Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-03-26 / 24. szám
5) Illy módon rendezett szabályozási eljárás mellett mindenki vonakodás nélkül aláirandja szerződvényünket, mert a’ kötelezés nem terheli, az előnyökre biztos kilátás nyílik teljes hypotheka és jól műszerezett törlesztési rend által; ellenben a’ sanctio is igen könnyen végrehajtható azokon, kik aláírni vonakodnak. 6) Csak így várhatni, hogy a’viszszafizetési föltételek szigorún megtartatnak ’s ezen rendezés mellett könnyű a’ kényszerítő eljárást is organizálni 's biztosítani. 7) Ezen rendezés igen is megszenvedi a középponti választvány egyesítő hatalmát és felügyelési lehetőségét és mégis az egyes társulatoknak elegendő cselekvési kört hagy, hogy saját érdekükben erélyesen működhessenek. Ezen rendezési alap további részleteiben természetesen számtalan szabály fölállítást követel. Szabadjon némelyeket megemlíteni: 1) Hogy a’ középponti választvány hivatásának megfeleljen, nemcsak kellő hatalommal föl kell ruháztatva lennie, de ezen hatalom eszközeit is kezébe kell adni.Példádból központosított munkásság kell, ott az egész hatalom őt illeti minden eszközeivel. Ezért a’ technikai műértők személyzete egészen a’ középponti választvány rendelkezése alatt állana ’s egyes vidékekre, bár felosztva, de mindig a’ középponti választvány közvetett és a’ felelős technikai főintéző Vásárhelyi Pál közvetlen kormányzása alatt működnének a’ vidékeken az osztálymérnökök. 2) A’ középponti választványnak nevezetes pénztár lévén rendelkezése alá helyezve, annál egy főpénztárnoki hivatal fölállítása kikerülhette. A’ vidékeken újra kellenének pénztárnokok a’ pénzbeszedésre és számadások vitelére; ezeket ismét a’ középponti választvány hatalma alá adnám ’s a’ középponti főpénztáriakkal tenném kapcsolatba, ki által aztán a’ törlesztési befizetések történnének ’s a’ vidékek pénzügyi viszonyai evidentiában tartatnának. 3) Mivelhogy a’ szabályozási munkára megkívántaké nagy pénzöszveget egyszerre kiadni ’s ez által a’m.gazdaság kárával rendkívül sok kézerőt foglalkoztatni nem lehetne, bizonyos öszveg volna minden évre kiszabandó ’s ez a’ társulati osztályok számára készen tartandó. És hogy ebből előlegezések minden vidéknek jussanak, bizonyos kulcs volna felállítandó; ez azonban tusákra nemigen adna alkalmat, miután apró differenciák senki szemében tekintetet nem érdemlenek. 4) A’ költség-megtérítési kulcs kidolgozása az előleges tervezetben minden esetre szolgabiró közbejöttével történnék, azért, hogy az rögtöni végrehajtás alapjául szolgálhasson. 5) A’ törlesztési határnapoknak úgy kellene szabályozzuk, hogy elegendő idő maradjon a’ fizetés-mulasztókon az illető törlesztési mennyiséget beszedni ’s kellő időre a’ középponti pénztárba beküldeni. Sőt csaknem kikerülhetlen formás szerződvény által bizonyos sanctiókkal ellátni a törlesztési eljárást; például, hogy azon birtokoson, ki részlegfizetésért másodízben kerül végrehajtás vagy csak megintés alá, az egész hátralevő tőke kamatostul megvetessék. Ezen szerződvényt minden érdekelt birtokos önként aláírná, midőn előtte alternatívául állna: vagy aláírni, vagy az egész öszveget egyszerre kifizetni. így folynának az átmetszési munkálatok a’Tiszán ’s mellékfolyamokon, mocsárokon az ásások bizonyos sorozatban. Ennek végeztével kezdetnének hasonló rendezéssel a’ löltésezési munkák,természetesen értetvén,hogy mindenben absolut szigort a’ kivitelben fentartani nem lehet’s kivételi esetek kellő méltánylásba veendők. Mindenki meg fogja vallani,hogy e’rendezésnek solid hasisa van, mert ez a’ törvény, mellyre építtetett. ’S ha nem engedte is időm ’s körülményiül, hogy egy minden részleteiben kidolgozott műszerezési terv kidolgozásával fizessem le azon bála adót,mellyel a’pesti gyülekezetnek nagy bécsi bizodalmáért örökre tartozom, igyekeztem még is bizonyos irányokat fölkeresni’s igy erős alapra fektetett rendezési javaslatot fővonalaiban érinteni. Egy gondolat ezret kereszt ’s a’kiszemelt testület, mellynek kezeibe a’műszerezés nagy munkája le van téve, vezetve azon magas szellem által, melly épen a’ gyakorlati téren vívott ki annyi dicsőséget, megtalálandja benne a’ mi czélravezető’s igénytelen nézetim, bár közvetve is, elősegítendik talán a’ helyes rendezési alapok fölállítását.Minden esetre a’vidékeken fölmerülő kételyek ’s aggodalmak sergét tárják fel az illetők szemei előtt, miket a’ műszerezés nagy munkájánál sem feledni, sem mennyire lehet, megnyugtatás nélkül hagyni nem lehet. Kovács Lajos: Verőcze megye főegyűléme. Ha a’vidéki olvasó megyénk politikai irányáról gondolkodva kérdené : ugyan mellyik párthoz tartozik Verőcze vármegye? alig hiszem, hogy valahol, és valakitől ez iránt kielégítő választ nyerne.Megyénk nem mondható kormánypártinak,mert néha olly kérdéseket támogat, mellyeket a’ kormány oppognál; nem mondható liberálisnak, mert sok olly elv felett kimondó kárhoztató véleményét, mellyek a liberalismusnak si ne qua non jai; mi tehát? tán juste milieu? akkor szélsőségek, túlzásoktól mentnek kellene lennie, miről pedig— közgyűlésinek jegyzőkönyveit, kövednek adott utasításit tekintve—nem magasztalható. E’ szerint a’vidéki olvasó azt vélné, hogy Verőcze vármegye önmagának él ’s jobbadán önmagáért*) párton kívül vagy párt nélkül,mi ismét hibás vélemény lenne, mert igaz ugyan, hogy Verőcze rendei igen szívesen élnek önmaguknak, de hiszen hol találhatni ellenkezőre,miután az oeconomia kimondó a’ világra az önző czimet é s az iskolába járó gyermekekkel jókor megtanulhatják: prima persona sum ego; de meg kell jegyezni, hogy itt egy eszme él főleg,az aristokratin eszméje;még pedig olly finom fogalomban, hogy ennek érdeke minden pártkérdésben feltűnik, innét magyarázható, hogy például Verőcze képes a’ városok legszabadabb elvű rendezése mellett szavazni, ’s ekkor oppositio; de történjék egy fordulat p.o.feltéve az úrbéri földnek örökös váltsága hozassék szóba: itt Verőcze már nem tart az ellenzékkel, mert az aristokratiának nem polgárokra, hanem jobbágyokra van szüksége. Ezen szempontból kérem Verőcze határozatit vétetni ollyankor,midőn bizonyos kérdések fölött, mellyek különösen csak egyik párt eszméjének kifolyásait elugzó határozatok léteznek. Febr. Ifikán tartott közgyűlésünket szeretett főispánunk nyitó meg derék alkalmi beszéddel, utána első alispánunk hódolt a’ törvényes erejű szokásnak, vagy is jelesen kidolgozott jelentésében előadó a’megye állását, és állapotát egészségi,közbátorsági, adóbehajtási, tartozási pénztári’s bűnvádi tekintetben.Ezen jelentésen megnyugodtunk, ’s nem nyomhatók el az óhajtást, vajha mind ezek a’ közéletben is igy lennének; mert hogy nem mindig és nem minden van úgy a’ közéletben, mint azt papírra szokás írni, az igen világos; ezt azonban Verőczére vonatkozólag minden ezélzás nélkül említem. A’rendek igy megnyugtatva lévén ismét egy esztendőre megyéjükről nem gondoskodni—az időközben érkezett rendeletek ’s körlevelek tárgyalásához fogtak. Ez elsőbbekből olvastatott a nm. m. k. Helytartótanács azon intézvénye, mellyben megyénkkel tudatja, hogy gr. Haller Ferencz vezérőrnagy saját kérelmére a’ horvátországi báni hivatal viseléstől felmentetett ’s helyetteséül ideiglen Staulik György zágrábi püspök neveztetett ki.Ez intézvény tisztelettel tudomásul vétetett.Némellyek—ad normám Varasd és Körös, itt szóba hozni akarók a’jövendő bánkinevezést is, de a’ titkos conferentia nem javasló. Ezután Nádor ő fenségének válaszát olvastuk azon feliratunkra, mellyben félszázadig viselt k.helyt, hivatalában mi is üdvözlöttük, a’ válasz meleg szavakkal ’s buzgó lélekkel írva lévén kitörő éljenekkel fogadtatott’s egész tartalma örök emlék- ’s méltánylásul jegyzőkönyvünkbe igtattatul határoztatott. Majd hoszszas lélekzés után egy kötet papír tétetett az elnöki asztalkára ’s ez a’hires pesti körlevél volt;egymás szemei közé néztünk; elolvassuk é? vagy csak amúgy határozzunk? mert nálunk igy is lehet. Elolvastuk; a’ horvát sérelem volt az, ’s annak megemlítése, hogy Pestmegye küldöttsége a’ trónnál kihallgattatást nem nyert. Sokan akartak szólni, de kevesen beszéltek, ’s ez ismét igazoló az irás szavát: multi sunt vocati. Felírjunk és menjünk , mi is Bécsbe, hogy elutasittassunk? sérelemnek vegyük é azon tárgyat mellynek megállapításába mi is befolytunk? ezek voltak a’kérdések,’s ezek körűl forgott a’ vitatkozás kereke.Másod alispánunk simpliciter,miként ő mondá, a’levelet félretétetni sürgető, és voltak segédi; első alispánunk ellenben a’levelet az országgyűlési utasításokkal foglalkozó választványhoz akará utasittatni ’s ennek is voltak mellettesei; a’vezérek leültek, a’ secundansok felálltak, beszéltek, morogtak, és hallgattak, végre mindnyájan határoztak, hogy t. i. az első alispánnak igaza van,Pestmegyében sok okos ember lakik, körlevelét nem tehetni csak úgy simpliciter félre,ezt ruminálni kell’s majd azután jól kifőzött okokkal határozni — zsmvo pesti levél! Mit előbb némellyek akartak,de nem tettek,az most Vörösmegye körlevele által hivatalosan is szőnyegre hozatott. E’ megye ugyan is felszólít bennünket, hogy mi is támogatnék azon legfelsőbb helyre tett feliratát, miszerint a’horvát, szlavón és dalmát tartományok számára bánul cs. kir. főherczeg neveztetnék ki. A’ rendek helyeslék közös nézeteit, ’s épen ezért felhívását tudomásul vevék;ezen sorsban részesült Kőrösnek azon körlevele is, mellyben bennünket a’ Kossuth Lajos személye elleni intézkedésre izgat.Mi tiszteljük a’hely— lovich nemz. az orahovaczi és ferranczi urad. 23 helységgel; 6) a’ kir. kincstár az eszéki és dályai urad. végre 7) a’ diákosvári püspök a’ diákovári.urad. 41 helységgel, hatósági jogot, de azzal viszszaélni nincs kedvünk, sőt mi- idén egyik vagy másik polgártársunk a haza teendőiben fárad, azt határaikról nem elutasítani, hanem tárt karokkal ölelni akarjuk. Nálunk tehát Körös megye megbukott, de Pest is aligha meg nem fog bukni. —val^estmegye évnegyeilesei.»*agyé«c (folyt.) Sz. M. első alispán ezen nyilatkozatban különös saját lelé a’ vigasztalásnak, midőn egy szónok tudatja kétségek eloszlatása tekintetéből, hogy mindazok,mik történtek, ő fels. tudtával történtek, ’s igy az ellenzéket erőnek erejével azon gondolatra törekszik sarkantyúzni, hogy azon intézkedések, mellyek ellen a’ megye panaszt emelt, a’ trón tudtával történtek. Innét combinálva utóljára is oda jönénk okoskodásunkban szónok szerint, hogy Magyarország nem alkotványos ország, hogy itt nem törvény, hanem főakarat uralkodik, hogy itt a’ nemzet részére nincs semmi ollyan jog biztosítva, mellyet használván a’félre lépő kormányt rendes útbaigazíthatná. — Elnök főispánhelyettes a’ kérdést kimerítettnek látván a’ határozatot a’ többség értelmében kimondó úgy, mint azt első alispán az indítványozó ’s K. L. megtoldá. E tárgy befejezte után felolvastatott azon küldöttségi jelentés, melly az iparegyesület helybenhagyatását tudató helytartósági intézvény következtében neveztetett ki. Midőn ezen egyesület keletkezett, akkor a’nm. kormányhatóság felszólító Pestmegyét, terjesztené föl megvizsgálás ’s helybenhagyás végett a’ keblében alakult iparegyesület alapszabályit. A’ rendek szolgabirájok által ezen alapszabályokat elkérték ’s közgyűlésükből a’ helytartó-tanácsnak fölterjesztették, hol ’s illetőleg a’ nagyméltóságu kartozelláriánál királtatván végre múlt évben leküldettek helybenhagyó decretum mellett,, de mellyben az egyesület alapszabályin több olly változtatás parancsoltatik létetni, mellyek az egyesülés eszméjével alkotványos országban öszsze nem férhetők, különösen azért, mert az alapszabályokban illyen változtatásokat tenni egyenesen az egyesület jogaihoz tartozik. A helybenhagyás különösen ezen föltételeket emeli ki, hogy az egyesület néptanító leczkéket csak iesten adhat, de itt is az egyetem könyveihez alkalmazkodva; fiók—egyesületeknél ezen leczkeadások nem engedtetnek meg; halinak kinyomatásában aláveti magát a’ könyvbíráló hatóságnak; tiltott könyveket használásul nem szerzend’s magát közigazgatási’s egyéb politikai dolgokba nem avatja. Ezen intézvényt a’rendek mindjárt leérkeztekor ellenszenvvel fogadók ’s kiadák azt egy választványnak véleményzés végett, melly ez iránti jelentésében az intézvényt megyei óvással javasló kisértetni. K. L. tb. rövid, de velős beszédében fejtegető ez alkalommal az egyesületi eszmét’s nem engedhető meg, hogy a’ nemzet egyeseit akadályoztatni lehetne az egyesüléstől, ha t. i. azok becsületes czélból, nyilványosan nyújtanak egymásnak kezet valamelly üdvös czél létesítésére, mint kivált itt, melly egy haza felvirágzását, milliók boldogitását eszközleti ki; nincsenek törvényink, mellyek e’ téren korlátokat emlegetnének. Az, hogy a’ kormány illy egyesületek alapszabályit megvizsgálás végett felküldetni kívánja, egyesek gyöngeségi vagy hizelgésinek következvénye, mert boldogabbnak ’s vállalatára nézve nyereségesbnek tartó eddig a’ vándor magyar, ha mesterségét czimző tábláján a’ cs. kir. szabaditékos szót kitűzhette; mit ha nem tesz, most nem lépnének fel követelőleg olly dolgok irányában, mellynek ususa csak hasonló önajánlkozások utján származott. Pártolja a’küldöttség véleményét. H.k. ügyvéd ezen előadás következtében felhoza az 1796: 15. és 1827. uld. tczikkeket, mellyekben úgymond az egyesületek megengedése a’ felség jogaihoz tartozik; az 1840: 185. törvény pedig az alapszabályok fölterjesztését is rendeli. Ezenfölül a’ felség teljes jogában van a’közoktatás kezelésének, mibe az iparegyesület nyilványos leczkeadásai által belé avatkozik; nem lehet tehát az utod. ügyész gondolkodása szerint azt állítni, hogy a’ kormány helybenhagyását az egyesületek nélkülözhetik. — K. L. tb. a’felhozott törvényekre nézve ünnepélyesen tagadja ügyész úr következtetését, mert ügyész úr azon törvényeket idézvén, nem mutatott ki mást, mint a’ kormány azon 100 éves tendentiáját, hogy a’ köznevelés ügyét a’ nemzet kezeiből lassanként saját intézkedése alá vehesse, de épen ezen törvények mutatják, hogy a’nemzet ezt eddig sem hagyta; annyit mégis tanúsítnak, hogy atyáink a törvények alkotásában nem voltak eléggé óvatosak, úgy de épen e’ miatt csak újabb ösztönt nyerünk mi utónemzedék, hogy vigyázóbbak ’s óvatosbak legyünk jogainkra. Egyébiránt tekintve az első törvény értelmét, abból csakugyan nem okoskodhatni azt ki, hogy a’ köznevelés közvetlenül a’ kormány rendelkezésire lenne bízva, hanem azt, hogy arról a’ törvényhozás intézkedhetik; ennek nyomán tehát, az alapszabályok hiányossága iránt csak a törvényhozás hozhatna ítéletet. Az idézett második törvénynél a’ dolog úgy áll, hogy a’ magyar tudom. társaság, melly privát egyesület, folyamodott a’ törvényhozáshoz beczikkezte *) Verőcze ügyét úgyszólván küv. bírják: 1) Adamovics nemzetség bírja az erdődi uradalmat 8, ’s a’ csepinit 4 helységgel; 2) b. Prandau nemz.a’valpói uradalmat 42 helys. ’s a’ petroviczit; 3) a’gr. Erdődy nemzetség a’vucsini uradalmat 30 ’s a’juranovaczit 9 helys. 4) Pejacsevich gr. nemzetség a’ verőczei urad. 27 ’s a’kassiczit 8 helységgel; 5) Miha 141