Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-09-11 / 73. szám

FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország; kinevezés ’s előlép­tetések; halálozás; a’ dunatiszai csatorna és Korizmics ur; szóbeli eljárás hiányai ; válasz a’ temesi levelezőnek; nemzeti színház; egyesületi közlések; Borsodmegye közgyűlése; főispánhelyettesi székfoglalás Torontálban; budapesti napló. Spanyolország. (Uj senatorok névsora; Madridban a’ csend ismét helyreállott.) Anglia. (Nyugtalankodások Izlandban; statistikai adatok; hirlapnyilatkozások Victoria Ernő felől.) Értesítő gabonaár; dunavizállás; alftgyar­­é* Erdélyomág. Ö cs. ’s np. kir. fölsége Syrába consullá Niz­z­o­­­i József eddigi alconsult, ’s az igy megürült alconsuli állo­másra Zanteban Minarelly­ Fitzgerald József lo­vagot’s cs. ki nyugalmazott kapitányt méltóztatott kegy. kinevezni. A’ varasdi fapostaigazgatóságnál megürült járul­­nokságra No­nner Frigyes ottani gyakornok len alkal­mazva. A’rm.m. kir. udv. kincstár Roller Ferencz kőrös­mezei szerügyelet saját kérelme következtében erdészeti szerügyelővé Rahóra, kőrösmezei szerügyelővé pedig Rom Ferencz ugyanotti első osztályú erdészt alkalmazá. Az aradi k. számtartói ellenőrség Mersics János nyu­­galmaztatása által megürült. Mayerffy Xav. Ferencz ur pestmegyei tbiró, budai vál. polgár ’s az ottani polg.­őrsereg alezredese, pesti pol­gár ’s a’ pesti polgári lövésztársaság örökös főlövészmes­­tere, sept. 7kén hoszszas betegeskedés után tüdőszélhü­­désben,élete 69dik évében elhunyt ’f 9kén a’ budai ’s pesti polg­­őrsereg tisztelgése mellett kitűnő fény­nyel takarít­­tatott el. Alig volt Budapestnek, a’ megyének ’s házának egyesülete, jótékony intézete vagy vállalata, mellyben a’ hamvadó dicső polgár mindenütt gyámolólag ’s hő kebellel részt nem vett volna olly példásan,hogy ha Budapestnek 's a’ megyének sok illy polgára volna, milly más alakban tűnnék akkor testvér két fővárosunk,megyénk's ezekkel hazánk e­­lő­ páratlan vendégszeretete ’s tömérdek jóléte számtala­noknál feledhetlen marad. Béke szendergő porainak! V dunatlstzai caatorna és Korizmics ur. Fő C­élom korántsem az,, hogy t. Korizmics úr­ral feleseljek, azonban miután igy kezdé czáfolatát: „olly egyeddel igen bajos tisztába jőni,ki a’ dologról tárgyszeres alapos megismerést nem lévén magának adni képes,szenvedély­ből, előszeretetből ’s egyéb il­­lyes ingó és alap­ nélküli indokokból sürgeti létreho­zatalát szeretett eszméjének. Illy egyed t. Balla ur a’ dunatiszai csatorna ellenében“ — nem hagyhatom észrevétel nélkül azon tévedéseket,mellyek czáfola­­tán átszövődnek. Mellőzvén ugyanis az általam felhozott több o­­kot,K.ur egyes egyedül azt emelé ki, hogy a’ pest­szegedi folyó csatorna épen nem iszapolná be a’ Ti­szát, minthogy 100 — 200 köb láb viz minden csod perezben, melly a’csatornából folyna, nem olly nagy mennyiség­ű sat, mit ha tudtam, úgy ráfogásom, gyanúsításom kézzel fogható;ha nem tudtam, akkor eszélyesen cselekszem, ha addig hallgatok, mig ma­gamat valamelly szakértő által fel­világosittattam. Maga­­. Beszédes úr, kinek legjobban kell ér­teni és tudni, mit akart, ezen pestszegedi csatorna á­­gyát a Duna vizével akarja kimélyíteni. Én is mond­hatnám tehát, hogy K. úr, vagy tudta ezt, vagy nem tudta, ha tudta, miként beszélhet 100 köb láb vizről,és ha nem tudta,miért nem világosíttatta fel magát vala­­melly nemszakértő által.Ha pedig épen szakértő­vel akar szót váltani,úgy hiszem lesz elég dolga, ha vi­­szon­ czáfolatot ir­­. Vásárhelyi Pál fő vizmérnök úr­nak a’ Budapesti Híradóban kiadott azon czáfolatára, m­ellyben mathematice’s practice megmutatja,hogy a’ pest-szegedi csatorna mennyire iszapolná be a’Tiszát. Elvárjuk tehát a’viszontzáfolatot, ha ugyan ennek készítésére rá merné szánni magát K. ur. Mi végre a’ nekem feladott 4 kérdést illeti: 1) Milly sebes és széles a’Tisza Szegednél? — 2) Men­nyi vizet emészt másodperczenként? — 3) Mennyire emelendi a’ Tisza vizszinét a’ csatornavíz? — 4) A’ Titel és Szeged közti kanyarulatmetszések mennyi sebességet szereznének a’ Tiszának’s ez eset hány­szor lenne elég az egész csatornás viz leeresztésére? Olly kérdések, mellyeket K. urnák­­. Beszédes úrtól kellett volna kérdeni, mert ha ezek olly lényegesek, miknek tudása nélkül nem lehet a’ pestszegedi csa­tornához szólani és t. Beszédes ur munkájában még sem találhatta fel K.ur — miképen védelmezheti még is a’ pestszegedi csatornát, melly ezen adatok nélkül készült?És ha nem lényeges kivánatok,a’helyett hogy maga világosítaná fel irántuk a’ hazát, egy nem szak­értő által kívánja ezt teljesíttetni! — Eiről azonban bátran felteheti és hiheti, hogy ha közhivatal által nem akadályoztatnék, kész lenne a’ 2. első kérdésre felelni,a’másik 2.kérdésre pedig csak épen olly hozzá­vetőleg, mint vizmérnök urak; mert hol a’ természet bizonytalan működésit kell corabinálni, hogy ott a’ kétszer-kettő magában nevetséges,azt K.ur sem ta­gadja talán. Ha azonban a’ 4. kérdés lényeges,és a­­laposan kettőre nem lehet felelni, micsoda kiszámí­tásnál fogva meri K. ur maga czáfolatában a’ pest­szegedi vonalnak adni az elsőséget? Annyival in­kább, mert maga mondja ,hogy a’Tiszát Szegednél nem ismeri, és úgy nem tudja hányad részét teszi a’ csatornavíz a' Tisza vizének, ’s azt sem, hogy ez ál­tal minő vízállás-változás eszközöltetnék a’Tiszán!“ Vájjon sértve érezné magát K. ur — ha azt mondanám ezek után, hogy illy szakértővel lehetetlen tisztába jőni? — Nem tartozván azonban a’ közjóra,érti é K. ur e’ tárgyat vagy sem,fájdalmas lélekkel térek a’ tárgy­ra magára. Fájdalmassal, mert ámbár elvíhatatlan, hogy egy dunatiszai csatorna hasznait a’ vasutak ki nem pótolhatják, azt hallottam felőle, semmi sem lesz belőle. Nem zörög a’ haraszt, ha nem fújja a’ szél. Pe­dig itt nemcsak suttogja ám a’világ, de nyilván is be­széli, hogy ezen szegény csatorna a’bécs-győri vas­út sorsára jutott.Mellyről azt hirdelték annak idejében hogy e’vállalkozó társaságnak eszében sem volt vas­utat építeni, mások azonban kizárattak a’ vállalkoz­­hatásból általa. Való é, vagy pletyka? nem vitatom; de az bizonyos, hogy máig sincs bécsgyőri vasút.­­S kérdés, lesz e valaha? A’ duna-tiszai csatornaterv vizsgálatára, ha jól emlékezem, 50 ezer pp. előlegeztetett. Azonban a’ világ azt mondja, hogy eddig még több nem léte­tett volna,mint egy külföldi mérnök eljött, ’s Beszé­des úr tervét végig nézte, azzal visszament;—pedig talán könnyebb lett volna a’ papirostervet Bajoror­szágba küldeni —­ legalább kevesebbe került volna, mint a’ mérnök lehozatala, ha már ennél többet nem lett volna szándék tenni. Illy megköszönhetlen hasz­nú csatornát évről évre halasztgatni, valóban orszá­gos kár. Mert bármiként kürtölgessük a’ vasutak i­­szonyu hasznait, im ezennel megjövendölöm, hogy a­­zok sem tűzi sem más épületfát nem hordanak Pestre. Ezeken az ország követlen részeire a’ visegrádi ’s bogdányi ’s más alkalmas fekvésű hegyekből kő so­ha sem fog szállíttatni utak készítésére,holott ki mer­né tagadni, hogy azon leggazdagabb részeken, mel­­lyeken nedves időkben mozdulni alig lehet, a’kőutak megköszönhetlenek lennének. Fontoljuk csak meg, hogy a’ kőszállitás által nyerendő kőutak nem teszik e másik lábát azon kereskedésnek,mellynek a vasutak csak féllába, vagy talán csak kik kereke kőutak nél­­kül?De hát a’tiszántuli gabonát’s egyéb nagy tömegű gazdag termést fel fogja é a’ vasút szállítani? ’S ki tudja a’jövendőt,várjon nem fog é Szolnoknál végződ­ni? honnan a’ só és dohány fuvarért évenként jó csomó pénz huzathatik ki a’szegény hazából.Meglássuk, hány zsákkal telik­ valamint a’ fuvar olcsóságát is , mellyet a’ monopóliumtól reményl­etni. Nem lehet azt kétségbe is hozni,hogy e’ vasút a’ zsíros fuvart fogja csak szállítani,a’soványt pedig a’nyomorult szegény­ségnek sárban és homokban úszó kerekére hagyni. Én a’k­é­t f­őben hajdan ezt mondám „inkább nem ki­vártak szegény hazánknak egy darab vasutat is,mint sem hogy külföldi részvényeseknek kelljen érette a­­dózni. Ezt én most még erősebben hiszem, hogy ál­lításom alapos. Mert ha a’ budapesti hid,a’ dunai gőz­­hajózás és a’ hasonlag külföldi pénzen épülő monopo­­liumos vasút, évenként egy pár millió forintot kirán­tanak szegény országunkból,’s pedig majd kirán­tanak, — szeretném látni ama’ bűvös calculistát, ki ennyit azok használásából be tudna e’ szegény or­szágba varázsolni. Nem,ez a’ legáltatóbb ámítás,bár­mik­ént csavarjuk is a’ húrokat. Elvihatatlan, hogy egy duna - tiszai csatorna, mellynek egyik ága Békés, Csongrád, Arad, Csanád határin a’Marosig, másik ága a’ Sárréten húzódnék keresztül, s a Körös csatornáján a’ Tiszába, innen pedig Pestig vonulna, csak egyedül alkalmas arra, melly Moldvának, Oláhországnak, Erdélynek és ha­zánk legtermékenyebb részeinek, úgymint Torontál, Temes, Csanád, Arad, Csongrád, Békés, Heves, Bi­har, Szabolcs megyéknek és a’ nagy Kunságnak ’s hajdú városoknak minden termékeit képes len­­ne Pestig, innen ellenben vissza minden szüksé­gest szállítani és a’Sárrét nagy részéből gazdag tar­tományt varázsolni. ’S a’ ki e’ csatorna hasznaihoz merné mind czélszerűségre, mind olcsóságra nézve a’vasutét, sőt vasútokét hasonlítani, abból vasúti e­­gyedáruság irna ki. Inkább egy illy végetlen hasznú csatorna statusköltségen, mint száz vasút a’ külföld monopoliumos pénzén! — Viszszatérek tehát arra, mi oka mégis, hogy e’ minden vasútnál jövedelmezőbb és hasznosabb csator­navonalnak helyszinéni megviszgálására, noha reá 50 ezer forint adatott előleges költségül,mindeddig még csak próba sem tété­tett? Mert ha áll Beszédes ur szerint, hogy Ócsáig könnyedén vonhatni csatornát, miért nem vizsgáltatott meg azon helyszín, mellyet Beszédes ur kihagyott akkor, midőn a’ csatornának rövidítéséről szóló képen:„Próbák is tétettek 1} So­roksártól Pilisre; 2) Bahasról Czeglédre; 3) Tatár­szent Györgyről Nagy-Kőrösre;de oeconomice lehet­­len, mivel az ásás mélysége húsz élet fölülhaladna több ezer öl hosszúságban“ — Mire én ezen egysze­rű észrevételt teszem: miért nem tétetett próba Ócsá­rol a’ kakucsi, hartyáni és hernádi lapályon ’s a’ va­­csi erdő lapályán keresztül N.Kőrösnek, hol már a’ n. körösi vízállás több mint 3. mérföldnyi vályút ad a’ csatornának, tovább pedig a’Tiszáig mindenütt alkal­mas a’lapály?’S miért Tatár sz. György töl épen?mert hiszen az Örkényi emelkedettség, melly Tatár szent György és Nagy-Kőrös közt van,hogy sokkal maga­sabb Vacsnál, azt puszta szemmel is kivehetni. És ha csakugyan kellene is itt ott küzdeni, ’s bár több ezer öl koszaságban is emelkedettséggel, kérdem: nem lenne é­rzérszerű­ és hasznos ennek legyőzésével meg­birkózni azért,hogy a’ lehető legegyenesb vonal nye­­ressék meg? Vasutaknál,midönkesziklás hegyek jönek köz­be, tunelek készíttetnek,és milly áron! Itten tehát az­zal állni elő a’ vizmérnöknek, hogy akadály is van ’s ez okból több mérföldre kerülni, mellyeken viendő csatorna, az akadály legyőzésénél aligha kétszer ’s háromszor többe nem kerülne, valóban különös.Ves­­sük össze ama végetlen hasznot, mellyet a’ csatorna lehető legrövidebb vonalával nyerne az ország, ama kárral, mellyet olly sokkal hoszszabb csatornával vesztene — vessük öszze a’ költséget több mérföld­nyi hosszabbításánál a’ csatornának, azon akadály legyőzésével, melly az egyenes vonalon fordul elő, meg fogjuk látni,milly nagy nyereség leend az egye­nes vonalon. Ez tehát megérdemli,hogy megvizsgál­­tassék. Szükségesé azonban ehez olly nagy feneket keríteni, hogy a’ hazai mérnökök lenézessenek ’s épen bajor vagy angol vizmérnök hozassék? bárki raegitélheti.Illyes tett csak hátra szokta vetni a’mun­­kálat elömenetét. Gyermekkoromban szükséges tu­domány helyett azt verték fejembe „An nescis longas regibus esse manus“ — mellyhez azt adom, hát Rot­­schild hol maradt? — m mert hogy a’vasút, mellynek Rotschild megváltója,a’ csatorna által okvetlen vesz­teni fog, nincs ki ne hinné. A’ nagy fenék-kerekitést nem ritkán arra szokta használni a’világ,hogy a’czél­­ba vett tervből semmi se legyen. Ezen axióma után még is csak van oka az 50 ezer p.forint részvényesei­nek kérdezni: várjon miután olly igen sürgető e’ csa­lott. Szerk. :)Ugy hisszük nem azért,mintha hazai mérnökink lené­zetnének,hanem practicus vizmérnökink igen igen csekély száma ’s nagyobb biztosság és megnyugvás miatt történt az európai hirű külföldi vizmérnökök meghivatása ’s egy úttal főleg, hogy bíráskodhassanak is a’ Beszédes és Vá­sárhelyi urak közt fenforgó csatornatervi nehézségek fö­ 73dik szám 1845. PEST, csütörtök September­­kén . Maffiaionio n. Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner­ Károlyi ház s­í ckeltjében eevedütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történ­­elso emeletepen, egy y 6 hetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan es jutányosan közöltetik.

Next