együtt tulajdonosától ismeretlen czélokra megvevén attól még a’ tartozó adót is „bányaszükségekre használtatás“ örve alatt, fizetni megtagadta ; ámbár a’ teleknek bányaszükségekrel ürügyelt közvetlen használatát még mai napig sem valósította , sőt a’ telek minden bányától távol állván, e’ költött ürügygyel jólelküleg nem is valósíthatja. Ennélfogva ezen 833 pengő forint 20 kr. kár is szinte a’ kir. kincstártól az előbbi pontban kijelölt módon törvényes kamatjaival együtt téríttessék meg;e’mellett pedig a’ bányagrófi hivatal azon megvett polg. Kachelmannféle telektől megtagadott adója lefizetésére múltra ’s jövendőre köteleztessék. c) Az említett bányagrófi hivatal Selmecz városnak Hodruss kalutezájában minden jelentés nélkül, mintha tulajdon jószágán intézkednék, lisztkereskedést kezdvén ’s oda nyerekedésre vett és revistyei kam. uradalmi Zsarnó helység malmában őrlött életből különféle lisztet nagy mennyiségben szállitván, ezt az ottani lakosoknak általában a’ bányamunkások nevei ’s kereskedése alatt, többnyire hitelben adogatja, magát munkabérök letartóztatásával időszakonkint kielégítvén, melly helytelen speculatiojával,midőn egy részről a’ város helybeli két malmait már majd minden keresetöktől megfosztotta, más részt ezen üzletétől „bányakellékek“ örve alatt piaczvámot sem fizetvén, a’ városnak privilegialis hetivásári jövedelmét is tetemesen csonkítja. Melly ujnemü, meszszire kiszámított ’s a’ város földesúri privil.jogainak’s malomjövedelmeinek olly tetemesen sérelmes,illetlen üzletét a’ bányagrófi hivatalnak felsőbb orvoslás végett, azon lényeges oknál fogva is: „hogy a’ nm. m. kir. kamra a’ városi haszonbérszerződéseket jóváhagyta tartalmok ereje szerint, minden illynemű bolygatás ’s rövidségek ellen védelmezni tartozik,“a’haszonbérlők panaszai és árendatartozásaik elengedését sürgető folyamodásaik következtében is följelentvén a’ város, 1839. megint tagadólag utasittatotta el. A’ hatalmaskodva kezdett ’s folytatott lisztárulás szüntessék meg; a’bányagrófi hivatal pedig a’kár megtérítésére szorittassék. d) E’ városnak azon régi sérelmét ,miképen az említett bányagrófi hivatal a’ város határiban létező bányai sercsapszékekbe a’ város serházai