Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-01-29 / 8. szám

mindezen pártoknál mennyiben járt karöltve az alkotványi védelem eszméje a’ honboldogitással, vagyis körülményink szerint szólva, az átalakulással, azt részletesen taglalni e’ kevés sorban már azért sem tartom czélirányosnak, mert ez által aligha gerjesztenék sympathiákat a’népnél az aris­­tokratia iránt, az aristokraták keblében pedig csak inge­rültséget okozhatnék. A’ népnél nem gerjesztenék sympa­­thiákat a privilegiált osztályok iránt, mert bármilly rész­­rehajlatlan ’s erős okokkal törekedném megmutatni, mint kellett az aristokratiának küzdeni az alkotvány mellett, mint kellett az emberiség és honboldogitásra legüdvösb eszmé­ket félretenni, sőt már megkezdett intézményeket is félben­­szakasztani sokszor, és jobb időkre halasztani, csakhogy az alkotvány menten tartassák,ez a’ népet az eljárás tisztasá­gáról nem győzné meg, sőt ellenkezőleg, mivel a’ nempri­­vilegiált nép mindig jogokra vár’s eredményekre’s nem csu­da, hogy gyanúsnak tekinti azon sok küzdelmet, mellyek sorsán vagy semmit vagy igen keveset segitének.— De ingerültséget okozna a’privilegiált osztályoknál is, ha 10—12 évi parlamentáris működésüket szigorúbban taglalnám, mert bár hozhatnék elő emberbarátokat ’s em­líthetnék neveket, mellyek a’ tömérdek akadály daczára is, mint ragyogó csillagok villantak át hazánk borult egén; bár voltak,kik érezték már 12 év előtt is,miként nem az alkotvá­­nyunknak nemesb és magasb rendeltetése, mint egy a’nem­­zet tized részét kiszemelve féligmeddigboldogítni, a’nemzet nagy részét pedig jogtalanság’s ínség állapotjában hagyni; — voltak ellenben ollyanok is, és számosan , kik szinte küzdöttek az alkotvány sánczaiban, de nem nemzetet nagg­­gyá és boldoggá tehető alkotványért, hanem egy privilé­giumért, de mivel mondom, hogy nem akarok ingerültséget okozni,­­csak azt jegyzem még itt meg, hogy az alkotvány­­nak annál nagyobb valódi becse, mennél többet képes az boldogítni, a’privilegiális állapotban elaljasodik mindinkább az, míg végre az oligarchiában elenyészik.) Azonban, bármilly nehéz feladat legyen is tíz év előtti parlamentáris életünket taglalni, sokáig tartott álmunk és tespedésünkből eredeti hibáinkat és rémítő hátramaradá­sunkat okokkal mentegetni és mintegy tömérdek csomóba zavart gombolyagot a’ panaszkodó ’s bennünket gúnyokkal felriasztó jogtalan,vagy pedig idegen előtt,tiszta és hibátlan fonalakba lematolázni, annál biztosabban tekinthetünk azok szemébe,kik 10—12 év ótai mozgalmainkat alacsonyítni tö­­rekesznek, mi fegyvereik nem mindig lovagias csapásit az önérzet paizsával fogjuk fel ’s csak azzal felelünk a’ sok rá­galom ellenében: olvasák a’ legközelebb múlt országgyű­léseken hozott törvényeket ’s látni fognak eredményt; ’s ha ezzel nem elégesznek meg ’s csekélynek tartják egy alkot­­ványos nemzet működéséhez képest, akkor olvassák a’ leg­közelebb múlt országgyűlések naplóit ’s látni fogják az „a­­karatot,“ a’ haladó nemzet nagy része akaratját, mellyhez csak „egyetértés“ kell, hogy eredményt szüljön.— De im „egyetértést“ emlitek, és nem emlitém még az egyetértés főalapját; honszeretetről szóltam, és azon ér­zetről nem, melly nélkül nem hű magyar az, ki Magyaror­szágban lakik, nem hű magyar, ki magyar jogoknak köszöni jóllétét ’s boldogságát — még az sem, ki az alkotmány fen­­tartásáért ’s javításáért küzd, szóval melly nélkül honunk minden lehet, csak nem Magyarország; — mi legyen ezen érzet, azt hogy ne tudná az, ki ez érzettel született?—Fáj­dalom! Magyarországban sokan még nem születnek igy, ’s ez okból gyakran zavartatik öszsze a’többféle „népfajok ki­­csinyded érdeke“ az egyetlen egy „nemzetiség nagy érde­kével.—’Legközelebb alkalommal áttérendek tehát a’ nem­zetiség szeretetére. P. I. (Folyt.) A’tigzavizlgyi társulat gyűléseinek foly­tatása. Jan. 22kel­yik ülésben a’jegyzőkönyv szerint 4) Elnök ő amlga tudósitá a’ gyülekezetet, hogy a’ megbízó­levelek áttekintésére kirendelt választvány küldetésében el­járt, ’s a’ gyülekezeti tagok múlt számunkban közlett lajs­tromát elkészítő. Ennélfogva a’jegyzőkönyv hitelesítését ’s a’ megkészült lajstrom fölolvastatását tűzé ki. Mire a’ már közlöttük első ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén ’s a’lajstrom felolvastatván, miután abból az tűnt volna ki, hogy az ala­kult vidéki társulatok képviselőin kívül a’ gyülekezet tagjai közt egy­es uradalmak megbízottai is jelennek meg, ennek jövendőbeni meggátlására elvül állittaték föl, hogy a’ kö­zépponti gyülekezetekben ezentúl csak a’ vidéki társulatok formaszerint megbízott képviselőji vehetnek tettleges részt, fenmaradván az illető uradalmaknak magokat azon vidéki társulathoz csatolni,hova vízrendezési tekintetben tartoznak ’s mellytől érdeklettségek tekintetében sem válhatnak el. 5) Elnök ő amlga ekkép a’ gyülekezetét alakúknak nyílványitván előterjesztő, mikép legczélszerűbbnek látná az elintézésre várakozó nagyszerű kérdések elhatározásá­ban előkészítésül választványilag járni el. Mire nézve most egy választványt vélne kijelölendőnek,mellynek megbízatá­sa lenne a’ vízrendezési előmunkálatok megtekintése, a’ kiállítási eszközök megszerzésére kívántató módok kijelö­lése, a’végrehajtási rend kidolgozása,mindazon szellemi se­gédeszközök kifejtése is, mellyek e’ nagyszerű vállalat kap­csolatában fölmerülnek. Ehez képest határoztatok kikül­detni egy választvány elnök ő nmaga előlülése alatt, melly­­nek tagjai lesznek: Szentiványi Vincze helyt tan, mint alel­­nök, a’ gyülekezet rendes jegyzője, Vásárhelyi Pál főmér­nök, Tasner Ant. Ehez minden vidéki társulat egy tagot vá­laszt; zempléni egyes társulatok felszabadittatván, hogy kü­lön egy tagot nevezhessenek a’ választványhoz.Végre a’ki­­kindai kiváltságos kerület’s kir. kincstári uradalmak együtt, egri és váczi káptalanok egy egy tagot csatolandnak a’ vá­­lasztványhoz,—így alakíttatván meg a’ választvány, meg­­hagyaték, hogy megtekintvén a’ Tiszavölgy-szabályozás a­­lapjául eddig készült vizmérnöki előmunkálatokat, a’ segéd­eszközök meghatározása és megszerezhetése módjáról ké­szítsen kimeritő véleményt. Figyelmét továbbá oda is ter­­jeszsze ki, hogy mennyiben a’ vég elhatározás joga a’ for­ma szerint alakítandó közelebb nagy gyűlésnek h­agyatik fen, a’ társulatok uniformis rendezésére nézve mind azt, minek elintézése haladékot nem szenved, készítendő javaslatában kimentse. Szóval kisértse meg ollyszerű vélemény kidolgo­zását, mellynek útmutatása szerint a’ létező körülmények közt a’ tiszaszabályozási ügyet azon karba lehessen he­lyezni, hogy nemcsak egy lépéssel tovább haladni, de a’ a’ szabályozás munkájához tettleg is fogni minél előbb le­hessem.(Folyt.) BékeMi megyei közgyűlés. Múlt évi dec. IS­IS napjain a’ rendszerinti alispán elnöklete alatt béke ’s rend kíséretében folytatva tartott évnegyedes közgyűlé­sünknek a’ közönség figyelmét igényelhető tárgyai e’ kö­vetkezők voltak: 1) V. F. volt főjegyző ellen, a’ bitang-jó­szágok kezelése körüli visszaélések megbosszulására indí­tott tiszti vád-per a’ Htó tanácstól több észrevétel mellett leküldetvén, folytatás Végett az ügyészi tisztségnek kiada­tott. 2) némelly egyedeknek a’ katholica hitben leendő ne­veltetését és templomba leendő járatását rendelő intézvény foganatosítására nézve a’ megye semmi tettleges intézke­désekbe nem bocsátkozék. 3) egy bűnvádi ügyben kihall­gatott tanúnak Szeged városa megkeresése folytában a’ közgyűlés előtt történt meghitelesitése iránt fensőbb hely­ről észrevétel tétetvén, erre nézve felvilágosítás adatott: miként t. i. valamint a’ nemesedési, úgy a’ bűnvádi ügyek­ben is szabadságában áll a’ megyének gyűléseken tanukat hitelesíteni, mert a’ törvényszék is a’ gyűlés kifolyása, ’s a’ hitelesítés ünnepélyessége közgyűlésen sokkal nagyobb, mint törvényszéken. 4) a’ Htó-tanács által nem helyesel­­tetvén a’ megyének azon tette, miszerint Verőcze megyé­­gyének latin szerkezetű levelét bontatlanul viszszaküldötte, — oda utasittatik, hogy az 1844. 2. t. sz. rendeletéhez ma­gát a’ megye szigorúan szabja ; — melly tárgybani végzés következő tartalma : „H­a­z a fi­u­i méltó aggodalommal veszik a’ Rédek a’ nm. m. kir. Utó-tanácsnak feltisztelt válaszát, midőn abban a’ nemzet­nek több országgyűlésen keresztül kétségtelen adatokkal é s megczáfolhatlan tényekkel támogatott joga ellenében olly nézetet szemlélnek nyilványitva lenni, melly nemcsak a’ma­­gyar nyelv ügyében hozott törvényeink világos meghagyá­sát sérti, de a’ felett az ország határa kiterjedésére is két­séget áraszthat; — törvényes kötelességükben hiszik an­nál fogva állam­ abbéli rendíthetetlen meggyőződésüket még egyszer a’ am. m. kir. Htó tanácsnak egész tisztelettel fölé terjeszteni,hogy Pozsega,Verőcze és Szerém megyék szám­talan törvényeink, kiválólag pedig az 1715: 92 t. ez. adatai szerint kétségtelenül, épen úgy, mint Magyarországnak bármelly megyéje, Magyarországnak nem annyira kiegé­szítő, mint egyenes alkotó részeihez számíttatván, azokat a’ kapcsolt részek nevezete alatt értetni soha el nem is­­mérhetik. — Hogy pedig ezen kérdéses tárgy felett elha­rapózható balfogalmak és utóbb az ország határainak épségét is megzavarható nézetek,örök időkre és törv­ utján ártalmatlanokká tétessenek, az országgyűlési utasítások ki­dolgozásában foglalkozó küldöttségnek ezennel kötelessé­géül tétetik,hogy ez ügyre különös figyelemmel lévén mun­­kálkodási körébe befoglalja — jelentése annak idejében elváratván“ 5) a’ pénztárnoki hivatal jelentése folytában felíratott a’ Htó-tanácshoz, hogy miután a’ hadi tisztség a’ számtételi okiratokat most is németül írja alá,azt a’törvény megtartására utasítsa annyival is inkább, mert tudja, hogy a’ hadi pénztár magyar szerkezetű és aláírásu nyugtatókat bocsátott már ki. 6) Ugyanazon hivatal jelentése nyomán felíratott a’ Htó-tanácshoz, hogy miután a’ m. kir. kamara maiglan is latin nyugtatókat ad ki, —e’méltatlan eljárást jövendőre mind a’ magyar nyelv iránti törvény, mind a’ bécsi kamarátóli függetlenség érdekében hatóságánál fog­va tiltsa el. 7) Főispán ő maga egybehiván a’ múlt gyűlési megállapodás folytában e’ megyebeli birtokosakat, a’ vi­zek szabályozására ez alkalommal magát alakított társaság jegyzőkönyvét­­. Wenckheim Béla másod elnöke által a’ megyének bemutatta, mi a’ BB. által örvendetes tudomá­nyul vétetvén annak nyomán felíratott a’ Htó-tanácshoz, hogy azon kir. biztossági munkakör, mellyre gróf Szé­­ch­enyi István a’ Tisza-szabályozásra kiküldetett, ■ ezen társulat teendőire is terjesztessék ki. 8) A’ k­ö­z­­m­u­n­k­á­k ö­s­z­s­z­e­i­r­ásai az illető küldöttségek által beadatván, kellő kiszámítások’s egybevetések megtétele végett a’ mérnöknek és számvevőnek kiadattak. 9) A’ hor­­vát ügyek érdekébeni pesti körlevél igen komoly és dip­lomatikai adatokkal dús tanácskozásokat idézett elő, minek folytában felírás határoztatott, melly által hódoló tisztelet­tel megkéretik ő felsége, hogy a’ turopolyaiak törvény szen­tesítette jogaikon ejtett sérelmet azonnal orvosolja; a’ tar­tományi gyűlés rendezése iránt pedig függeszszen fel min­den egyoldalú intézkedést, migaz a’közös törvényhozás e­­lőtt, mint egyedül illetékes helyen szőnyegre fog kerülni, és azon kivonatokat is, mellyek a’ mostani közigazgatási rendszer változtatására vonatkoznak, terjeszsze szintén a’ köztörvényhozás ebbe. 10) Zágrábmegye felszólítása foly­tában az 1713. 5­5. t.czikken ejtett abbéli sérelem iránt, mi­szerint Varasdmegye kormányzására a’ gr.Erdöődy csa­ládhoz nem tartozó egyed alkalmaztatott, felíratott ő fel­ségéhez, hogy míg ez érdekben a’ törvény el nem töröltetik, annak épségben tartatása fölött kegyesen rendelkezzék. 11) Nádor ő fensége félszázados ünnepélye tárgyában érkezett két rendbeli pesti levél alkalmil szolgált ő főherczegsége magas érdemei elismerésének jegyzőkönyvileg történt nyilványitására, előlegesen is elhatároztatván, hogy érzel­meinek tolmácslása végett e’megye is üdvözlő küldöttség­gel járuland.—12) A’ kóbor czigányok ügyében érkezett pozsonyi levél folytában,a’ tárgyra vonatkozó felsőbb ren­deletek sükerlése hozatott csupán emlékezetbe; de a’ sze­kerek és lovaknak elkoboztatása mint aféle törökös forma eljárás nem pártoltatok.­13) Megyénk és Hevesmegye közt fenforgó vizszabályozási kérdésnek az 1840: 10. t. sz. értelmében leendő elintézésére kiküldött nádori bíró­ságnak elnöke b. Perényi Zsigmond ugocsai főispán, tag­jai pedig b. Wenkheim Béla és Papszász József leendőnek. 14) A’ megyei kórházi pénztár 28 ezer pgc forint tőkével bírván, hogy az intézet hitele növekedjék’s a’ kegyes ada­kozásoknak azon bizonyosság, hogy a’ megyei kórház az eszmék és remények világából már valódi életre lépett, minél tágabb gyakorlási mezőt nyithasson, kórházi épüle­tül Gyulán egy derék udvarral és kerttel ellátott alkalmas ház 4000 ezüst fton megvétetett, felügyelő és orvos vá­lasztatott, ’s a’gyógyítás tavaszszal 10. azaz: tiz ágyra megkezdetni határoztatok,. 15)Az eddigi kétszeri termeszt­­vény-felosztási ülések ezentúl évenként csak egyszer fog­nak tartatni, ezt kívánván mind a’ költségek kímélésének, mind az élelmezési adagokat vállalkozók által kiszolgáltató községek egyenes hasznának tekintete. 16) Az illető csa­bai közös uradalom kérelme folytában, a’ csabai örökvált­sági szerződés átvizsgálására, egy rendkívüli törvényszék tartandása elrendeltetett.—Mindezen mind a’ szarvasi ö­­rökváltsági szerződéseket ha felsőbb helyről viszszaérke­­zendenek, egész terjedelemben közleni fogom; mert azon szerződések, mellyek 40—42 ezer embert szabaditnak ki az urbér nyűgeiből, minden hazafi előtt érdekesek lesznek. 17) A’ hús ára lóról 11 krra emeltetett.—17.Jövő legkö­zelebb évnegyedes közgyűlésünk martius 30 dikán veendi kezdetét.—Békési Lajos. Barsntegyei közgyűlés. Ez évnegyedes, főis­pán ő mélt. elnöksége alatt dec. 15k én kezdett közgyűlé­sünket, ha az úgynevezett honti levél tárgyaltatását kivesz­­szük, leginkább megyénk pénzügyi érdeke foglalkoztatá ’s habár több ugyanezen érdeket tartalmazó tárgyra ágrott is a’ tanácskozás, eredménye egynek sem volt örvendetes ’s meglepetve azt tapasztaltuk, hogy a’ gondos takarékosság még nálunk nem honosult meg, ’s hogy a’ költségvetéskor a’ pénzforrások kellő tekintetbe nem vétetnek, hogy az erő túlfeszittetik pénztáraink nem kis kárával, rövid észrevéte­lemet a’ fenforgott tárgyak előadása igazolandja. Legelő­ször is két megürült törvényszéki táblabiróságra választánk egyedeket, Szabó Jánost t. i. és Simonyi Adeodatot, kik fő­­ispáni ajánlás után közfelkiáltással elfogadtattak. Olvasta­tott azután több kir. intézvény, ezeket a’ törvény értelmé­­beni közmunkákról való tanácskozás, vagyis inkább a’ szük­ségképen kész munkálatok rostálása követé vala, ha ezek a’ fölvételre elkészültek volna; de mivel még nem,az előké­születek megtétele választványra bízatott. E’ tárgynál em­lékezem, hogy utólsó­ előtti közlésembe figyelmeztetést ig­­tatok, némelly, a’ köznép közt divatozó ’s ezek szegényeb­­beit egészen tönkre tevő viszszaélésekre ’s érintém, hogy csak akarjanak tisztviselőink, még többekre bukkanhatnak, de annyi időt az öszszeirásokkal elkésett némellyek magok­nak nem találhattak, mivel nyakra főre kellett egyik hely­ségből a’ másikba sietni, pedig ha időt engednek magad­nak, és amit a’ nép gyámjainak, tanácsadójinak’s birájinak tenni nemcsak illik, hanem kötelességök is, a’népet állapot­­járól kikérdezik, nem kétlem, hogy több orvoslást igénylő - 44 -

Next