Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-01 / 61. szám

csütörtök aug. 1 jén 1844 Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer: l­­. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helybe­­ a' s­.d kte 's kiadó tulajdonosnál mzi utcza 436dik sz­ alalji Trattner-Károlyi ház első eme­­lésen ellvohatf apaik­ minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivár­tató példányok mo­nt csupán a­ bécsi cs. fűpostahivatal utján történhetik a* ’ MCmUt Pem^ J m­egre­ndelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény felvétetek és pontosan közöltétik. Testvér lapjaink jelen 2d. félévi folyamára az elkészek még elöl­te­hetnek akár a’ kir. postah­ivataloknál ak­­ár szerkesztőségnél. G­ ír.p. p. *­ötdik Kí.állit FOGLALAT. Magyar-és Erdélyország : kinevezés előléptetés ’s megtiszteltetések. Országgy. közlemény :­­a’ IVd. oszt. sé­relmek és kivánatok folytatása; pótlék a’jul. 19, 2O, 22, ’s 23kai kér. ülésekhez a’ kiszemelt s előleg tárgyalandó in­dítványok iránt; jul. 2ld kér. ü­lésb. szintazok folytatása ; jul. 2ád. kér. ü­lésb. az Vd. osztá­ly sérelmek és kivánatok folytatása ; legújabb : 183 fldi ü­lésb. egy pár üzenet felöl­­vastatása után a’ ridek bányatörvény iránti másod üzenete némelly módosításokkal tárgyaltatok; a’ szintazon napi orsz. rdi ü­lésb. a’ lld. osztálybeli sérelmek ILI. pontjától lemos katona kicsapongás elleni panaszától kezdve ezen osztály hátralevő pontjai többnyire a’ rdi határozatok elfogadásá­val vizsgáltatlak meg; jul 29k. kér ü­lésb. az ad osztályh. sérelmek a’ 06 pont kihagytával elfogadtatlak; az ezen napi orsz. rdi ü­lés a’ slid. oszt. serelmeket tárgyald a’ kerületi végzések helybenhagytával ; a’ szintezen napi frdi ü­lésb. napirenden volt a’központi vasúttársaság folyamodása melly­­röl szóló üzenet ’s felirásjavaslat közfelkiáltással fogadta- ■ tolt el, az eziránti­­ javaslat minél elöbbi elkészítésére szó­­litlalván fel a’RR; ez iltán a’ l­d oszt. sérelmek tárgyal­­tatván a’2d. pont kihagyatása mellett, a' többi , el fogadta­tott a’ Temes panaszára kelt fölirással együtt, el a’ 12—16 pont is, de a’ Ildikre felvilágosítás kívántatik; magy. gazd. egyesillefibácsbodrog és heves megyei közgyűlés esztergomi és kézsmárki hírek.)a m­ e r­i k a (Tyler házassága; Texas és Mexico ; amerikai írek adománya O’Connell pénzbírsága lerovására; ismét gőzha­jóveszély ; brazíliai kamranyitó trónbeszéd m­aj.­ikán ’s a’ kamrák eloszlatása máj. 241-én.) Spanyolország (Aragónia ostrom­állapotban ; kivégezteté­sek’; Cuba szigeten iszonyú kegyetlenkedés a’ négereken ; spanyol hadseregi viszonyok ’sa­t ) A­nglia(Grey elköltözte Izlandból ; vendég-koppasztási mód Londonban a’ játékhősök által.) Francziao­rszág(az iparműkiállitó fő bucsulakomája ; Te­xas iránti baklövése a’ washingtoni senatusnak; a’ marokkói hadügy.) , t . Görögország (jun. 23-ai csendháboritás Athénében, a’mi­­niszterek ’s választások állapotja; Kalergis, Grivas és a’ke­­reskedés.) Magyarország és Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. fels. eszéki postaigazgatóvá We­­ber Károly kassai postaigazgatósági ellenőrt méltózta­­tott kegy. kinevezni. Özv. császárné ’s kir. f. felsége a’ pártfogása alatti kolozsvári­as nőegylet számár­a,a’ közelebbi matt 4 évről készített számadás beav­atása következtében nm.özv.báró Jósika Jánosné ő exciitája kezeihez , az intézettek­ leg­felsőbb megelégü­lése kijelentése mellett ismét 1000 r. ftot méltóztatott ajándékba küldeni. A’ nm.m. k. udv. kamra a’ zimonyi harm­inczad-se­­gédi hivatalt Dubassievics Ferencz budai harminczad­­hivatali írnokra; ennek helyét Slafenbek Károly budai harminczadkezelő gyakornokra ; a’ zimonyi másodvizs­gáló helyét Urosevics Szilárd zsuppaneki­lső vizsgáló­ra ; a’ panesovai vizsgáló hivatalt Kersch Ignácz pesti harminczadi tárnokra ; a’pesti utolsó tárnoki hivatalt Pöschl Ferencz tárnoki segédre ; a’ tárnoki segéd helyét Popovics Szilárd újvidéki vizsgálatgyakornokra ; és az ottaki megürült harminozadi passualista­ hivatalt Leina­­rich Antal tavalyi kir. harminozadi lovas kerülőre ; a’ nagybányai kerületben megürült láposbányai f.ierdész­­hivatalt Partos János oláhlaposbányai erdőgondviselőre ’s a’ k. s­.omolnoki bányafelügyelői főhivatalnál adik ír­nok helyet az ottani társláda-irnokra ruházá. A’ m. kir. tudom. egyetemi tanács választása 1 hó 25. következőleg ment véghez: jövő 1844­­. évre nagy­ságos rectorrá közakarattal megválasztatott Vizkelety Ferencz egyházi törv. tanító , dékánná a’­­heologiai kar­ban : C­z v­a­­­d Ferencz , a’ dogmatica theol. tanítója ’s ezen kar proseniorai törvénykarban: Vir­ozsil Antal a' term. törv. tanít.’s e' kar proseniora ; az orvosi karban Eckstein Fridrik,a’ ph­ilosophiában pedig Peszval Otto, felsőbb mathesis tanítója jövő évre is megerösittettek. Országgyű­lé­ii közlemény. A’jul. 8 ki k.ü­lés részleteinek a’ IV.osztálya vagy is egyes sz.kir. városok sérelmei ’s kivánatirul folyt. 4) Újvidék város, és Szerém vgyében keblezett kameni­­czai uradalom, mint két külön t.hatóság közt, a’Duna ágyában keletkezett bizonyos sziget iránt fenforgó ha­tárbeli kérdések eldöntésére, orsz. biztosság kívánta­tik kiküldetni. Vélemény: Ezen tárgy az 1807 : 30.t.­­czikkben előforduló eset példájára leszen elintézendő. Végzés: Elfogadtatik. 5)A’Selmecz és Bélabánya egye­sült bányavárosokban létező bányagrófi hivatal, bá­nyamunkásinak élelmi ’sruházak­ elláttatása színe alatt, gabona-, bor-, és ruhabeli szükségtelen kereskedő­­tárakat felállítván, ezek födöztetése végett ezen kellé­keket (mellyek a’ várospiaczon kész­pénzen sokkal ol­csóbban megszerezhetők) munkásira fortélyos módok­kal hitelben feltolván,’s igy munkásilegy bérfizetési ha­táridősül a’jövőig adóssággal terhelvén, ennek lerová­sára minden munkabérűket folyvást visszatartóztatja ; hogy pedig munkásai sehol a’ városban hitelbe mit se kaphassanak, ’s igy önemberein egyedárusságot gya­korolva, e’ törvénytelen módon minden munkájokat is ingyen megnyerhesse, a’ tőle különben is függő hely­beli kir. bányabiróságot a’ polgárságnak bárminemű a­dósságbeli követelései iránt is munkásai ellen szorgal­mazandó igazságkiszolgáltatástól a’ bécsi közönséges kamra rendelete által egészen eltiltotta, melly igazság­­kiszolgáltatás megtagadásának már azon szomorú kö­vetkezése jön, hogy egy helybeli, előbb vagyonos pol­gár ’s mészárosmester (Pliesovszky Sámuel) ámbár a’ kamrai bányamunkásoknak marha- és arühusza’ bánya­­biróság tudtával és engedelmével lözbiztositása mellett is jólelkű­en hitelben szolgáltatott ki: az említett rende­let következtében nagyobb summára nőtt adóssági kö­veteléseinek kért bírói beszedetése, ’s igy az igazság­kiszolgáltatás még­is tőle teljesen megtagadtatván , ez által mindenétől megfosztatva , már koldusbotra jutott. Itt a’ statusban egy külhatalom, önhaszon-kereseti ér­dekben , e’ két város adófizető polgárságának megron­tására , a’ fenálló orsz. törvények ellenében, alattomos módon tulajdon törvényeket állít fel. Ezen alapból a’ bányagrófi hivatal által maga bányánkivüli haszna elő­mozdítása végett kieszközlött bécsi kamrai rendelet törvény által töröltessék el; a’ károsított polgárnak pe­dig, az igazság-kiszolgáltatást letett hite ellen megta­gadó selmeczi bányatörvényszék pénztárából, ennek elégtelenségi esetére azonban a’bányakamrai pénztárból, hova t.i.a’ bányatörvényszék a’ csak II. József császár óta szedett kamrai dijakat beszolgáltatja, a’ városi hatóság felügyelése mellett elégtétel szereztessék. Vé­lemény : az igazság-kiszolgáltatás megtagadása ’s a’ bányamivelők kárával gyakorlott egyedárus­­ság sérelmes, felterjesztendő. Végzés: Elfogadtatik.( 6) Selmecz városa 1841 ben a’budai főpénztár hivataltól arról tudósittatván „hogy a’ lefizetett nyári adórész ösz­­szegében foglalt 2­5 forintos bankjegyek csomójában egy darab hamis találtatott, a’ tanács ennek pótlására szó­­littatott fel. Mivel azonban a’ város részéről a’ beszter­­czei tartományi biztosnak, ki a’hamist az igazitól e’rész­­ben hivatalos utasítása szerint egész bizonyossággal megkülönböztetni tudja, befizetett valamennyi bankjegy általa szokás szerint egyenkint egész szigorúsággal át­vizsgáltatván és igaziaknak ismertetvén, el is fogadtat­tak, a’ városi tanács a’felszólitó budai főpénztár tisztjeit tévedésben gyanítván „bővebb felvilágosítás, közelebb meggyőződés és szükség esetére a’befizetőnek kipuha­­tolhatása végett, a’ hamisnak állított 2­5 forintos bank­jegyet, hamissági jelei és száma kitétele mellett, magá­nak viszszaküldetni szorgalmazta.“ De váratlan tagadó választ kapván, a’város ezen feltűnő titkolás által azon egyenes föltétre vélé magát jogosítva: „hogy e’városnak igazi 2 5 frtos darabja csak a' budai főpénztárnál vala­­melly más hamis 2 5 ftossal talán történetesen cseréltet­vén föl, annak pótlására ’s igy kétszeres megfizetésére minden esetre hibásan és igazságtalanul szorittatni kí­vántatik,a minek elkerülése végett az esetet tiszta vol­tában 1842.jan. 14én panaszkép legfelsőbb helyre ter­jesztő fel, „magát ezen alaptalan követeléssöl fölmentet­ni kérvén.“ Mindazáltal legfelsőbb helyről is a’ am. m. k. II.tanács utján 1842. pünkösthava 12ről kapott lei­rat szerint szinte váratlan tagadó válaszszal utasittatott el! Az ausztriai nemzeti bankjegyek valódiságának rej­tett ismertető jelei a’ magyarorsz. pénztárak hivatalaival soha sem közöltetvén , ezek az igaziakat az ügyesen u­­táncsinált hamisaktól megkülönböztetni nem is képesek; a’ felállított titkolási elv pedig ’s a’bankjegyeket bebi­zonyítás’s megkivántaló meggyőződés nélkül hamisak­ká bélyegezhetésének illy önkényes, majd egy vagy két tiszttől függő módja, minden közhatóságra ’s adózóikra bármikor is a’ legveszélyesb következéseket vonhatná; ezen feltűnő pénztári kezelés az ország komoly figyel­mét felhiván , a’ helytelenül másodszor lefizetett 2­5 p. frt viszszatérittetése a’ kir. kincstárból eszközöltessék. Vélemény­­:Felterjesztendő. Végzés: Elfogadtatik. ( 7) Selmecz és Bélabánya sz. k. egyesült bányavárosok a’ m. kir. kamra által, kivált a’ Selmeczbányán létező bá­nyagrófi hivatal alattomos felirásira,minden privileg.föl­desúri jogaik ’s jövedelmeik szabad élvezhetésiben 1618 évi 2­7. 1630: 28.1638: 3­5. 1647:83. 1681: 41.törvények,sőt ezek megtartásául 1­764 dec. 29­.e­­zen városok védelmére kiadott k. k. rendelet tilalma da­czára egyszerű hatalomparancsok által nemcsak akadá­lyoztatnak, de attól még a’ „tanács felfüggesztése“ ’s e­­gyéb ismeretlen büntetéssel is rettentöleg eltiltatnak. Igazolják pedig e’ panaszt követk. egyes esetek: t. i. a) a’ nm.m. kir. kamra 183­6 k. Selmecz várost egy vendég­­fogadó felállíttatásától, mellyet egy önkéntes vállalkozó 1­83­5 a’ város részire saját költségűi felépitii ’s azt 12 év után a’ városnak teljes épségben ingyen átengedni, addig pedig annak használatáért évenként 300 p.sr. ha­szonbért fizetni ajánlkozott; bár a’ város ezen a’ válasz­tott polgárság közmegegyeztéből kötött szerződését a’ nm. kamrának bemutatá, még is,csak és egyedül az em­lített bányagróti hivatal ellenkező felírására először 1636 mart. 2án .,a’ legterhesb büntetés alatt“ utóbb a­­zon évi jul. 20. második parancsa által „a’tanács fel­függesztése ’s más büntetések“ fenyegetésivel eltiltotta. Midőn pedig a’város a’nm.m. kir. H tanácsról felhivat­va, a’dolog mibenlétét felvilágositólag,ezen sérelme fel­sőbb orvosoltatását szorgalmazá, a’ nm.m. k. kamra a’ városnak még ezen alázatos fölterjesztését is fejdelmünk kegy. színe elibe juttatástól gátolta ’s azt mai napig is lefoglalva tartóztatja. Melly sérelem, bár múlt ország­­gyülésbölö Fels.fölterjesztetett,még máig sem orvosol­tatok. Azért a’ városnak az okozott és 8600 po­sztban kimutatott kára a’kincstárból rövid utón térittessék meg, vagy pedig a’ város ezen kárát törvényes járulékival e­­gyütt a’ k. kincstáron (mellyet a’ törvénytelen parancso­kat kiadott kamrai hivatalnokok úgyis magok erszényé­ből ciincálni tartoznak), törvényes bíró előtt követelni és ítélet szerint megvételni egyenes törvénnyel enged­tessék meg. b) Kachellmann Gáspár városi polgár, az egyesült Bélabánya város határában birt egy pöröly- és kovácsműhellyel ellátott lakházát lisztmalommá alakit­­ni szándékozván, a’ városnak ezen kért engedelmért el­ismerésül 183­5 sept. 9től kezdve évenkinti 50 p. frt haszonbért örök időkre megajánlott; a’ nm. m. k. kamra mindazáltal a’ várost a’ választott polgárság megegyez­­tével közpénztára javára elfogadott ezen jólelkü hasznos ajánlatnak jogszerű földesúri élvezhetéséről is, a’ dolog­ba avatkozott bányagrófi hivatal elnökének ellenző fel­írására, azon évi dec. 2­5. eltiltotta, ’s igy a’ várost újó­lag a’ megajánlott 50 p. frt. évenkinti örökös territori­ális jövedelemnek megfelelő tőkéjében,melly 833 p­ort. 20. kr. teszen, megkárosította. A’ bányagrófi hivatal pe­dig későbben, ezen polgári telket, hozzátartozó földjei­vel együtt tulajdonosától ismeretlen czélokra megvevén attól még a’ tartozó adót is „bányaszükségekre használ­­tatás“ örve alatt, fizetni megtagadta ; ámbár a’ teleknek bányaszükségekrel ürügyelt közvetlen használatát még mai napig sem valósította , sőt a’ telek minden bányától távol állván, e’ költött ürügygyel jólelküleg nem is va­lósíthatja. Ennélfogva ezen 83­3 pengő forint 20 kr. kár is szinte a’ kir. kincstártól az előbbi pontban kijelölt mó­don törvényes kamatjaival együtt téríttessék meg;e’mel­­lett pedig a’ bányagrófi hivatal azon megvett polg. Ka­­chelmannféle telektől megtagadott a­d­ó­j­a lefizetésére múltra ’s jövendőre köteleztessék. c) Az említett bánya­­grófi hivatal Selmecz városnak Hodruss kalutezájában minden jelentés nélkül, mintha tulajdon jószágán intéz­kednék, lisztkereskedést kezdvén ’s oda nyerekedésre vett és revistyei kam. uradalmi Zsarnó helység malmá­ban őrlött életből különféle lisztet nagy mennyiségben szállitván, ezt az ottani lakosoknak általában a’ bánya­munkások nevei ’s kereskedése alatt, többnyire hitelben adogatja, magát m­unkabérök letartóztatásával idősza­­konkint kielégítvén, melly helytelen speculatiojával,mi­dőn egy részről a’ város helybeli két malmait már majd minden keresetöktől megfosztotta, más részt ezen üzle­tétől „bányakellékek“ örve alatt piaczvámot sem fizet­vén, a’ városnak privilegialis hetivásári jövedelmét is te­temesen csonkítja. Melly ujnemü, meszszire kiszámított ’s a’ város földesúri privil.jogainak’s malomjövedelmei­nek olly tetemesen sérelmes,illetlen üzletét a’ bányagrófi hivatalnak felsőbb orvoslás végett, azon lényeges oknál fogva is: „hogy a’ nm. m. kir. kamra a’ városi haszonbér­­szerződéseket jóváhagyta tartalmok ereje szerint, min­den illynemű­ bolygatás ’s rövidségek ellen védelmezni tartozik,“a’haszonbérlők panaszai és árendatartozásaik elengedését sürgető folyamodásaik következtében is föl­jelentvén a’ város, 1839. megint tagadólag utasittatotta el. A’ hatalmaskodva kezdett ’s folytatott lisztárulás szüntessék meg; a’bányagrófi hivatal pedig a’kár megté­rítésére szorittassék. d) E’ városnak azon régi sérelmét ,miképen az említett bányagrófi hivatal a’ város határi­ban létező bányai sercsapszékekbe a’ város serházai

Next