Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-01-22 / 6. szám
lyennek nyilatkoztatták,e’municipalis sérelem kifejtése szerint is Hontmegye közönsége levelének nem ismertethetik el; különben kisebbségben maradó számtalan illy párttöredék körleveleit kellene gyakran a’ megyéknek küzdelmi bibelődéssel tárgyalgatni. A’ történhető eseményre nézve, ha az alisp.a’ közgyűlési végzemények hitelesítésére a’pecsétet kiadni makacsul vonakodnék,előgördittetett, miként a’ lehetőségből valóságra védkövetkezvényt terjeszteni hibás logikai következtetés. A’ tolnai eseményre megjegyeztetett,miként a’ gyűlés, mellyből a’ követek kiküldettek,rendes elnök alatt tartatott.Továbbá egyik vezérszónok annak előbocsátása mellett, hogy ő a’honti levelet, ha névszerinti aláírással küldetik hozzánk, Fejérmegye levele példájára mint petitiót hajlandóbb lett vala elfogadni, kifejté, miként ő a’ pesti levelet, mint a’ hontinak kifolyását egymástól el nem választandónak vélvén, némán nem hallgathatja el, miként az amabban a’ kormány ellen elszórt kikelések épen nem következetesen hozattak föl, mert azért, hogy talán a’ kormány egyik főtisztviselője, mint itt állittatik, sérelmi hibát követett el, nem lévén természetesen erre fenső utasítása, a’ kormányt ennek tettéért koránsem hibáztathatni, e’ csalhatlan állítást győző hasonlati példákkal mutogatván. A’ formalitási fejtegetésre igen nyomosan előterjesztő ugyane’ szónok: az mondatik, hogy a’ pecsét ’s aláírás csak puszta kellékek, formának a’lényeget feláldozni nem lehet, nem szabad rámde kérdé az ellenzéki oldalt,mi a’magyar alkotvány? nem egyéb mint formák halmozata(aggregatuma) mellyeket az emberi ész institutióji biztosításául felállított és szokásosan törvényesitett’s minél jobban tiszteli a’nemzet alkotványos szabadságát, annál buzgóbban’s mondhatnám a’ kegyelet mintegy bálványzó hódolatával ragaszkodik sokszor nevetséges, de alkotványos szertartásaihoz ’s például az angolházi gyapjuzsákot ’s elnöki parókát emlité.Főjegyzőnk aggodalmasan felszólalt, hogyha talán a’ felírási indítvány nyerne többséget, a’ felírás alapjáról gondoskodjanak az ellenzéki szónokok, hogy lelket adhasson a’ szép szavaknak. Végre elnök főispán úr a’ bácsmegyei pecséthasználhatására nyert szabaditék soraiból annak törvényes kellékét a’ már idézett törvényczikk öszszehasonlitásával tapasztalati ’s alkalmazási példák kapcsában kimutatván ,’s a’ törvényes formalitást a’ hitelesség lényegének állitván, a’ szavazattöbbséget, 12 szónok állván 18 ellenében kijelenté, hogy a’ szőnyegen forgó levél Hontmegye közönsége levelének nem fogadtatott el, ’s végzés ven 4876 jegyzőkönyvi szám alatt: ,,a’ megyei KK. és RR. ezen hiteles pecsét nélküli levelet Hontmegye felszólításának nem tekinthetvén, az abban foglalt állítólagos sérelmeket nem pártolhatták.“ Ennek kifolyása a’pártolásra felhívó pesti levélre pedig következő végzés hozatott 4877. sz. a. „Pestmegyének e’ levele a’ KK. és RR. által tudtul vétetvén, egyszersmind kijelentik, hogy a’ honi alkotvány ’s törvényes szabadságuk fölött éber figyelemmeli őrködést valamint eddig úgy ezután is minden felhívás nélkül legfőbb köteleségüknek tartandják.“ A Zágrábmegye gróf Erdődy családnak Varasdmegye örökös főispánságától ’s e’ megye kormányzásátóli elmozdittatásából eredt sérelme orvosoltatása végett hiván föl, miután nem a’ megsértett család keres pártolást, de azon szempontból is, hogy a’ nemzetség jeles tagjainak e’ sérelemorvoslandására nyitva áll az illető helyeni panaszkodhatás törvényszerű útja, a’fölhivás pártoltatást nem nyert. —Pozsony megyének a’ kóborló czigány-családok vándorlása akadályoztatására buzdító levele,már ez ügyben korlátozó határozatunk lévén, tudomásul vétetett. — A’ nm. k. helytartó tanács azon k. intézvényére, melly szerint e’megye határit pusztító Duna szaggatásainak megvizsgálására kiküldött választvány tudósítására tett felírás következtében, az illető iratok ’s térképek,mellyekben a’ királyi építészet-igazgatóságnak rendszeres vízmérési adatokon alapított elveivel ’s javaslatával öszszehangzó intézkedhetés végett leküldése mellett, azon átvágások ’s vízmüvek, mellyek a’Duna általányos szabályoztatása tekintetéből terveztettek, veres vonallal ki is mulattatnak, újólag megbizatott előbbi választvány, hogy az abban érintett dunaszabályozási elvek iránt a’megkeresendő szomszéd Baranya, Verőcze és Szerém megyék kirendelendő küldöttségeivel kölcsönösen értekezvén,ennek eredményéről a jegyzőkönyvet, a’ főmérnök pedig a’ Duna eddigi változásaihoz készítendő tervezetét és szabályszerű költségvetési jegyzékét mutassa be. Horváth Mihály elhunyt főpénztárnoknak 1815ik évtől 1836. évig történt hadi és házi pénztár kerekéből ereden hiány, ’s a’ közpénztár kártalanítása tárgyában érkezett k. intézvényre,mellyben e’fontos ügy végképi befejeztetése miatt a’kár halaszthatlan kinyomozására két számvevő tiszt hozzánk küldetvén, olly utasítás adatik—miszerint számvevőihez — a’ mennyiben szükséges kevés tagból álló bizottságot kapcsolván, a’ marasztalás fő részeit tevő okok a’ felemlített számvevői tisztek közbejöttével ’s egyetértő munkálkodásukkal az eljárás napjától számítandó legfelebb három hónap alatt — figyelmet alig érdemlő csekélységeken fen nem akadva — tisztába hozassanak, ’s a’ munkálat eredménye a’ számvevőszéken azonnal fölvétetvén a’ netalánt észrevételekkel együtt legföljebb egy hónap alatt mulhatlanul fölterjesztessenek; kifejtetvén, miként a’ számadások tömérdek csomóiból roppant munkával kikutatott ’s bevalósult csempészkedési hiányok immár számvevőszékileg átvizsgáltatva marasztalások is történtek, törvénytelenségnek találtatott, hogy a’ számvevőszék marasztalási határzatai bizottsági új vizsgálat alá terjesztessenek, azon rendelvény pedig, hogy csekélységeken fenne akadjunk azért, mert a’szegény adózó verítékéből gyűjtött pénztárból nyílványos hűtlenség esetében egy fillért sem hagyhatnak elengedendőnek, a’ bírói igazságszolgáltatással meg nem egyezhetvén, ő felségéhez terjesztendő felírás által sürgetők e’ sérelem orvoslandását eszközleni, elnök főispán úr azonban azon engesztelő kijelentésére, hogy, miután a’ nm. helytartótanács mint kormányhatóság felügyelési jogánál fogva intézkedett e’ tárgyban, — sérelmünk alapos előterjesztésével orvoslati javítást eszközleni el nem mulasztand,— ott keressünk először orvoslást, honnét az állítólagos sérelem intéztetett, a’ KK. és RR. az ezuttali felírástól elállottak,’s a’helytartótanácstól kérve javítási orvoslatot kör. végzemény keletkezett 4879. „Noha a’ megyei Adek hadi és házi pénztáruknak 1815—1836 évig történt hűtlen kezeléséből eredt tetemesb hiányok valaházai tisztába hozatalát — már csak az adózók verítékéből gyűjtött közpénztár kártalanítása tekintetéből is legforróbban óhajtanák ’s ennek minél előbbi elérhetésére a’ kir. helyi. tanács törvényes intézkedéseinek foganósitását a legkészebbek; abba mégis, hogy a’ pénztárak kezelőjének számvevőszékileg itt már megbírált számadásai a’ tisztelt helytartó tanács által leküldött számvevő tisztekhez rendelendő bizottság által újólag megvizsgáltassanak és számvevőszékileg ismét tárgyaltassanak, bele nem egyezhetvén, erről az ez érdemben i. e. november 3 án tartott kisgyűlés 4578 számú végzeményi megváltoztatása mellett a’ nm. m. k. helytartó tanács alázattal értesíttetni rendeltetett olly kérelemmel, hogy a’ fenemlitett évekre vonatkozó ’s még 1843. junius 19-i közgyűlésből 2292 sz. a. fölterjesztett pénztári számadásokat minél előbb általvizsgálni ’s azokra netalán előfordulandó észrevételeit e’megyével közölni kegyeskedjék.“ E’végzemény szavaiból szerkesztetett a’ felírás.”A’katonai hatalomkar iránt érkezett fölvilágosító k. intézvényre múlt közgyűlési végzeményünk ezúttal a’ jegyzőkönyv 4881. sz. alatt illy kifejlesztő módosítást nyert: ,,A’ megyei Rt.a’katonai karhatalomnak csupán bűnesetekrei használandása iránt eddig gyakorlott helyhatósági jogukhoz továbbá is ragaszkodván egk. intézvény itten tudatul vétetik. Pest megyének nádor főhűsége félszázados méltóságának jövő évi május lső napján leendő ünneplésére meghívó levelét örömmel fogadván, minthogy nádor ő fönsége a’ jelen szűk esztendő miatt kedvezőbb idővel halasztást óhajtott, a’ később történendő meghívás esetében Bácsmegye a’ nemzeti ünnepélyhez legbuzgóbb üdvözlettel járulni kedves köteleségének választotta.—Jövő 1846dik január 1átől folytonos három hétig polgári és fenyitő törvényszékünk, márczius 16 án évnegyedes közgyűlésünk leendő—a marhahús ára 12 váltó kr. maradt. (Folyt. köv.) Borsodi közgyűlés, Miskolcz január 2-án. Utolsó tudósításunk bemutatása óta megyei életünk színterén sok nevezetes esemény vonult át, volt rendkívüli ’s érdekes közgyűlésünk, volt városi tisztulásunk, melly minden megyei tisztujitás előestéjén igen fontos valami,és volt az év utólsó napján, gyertyák bágyadt fényinél — kisgyűlésünk még pedig rendkívüli és a’ monotonia kedviért még egy rendkívüli közgyűlésünk a’ mértékletesség terjesztése iránt!—* vegyük elő tehát soronként a’dolgot’s a’ rubrumok előterjesztése után térjünk ezek részletes leírásához. Dec. 22 én kormányzónk elnöklete alatt rendkívüli közgyűlés volt; kiváncsiak valánk annak eredményére ’s igy nem csuda, ha a’ terem ’s karzat tömve vala: felolvastattak a’ közmunkák törvényszerinti kiosztását és a’ tisztujitási óvó rendszabályokat munkálta két küldöttség tudósításai általában helybenhagyattak; azon aggasztó körülmény szülte üdvös indítványt, hogy az uj törvény szerinti munkaösszeirás elégtelen leven az eddigi útvonalak jó karban tartására is , a’ törvényben nem említett szekeres zsellérek(melylyekben megyénk bővelkedik) valamelly igazságos kulcs szerint megravatva szekeres napszámok tételére szoríttassanak — addig, mig a’ gyakorlat ezt ’s más hiányokat felfedezve azok orvoslását sürgetendi,a’RR mellőzék; bővebb vitára szolgált alkalmul kormányzónknak a’ helységenkinti szavazás iránt tett indítványa, mellyet a’ RR. olly módosítással fogadtak el,hogy azért, mert nem helységével szavazott, senki szavazatától ne fosztathassék meg. Történt még egy más hallatlan indítvány is, hallatlan, mert még illyesmit az 52 vármegye municipalis életében aligha értünk, hallatlan mert — hallani sem lehetett ’s igy a’ nyájas olvasó ne várja, hogy azt egész tertelmében közöljük, szónok az előtt— napi vagy inkább esti fáklyás demonstratiótól rekedt torokkal kezdé el: „M. kormányzó úr! t.KR. és RR.! („halljuk, halljuk!“) —de minek ismételnék az ismételhetetlent! szóval szónok tudós értekezést kezde tartani a’ katonaság békében! használatáral, mit a’ hallgatóság zajos indignatiója félbenszakasztván ’s elnök úr rectificálván, épűletes felhívással folytata kortesvezér társaihoz a’ rend és béke közös erővek fentartása iránt; e’ derék felhívás helyett ildomos!) lett volna a’tisztelt urnák példával előmennie ’s ezt tőle el is várjuk, családi öszszeköttetései tekintetéből is. Végre főispán-helyettes úr részéről kijelentvén, hogy az alispánok kérdését mindenesetre, de minden olly hivatalt, hol a’többséget felkiáltásból ki nem vehetni (a’ küldöttség felhívása szerint) szavazásra bocsátandja, valamint a’ kijelölés iránt is előde példája után az előleges tanácskozványt megtartandja, a’szavazási küldöttségek tagjait a’ RRel tartott conferentia után minden pártból kettőt kettőt az 5 felé leendő szavazáshoz (mellyre nézve a’ titkos szavazás foganatosíttatni határoztatok) a’ RR. jóváhagytával kinevezé, a’ tiszta újítás idejét pedig f. hó 26ára tűzte ki, mit a’ RR. zajos és hoszszas örömkitöréssel fogadtak, ezután lelkes szavakkal hivá fel a’ közönséget rendre, békére, a’ borsodi név ezentúli fentartására, egymás gyanúsítása ’s a’ lábra kapott rágalmi métely elfojtására, mit kitörő helyeslés követvén az ülés először vala, ha V. L. tbiró a’ pályinkaégetés eltiltásának megszüntetését ékes szónoklattal indítványba nem hozza, de a’BR. e’rendkívüli gyűlésben ezt tárgyalandónak nem tartván a’ jan. mai betáblázási közgyűlést e’részben végezhetésre „rendkívülinek“ határozták ’s a’ roppant számú közönség haza oszlott. — Múlt hó 30 án városi tisztújitásunk volt; vita csak a’ rendőrkapitányi hivatal felett vala, de minden itatás’s erőködési daczául azoknak, kiknek szemében a’ városi többség szálka vala, az lett, a’ ki lett: a’ hivatalnoki sor ekként van: főbíró Szerke Miklós, albiró: Csépányi Ferd., rendőrkapitány: Pásztor József, főjegyző: Rozgonyi Alajos, aljegyző: Éles János, mezőbiró: Dálnoky Pál, ügyvéd: Farkas Károly; tanácsnokok: Debreczeny László, Hodiczius Ferencz, Kiír Antal, Major József, Povovszky Szilárd, Bendik János, Bankó Mihály, Kenyeres György, Balázs Mihály, Mázer Károly; gazd. felügyelő: Szép József; pénztárnokok: adós: Valla József, jólléti: Bodnár Antal, földbéli: Reich Ferencz, őrhadnagy: Szabó István. Győzött tehát általányos többséggel most is mint mindig városunkban a’ megyei értelmiséget magában öszpontositó rész ’s a’ zöld ágasoknak a’ kiküldött diadal helyett túlnyomó veszteség jön érdemlelt osztalékuk. Ennyit városi tisztújítóinkról; most térjünk át rendkívüli kisgyülésünkre: Sylvester napján délután 2 A órára m.alispáni levél megyekormányzónk nevében kisgyülésbe hivá a’ Rendeket, a’ tárgyat és szokatlansága sok kiváncsit gyűjtött öszsze ’s a’ kisgyülés népes is vala; szokásos meghívás után kormányzó úr megjelenvén üdvözlé a Riket ’s rendelkezésüket sietősen igénylő két folyamodvány higgadt tárgyalására hivá fel ’s azok fel is olvastattak; a’ folyamodásokat — megvalljuk —mellyek avatatlan kezektől a’ fejér tollas rész befeketitésére koholtattak, nem érthettük ’s igy a’ tárgyalás alá jött eseményt nem azon zavart kútfőkből, de kifogás nélküli szemtanuktól merített tudomásunkból közöljük: M.Keresztesen t.i. az ottan legbékésebben mulató számos fejértollas urat kifelé jöttekben előre kiszámított terv szerint az öszszehordott kövekkel, puska-pisztolylövésekkel ’s botokkal támadják meg IC...J. és P... T. zöld ága s kortesfőnökök által fellázított ’s öszszegyüjtött dühös csoport két oldalról, ’s az azt két oldalróli lövések, dobálás és bottámadástól közre vett kocsiban ülők közt,hogy több baj nem történt aprólékos sértéseknél, csak lélekéberségeknek köszönhetni; az ügyetlen megtámadok azonban önmagok közt legtöbb kárt tettek, a’ m.alispán gyakornokát, halálosan sebzették meg lövéssel ’s többen is megsértettek,’s az ifjú,szülési fájdalmára pár napra ki is mult. E’szomorú esemény fölött folyt hát a’vita, még pedig egész ingerültséggel; azok, kik proclamatiójikkal pelengérre kívánták állítani Borsod becsületét, kik leghívebb fijai ellen árulkodás- ’s rágalom-eszközöket használtak, most ismét becsteleniték szegény megyénket, mondák— magokból indulva—hogy ember nincs a’ megyében, ki elég polgári erénnyel bírjon itt részrehajlatlanul nyomozni, hogy illy rendkívüli eset a’ megyekormányzó egyenes és egyedüli rendelkezése alá tartozik nyomoztassa ő azokkal kiket jónak lát, ’sat, és láttunk ez alkotvány-elleni elv mellett hevesen küzdeni ollyan alkotványos bajnokot is, kinek ez óriási következetlensége sőt Pál fordulása a’ gyertyák fényét is pirosabbá tévé szégyenletekben, de ezek ellenében elmondatott, hogy a’ megye még gazdag hazakban, aiogy a’ RR, joga sőt kötelessége magoknak nyomoztani 33