Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-09-11 / 73. szám
FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország; kinevezés ’s előléptetések; halálozás; a’ dunatiszai csatorna és Korizmics ur; szóbeli eljárás hiányai ; válasz a’ temesi levelezőnek; nemzeti színház; egyesületi közlések; Borsodmegye közgyűlése; főispánhelyettesi székfoglalás Torontálban; budapesti napló. Spanyolország. (Uj senatorok névsora; Madridban a’ csend ismét helyreállott.) Anglia. (Nyugtalankodások Izlandban; statistikai adatok; hirlapnyilatkozások Victoria Ernő felől.) Értesítő gabonaár; dunavizállás; alftgyaré* Erdélyomág. Ö cs. ’s np. kir. fölsége Syrába consullá Nizzoi József eddigi alconsult, ’s az igy megürült alconsuli állomásra Zanteban Minarelly Fitzgerald József lovagot’s cs. ki nyugalmazott kapitányt méltóztatott kegy. kinevezni. A’ varasdi fapostaigazgatóságnál megürült járulnokságra Nonner Frigyes ottani gyakornok len alkalmazva. A’rm.m. kir. udv. kincstár Roller Ferencz kőrösmezei szerügyelet saját kérelme következtében erdészeti szerügyelővé Rahóra, kőrösmezei szerügyelővé pedig Rom Ferencz ugyanotti első osztályú erdészt alkalmazá. Az aradi k. számtartói ellenőrség Mersics János nyugalmaztatása által megürült. Mayerffy Xav. Ferencz ur pestmegyei tbiró, budai vál. polgár ’s az ottani polg.őrsereg alezredese, pesti polgár ’s a’ pesti polgári lövésztársaság örökös főlövészmestere, sept. 7kén hoszszas betegeskedés után tüdőszélhüdésben,élete 69dik évében elhunyt ’f 9kén a’ budai ’s pesti polgőrsereg tisztelgése mellett kitűnő fénynyel takaríttatott el. Alig volt Budapestnek, a’ megyének ’s házának egyesülete, jótékony intézete vagy vállalata, mellyben a’ hamvadó dicső polgár mindenütt gyámolólag ’s hő kebellel részt nem vett volna olly példásan,hogy ha Budapestnek 's a’ megyének sok illy polgára volna, milly más alakban tűnnék akkor testvér két fővárosunk,megyénk's ezekkel hazánk elő páratlan vendégszeretete ’s tömérdek jóléte számtalanoknál feledhetlen marad. Béke szendergő porainak! V dunatlstzai caatorna és Korizmics ur. Fő Célom korántsem az,, hogy t. Korizmics úrral feleseljek, azonban miután igy kezdé czáfolatát: „olly egyeddel igen bajos tisztába jőni,ki a’ dologról tárgyszeres alapos megismerést nem lévén magának adni képes,szenvedélyből, előszeretetből ’s egyéb illyes ingó és alap nélküli indokokból sürgeti létrehozatalát szeretett eszméjének. Illy egyed t. Balla ur a’ dunatiszai csatorna ellenében“ — nem hagyhatom észrevétel nélkül azon tévedéseket,mellyek czáfolatán átszövődnek. Mellőzvén ugyanis az általam felhozott több okot,K.ur egyes egyedül azt emelé ki, hogy a’ pestszegedi folyó csatorna épen nem iszapolná be a’ Tiszát, minthogy 100 — 200 köb láb viz minden csod perezben, melly a’csatornából folyna, nem olly nagy mennyiségű sat, mit ha tudtam, úgy ráfogásom, gyanúsításom kézzel fogható;ha nem tudtam, akkor eszélyesen cselekszem, ha addig hallgatok, mig magamat valamelly szakértő által felvilágosittattam. Maga. Beszédes úr, kinek legjobban kell érteni és tudni, mit akart, ezen pestszegedi csatorna ágyát a Duna vizével akarja kimélyíteni. Én is mondhatnám tehát, hogy K. úr, vagy tudta ezt, vagy nem tudta, ha tudta, miként beszélhet 100 köb láb vizről,és ha nem tudta,miért nem világosíttatta fel magát valamelly nemszakértő által.Ha pedig épen szakértővel akar szót váltani,úgy hiszem lesz elég dolga, ha viszon czáfolatot ir. Vásárhelyi Pál fő vizmérnök úrnak a’ Budapesti Híradóban kiadott azon czáfolatára, mellyben mathematice’s practice megmutatja,hogy a’ pest-szegedi csatorna mennyire iszapolná be a’Tiszát. Elvárjuk tehát a’viszontzáfolatot, ha ugyan ennek készítésére rá merné szánni magát K. ur. Mi végre a’ nekem feladott 4 kérdést illeti: 1) Milly sebes és széles a’Tisza Szegednél? — 2) Mennyi vizet emészt másodperczenként? — 3) Mennyire emelendi a’ Tisza vizszinét a’ csatornavíz? — 4) A’ Titel és Szeged közti kanyarulatmetszések mennyi sebességet szereznének a’ Tiszának’s ez eset hányszor lenne elég az egész csatornás viz leeresztésére? Olly kérdések, mellyeket K. urnák. Beszédes úrtól kellett volna kérdeni, mert ha ezek olly lényegesek, miknek tudása nélkül nem lehet a’ pestszegedi csatornához szólani és t. Beszédes ur munkájában még sem találhatta fel K.ur — miképen védelmezheti még is a’ pestszegedi csatornát, melly ezen adatok nélkül készült?És ha nem lényeges kivánatok,a’helyett hogy maga világosítaná fel irántuk a’ hazát, egy nem szakértő által kívánja ezt teljesíttetni! — Eiről azonban bátran felteheti és hiheti, hogy ha közhivatal által nem akadályoztatnék, kész lenne a’ 2. első kérdésre felelni,a’másik 2.kérdésre pedig csak épen olly hozzávetőleg, mint vizmérnök urak; mert hol a’ természet bizonytalan működésit kell corabinálni, hogy ott a’ kétszer-kettő magában nevetséges,azt K.ur sem tagadja talán. Ha azonban a’ 4. kérdés lényeges,és alaposan kettőre nem lehet felelni, micsoda kiszámításnál fogva meri K. ur maga czáfolatában a’ pestszegedi vonalnak adni az elsőséget? Annyival inkább, mert maga mondja ,hogy a’Tiszát Szegednél nem ismeri, és úgy nem tudja hányad részét teszi a’ csatornavíz a' Tisza vizének, ’s azt sem, hogy ez által minő vízállás-változás eszközöltetnék a’Tiszán!“ Vájjon sértve érezné magát K. ur — ha azt mondanám ezek után, hogy illy szakértővel lehetetlen tisztába jőni? — Nem tartozván azonban a’ közjóra,érti é K. ur e’ tárgyat vagy sem,fájdalmas lélekkel térek a’ tárgyra magára. Fájdalmassal, mert ámbár elvíhatatlan, hogy egy dunatiszai csatorna hasznait a’ vasutak ki nem pótolhatják, azt hallottam felőle, semmi sem lesz belőle. Nem zörög a’ haraszt, ha nem fújja a’ szél. Pedig itt nemcsak suttogja ám a’világ, de nyilván is beszéli, hogy ezen szegény csatorna a’bécs-győri vasút sorsára jutott.Mellyről azt hirdelték annak idejében hogy e’vállalkozó társaságnak eszében sem volt vasutat építeni, mások azonban kizárattak a’ vállalkozhatásból általa. Való é, vagy pletyka? nem vitatom; de az bizonyos, hogy máig sincs bécsgyőri vasút.S kérdés, lesz e valaha? A’ duna-tiszai csatornaterv vizsgálatára, ha jól emlékezem, 50 ezer pp. előlegeztetett. Azonban a’ világ azt mondja, hogy eddig még több nem létetett volna,mint egy külföldi mérnök eljött, ’s Beszédes úr tervét végig nézte, azzal visszament;—pedig talán könnyebb lett volna a’ papirostervet Bajorországba küldeni — legalább kevesebbe került volna, mint a’ mérnök lehozatala, ha már ennél többet nem lett volna szándék tenni. Illy megköszönhetlen hasznú csatornát évről évre halasztgatni, valóban országos kár. Mert bármiként kürtölgessük a’ vasutak iszonyu hasznait, im ezennel megjövendölöm, hogy azok sem tűzi sem más épületfát nem hordanak Pestre. Ezeken az ország követlen részeire a’ visegrádi ’s bogdányi ’s más alkalmas fekvésű hegyekből kő soha sem fog szállíttatni utak készítésére,holott ki merné tagadni, hogy azon leggazdagabb részeken, mellyeken nedves időkben mozdulni alig lehet, a’kőutak megköszönhetlenek lennének. Fontoljuk csak meg, hogy a’ kőszállitás által nyerendő kőutak nem teszik e másik lábát azon kereskedésnek,mellynek a vasutak csak féllába, vagy talán csak kik kereke kőutak nélkül?De hát a’tiszántuli gabonát’s egyéb nagy tömegű gazdag termést fel fogja é a’ vasút szállítani? ’S ki tudja a’jövendőt,várjon nem fog é Szolnoknál végződni? honnan a’ só és dohány fuvarért évenként jó csomó pénz huzathatik ki a’szegény hazából.Meglássuk, hány zsákkal telik valamint a’ fuvar olcsóságát is , mellyet a’ monopóliumtól reményletni. Nem lehet azt kétségbe is hozni,hogy e’ vasút a’ zsíros fuvart fogja csak szállítani,a’soványt pedig a’nyomorult szegénységnek sárban és homokban úszó kerekére hagyni. Én a’két főben hajdan ezt mondám „inkább nem kivártak szegény hazánknak egy darab vasutat is,mint sem hogy külföldi részvényeseknek kelljen érette adózni. Ezt én most még erősebben hiszem, hogy állításom alapos. Mert ha a’ budapesti hid,a’ dunai gőzhajózás és a’ hasonlag külföldi pénzen épülő monopoliumos vasút, évenként egy pár millió forintot kirántanak szegény országunkból,’s pedig majd kirántanak, — szeretném látni ama’ bűvös calculistát, ki ennyit azok használásából be tudna e’ szegény országba varázsolni. Nem,ez a’ legáltatóbb ámítás,bármiként csavarjuk is a’ húrokat. Elvihatatlan, hogy egy duna - tiszai csatorna, mellynek egyik ága Békés, Csongrád, Arad, Csanád határin a’Marosig, másik ága a’ Sárréten húzódnék keresztül, s a Körös csatornáján a’ Tiszába, innen pedig Pestig vonulna, csak egyedül alkalmas arra, melly Moldvának, Oláhországnak, Erdélynek és hazánk legtermékenyebb részeinek, úgymint Torontál, Temes, Csanád, Arad, Csongrád, Békés, Heves, Bihar, Szabolcs megyéknek és a’ nagy Kunságnak ’s hajdú városoknak minden termékeit képes lenne Pestig, innen ellenben vissza minden szükségest szállítani és a’Sárrét nagy részéből gazdag tartományt varázsolni. ’S a’ ki e’ csatorna hasznaihoz merné mind czélszerűségre, mind olcsóságra nézve a’vasutét, sőt vasútokét hasonlítani, abból vasúti egyedáruság irna ki. Inkább egy illy végetlen hasznú csatorna statusköltségen, mint száz vasút a’ külföld monopoliumos pénzén! — Viszszatérek tehát arra, mi oka mégis, hogy e’ minden vasútnál jövedelmezőbb és hasznosabb csatornavonalnak helyszinéni megviszgálására, noha reá 50 ezer forint adatott előleges költségül,mindeddig még csak próba sem tététett? Mert ha áll Beszédes ur szerint, hogy Ócsáig könnyedén vonhatni csatornát, miért nem vizsgáltatott meg azon helyszín, mellyet Beszédes ur kihagyott akkor, midőn a’ csatornának rövidítéséről szóló képen:„Próbák is tétettek 1} Soroksártól Pilisre; 2) Bahasról Czeglédre; 3) Tatárszent Györgyről Nagy-Kőrösre;de oeconomice lehetlen, mivel az ásás mélysége húsz élet fölülhaladna több ezer öl hosszúságban“ — Mire én ezen egyszerű észrevételt teszem: miért nem tétetett próba Ócsárol a’ kakucsi, hartyáni és hernádi lapályon ’s a’ vacsi erdő lapályán keresztül N.Kőrösnek, hol már a’ n. körösi vízállás több mint 3. mérföldnyi vályút ad a’ csatornának, tovább pedig a’Tiszáig mindenütt alkalmas a’lapály?’S miért Tatár sz. György töl épen?mert hiszen az Örkényi emelkedettség, melly Tatár szent György és Nagy-Kőrös közt van,hogy sokkal magasabb Vacsnál, azt puszta szemmel is kivehetni. És ha csakugyan kellene is itt ott küzdeni, ’s bár több ezer öl koszaságban is emelkedettséggel, kérdem: nem lenne érzérszerű és hasznos ennek legyőzésével megbirkózni azért,hogy a’ lehető legegyenesb vonal nyeressék meg? Vasutaknál,midönkesziklás hegyek jönek közbe, tunelek készíttetnek,és milly áron! Itten tehát azzal állni elő a’ vizmérnöknek, hogy akadály is van ’s ez okból több mérföldre kerülni, mellyeken viendő csatorna, az akadály legyőzésénél aligha kétszer ’s háromszor többe nem kerülne, valóban különös.Vessük össze ama végetlen hasznot, mellyet a’ csatorna lehető legrövidebb vonalával nyerne az ország, ama kárral, mellyet olly sokkal hoszszabb csatornával vesztene — vessük öszze a’ költséget több mérföldnyi hosszabbításánál a’ csatornának, azon akadály legyőzésével, melly az egyenes vonalon fordul elő, meg fogjuk látni,milly nagy nyereség leend az egyenes vonalon. Ez tehát megérdemli,hogy megvizsgáltassék. Szükségesé azonban ehez olly nagy feneket keríteni, hogy a’ hazai mérnökök lenézessenek ’s épen bajor vagy angol vizmérnök hozassék? bárki raegitélheti.Illyes tett csak hátra szokta vetni a’munkálat elömenetét. Gyermekkoromban szükséges tudomány helyett azt verték fejembe „An nescis longas regibus esse manus“ — mellyhez azt adom, hát Rotschild hol maradt? — m mert hogy a’vasút, mellynek Rotschild megváltója,a’ csatorna által okvetlen veszteni fog, nincs ki ne hinné. A’ nagy fenék-kerekitést nem ritkán arra szokta használni a’világ,hogy a’czélba vett tervből semmi se legyen. Ezen axióma után még is csak van oka az 50 ezer p.forint részvényeseinek kérdezni: várjon miután olly igen sürgető e’ csalott. Szerk. :)Ugy hisszük nem azért,mintha hazai mérnökink lenézetnének,hanem practicus vizmérnökink igen igen csekély száma ’s nagyobb biztosság és megnyugvás miatt történt az európai hirű külföldi vizmérnökök meghivatása ’s egy úttal főleg, hogy bíráskodhassanak is a’ Beszédes és Vásárhelyi urak közt fenforgó csatornatervi nehézségek fö 73dik szám 1845. PEST, csütörtök Septemberkén . Maffiaionio n. Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner Károlyi ház sí ckeltjében eevedütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történelso emeletepen, egy y 6 hetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan es jutányosan közöltetik.