Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-03-26 / 24. szám

5) Illy módon rendezett szabályozási eljárás mellett mindenki vonakodás nélkül aláirandja szerződvényü­nket, mert a’ kötelezés nem terheli, az előnyökre biztos kilátás nyílik teljes hypotheka és jól műszerezett törlesztési rend által; ellenben a’ sanctio is igen könnyen végrehajtható azokon, kik aláírni vonakodnak. 6) Csak így várhatni, hogy a’viszszafizetési föltételek szigorún megtartatnak ’s ezen rendezés mellett könnyű a’ kényszerítő eljárást is organizálni 's biztosítani. 7) Ezen rendezés igen is megszenvedi a közép­ponti választvány egyesítő hatalmát és felü­gyelési lehető­ségét és még­is az egyes társulatoknak elegendő cselek­vési kört hagy, hogy saját érdekükben erélyesen mű­ködhessenek.­­ Ezen rendezési alap további részleteiben természe­tesen számtalan szabály­ fölállítást követel. Szabadjon né­melyeket megemlíteni: 1) Hogy a’ középponti választvány hivatásának meg­feleljen, nemcsak kellő hatalommal föl kell ruháztatva len­nie, de ezen hatalom eszközeit is kezébe kell adni.Példád­ból központosított munkásság kell, ott az egész hatalom őt illeti minden eszközeivel. Ezért a’ technikai műértők sze­mélyzete egészen a’ középponti választvány rendelkezése alatt állana ’s egyes vidékekre, bár felosztva, de mindig a’ középponti választvány közvetett és a’ felelős technikai fő­intéző Vásárhelyi Pál közvetlen kormányzása alatt működ­nének a’ vidékeken az osztálymérnökök. 2) A’ középponti választványnak nevezetes pénztár lévén rendelkezése alá helyezve, annál egy főpénztárnoki hivatal fölállítása kikerülhette. A’ vidékeken újra kellené­nek pénztárnokok a’ pénzbeszedésre és számadások vitelé­re; ezeket ismét a’ középponti választvány hatalma alá ad­nám ’s a’ középponti főpénztáriakkal tenném kapcsolatba, ki által aztán a’ törlesztési befizetések történnének ’s a’ vi­dékek pénzügyi viszonyai evidentiában tartatnának. 3) Mivelhogy a’ szabályozási munkára megkívántaké nagy pénzöszveget egyszerre kiadni ’s ez által a’m.gazdaság kárával rendkívül sok kézerőt foglalkoztatni nem lehetne, bizonyos öszveg volna minden évre kiszabandó ’s ez a’ tár­sulati osztályok számára készen tartandó. És hogy ebből előlegezések minden vidéknek jussanak, bizonyos kulcs vol­na felállítandó; ez azonban tusákra nemigen adna alkalmat, miután apró differenciák senki szemében tekintetet nem ér­demlenek. 4) A’ költség-megtérítési kulcs kidolgozása az előle­­ges tervezetben minden esetre szolgabiró közbejöttével tör­ténnék, azért, hogy az rögtöni végrehajtás alapjául szol­gálhasson. 5) A’ törlesztési határnapoknak úgy kellene szabá­lyozzuk, hogy elegendő idő maradjon a’ fizetés-mulasztó­kon az illető törlesztési mennyiséget beszedni ’s kellő időre a’ középponti pénztárba beküldeni. Sőt csaknem kikerül­­h­etlen formás szerződvény által bizonyos sanctiókkal ellát­ni a­ törlesztési eljárást; például, hogy azon birtokoson, ki részleg­fizetésért másodízben kerül végrehajtás vagy csak megintés alá, az egész hátralevő tőke kamatostul megve­tessék. Ezen szerződvényt minden érdekelt birtokos önként aláírná, midőn előtte alternatívául állna: vagy aláírni, vagy az egész öszveget egyszerre kifizetni. így folynának az átmetszési munkálatok a’Tiszán ’s mellékfolyamokon, mocsárokon az ásások bizonyos soro­zatban. Ennek végeztével kezdetnének hasonló rendezéssel a’ löltésezési munkák,természetesen értetvén,hogy minden­­ben absolut szigort a’ kivitelben fentartani nem lehet’s ki­vételi esetek kellő méltánylásba veendők. Mindenki meg fogja vallani,hogy e’rendezésnek solid hasisa van, mert ez a’ törvény, mellyre építtetett. ’S ha nem engedte is időm ’s körülményiül, hogy egy minden részlete­iben kidolgozott műszerezési terv kidolgozásával fizessem le azon bála­ adót,mellyel a’pesti gyülekezetnek nagy bécsi­ bizodalmáért örökre tartozom, igyekeztem még is bizonyos irányokat fölkeresni’s igy erős alapra fektetett rendezési javaslatot fővonalaiban érinteni. Egy gondolat ezret ke­­reszt ’s a’kiszemelt testület, mellynek kezeibe a’műszerezés nagy munkája le van téve, vezetve azon magas szellem ál­tal, melly épen a’ gyakorlati téren vívott ki annyi dicsőséget, megtalálandja benne a’ mi czélravezető’s igénytelen néze­­tim, bár közvetve is, elősegítendik talán a’ helyes rendezési alapok fölállítását.Minden esetre a’vidékeken fölmerülő ké­telyek ’s aggodalmak sergét tárják fel az illetők szemei e­­lőtt, miket a’ műszerezés nagy munkájánál sem feledni, sem mennyire lehet, megnyugtatás nélkül hagyni nem lehet. Kovács Lajos: Verőcze megye főegyűléme. Ha a’vidéki ol­vasó megyénk politikai irányáról gondolkodva kérdené : ugyan mellyik párthoz tartozik Verőcze vármegye? alig hi­szem, hogy valahol, és valakitől ez iránt kielégítő választ nyerne.Megyénk nem mondható kormánypártinak,mert né­ha olly kérdéseket támogat, mellyeket a’ kormány oppog­nál; nem mondható liberálisnak, mert sok olly elv felett ki­mondó kárhoztató véleményét, mellyek a­ liberalismusnak si ne qua non­ jai; mi tehát? tán juste milieu? akkor szél­sőségek, túlzásoktól mentnek kellene lennie, miről pedig— közgyűlésinek jegyzőkönyveit, kövednek adott utasításit te­kintve—nem magasztalható. E’ szerint a’vidéki olvasó azt vélné, hogy Verőcze vármegye önmagának él ’s jobbadán önmagáért*) párton kívül vagy párt nélkül,mi ismét hibás vélemény lenne, mert igaz ugyan, hogy Verőcze rendei i­­gen szívesen élnek önmaguknak, de hiszen hol találhatni ellenkezőre,miután az oeconomia kimondó a’ világra az ön­ző czimet é s az iskolába járó gyermekekkel jókor megtanul­hatják: prima persona sum ego; de meg kell jegyezni, hogy itt egy eszme él főleg,az a­rist­ok­rati­n eszméje;még pedig olly finom fogalomban, hogy ennek érdeke minden párt­kérdésben feltűnik, innét magyarázható, hogy például Ve­rőcze képes a’ városok legszabadabb elvű rendezése mel­lett szavazni, ’s ekkor oppositio; de történjék egy fordulat p.o.feltéve az úrbéri földnek örökös váltsága hozassék szó­ba: itt Verőcze már nem tart az ellenzékkel, mert az aristok­­ratiának nem polgárokra, hanem jobbágyokra van szüksé­ge. Ezen szempontból kérem Verőcze határozatit vétetni ol­­lyankor,midőn bizonyos kérdések fölött, mellyek különösen csak egyik párt eszméjének kifolyásai­t elugzó határoza­tok léteznek. Febr. Ifikán tartott közgyűlésünket szeretett főispá­nunk nyitó meg derék alkalmi beszéddel, utána első alispá­nunk hódolt a’ törvényes erejű szokásnak, vagy is jelesen kidolgozott jelentésében előadó a’megye állását, és álla­potát egészségi,közbátorsági, adóbehajtási, tartozási pénz­­tári’s bűnvádi tekintetben.Ezen jelentésen megnyugodtunk, ’s nem nyomhatók el az óhajtást, vajha mind ezek a’ közé­letben is igy lennének; mert hogy nem mindig és nem min­den van úgy a’ közéletben, mint azt papírra szokás írni, az igen világos; ezt azonban Verőczére vonatkozólag minden ezélzás nélkül említem. A’rendek igy megnyugtatva lévén ismét egy esztendőre megyéjükről nem gondoskodni—az időközben érkezett rendeletek ’s körlevelek tárgyalásához fogtak. Ez elsőbbekből olvastatott a nm. m. k. Helytartóta­nács azon intézvénye, mellyben megyénkkel tudatja, hogy gr. Haller Ferencz vezérőrnagy saját kérelmére a’ horvát­országi báni hivatal­ viseléstől felmentetett ’s helyetteséül ideiglen Staulik György zágrábi püspök neveztetett ki.Ez in­­tézvény tisztelettel tudomásul vétetett.Némellyek—ad nor­mám Varasd és Körös, itt szóba hozni akarók a’jövendő bánkinevezést is, de a’ titkos conferentia nem javasló. Ezu­tán Nádor ő fenségének válaszát olvastuk azon feliratunkra, mellyben félszázadig viselt k.helyt, hivatalában mi is üdvöz­­löttü­k, a’ válasz meleg szavakkal ’s buzgó lélekkel írva lé­vén kitörő éljenekkel fogadtatott’s egész tartalma örök em­lék- ’s méltánylásul jegyzőkönyvünkbe igtattatul határoz­­tatott. Majd hoszszas lélekzés után egy kötet papír tétetett az elnöki asztalkára ’s ez a’hires pesti körlevél volt;egymás szemei közé néztünk; elolvassuk é? vagy csak amúgy hatá­rozzunk? mert nálunk igy is lehet. Elolvastuk; a’ h­orvát sé­relem volt az, ’s annak megemlítése, hogy Pestmegye kül­döttsége a’ trónnál kihallgattatást nem nyert. Sokan akartak szólni, de kevesen beszéltek, ’s ez is­mét igazoló az irás szavát: multi sunt vocati. Felírjunk és menjünk , mi is Bécsbe, hogy elutasittassunk? sérelemnek vegyük é azon tárgyat mellynek megállapításába mi is be­folytunk? ezek voltak a’kérdések,’s ezek körűl forgott a’ vitatkozás kereke.Másod alispánunk simpliciter,miként ő mondá, a’levelet félretétetni sürgető, és voltak segédi; el­ső alispánunk ellenben a’levelet az országgyűlési utasítások­kal foglalkozó választványhoz akará utasittatni ’s ennek is voltak mellettesei; a’vezérek leültek, a’ secundansok feláll­tak, beszéltek, morogtak, és hallgattak, végre mindnyájan határoztak, hogy t. i. az első alispánnak igaza van,Pestme­gyében sok okos ember lakik, körlevelét nem tehetni csak úgy simpliciter félre,ezt rumin­ál­ni kell’s majd azután jól kifőzött okokkal határozni — zsmv­o pesti levél! Mit előbb némellyek akartak,de nem tettek,az most Vörösmegye kör­levele által hivatalosan is szőnyegre hozatott. E’ megye u­­gyan is felszólít bennünket, hogy mi is támogatnék azon legfelsőbb helyre tett feliratát, miszerint a’h­orvát, szlavón és dalmát tartományok számára bánul cs. kir. főherczeg neveztetnék ki. A’ rendek helyeslék közös nézeteit, ’s épen ezért felhívását tudomásul vevék;ezen sorsban részesült Kő­­rösnek azon körlevele is, mellyben bennünket a’ Kossuth Lajos személye elleni intézkedésre izgat.Mi tiszteljük a’hely— lovich nemz. az orahovaczi és ferranczi urad. 23 helységgel; 6) a’ kir. kincstár az eszéki és dályai urad. végre 7) a’ diákos­vári püspök a’ diákovári.urad. 41 helységgel, hatósági jogot, de azzal viszszaélni nincs kedvünk, sőt mi- i­dén egyik vagy másik polgártársunk a haza teendőiben fárad, azt határaikról nem elutasítani, hanem tárt karokkal ölelni akarjuk. Nálunk tehát Körös megye megbukott, de Pest is aligha meg nem fog bukn­i. —va­l^estmegye évnegyeilesei.»*agy­é«c (folyt.) Sz. M. első alispán ezen nyilatkozatban különös saját lelé a’ vigasztalásnak, midőn egy szónok tudatja kétségek eloszla­tása tekintetéből, hogy mindazok,mik történtek, ő fels. tud­tával történtek, ’s igy az ellenzéket erőnek erejével azon gondolatra törekszik sarkantyúzni, hogy azon intézkedések, mellyek ellen a’ megye panaszt emelt, a’ trón tudtával tör­téntek. Innét combinálva utóljára is oda jönénk okoskodá­sunkban szónok szerint, hogy Magyarország nem alkotvá­­nyos ország, hogy itt nem törvény, hanem főakarat ural­kodik, hogy itt a’ nemzet részére nincs semmi ollyan jog biztosítva, mellyet használván a’félre lépő kormányt ren­des útbaigazíthatná. — Elnök főispánhelyettes a’ kérdést kimerítettnek látván a’ határozatot a’ többség értelmében kimondó úgy, mint azt első alispán az indítványozó ’s K. L. megtoldá. E­ tárgy befejezte után felolvastatott azon küldöttsé­­gi jelentés, melly az iparegyesület h­elybenhagyatását tu­dató helytartósági intézvény következtében neveztetett ki. Midőn ezen egyesület keletkezett, akkor a’nm. kormányha­­tóság felszólító Pestmegyét, terjesztené föl megvizsgálás ’s helybenhagyás végett a’ keblében alakult iparegyesület a­­lapszabályit. A’ rendek szolgabirájok által ezen alapszabá­lyokat elkérték ’s közgyűlésükből a’ hely­tar­tó-tanácsnak fölterjesztették, hol ’s illetőleg a’ nagyméltóságu kartozel­­láriánál királtatván végre múlt évben leküldettek hely­benhagyó decretum­ mellett,, de mellyben az egyesület alap­szabályin több olly változtatás parancsoltatik létetni, mel­lyek az egyesülés eszméjével alkotványos országban ösz­­sze nem­ férhetők, különösen azért, mert az alapszabályok­ban illyen változtatásokat tenni egyenesen az egyesület jo­gaihoz tartozik. A­ helybenhagyás különösen ezen föltéte­leket emeli ki, hogy az egyesület néptanító leczkéket csak i­esten adhat, de itt is az egyetem könyveihez alkalmazkod­va; fiók—egyesületeknél ezen leczkeadások nem engedtet­nek meg; halinak kinyomatásában aláveti magát a’ könyv­­bíráló hatóságnak; tiltott könyveket használásul nem szer­­zend’s magát közigazgatási’s egyéb politikai dolgokba nem avatja. Ezen intézvényt a’rendek mindjárt leérkeztekor el­lenszenvvel fogadók ’s kiadák azt egy választványnak vé­leményzés végett, melly ez iránti jelentésében az intézvényt megyei óvással javasló kis­értetni. K. L. tb. rövid, de velős beszédében fejtegető ez al­kalommal az egyesületi eszmét’s nem engedhető meg, hogy a’ nemzet egyeseit akadályoztatni lehetne az egyesüléstől, ha t. i. azok becsületes czélból, nyilványosan nyújtanak egymásnak kezet valamelly üdvös czél létesítésére, mint ki­vált itt, melly egy haza felvirágzását, milliók boldogitását eszközleti ki; nincsenek törvényink, mellyek e’ téren korlá­tokat emlegetnének. Az, hogy a’ kormány illy egyesületek alapszabályit megvizsgálás végett felküldetni kívánja, e­­gyesek gyöngeségi vagy hizelgésinek következvénye, mert boldogabbnak ’s vállalatára nézve nyereségesbnek tartó eddig a’ vándor magyar, ha mesterségét czimző tábláján a’ cs. kir. szabaditékos szót kitűzhette; mit ha nem tesz, most nem lépnének fel követelőleg olly dolgok irányában, melly­­nek ususa csak hasonló önajánlkozások utján származott. Pártolja a’küldöttség véleményét. H.k. ügyvéd ezen előa­dás­ következtében felhoza az 1796: 15. és 1827. uld. t­­czikkeket, mellyekben úgymond az egyesületek megenge­dése a’ felség jogaihoz tartozik; az 1840: 185. törvény pe­dig az alapszabályok fölterjesztését is rendeli. Ezenfölül a’ felség teljes jogában van a’közoktatás kezelésének, mibe az iparegyesület nyilványos leczkeadásai által belé avatkozik; nem lehet tehát az utod. ügyész gondolkodása szerint azt állítni, hogy a’ kormány helybenhagyását az egyesületek nélkülözhetik. — K. L. tb. a’felhozott törvényekre nézve ünnepélyesen tagadja ügyész úr következtetését, mert ü­­gyész úr azon törvényeket idézvén, nem mutatott ki mást, mint a’ kormány azon 100 éves tendentiáját, hogy a’ közne­velés ügyét a’ nemzet kezeiből lassanként saját intézkedése alá vehesse, de épen ezen törvények mutatják, hogy a’nem­­zet ezt eddig sem hagyta; annyit mégis tanúsítnak, hogy a­­tyáink a törvények alkotásában nem voltak eléggé óvato­­sak, úgy de épen e’ miatt csak újabb ösztönt nyerünk mi u­­tónemzedék, hogy vigyázóbbak ’s óvatosbak legyünk jo­gainkra. Egyébiránt tekintve az első törvény értelmét, ab­ból csakugyan nem okoskodhatni azt ki, hogy a’ köznevelés közvetlenül a’ kormány rendelkezésire lenne bízva, hanem azt, hogy arról a’ törvényhozás intézkedhetik; ennek nyo­mán tehát, az alapszabályok hiányossága iránt csak a tör­vényhozás hozhatna ítéletet. Az idézett második törvénynél a’ dolog úgy áll, hogy a’ magyar tudom. társaság, melly pri­vát egyesület, folyamodott a’ törvényhozáshoz beczikkezte­ *) Verőcze ügyét úgyszólván küv. bírják: 1) Adamo­­vics nemzetség bírja az erdődi uradalmat 8, ’s a’ csepinit 4 helységgel; 2) b. Prandau nemz.a’valpói uradalmat 42 helys. ’s a’ petroviczit; 3) a’gr. Erdődy nemzetség a’vucsini uradal­mat 30 ’s a’juranovaczit 9 helys. 4) Pejacsevich gr. nemzet­ség a’ verőczei urad. 27 ’s a’kassiczit 8 helységgel; 5) Miha­­ 141

Next