Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-09 / 81. szám
nek el nem ismeri (ezen ur de regula soha nem szokott fölszólalni, de mikor rendkívüli esetekben ezen jó szokását elhagyva, föláll, mindig már előre tudjuk: hányat fog ütni ?...) V. A. főbíró: „én tö lk! egy olly véleménynyel lépek fel, mellyet még senkitől sem hallottam.De mindenesetre bM.A.úrnak egykor mondott azon szavaival tartok ,ha a’ többség azt mondja, hogy beteg vagyok,én haza megyek’s lefekszem."Hi ha el nem fogadjuk, úgymond, a’tárgyalt levelet Hontineoye hiteles levelének, akkor tacite kimondjuk, mikép rendes elnök hiányában más elnököt a’ törvényesen öszszehivott gyűlés nem substituálhat; ha pedig elfogadjuk, akkor megint azt mondjuk ki tacite, hogy az illy gyűlésnek végzései is érvényesek. Ezokbűl hadd vizsgáltassa meg őfelsége: volté törvényes azon gyűlés, aaellybol e’ levél adatoltatik? s ha törvényes volt, akkor tegyen igazságot a’ megyének, vagyis akkor bűnhődjék a’ honti helyettes; ha pedig törvénytelen volt, akkor bűnhődjenek azok, kik azon gyűlésben e’ levelet szerkesztetni rendelők, vagyis a’ honti oppositio.“ — ’S ezekből állottak a’ conservativ részekadatolt felszólalásai; ezeken kívül 13 —15 egyed csak a’ voksokat szaporította, miként feljebb megjegyeztük. Öszszes számuk tett 30at. Ellenben a’szabadelvűek mindöszsze csak 17en valának,’s ezek közül 15 motivált beszédet monda. Lássuk őket: B. Á. J.biró: „L. S. helyettes, úgymond, azon gyűlést, melly augustíre Hontraegyében ki vala tűzve,minden törvényes okadat nélkül elhalasztotta, ’s elhalasztá egy papírdarabon írott példátlan rendelet által, ’s elhalasztá azért, mivel pártja e’napon kevesebbségben volt. Illy állapotban, miután más napra uj határidőt tűzve, e’ gyűlésben meg nem felelhetett az ellene támasztott vádnak,’s a’ gyűlést pártjával a’ honti tisztikarral együtt odahagyta, — az ekkép kijátszott, jogaiban önkényesen megcsonkított gyűlés,vagyis az egybegyült Rendek törvényszerűleg cselekedtek, midőn maguknak elnököt ’sat. helyettesítvén, egy országszerte köröztetendő végzésben a’ rajtok elkövetett törvénytelenséget a’ haza minden megyéivel tudatai elhatározták. Miután ekkép a’ megyei pecsét L. S. és ennek pártját tevő alispán sz.bírák ’sat. által le vala tartóztatva, ’s a’megye egyeteme saját symbolumával élni meggátoltatott, — nem tekintvén ezen formahiányt a’ fenforgott rendkívüli körülményekben lényeges dolognak, a’ kérdéses levelet Hontmegye Rendes valóságos levelének el nem ismernie nem lehet.M.J.:„az isteni gondviselés,úgy látszik,, mintha a’ magyar alkotvány megmentésére épen az uj viszonyokat szemelte volna ki, ’s mintha a’ honti ezen isteni gondviselésnek csak eszköze volna; mert mi egykor tagadtatott, most ime arra helyettes ur maga egy világos adatot nyujta. — J. János báró: „mi sem szabad sajtóval, sem felelős minisztériummal nem bírván, kötelesek vagyunk az egyetlen garantiát, mellyel a’megyei institutióban dicsekedhetünk, szentül őrizni. De a’honti helyettes eljárása ellenkezik megyei alkotványunkkal; ezért az ottani statusok mást, mint tettek, törvényesen nem is tehettek.“ D. hg: „Legbelsőbben meg vagyok győződve. Akhogy helyettes L. J. hibázott, — ’s ezért pártolja a’ levelet egész kiterjedésében.“ K. J. elsorolta mindazon sérelmes tényeket, mellyeknek Hontban a’ kérdéses gyűlés előtt és alatt L. helyettes vala szülő oka, mint pártfőnök és mint önkény embere, ki noha maga gyűjtötte pártja számára a’300 kortes-többséget,’s e’szerint elég bátorságban érezhette volna magát, mégis egy egész katonacsapattal fegyveres estrázsát állatott. B.F.:, épen a’kellő formalitás hiánya a’honti levelén,vagyis épen az, hogy a’törv.gyűl.meggátoltatott a külsö formát megadhatni terheli leginkább L.helyettest, miért is annak a' levél tartalmához képest hivatalátóli elmozdíttatására szavaz.“ Itt nyilván köszönetet mondunk a’magas aristokratia megnevezett három tagjainak, hogy gyűlésünkön nemcsak jelen voltak,hanem meggyőződésüket illy fényesen kinyilatkoztaták. K. K. ,,a’ t. R. közül sokan azért nem pártolják a’ honti levelet, mivel azon gyűlésben, mellyben e’levél keletkezett, a’szükséges tisztviselők hiányoztak. Hát vajjon nem volt e Nyitrában nekünk számtalan gyűlésünk, hol az elnökön kívül egy sz.biró és eskütt, de még ügyész sem vala jelen? Hiszen gyülésinknek végnapjai szerfölött gyakran igy tartattak még nem régiben, ’s ezen abususért mi nem panaszkodtunk. És Hontban nem is hiányzott a’ szükséges tiszti személyzet, csakhogy helyettesítve volt. Ámde a’ szükséget és a’gyűlési közönség helyettesítési jogát nem lehet ignorálnunk.“ T. János: „hogy Hontban a’ helyettes az egész tisztikarral a’ törvényesen kitűzött gyűlést august 12én törvénytelenül odahagyta, az bizonyos dolog. De azért, hogy a’ magistrates főnökével együtt eltávozott a'gyűlésből , váljon elestek é a’ törvényesen egybegyűlt Rendek ez által abeli joguktól, hogy a’ gyűlést, a’ törvényesen kitüzöttet és törvénytelenül odahagyottat folytatólag megtarthassák? ’s hogy a’ nélkülözhessen tiszti személyzetet surrogálhassák? ’S vájjon törvénytelen volt e az ekkér megtartott gyűlés, csupán azért, mivel abban a’ fegyveres katonaság miatt egyedül ezen ide küldött levelet ’s illetőleg végzést hozhattak a'Rk?7.sz.bírónak azon kérdésére, hogy ha egy hiteles pecséttel ellátott levél is jött volna hozzánk ezen magánypecsét alatt ketten kivid, melylyiket tartanók a’ kettő közül érvényesnek? — azt válaszolom, hogy akkor is nem a’ pecsét volna eldöntő criterion, hanem vizsgálni kellene: a’ kettő közül mellyik volt a’ többség akaratja? ’s ezen belső kellék határozná meg a’ dolgot, nem a’ külső pecsét.“ K. P.: Az elnöknek bizalommal kellene az értelmes tömeghez simulni,nem pedig elnyomni a’szabadságot. Az a’ gyűlés-halasztás csak egy fentartott fiátulsó ajtó tekintetes Adék! mellyen aztán korteseit hozhatja be az elnök,hogy többsége legyen.“ K.M.: „Külső formahiány miatt a’ sérelmes tényeket orvoslás nélkül hagyni nem akarom. Az eddigi pecsétes vitatkozásokba tovább bocsátkozni nem kívánván, pártolom egész kiterjedésében a’ honti levelet.“ E. I.: ,,A’ honti kérdéses gyűlésben kötelessége lett volna a tiszti főügyvédnek az egyetem jogát föntartani, t. i. midőn a’ helyettes eltávozott, fölhini a’ őket a’ gyűlés megtartására, ’s midőn ezt nem teljesité, hanem a'többi tisztviselővel együtt a’gyűlést ő is odahagyá, hivatalának legszentebb föladatát hanyagolta el.“ A Főispán a’ végzést R. J. indítványában jelentette ki, miszerint repraesentálni fogunk ugyan a’ honti ügyben, de általjában csak azt kérendjük, hogy az ottani abnormisállapotokat őfelsége törvény engedte módon orvosiam méltóztassék. ’S ez volt e’ tárgyban a’ viták eredménye. Veszteséges diadal egyik győzedelmes bukás a’másik részre nézve. Ugyanis elértük, hogy repraesentatio utján a’ hontiaknak segedelmet nyújtsunk,csak azt nem értük el,hogy L.helyettesnek elmozdítása föliratunkban nyilván kimondassák. Szathimírinegyes küzgyülét). H. közlemény. Sept.lökén egybegyülvén a’rendek mindenek előtt a’ múlt napi végzéseket akarák hitelesíteni, mi nálunk azért igen fontos, mert a’ hitelesítés rendesen több tusába kerül,mint a’végzés hozatal,’s nálunk megtanulhatná bárki is, hogy a’ végzés még semmi, csak a’hitelesítés által lehet valami. — Főjegyzőnk — kinek a’ brachialis intézvény iránt kelle a’ néhány soros határzatot feltenni, nem vala készen. R. I. aljegyző ezért felolvasá az ő igéhez küldendő feliratot,miben véletlenül ollyforma óhajtás fejezteték ki, bár ő felsége a’ kinevezett főisp.helyettes körül elhárítaná mielőbb az akadályokat’sat. — A’ Rédek miután minden személyes érintéseket kiakartak kerülni’s pusztán helyzetünk uj bizonytalanságát fölmutatni e igének, nem pedig reményeket vagy vágyakat kifejezni, ezt U. B. ’s az Iső alispán ellenzése daczára is egyhangúlag kitörölték; emlékezetébe hozatván az első alispánnak tegnapi viselete, mit a’ megye vizhangozott, ’s értésére adatván hogy egy megye hajlandóságaival kétfelé egyszerre nem kaczérkodhatik, mint egyes személy néha magának megengedi. — Ezután a’ helytartó tanácsnak ismét egy nagy fontosságú intézvénye került szőnyegre. Feleletre vonatunk, mikép teljesítettük az 1836ki Ilik czikket az úrbéri telken lakó nemeseknek adóztatása, az elpusztult telkek benépesítése ’sat. körül? Tudósítás kívántatik tőlünk,mennyit fizettek eddig megyénkben úrbéri telket lakó nemesek. Az lső alispán hosszasan fejtegeté a’9 évet meghaladta törvény végre nem hajtásának okait, természetesen minden hibát a’ Nédek nyakára taszítván, mi részben igaz is. A’ végén kitűnt, hogy fizetni még valósággal egy fillért sem fizettettünk,az összeírást pedig eddig csak öt szolgabiró adta be. És megkezdődök a’ szolgabirók kemény zaklatása,mintha ők bizony szegények lettek volna egyedüli okai,’s ha az első alispán akar illyszerű törvényt végrehajtani, nem állna hatalmában azt tenni. Azonban e’gyülés szemle volt sokoldalú viszszaélések fölött, ’s mivel Károlyi György gr. folyvást jelen volt, egyik is másik is mosdott volna bűneiből, mig végre a'felelősséget a' rendek akaratának feneketlen oczeánjába fullaszták. — Az ellenzék egyik szónoka nem akaráa’ bűnt egészen visszautasitni az elnökre ’s tisztikarra, mert ha az advainistratio rész, a’rendek egyetemében van a’ hiba. Tekintve a’szönyegen levő intézvényt, mély köszönettel fogadja a’ httanács e’ gondoskodását, noha nem nyomhatja el a’ fölötti fájdalmának kijelentését, mikép a’ főkormányszéknek csak 9 év múlva jut eszébe a’ törvény végrehajtása körüli eljárás mibenlétét megyénktől számonkérni.Ma már ez mindegy — úgymond — feleletre vonatunk a’ törvényes hatalom által ’s nekünk tisztünk, bűnünk érzetében legalább nem mystificálni a’fökormányszéket, de bevallani,miszerint a’törvény megyénkben máig végre nem hajtatott. Ennél azonban megállnunk sem szabad, de fejtsük ki igaz okait, hogy a’ baj legalább jövőre orvosolva legyen.Itt kifejté a’ törvény végrehajtásának valódi akadályait, mi ebből áll: azon vélerény-felekezet, melly a’ múlt években az adó izgatás lépcsőin felhágva a’ megye kormányát megragadta, az urbériség kérdése körül olly elveket állita fel, mik törvényeinkben ismeretlenek. Azt állitáti, hogy úrbériség csak az, mi Maria Therézia úrbérében följegyezve találtatik; midőn azért a’megyében az úrbéri telket lakó nemesek először küldöttségek által összeirattak, ezen összeírást — mert a’ telkek identificatiójába a’ küldöttség nem bocsátkozék — visszavetette. Az 1836iki 11 czikk végrehajtását mindig az urbériség tisztába hozatalának kérdésével bonyolította öszsze, mig végre a’ szolgabirókat küldötte ki szoros utasítással, hogy mindenek előtt vegyék elő Maria Therézia urbérét ’s mindenütt identificaljanak ’s ha ezen identificalt telkeken nemes lakót találnak, azt írják be. Sőt még egy választvány’t neveztettek a’ másodalispán elnöklete alatt, melly az illető földesurak lehető panaszait kihallgassa ’s eligazítsa.— így természetes hogy a’ conscriptio megkészült,de kivéve Károlyi gr. uradalmait, hol az urbériség rég tisztában van,a’ valódi úrbéres nemesek egy kis része ment be a’ conscriptióba, így áll a’ dolog ma Szatmárban. Hiába vívott az ellenzék néha nagy elkeseredéssel a’ törvény kijátszása ellen. Nem használt semmi. Most legalább követelé, hogy a’dolog valódi állása a’főkormányszéknek felmutattassék. De noha egy ellenszó sem hallatá magát, — fejem legyen zálogul lekötve — a’ főkormányszék mitsem fog tudni ez állapotokról — ha e’ sorokból nem merit tudomást. — Került végre a’ sor rendkívüli censuralis szék tudósítására. 1832 Szatmárra nézve nevezetes eseményekről hires év. A’régi főispán ujjal cserélteték fel, a’ tisztikar egészen változott. Ezen tisztujitáson üllte Szathmárban a’ „bunkó“ első diadalát, midőn a’ győzedelmes tábor a’fegyvertelen többséget megtámadva szétverte, ’s maradt maga a’ vásárban. Innen kezdődnek Szatmárnak siralmas évei ’s ollyszerü közigazgatási rend, minőt, — hála az égnek — a’ hon egy megyéje sem mutathat fel. Tekintve csak a’ közpénztárak állapotát,5 éve hogy azoknak rendbeszedésével kínlódunk, ’s miután a’ rendes censurális székek részint belefáradtak, részint beletekintve a’ következvényektől elirtóztak, — végre Károlyi György gr. urad. igazgatóját é s számvevőjét, Flekl Károly t birót, ’s Horváth Dienest, egyiket elnökül, másikat számvevőül kértük fel, kik tekintet nélküli szigorral, ’s lankadatlan munkássággal,egy éven túl fáradozva, végre pénztáraink 13 évi zavarait fölfödék. — Tudósításaikból tudtuk meg, hogy ez időbeni censuralis székek jegyzőkönyvei, pénztár-átadási jegyzékek, számadások, el vannak veszve. Az adózó pénztáraknak, azon idő óta, sok ezerrel voltunk adóssal máig is. Mert tetszett a’ rendeknek megyeház épitését, ’s sok más kiadásokat decretálni, a’ kivetés meg is történt, de a’ beszedő tisztviselők az általok kezelt pénzről soha sem számoltak. A’ kiadás azonban megtörtént,de mindig az adózó pénztárakból,míg végre múlt évben számot vetvén 29,000 p.forinttal lettünk adósak. A’ megyeház kiépítésére — például — a’ nemességre 20,000 párt kivetést rendelt a’megye, tisztviselőink — az akkori első alispán — beépítettek (!) kétszer annyit. Azóta, valahányszor nemesi kivetés jött szóba, mindig a’szükségen felül adatott, hogy csak az adózó pénztár adósságai rovassanak le; mind e’ mellett e’ gyűlésre beadott tudósításból kiviláglott, miszerint a’ követelésbe vett öszszeg,mi pénztárainkból hiányzik, 35.000 párt; ebből részint pénzben, részint számadásban behajtatott 10,000 pforint. — Egyes tisztviselőnél — ki már 4$1.