Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-01-29 / 8. szám
mindezen pártoknál mennyiben járt karöltve az alkotványi védelem eszméje a’ honboldogitással, vagyis körülményink szerint szólva, az átalakulással, azt részletesen taglalni e’ kevés sorban már azért sem tartom czélirányosnak, mert ez által aligha gerjesztenék sympathiákat a’népnél az aristokratia iránt, az aristokraták keblében pedig csak ingerültséget okozhatnék. A’ népnél nem gerjesztenék sympathiákat a privilegiált osztályok iránt, mert bármilly részrehajlatlan ’s erős okokkal törekedném megmutatni, mint kellett az aristokratiának küzdeni az alkotvány mellett, mint kellett az emberiség és honboldogitásra legüdvösb eszméket félretenni, sőt már megkezdett intézményeket is félbenszakasztani sokszor, és jobb időkre halasztani, csakhogy az alkotvány menten tartassák,ez a’ népet az eljárás tisztaságáról nem győzné meg, sőt ellenkezőleg, mivel a’ nemprivilegiált nép mindig jogokra vár’s eredményekre’s nem csuda, hogy gyanúsnak tekinti azon sok küzdelmet, mellyek sorsán vagy semmit vagy igen keveset segitének.— De ingerültséget okozna a’privilegiált osztályoknál is, ha 10—12 évi parlamentáris működésüket szigorúbban taglalnám, mert bár hozhatnék elő emberbarátokat ’s említhetnék neveket, mellyek a’ tömérdek akadály daczára is, mint ragyogó csillagok villantak át hazánk borult egén; bár voltak,kik érezték már 12 év előtt is,miként nem az alkotványunknak nemesb és magasb rendeltetése, mint egy a’nemzet tized részét kiszemelve féligmeddigboldogítni, a’nemzet nagy részét pedig jogtalanság’s ínség állapotjában hagyni; — voltak ellenben ollyanok is, és számosan , kik szinte küzdöttek az alkotvány sánczaiban, de nem nemzetet nagggyá és boldoggá tehető alkotványért, hanem egy privilégiumért, de mivel mondom, hogy nem akarok ingerültséget okozni,csak azt jegyzem még itt meg, hogy az alkotványnak annál nagyobb valódi becse, mennél többet képes az boldogítni, a’privilegiális állapotban elaljasodik mindinkább az, míg végre az oligarchiában elenyészik.) Azonban, bármilly nehéz feladat legyen is tíz év előtti parlamentáris életünket taglalni, sokáig tartott álmunk és tespedésünkből eredeti hibáinkat és rémítő hátramaradásunkat okokkal mentegetni és mintegy tömérdek csomóba zavart gombolyagot a’ panaszkodó ’s bennünket gúnyokkal felriasztó jogtalan,vagy pedig idegen előtt,tiszta és hibátlan fonalakba lematolázni, annál biztosabban tekinthetünk azok szemébe,kik 10—12 év ótai mozgalmainkat alacsonyítni törekesznek, mi fegyvereik nem mindig lovagias csapásit az önérzet paizsával fogjuk fel ’s csak azzal felelünk a’ sok rágalom ellenében: olvasák a’ legközelebb múlt országgyűléseken hozott törvényeket ’s látni fognak eredményt; ’s ha ezzel nem elégesznek meg ’s csekélynek tartják egy alkotványos nemzet működéséhez képest, akkor olvassák a’ legközelebb múlt országgyűlések naplóit ’s látni fogják az „akaratot,“ a’ haladó nemzet nagy része akaratját, mellyhez csak „egyetértés“ kell, hogy eredményt szüljön.— De im „egyetértést“ emlitek, és nem emlitém még az egyetértés főalapját; honszeretetről szóltam, és azon érzetről nem, melly nélkül nem hű magyar az, ki Magyarországban lakik, nem hű magyar, ki magyar jogoknak köszöni jóllétét ’s boldogságát — még az sem, ki az alkotmány fentartásáért ’s javításáért küzd, szóval melly nélkül honunk minden lehet, csak nem Magyarország; — mi legyen ezen érzet, azt hogy ne tudná az, ki ez érzettel született?—Fájdalom! Magyarországban sokan még nem születnek igy, ’s ez okból gyakran zavartatik öszsze a’többféle „népfajok kicsinyded érdeke“ az egyetlen egy „nemzetiség nagy érdekével.—’Legközelebb alkalommal áttérendek tehát a’ nemzetiség szeretetére. P. I. (Folyt.) A’tigzavizlgyi társulat gyűléseinek folytatása. Jan. 22kelyik ülésben a’jegyzőkönyv szerint 4) Elnök ő amlga tudósitá a’ gyülekezetet, hogy a’ megbízólevelek áttekintésére kirendelt választvány küldetésében eljárt, ’s a’ gyülekezeti tagok múlt számunkban közlett lajstromát elkészítő. Ennélfogva a’jegyzőkönyv hitelesítését ’s a’ megkészült lajstrom fölolvastatását tűzé ki. Mire a’ már közlöttük első ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén ’s a’lajstrom felolvastatván, miután abból az tűnt volna ki, hogy az alakult vidéki társulatok képviselőin kívül a’ gyülekezet tagjai közt egyes uradalmak megbízottai is jelennek meg, ennek jövendőbeni meggátlására elvül állittaték föl, hogy a’ középponti gyülekezetekben ezentúl csak a’ vidéki társulatok formaszerint megbízott képviselőji vehetnek tettleges részt, fenmaradván az illető uradalmaknak magokat azon vidéki társulathoz csatolni,hova vízrendezési tekintetben tartoznak ’s mellytől érdeklettségek tekintetében sem válhatnak el. 5) Elnök ő amlga ekkép a’ gyülekezetét alakúknak nyílványitván előterjesztő, mikép legczélszerűbbnek látná az elintézésre várakozó nagyszerű kérdések elhatározásában előkészítésül választványilag járni el. Mire nézve most egy választványt vélne kijelölendőnek,mellynek megbízatása lenne a’ vízrendezési előmunkálatok megtekintése, a’ kiállítási eszközök megszerzésére kívántató módok kijelölése, a’végrehajtási rend kidolgozása,mindazon szellemi segédeszközök kifejtése is, mellyek e’ nagyszerű vállalat kapcsolatában fölmerülnek. Ehez képest határoztatok kiküldetni egy választvány elnök ő nmaga előlülése alatt, mellynek tagjai lesznek: Szentiványi Vincze helyt tan, mint alelnök, a’ gyülekezet rendes jegyzője, Vásárhelyi Pál főmérnök, Tasner Ant. Ehez minden vidéki társulat egy tagot választ; zempléni egyes társulatok felszabadittatván, hogy külön egy tagot nevezhessenek a’ választványhoz.Végre a’kikindai kiváltságos kerület’s kir. kincstári uradalmak együtt, egri és váczi káptalanok egy egy tagot csatolandnak a’ választványhoz,—így alakíttatván meg a’ választvány, meghagyaték, hogy megtekintvén a’ Tiszavölgy-szabályozás alapjául eddig készült vizmérnöki előmunkálatokat, a’ segédeszközök meghatározása és megszerezhetése módjáról készítsen kimeritő véleményt. Figyelmét továbbá oda is terjeszsze ki, hogy mennyiben a’ vég elhatározás joga a’ forma szerint alakítandó közelebb nagy gyűlésnek hagyatik fen, a’ társulatok uniformis rendezésére nézve mind azt, minek elintézése haladékot nem szenved, készítendő javaslatában kimentse. Szóval kisértse meg ollyszerű vélemény kidolgozását, mellynek útmutatása szerint a’ létező körülmények közt a’ tiszaszabályozási ügyet azon karba lehessen helyezni, hogy nemcsak egy lépéssel tovább haladni, de a’ a’ szabályozás munkájához tettleg is fogni minél előbb lehessem.(Folyt.) BékeMi megyei közgyűlés. Múlt évi dec. ISIS napjain a’ rendszerinti alispán elnöklete alatt béke ’s rend kíséretében folytatva tartott évnegyedes közgyűlésünknek a’ közönség figyelmét igényelhető tárgyai e’ következők voltak: 1) V. F. volt főjegyző ellen, a’ bitang-jószágok kezelése körüli visszaélések megbosszulására indított tiszti vád-per a’ Htó tanácstól több észrevétel mellett leküldetvén, folytatás Végett az ügyészi tisztségnek kiadatott. 2) némelly egyedeknek a’ katholica hitben leendő neveltetését és templomba leendő járatását rendelő intézvény foganatosítására nézve a’ megye semmi tettleges intézkedésekbe nem bocsátkozék. 3) egy bűnvádi ügyben kihallgatott tanúnak Szeged városa megkeresése folytában a’ közgyűlés előtt történt meghitelesitése iránt fensőbb helyről észrevétel tétetvén, erre nézve felvilágosítás adatott: miként t. i. valamint a’ nemesedési, úgy a’ bűnvádi ügyekben is szabadságában áll a’ megyének gyűléseken tanukat hitelesíteni, mert a’ törvényszék is a’ gyűlés kifolyása, ’s a’ hitelesítés ünnepélyessége közgyűlésen sokkal nagyobb, mint törvényszéken. 4) a’ Htó-tanács által nem helyeseltetvén a’ megyének azon tette, miszerint Verőcze megyégyének latin szerkezetű levelét bontatlanul viszszaküldötte, — oda utasittatik, hogy az 1844. 2. t. sz. rendeletéhez magát a’ megye szigorúan szabja ; — melly tárgybani végzés következő tartalma : „Haz a fiui méltó aggodalommal veszik a’ Rédek a’ nm. m. kir. Utó-tanácsnak feltisztelt válaszát, midőn abban a’ nemzetnek több országgyűlésen keresztül kétségtelen adatokkal é s megczáfolhatlan tényekkel támogatott joga ellenében olly nézetet szemlélnek nyilványitva lenni, melly nemcsak a’magyar nyelv ügyében hozott törvényeink világos meghagyását sérti, de a’ felett az ország határa kiterjedésére is kétséget áraszthat; — törvényes kötelességükben hiszik annál fogva állam abbéli rendíthetetlen meggyőződésüket még egyszer a’ am. m. kir. Htó tanácsnak egész tisztelettel fölé terjeszteni,hogy Pozsega,Verőcze és Szerém megyék számtalan törvényeink, kiválólag pedig az 1715: 92 t. ez. adatai szerint kétségtelenül, épen úgy, mint Magyarországnak bármelly megyéje, Magyarországnak nem annyira kiegészítő, mint egyenes alkotó részeihez számíttatván, azokat a’ kapcsolt részek nevezete alatt értetni soha el nem ismérhetik. — Hogy pedig ezen kérdéses tárgy felett elharapózható balfogalmak és utóbb az ország határainak épségét is megzavarható nézetek,örök időkre és törv utján ártalmatlanokká tétessenek, az országgyűlési utasítások kidolgozásában foglalkozó küldöttségnek ezennel kötelességéül tétetik,hogy ez ügyre különös figyelemmel lévén munkálkodási körébe befoglalja — jelentése annak idejében elváratván“ 5) a’ pénztárnoki hivatal jelentése folytában felíratott a’ Htó-tanácshoz, hogy miután a’ hadi tisztség a’ számtételi okiratokat most is németül írja alá,azt a’törvény megtartására utasítsa annyival is inkább, mert tudja, hogy a’ hadi pénztár magyar szerkezetű és aláírásu nyugtatókat bocsátott már ki. 6) Ugyanazon hivatal jelentése nyomán felíratott a’ Htó-tanácshoz, hogy miután a’ m. kir. kamara maiglan is latin nyugtatókat ad ki, —e’méltatlan eljárást jövendőre mind a’ magyar nyelv iránti törvény, mind a’ bécsi kamarátóli függetlenség érdekében hatóságánál fogva tiltsa el. 7) Főispán ő maga egybehiván a’ múlt gyűlési megállapodás folytában e’ megyebeli birtokosakat, a’ vizek szabályozására ez alkalommal magát alakított társaság jegyzőkönyvét. Wenckheim Béla másod elnöke által a’ megyének bemutatta, mi a’ BB. által örvendetes tudományul vétetvén annak nyomán felíratott a’ Htó-tanácshoz, hogy azon kir. biztossági munkakör, mellyre gróf Széchenyi István a’ Tisza-szabályozásra kiküldetett, ■ ezen társulat teendőire is terjesztessék ki. 8) A’ közmunkák öszszeirásai az illető küldöttségek által beadatván, kellő kiszámítások’s egybevetések megtétele végett a’ mérnöknek és számvevőnek kiadattak. 9) A’ horvát ügyek érdekébeni pesti körlevél igen komoly és diplomatikai adatokkal dús tanácskozásokat idézett elő, minek folytában felírás határoztatott, melly által hódoló tisztelettel megkéretik ő felsége, hogy a’ turopolyaiak törvény szentesítette jogaikon ejtett sérelmet azonnal orvosolja; a’ tartományi gyűlés rendezése iránt pedig függeszszen fel minden egyoldalú intézkedést, migaz a’közös törvényhozás előtt, mint egyedül illetékes helyen szőnyegre fog kerülni, és azon kivonatokat is, mellyek a’ mostani közigazgatási rendszer változtatására vonatkoznak, terjeszsze szintén a’ köztörvényhozás ebbe. 10) Zágrábmegye felszólítása folytában az 1713. 55. t.czikken ejtett abbéli sérelem iránt, miszerint Varasdmegye kormányzására a’ gr.Erdöődy családhoz nem tartozó egyed alkalmaztatott, felíratott ő felségéhez, hogy míg ez érdekben a’ törvény el nem töröltetik, annak épségben tartatása fölött kegyesen rendelkezzék. 11) Nádor ő fensége félszázados ünnepélye tárgyában érkezett két rendbeli pesti levél alkalmil szolgált ő főherczegsége magas érdemei elismerésének jegyzőkönyvileg történt nyilványitására, előlegesen is elhatároztatván, hogy érzelmeinek tolmácslása végett e’megye is üdvözlő küldöttséggel járuland.—12) A’ kóbor czigányok ügyében érkezett pozsonyi levél folytában,a’ tárgyra vonatkozó felsőbb rendeletek sükerlése hozatott csupán emlékezetbe; de a’ szekerek és lovaknak elkoboztatása mint aféle törökös forma eljárás nem pártoltatok.13) Megyénk és Hevesmegye közt fenforgó vizszabályozási kérdésnek az 1840: 10. t. sz. értelmében leendő elintézésére kiküldött nádori bíróságnak elnöke b. Perényi Zsigmond ugocsai főispán, tagjai pedig b. Wenkheim Béla és Papszász József leendőnek. 14) A’ megyei kórházi pénztár 28 ezer pgc forint tőkével bírván, hogy az intézet hitele növekedjék’s a’ kegyes adakozásoknak azon bizonyosság, hogy a’ megyei kórház az eszmék és remények világából már valódi életre lépett, minél tágabb gyakorlási mezőt nyithasson, kórházi épületül Gyulán egy derék udvarral és kerttel ellátott alkalmas ház 4000 ezüst fton megvétetett, felügyelő és orvos választatott, ’s a’gyógyítás tavaszszal 10. azaz: tiz ágyra megkezdetni határoztatok,. 15)Az eddigi kétszeri termesztvény-felosztási ülések ezentúl évenként csak egyszer fognak tartatni, ezt kívánván mind a’ költségek kímélésének, mind az élelmezési adagokat vállalkozók által kiszolgáltató községek egyenes hasznának tekintete. 16) Az illető csabai közös uradalom kérelme folytában, a’ csabai örökváltsági szerződés átvizsgálására, egy rendkívüli törvényszék tartandása elrendeltetett.—Mindezen mind a’ szarvasi örökváltsági szerződéseket ha felsőbb helyről viszszaérkezendenek, egész terjedelemben közleni fogom; mert azon szerződések, mellyek 40—42 ezer embert szabaditnak ki az urbér nyűgeiből, minden hazafi előtt érdekesek lesznek. 17) A’ hús ára lóról 11 krra emeltetett.—17.Jövő legközelebb évnegyedes közgyűlésünk martius 30 dikán veendi kezdetét.—Békési Lajos. Barsntegyei közgyűlés. Ez évnegyedes, főispán ő mélt. elnöksége alatt dec. 15k én kezdett közgyűlésünket, ha az úgynevezett honti levél tárgyaltatását kiveszszük, leginkább megyénk pénzügyi érdeke foglalkoztatá ’s habár több ugyanezen érdeket tartalmazó tárgyra ágrott is a’ tanácskozás, eredménye egynek sem volt örvendetes ’s meglepetve azt tapasztaltuk, hogy a’ gondos takarékosság még nálunk nem honosult meg, ’s hogy a’ költségvetéskor a’ pénzforrások kellő tekintetbe nem vétetnek, hogy az erő túlfeszittetik pénztáraink nem kis kárával, rövid észrevételemet a’ fenforgott tárgyak előadása igazolandja. Legelőször is két megürült törvényszéki táblabiróságra választánk egyedeket, Szabó Jánost t. i. és Simonyi Adeodatot, kik főispáni ajánlás után közfelkiáltással elfogadtattak. Olvastatott azután több kir. intézvény, ezeket a’ törvény értelmébeni közmunkákról való tanácskozás, vagyis inkább a’ szükségképen kész munkálatok rostálása követé vala, ha ezek a’ fölvételre elkészültek volna; de mivel még nem,az előkészületek megtétele választványra bízatott. E’ tárgynál emlékezem, hogy utólsó előtti közlésembe figyelmeztetést igtatok, némelly, a’ köznép közt divatozó ’s ezek szegényebbeit egészen tönkre tevő viszszaélésekre ’s érintém, hogy csak akarjanak tisztviselőink, még többekre bukkanhatnak, de annyi időt az öszszeirásokkal elkésett némellyek magoknak nem találhattak, mivel nyakra főre kellett egyik helységből a’ másikba sietni, pedig ha időt engednek magadnak, és amit a’ nép gyámjainak, tanácsadójinak’s birájinak tenni nemcsak illik, hanem kötelességök is, a’népet állapotjáról kikérdezik, nem kétlem, hogy több orvoslást igénylő - 44 -