Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-23 / 16. szám
tó-társaságra vonatkozólag, nehogy ígéretünk második felét be nem töltve félreértésre szolgáltassunk alkalmat , ha a’ gyáralapító társaság a’ védegyesülettel közvetlen kapcsolatban nem áll, aggodalmink önmaguktól elenyésznek, ha pedig a’ két különnemű cselekvés közt csakugyan létezik illyetén összefüggési kapocs, ennek tétele kimutatást ’s bebizonyítást vár, mi ha elkövetkeznék, nem mulasztandjuk el e’ tárgyra vonatkozó nézetinket elésorolni. Térjünk a’védegylethez viszsza ’s lássuk annak eddigi hatását, a’ felőle hallott véleményeket ’s az előrelátható eredményeket, ezek nyomán tán sikerülene kijelölnünk a’ tért, mellyre a’ védegyletnek munkásságát szükségkép szorítania kell,’s kimutatnunk azon nézőpontot, honnan a’védegyletet tulajdonképen tekintendőnek hiszszük. A’védegylet — mintha nem is tartoznék a’ kor magasztalt eszméji közé — ezektől egészen eltérő ’s külön természetűnek mutatkozék , mert míg az úgynevezett ,kor szózatai a’ fölkarolt divateszmék jobbára hatástalanul enyésztek el ’s eredvénybe mykadnyi részük alig ment, azalatt a’védegylet villámsebesen futá keresztül e’hon minden tájait, ’s alig maradt zug, hol hatásának több ’s kevésb látható jelei nem volnának, miről azon urak, kik a’ P. Hírlapban jobbnál jobb elmésségeket mondanak , hogy aztán más — nem politikai lapban— ezen elmésségek fölött dicsérőleg emlékezhessenek — tehát ezen urak valamelyike könnyen igy elménczkedhetnék, vagy azon sok fönhangzó tan — mellyekkel hazánk évek óta minden oldalról elárasztva van , nem korszerű, vagy inkább sajátszerü magjai* viszonyinkkal össze nem egyeztethető — ’s akkor a’ védegylet azon tanokhoz nem tartozhatik, ’s igy a’ doctrinairek táborának épen nincs joga igy kiáltani: ez eszme nem egyéb mint áldást hozó tanaink egyik mellékére,melly elszivárogván a’ haza szomjas földének rétegeibe, ezt termékenyitni ’s az elkövetkező tanítási magvak iránt fogékonnyá tenni szerfölött alkalmas. Vagy pedig a’ közönség — melly az uj doctrinákat olvasá ugyan, de életbe léptetésüktől mindig irtózott, ’s ha kenyértörésre került a’ sor, azokat solenniter meg is buktatá — most az egyszer rá van szedve ’s az evangelium szavai szerint nem tudja, mit cselekszik, így szólhatna — mondjuk azon urak valamellyike, kik jó elmésségekben kifogyhatlanul gazdagok , mi azonban kik elmésség dolgában olly szerencsések nem vagyunk, az ügyet ezen oldalról hosszasan festegetni nem akarjuk, mert utoljára még megeshetnék , hogy a’ franczia modorú P. Hírlapot annyira bebonyolitsuk, miszerint az saját tanai ellen legyen harczolni kénytelen , ’s ismért nehézkes mozdulatainál fogva elvégre tán még magát sebesitse, csonkítsa meg, mit mi neki a’ világért sem kívánunk. Kell a’ védegylet eszméjében valami varázserőnek lenni, melly a’ kedélyeket annyira megragadni ’s lekötve tartani képes 5 ezeret kérése mind a’ B. P. Híradó mind a’ P. Hírlap egyik saját rámájára szerette volna hozni ez uj eszmét (legalább alkalmazását tekintve uj) ’s mivel ez nem sikerült, nem bírt vagy nem akart abban valami nagyobb jelentőségű tüneményre ismerni , a’ másik a’ nélkül hogy ez iránt olvasóit is fölvilágositniigyekeznék , kimondá, miszerint meglelé,mit keresett, mert a’ védegylet nem kevésb mint az egyesülési jog testté vált eszméje, melly országlási alapul alkotványos centralisatiót akar. Gyönyörű adat a’ pártok természetének ismeretéhez, bizonyító, miként tévesztett kiindulási pont ’s elfogult széttekintés mellett egyik nem veszi észre még azon jót is, melly szemei előtt áll, a’másik meg képes megtalálni azt is, mi nem létezik! — A’ B. P. Híradó szerette volna, hogy ha már honi ipart kívánunk teremteni, — a’mi kicsiny pedig eddig is volt, azt virágzóbbá tenni — ezt ollyformán igyekezzünk létesitni, miszerint a német elem hazánkban hová hamarább ’s minél szélesebben terjesztessék ; állításunk egyéb támaszain kívül idézzük a’létszámú szerk.jegyzetek egyikét,melly igy hangzik : „Mi a’német bevándorlókat illeti, ezek pénzt, értelmiséget és szelíd erkölcsöket hoznak be hozzánk, és így részünkről nekik csak örülhetnénk , most kivált, midőn műiparemelésről is annyi szó van, a’ gy ar ma 10 sitás egészen nélkülözhetlen, és bizonyosan eleinte kisebb később nagyobb mértékben meg fog indulni. Nemzetiségünket pedig soha se féltsük a’ német elemtől, mert ez, kivált ha magyar közé szóratik, könnyen magyarosodik meg, simul a’ viszonyokhoz, ’s nemzetiségének , nyelvének nyomatékot nem követel.a ’ Milly eldöntő erővel bírnak e’ sorokban kifejtett nézetek különösen D. E. gróf ebeli lépéseire, kitetszik a’következő szavakból: „Örömemre szolgál tudni — igy ir gr. D. E. a’ B. P. Híradó Ibid. számában — hogy az ismeretes gyáralapító részvénytársaság főteendőji közt épen azokat látom miket magam is azok közé sorozok, t. i. az itt ott létező gyáripari kezdetek gyámolitását ’s a’ külföldi ember honunkba édesgetését, mert ama társaság czéljainak egyike , hogy t. i. tőkével járuljon iparvállalatokhoz, ’s ekép ön morális tekintélyével támogatván , ’s tagjainak résztvevő védelme alá helyezvén a’külföldi embert, ez által ösztönt ébresszen benne , tőkéjét ide hozni és itt beruházni, egyenes és ha nem is kirekesztőleg de főleg ezen „beédesgetés“ felé van irányozva. ’S ugyanott a’ adik hasábon :,,a’gyáralapító társaság a’ védegylettől egészen függetlenül és vele semmi összeköttetésben tűzte ki magának ismeretes czéljait.“ Ezekből látható, miként a’ B. P. Híradó barátja a’ gyáralapító társaságnak, mivel e’ társaság által hiszi gyamatositási vérmes reményeit teljesülendőknek, mi egyébiránt még koránsem jelent ennyit: a’ gyáralapító társaság csupán azért, hogy D. E. tagjai közt szemlélhesse , mindenkép igyekezni fog azon, hogy Magyarország hova hamarább német telepek színhelyévé alakittassék, illyesmit a’ társaság alapszabályinál fogva sem létesíthet azon mértékben mint a’B.P.Híradó tánchajtaná, de ezen fölül hazánk első ragyogásu nevei tündöklenek a’társasági tagok névsorában , mi már magában kezeskedik a’ felöl, miszerint a’ hazafi vállalkozók pénze nem fog nemzetiségünk aláásatására és semmivétételére fordíttatni. De legroszabb esetben is , ha t. i. nem hazafiak, hanem ollyanok volnának a’ kérdéses társaság tagjai, kik nemzetiségünk megtörésére irányoznák tehetségüket — olly alapszabályok mellett, miilyenek a’gyáralapitó társaságéi— nemigen kellene a’nemzetellenes törekvéstől tartani.E’részben tehát örvendhetni azon, hogy D. E. és elvrokonai pártolják a’ gyáralapító társaság törekvéseit,habár ezt főleg az érintettük inditóoknál fogva cselekednék is, mert noha sokkal szívemelőbb látni, ha minden egyes tag — valamelly vállalat közvetlen czélján kívül szemelőtt tartja annak vég föladatát is, ’s ennek megoldásához szívesen járul erejéhez képest . — mindazáltal megnyugtató annak szemléltetése is, miszerint e’ vagy ama’nagyszerű kezdet ildomos hazafiak által olly okos combinatióra volt méltatva, miként a’ törvényszerű határok közt azon vállalat még egyesek netaláni viszszaélési hajlama vagy mellékes szándéka mellett sem válhatik a’ hazára nézve veszélyessé , illyetén rugók nem létében pedig annak mód nélkül sok hasznot igért. Azonban, midőn kimondottuk,hogy a’B.P. Híradó azért is szít a’ gyáralapító társasághoz, mivel ettől a’ gyarmatosításra nézve reménylhet valamit más részt megtán azon okból ellensége a’ védegyletnek, mihez képest ez a’ B. P. Híradó fölfogása szerint épen nincs aként szerkesztve,hogy bekövetkező gyarmatosítás iránt alapos reményt nyújthatna, amidőn ezen vélekedésünket kijelentjük, kötelességünk egyszersmind nyilvánvitni,miként akár a’Híradó akár mások gyarmatosítás iránti rokonvonzalmát nem kívánjuk az illetőkre nézve nemzetiség iránti elhidegülés vagy épen általányos hazafitlanság vádjaként akar 11jazni, mi itt is,mint egyebütt, a’szívvedöit nem bolygatjuk, senki bensője fölött ítéletet hozni nem akarhatunk, ugyanazért minden illyes tévesztett irányú cselekvés okát leginkább csak abban keressük, hogy az illetők tán önhittség, néha könnyelműség, nem ritkán kelletén túli elfoglaltatás következtében — nem terjeszkedének a’ cselekvés vagy elmélet ,következéseire, azon mértékben, mint megkivántatott volna , igen sok van, mit tudnunk nemcsak tanácsos de elkerülhetlenül szükséges, ha e’ tudnivaló ezenfölül ollynemű, melly természeténél fogva nem ösztönöz mintegy kényszeritőleg ’s parancsolólag mélyebb vizsgálódásra, vagy kitartóbb elmélkedést és fürkészést igényel mint a’ napirenden levő tárgyak legtöbbje megkívánni szokott , igen könnyen megeshetik , miszerint kihagyjuk számításunkból ollykor azt is, minek hiánya munkánk folytában akadályul ugyan nem leend, de a’ terhes munka bevégeztekor, — midőn épen fáradozásunk sikerének kellene örvendenünk — a’ végeredménynél súlyosan érezteti velünk vigyáztalanságunkat, ollykor pedig kipótolhatlan veszteségeket is okozhat. Hogy sem gr. I. E. sem általjában a’ B. P. Híradó nemzetiségünk megbuktatását nem tűzé ki czélűl, midőn a’német telepek ügyében több helyütt melegen nyilatkozik, — egyebeken kívül tanúságot tesz e' felöl azon körülmény is, miszerint a’ Híradóval egy véleményen ollyanok is lehetnek, kiket az újabb kor hazafias haladásunk első hőseiként ismer, kikről ennélfogva még a’ leggyanakvóbb természetű is alig teendi föl,hogy vérünk megtöretése’s nemzetiségünk elbukásáért buzogna. Ilyen kétségkívül Pulszky Ferencz, ’s még is épp az, ki határzottan ,,a’ gyarmatosítás mellett“ nyilatkozik, mint ez a B. P.Híradó 111 számában ekként olvasható:„Mi benne (List Fridik tanárban) nemcsak alapitóját látjuk egy új józan statusgazdasági rendszernek , hanem egy nem földművelő de műiparos gyarmatosítás képviselőjét is, mit Magyarországban politikai pártszinezet nélkül örömmel üdvözlünk.“ Nem mind rész hazafi az, ki hona javát akarva nem mindig találja el a hasznost és czélszerűt; csakhogy viszont nem kellene kígyót békát kiáltani azok ellen, kik az egyébként tiszteletre méltó hazafiak törekvéseinél kimutatni igyekeznek az eltévesztett egyes pontokat. A politikai kiskorúságunk legkiáltóbb jele, midőn azt hiszszük, hogy mert Péter vagy Pál itt vagy ott emberül viselte magát, annak cselekvésében hibát találni vagy tán épen e’ hibát kimutatni többé nem szabad. Hontmegye követjelentési közgyűlését télhó 29ik és 30ik napjain tartá Luka Sándor főispán helyettes ur elnöklete alatt. Ő mlga a’ nagy számban egybegyült Iliiket üdvözölvén, felhivá követeinket működésük felöli szokásos számadásra , minek folytában Fejérváry Miklós volt első követünk felállvsin, midőn egy részről a’ megye közönségének benne helyzett bizodalmáért érzékenyen hálás köszönetet mondott, más részről engedelmet kére attól, hogy jelentését, súlyos betegsége miatt, — mellynek pusztító nyomdoka közrészvét - gerjesztőkig tűnt fel férfias külsején, — élő szó helyett írásba volt kénytelen foglalni. A’derék követ lelkes ,éljen,rivalgás közt foglalva viszsza helyét, másik követünk Szentkirályi László kelt fel ’s rövid rajzát adván a'lefolyt országgyűlés működési öszvegének, midőn annak szellemét, melly a’,haladása volt, dicsérettel emlité,egyszersmind sajnát fejezé ki a’fölött, hogy az annyi küzdelem, annyi munka, annyi idő után is — leginkább a’ fö Kft. vétója miatt, — olly kevés eredménnyel volt kénytelen szerteoszlani , minek ellenében folyvásii szilárd kitűzést ajánlott használandónak. (Éljen!) Ez után felöl— vastaték követeink írásbeli számolása, — magában forlaló mindazon munkálat, határzatok, ’s illetőleg törvények, tervek és indítványok elösorolását, mellyek múlt országgyűlés feladatai ’s vita tárgyai valának, többnyire saját észrevételeikkel átszőves kiemelvén a’hozott törvények közt a’ nemzetiség, vallás és nemnemesek hivatal-’s birtokképességét illetőket. Következett a’törvényeknek egyik főjegyzőnk általi felolvastatása. Majd, elnökünk indítványára sz.biráinknak meghagyák , miszerint a’ protestáns lelkészek előtt a’jelen törvények keletkeztét megelőzve kötött vegyes házasságokat öszszeirják ’s azokról a’ megyei közgyűlésnek jelentést tegyenek. Ennek folytában Baloghy Imre első alispán kérdést intézett a’ Ilishez aziránt, hogy miután a'K. L. selmeczvárosi prép. elleni pörben a’vegyes házasoktól megtagadott áldás miatt vizsgálás végett kinevezett választmányi tagok közt változások jöttek közbe, a’ változott tagok helyett újakat akarnak és kineveztetni, vagy az elrendelt port az uj törvények következtében megszüntetni? A’ por nevezett prépost ellen megszüntetni határoztatott. Szinte szőnyegre jővén megyénkbeli Zahora helységi egyik lakos azon tette, melly szerint ő gyermekeit tértetvénye ’s a’ h.tanácstól e’ részben a’ megyéhez érkezett intézvény ellenére — a’ megye jóváhagyása mellett— melly a’ tértetvényeket mindenkorra érvényteleneknek jelenté ki — prof. vallásban neveli, — e’ tárgyban az uj törvények rendelete szerint intézkedendünk. Határozatba hozatott a’ IXik t. ez. illető §§ai folytában az is , miszerint járásbeli sz. bírák az olly községeket, hol jobbágyok és jobbágytelkek nincsenek, ’s lakosaik még is adózók, öszszeírják ’s jövő gyűlésen előterjeszszék *, mint szinte hogy a’ 28ik§b. a’ közmunkákra fordítandó erőöszszeirásra rendelt ’se’gyűlésünkből kinevezett választ m. munkálkodását ez év folytában fejezze be a’ már ledolgozott munkanapokat a'kivetendőkbe számítván. Főispán-helyettesünk figyelmeztetésére a’ 92