Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-01-22 / 6. szám

lyennek nyilatkoztatták,e’municipalis sérelem kifejtése sze­rint is Hontmegye közönsége levelének nem ismertethetik el; különben kisebbségben maradó számtalan illy párttö­redék körleveleit kellene gyakran a’ megyéknek küzdelmi bibelődéssel tárgyalgatni. A’ történhető eseményre nézve, ha az alisp.a’ közgyűlési végzemények hitelesítésére a’pe­csétet kiadni makacsul vonakodnék,előgördittetett, miként a’ lehetőségből valóságra védkövetkezvényt terjeszteni hi­bás logikai következtetés. A’ tolnai eseményre megjegyez­tetett,miként a’ gyűlés, mellyből a’ követek kiküldettek,ren­des elnök alatt tartatott.Továbbá egyik vezérszónok annak előbocsátása mellett, hogy ő a’honti levelet, ha névszerinti aláírással küldetik hozzánk, Fejérmegye levele példájára mint petitiót hajlandóbb lett vala elfogadni, kifejté, miként ő a’ pesti levelet, mint a’ hontinak kifolyását egymástól el nem választandónak vélvén, némán nem hallgathatja el, miként az amabban a’ kormány ellen elszórt kikelések épen nem következetesen hozattak föl, mert azért, hogy talán a’ kormány egyik főtisztviselője, mint itt állittatik, sérelmi hi­bát követett el, nem lévén természetesen erre fenső utasí­tása, a’ kormányt ennek tettéért koránsem hibáztathatni, e’ csalhatlan állítást győző hasonlati példákkal mutogatván. A’ formalitási fejtegetésre igen nyomosan előterjesztő u­­gyane’ szónok: az mondatik, hogy a’ pecsét ’s aláírás csak puszta kellékek, formának a’lényeget feláldozni nem lehet, nem szabad r­ámde kérdé az ellenzéki oldalt,mi a’magyar al­­kotvány? nem egyéb mint formák halmozata(aggregatuma) mellyeket az emberi ész institutióji biztosításául felállított és szokásosan törvényesitett’s minél jobban tiszteli a’nemzet alkotványos szabadságát, annál buzgóbban’s mondhatnám a’ kegyelet mintegy bálványzó hódolatával ragaszkodik sok­szor nevetséges, de alkotványos szertartásaihoz ’s például az angolházi gyapjuzsákot ’s elnöki parókát emlité.Főjegy­­zőnk aggodalmasan felszólalt, hogyha talán a’ felírási in­dítvány nyerne többséget, a’ felírás alapjáról gondoskod­janak az ellenzéki szónokok, hogy lelket adhasson a’ szép szavaknak. Végre elnök főispán úr a’ bácsmegyei pecséthasz­­nálhatására nyert szabaditék soraiból annak törvényes kel­lékét a’ már idézett törvényczikk öszszehasonlitásával ta­pasztalati ’s alkalmazási példák kapcsában kimutatván ,’s a’ törvényes formalitást a’ hitelesség lényegének állitván, a’ szavazattöbbséget, 12 szónok állván 18 ellenében kijelenté, hogy a’ szőnyegen forgó levél Hontmegye közönsége leve­lének nem fogadtatott el, ’s végzés ven 4876 jegyzőkönyvi szám alatt: ,,a’ megyei KK. és RR. ezen hiteles pecsét nél­küli levelet Hontmegye felszólításának nem tekinthetvén, az abban foglalt állítólagos sérelmeket nem pártolhatták.“ Ennek kifolyása a’pártolásra felhívó pesti levélre pedig kö­vetkező végzés hozatott 4877. sz. a. „Pestmegyének e’ le­vele a’ KK. és RR. által tudtul vétetvén, egyszersmind ki­jelentik, hogy a’ honi alkotvány ’s törvényes szabadságuk fölött éber figyelemmeli őrködést valamint eddig úgy ezu­tán is minden felhívás nélkül legfőbb köteleségüknek tar­­tandják.“ A Zágrábmegye gróf Erdődy családnak Varasdmegye örökös főispánságától ’s e’ megye kormányzásátóli elmoz­­dittatásából eredt sérelme orvosoltatása végett hiván föl, miután nem a’ megsértett család keres pártolást, de azon szempontból is, hogy a’ nemzetség jeles tagjainak e’ sére­lem­­orvoslandására nyitva áll az illető helyeni panaszkod­­hatás törvényszerű útja, a’fölhivás pártoltatást nem nyert. —Pozsony megyének a’ kóborló czigány-családok ván­dorlása akadályoztatására buzdító levele,­már ez ügyben korlátozó határozatunk lévén, tudomásul vétetett. — A’ nm. k. helytartó tanács azon k. intézvényére, melly szerint e’megye határit pusztító Duna szaggatásainak megvizsgá­lására kiküldött választvány tudósítására tett felírás kö­vetkeztében, az illető iratok ’s térképek,mellyekben a’ kirá­lyi építészet-igazgatóságnak rendszeres vízmérési adato­kon alapított elveivel ’s javaslatával öszszehangzó intéz­­kedhetés végett leküldése mellett, azon átvágások ’s víz­müvek, mellyek a’Duna általányos szabályoztatása tekinte­téből terveztettek, veres vonallal ki is mulattatnak, újólag megbizatott előbbi választvány, hogy az abban érintett du­­naszabályozási elvek iránt a’megkeresendő szomszéd Ba­­ranya, Verőcze és Szerém megyék kirendelendő küldött­ségeivel kölcsönösen értekezvén,ennek eredményéről a jegy­zőkönyvet, a’ főmérnök pedig a’ Duna eddigi változásaihoz készítendő tervezetét és szabályszerű költségvetési jegy­zékét mutassa be. Horváth Mihály elhunyt főpénztárnoknak 1815ik év­től 1836. évig történt hadi és házi pénztár kerekéből ere­den hiány, ’s a’ közpénztár kártalanítása tárgyában érke­zett k. intézvényre,mellyben e’fontos ügy végképi befejez­­tetése miatt a’kár halaszthatlan kinyomozására két szám­vevő tiszt hozzá­nk küldetvén, olly utasítás adatik—misze­rint számvevőihez — a’ mennyiben szükséges kevés tag­ból álló bizottságot kapcsolván, a’ marasztalás fő részeit tevő okok a’ felemlített számvevői tisztek közbejöttével ’s egyetértő munkálkodásukkal az eljárás napjától számítan­dó legfelebb három hónap alatt — figyelmet alig érdemlő csekélységeken fen nem akadva — tisztába hozassanak, ’s a’ munkálat eredménye a’ számvevő­széken azonnal föl­vétetvén a’ netalánt észrevételekkel együtt legföljebb egy hónap alatt mulhatlanul fölterjesztessenek; kifejtetvén, mi­ként a’ számadások tömérdek csomóiból roppant munká­val kikutatott ’s bevalósult csempészkedési hiányok immár számvevőszékileg átvizsgáltatva marasztalások is történtek, törvénytelenségnek találtatott, hogy a’ számvevőszék ma­rasztalási határzatai bizottsági új vizsgálat alá terjesz­tessenek, azon rendelvény pedig, hogy csekélységeken fen­ne akadjunk azért, mert a’szegény adózó verítékéből gyűj­tött pénztárból nyílványos hűtlenség esetében egy fillért sem hagyhatnak elengedendőnek, a’ bírói igazságszolgál­tatással meg nem egyezhetvén, ő felségéhez terjesztendő felírás által sürgetők e’ sérelem orvoslandását eszközleni, elnök főispán úr azonban azon engesztelő kijelentésére, hogy, miután a’ nm. helytartótanács mint kormányhatóság felügyelési jogánál fogva intézkedett e’ tárgyban, — sé­relmünk alapos előterjesztésével orvoslati javítást eszköz­leni el nem mulasztand,— ott keressünk először orvoslást, honnét az állítólagos sérelem intéztetett, a’ KK. és RR. az ezuttali felírástól elállottak,’s a’helytartótanácstól kérve ja­vítási orvoslatot kör. végzemény keletkezett 4879. „Noha a’ megyei Adek hadi és házi pénztáruknak 1815—1836 é­­vig történt hűtlen kezeléséből eredt tetemesb hiányok va­­laházai tisztába hozatalát — már csak az adózók veríté­kéből gyűjtött közpénztár kártalanítása tekintetéből is leg­forróbban óhajtanák ’s ennek minél előbbi elérhetésére a’ kir. helyi. tanács törvényes intézkedéseinek foganó­sitását a legkészebbek; abba mégis, hogy a’ pénztárak kezelőjének számvevőszékileg itt már megbírált számadásai a’ tisztelt helytartó tanács által leküldött számvevő tisztekhez rende­lendő bizottság által újólag megvizsgáltassanak és szám­vevőszékileg ismét tárgyaltassanak, bele nem egyezhet­vén, erről az ez érdemben i. e. november 3 án tartott kis­­gyűlés 4578 számú végzeményi megváltoztatása mellett a’ nm. m. k. helytartó tanács alázattal értesíttetni rendelte­tett olly kérelemmel, hogy a’ fenemlitett évekre vonatkozó ’s még 1843. junius 19-i közgyűlésből 2292 sz. a. fölter­­jesztett pénztári számadásokat minél előbb általvizsgálni ’s azokra netalán előfordulandó észrevételeit e’megyével kö­zölni kegyeskedjék.“ E’végzemény szavaiból szerkesztetett a’ felírás.”A’katonai hatalomkar iránt érkezett fölvilágosí­tó k. intézvényre múlt közgyűlési végzeményünk ezúttal a’ jegyzőkönyv 4881. sz. alatt illy kifejlesztő módosítást nyert: ,,A’ megyei Rt.a’katonai karhatalomnak csupán bűn­ese­­tekrei használandása iránt eddig gyakorlott helyhatósági jogukhoz továbbá is ragaszkodván eg­k. intézvény itten tu­datul vétetik. Pest megyének nádor főhűsége félszázados méltósá­gának jövő évi május lső napján leendő ünneplésére meg­hívó­ levelét örömmel fogadván, minthogy nádor ő fönsége a’ jelen szűk esztendő miatt kedvezőbb idővel halasztást ó­­hajtott, a’ később történendő meghívás esetében Bácsme­­gye a’ nemzeti ünnepélyhez legbuzgóbb üdvözlettel járulni kedves köteleségének választotta.—Jövő 1846dik január 1átől folytonos három hétig polgári és fenyitő törvényszé­künk, márczius 16 án évnegyedes közgyűlésünk leendő—a marhahús ára 12 váltó kr. maradt. (Folyt. köv.) Borsodi közgyűlés, Miskolcz január 2-án. Utolsó tudósításunk bemutatása óta megyei életünk színte­rén sok nevezetes esemény vonult át, volt rendkívüli ’s ér­dekes közgyűlésünk, volt városi tisztulásunk, melly min­den megyei tisztujitás előestéjén igen fontos valami,és volt az év utólsó napján, gyertyák bágyadt fényinél — kisgyű­­lésünk még pedig rendkívüli és a’ monotonia kedviért még egy rendkívüli közgyűlésünk a’ mértékletesség terjesztése iránt!—* vegyük elő tehát soronként a’dolgot’s a’ rubru­­mok előterjesztése után térjünk ezek részletes leírásához. Dec. 22 én kormányzónk elnöklete alatt rendkívüli közgyű­lés volt; kiváncsiak valánk annak eredményére ’s igy nem csuda, ha a’ terem ’s karzat tömve vala: felolvastattak a’ közmunkák törvényszerinti kiosztását és a’ tisztujitási óvó rendszabályokat munkálta két küldöttség tudósításai álta­lában helybenhagyattak; azon aggasztó körülmény­ szülte üdvös indítványt, hogy az uj törvény szerinti munkaösszei­­rás elégtelen leven az eddigi útvonalak jó karban tartására is , a’ törvényben nem említett szekeres zsellérek(mely­­lyekben megyénk bővelkedik) valamelly igazságos kulcs szerint megravatva szekeres napszámok tételére szoríttas­­sanak — addig, mig a’ gyakorlat ezt ’s más hiányokat fel­­fedezve azok orvoslását sürgetendi,a’RR mellőzék; bővebb vitára szolgált alkalmul kormányzónknak a’ helységenkinti szavazás iránt tett indítványa, mellyet a’ RR. olly módosítás­sal fogadtak el,hogy azért, mert nem helységével szavazott, senki szavazatától ne fosztathassék meg. Történt még egy más hallatlan indítvány is, hallatlan, mert még illyesmit az 52 vármegye municipalis életében aligha értünk, hallatlan mert — hallani sem lehetett ’s igy a’ nyájas olvasó ne vár­ja, hogy azt egész tertelmében közöljük, szónok az előtt— napi vagy inkább esti fáklyás demonstratiótól rekedt to­rokkal kezdé el: „M. kormányzó úr! t.KR. és RR.! („halljuk, halljuk!“) —de minek ismételnék az ismételhetetlent! szó­val szónok tudós értekezést kezde tartani a’ katonaság bé­kében! használatáral, mit a’ hallgatóság zajos indignatiója félbenszakasztván ’s elnök úr rectificálván, épűletes felhí­vással folytata kortesvezér társaihoz a’ rend és béke közös erővek­ fentartása iránt; e’ derék felhívás helyett ildomos!) lett volna a’tisztelt urnák példával előmennie ’s ezt tőle el is várjuk, családi öszszeköttetései tekintetéből is. Végre fő­ispán-helyettes úr részéről kijelentvén, hogy az alispánok kérdését mindenesetre, de minden olly hivatalt, hol a’több­séget felkiáltásból ki nem vehetni (a’ küldöttség felhívása szerint) szavazásra bocsátandja, valamint a’ kijelölés iránt is előde példája után az előleges tanácskozványt megtar­­tandja, a’szavazási küldöttségek tagjait a’ RRel tartott con­­ferentia után minden pártból kettőt kettőt az 5 felé leendő szavazáshoz (mellyre nézve a’ titkos szavazás foganatosít­tatni határoztatok) a’ RR. jóváhagytával kinevezé, a’ tiszta újítás idejét pedig f. hó 26ára tűzte ki, mit a’ RR. zajos és hoszszas örömkitöréssel fogadtak, ezután lelkes szavakkal hivá fel a’ közönséget rendre, békére, a’ borsodi név ezen­­túli fentartására, egymás gyanúsítása ’s a’ lábra kapott rá­­galmi métely elfojtására, mit kitörő helyeslés követvén az ülés először vala, ha V. L. tbiró a’ pályinkaégetés eltiltásá­nak megszüntetését ékes szónoklattal indítványba nem hoz­za, de a’BR. e’rendkívüli gyűlésben ezt tárgyalandónak nem tartván a’ jan. mai betáblázási közgyűlést e’részben vé­­gezhetésre „rendkívülinek“ határozták ’s a’ roppant számú közönség haza oszlott. — Múlt hó 30 án városi tisztújitásunk volt; vita csak a’ rendőrkapitányi hivatal felett vala, de minden itatás’s erő­­ködési daczául azoknak, kiknek szemében a’ városi több­ség szálka vala, az lett, a’ ki lett: a’ hivatalnoki sor ekként van: főbíró Szerke Miklós, albiró: Csépányi Ferd., rendőr­­kapitány: Pásztor József, főjegyző: Rozgonyi Alajos, aljegy­ző: Éles János, mezőbiró: Dálnoky Pál, ügyvéd: Farkas Ká­roly; tanácsnokok: Debreczeny László, Hodiczius Ferencz, Kiír Antal, Major József, Povovszky Szilárd, Bendik János, Bankó Mihály, Kenyeres György, Balázs Mihály, Mázer Ká­roly; gazd. felügyelő: Szép József; pénztárnokok: adós: Val­la József, jólléti: Bodnár Antal, földbéli: Reich Ferencz, őr­hadnagy: Szabó István. Győzött tehát általányos többség­gel most is mint mindig városunkban a’ megyei értelmisé­get magában öszpontositó rész ’s a’ zöld ágasoknak a’ ki­küldött diadal helyett túlnyomó veszteség jön érdemlelt osztalékuk. Ennyit városi tisztújítóinkról; most térjünk át rendkívüli kisgyülésünkre: Sylvester napján délután 2­ A ó­­rára m.alispáni levél megyekormányzónk nevében kisgyü­­lésbe hivá a’ Rendeket, a’ tárgy­at és szokatlansága sok ki­váncsit gyűjtött öszsze ’s a’ kisgyülés népes is vala; szoká­sos meghívás után kormányzó úr megjelenvén üdvözlé a Riket ’s rendelkezésüket sietősen igénylő két folyamod­vány higgadt tárgyalására hivá fel ’s azok fel is olvastat­tak; a’ folyamodásokat —­ megvalljuk —mellyek avatatlan kezektől a’ fejér tollas rész befeketitésére koholtattak, nem érthettük ’s igy a’ tárgyalás alá jött eseményt nem azon za­vart kútfőkből, de kifogás nélküli szemtanuktól merített tu­domásunkból közöljük: M.Keresztesen t.i. az ottan legbéké­sebben mulató számos fejértollas urat kifelé jöttekben elő­re kiszámított terv szerint az öszszehordott kövekkel, pus­ka-pisztolylövésekkel ’s botokkal támadják meg IC...J. és P... T. zöld á­g­a s kortesfőnökök által fellází­tott ’s öszszegyüjtött dühös csoport két oldalról, ’s az azt két oldalróli lövések, dobálás és bottámadástól közre vett kocsiban ülők közt,hogy több baj nem történt aprólékos sér­téseknél, csak lélekéberségeknek köszönhetni; az ügyetlen megtámadok azonban önmagok közt legtöbb kárt tettek, a’ m.alispán gyakornokát, halálosan sebzették meg lövéssel ’s többen is megsértettek,’s az ifjú,szül­ési fájdalmára pár nap­ra ki is mult. E’szomorú esemény fölött folyt hát a’vita, még pedig egész ingerültséggel; azok, kik proclamatiójikkal pe­­lengérre kívánták állítani Borsod becsületét, kik leghívebb fi­jai ellen árulkodás- ’s rágalom-eszközöket használtak, most ismét becsteleniték szegény megyénket, mondák—­ magokból indulva­—hogy ember nincs a’ megyében, ki e­­lég polgári erénnyel bírjon itt részrehajlatlanul nyomozni, hogy illy rendkívüli eset a’ megyekormányzó egyenes és e­­gyedüli rendelkezése alá tartozik nyomoztassa ő azokkal kiket jónak lát, ’sat, és láttunk ez alkotvány-elleni elv mel­lett hevesen küzdeni ollyan alkotványos bajnokot is, kinek ez óriási következetlensége sőt Pál fordulása a’ gyertyák fényét is pirosabbá tévé szégyenletekben, de ezek ellené­ben elmondatott, hogy a’ megye még gazdag ha­zakban, aiogy a’ RR, joga sőt kötelessége magoknak nyomoztani 33

Next