Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-09-27 / 77. szám

lemhez kell folyamodni; az elsőre nézve jónak látja elnököt­­ felszólítani; illyenek például, hog­y ns Kraszna megyének csak egy követe van, és hogy Udvarhely városnak egy követe­­ sincs. Az utóbbiakra nézve azon kérdés tekintetében, hogy­­ ő felségéhez föliratokat a’ kk. és rr. most rögtön vagy ké­sőbbre tegyék meg?véleménye az, hogy ezen felirat bővebb tárgyalása ’s felterjesztése későbbre, t. i. akkorra halasz­­tassék, mikor az érdeklett kir. leirat szőnyegen leend. Egy a­ másik k. tb. nem látja helyén, hogy a’ lajstrom tárgyaltatik; : a’ compil. edictum szerinte nem egyébről szól, mint a’ meg­­ nem jelenőkről. Ezen törvényczikknél fogva tehát más sé­relem a’ lajstromban nem lehet, mint ha némelly ország­gyűlési tagok meg nem jelentek. Az 1791.11. t. sz. azt ren­deli, hogy legelsőben a’ kir. előadások vétessenek fel’s ve­lők kapcsolatban a’sérelmek; ha tehát sérelem van, azt a’ kir. előadások során a’ negyedik ponttal kívánja tárgyaltat­ni.— Szebenszék egyik követe a’ tegnapi határozat ellen azt vitatta, hogy a’ lajstrom nem tárgyalható a’ kir. e­­lőadások előtt; erre egyik kolosmegyei követ megje­gyezte, mikép a’ tegnapi ülés jegyzőkönyvében már benne áll, hogy a’ mai tanácskozás tárgyát a’ lajstrom teszi. Egy kir. hivatalos is a’ lajstrom-felolvasást akarja, de a’ benne felfedezendő sérelmek tárgyalását akkorra kívánja halasztatni,ha majd az e’ tárgybeli kir. leirat forgand sző­nyegen. — Egy más kir. hivatalos helytelennek látja a’ lajstrom-tárgyalást, miután már a’ kir. és rr. jegyzőkönyvi bizottságot is választottak, azért nem is kíván érdemleg hozzá szólni. Midőn fönebbi nézetét először nyilványitá, azt szóló nem royalismusból téve. E’teremben csak vélemény és ellenvélemény lehet, nem royalismus és antiroyalismus. ’stb. (Elnök: csak a’ tárgyhoz méltóztassék szólani.) A’ compil. edictumában az van, hogy az elnök olvassa fel a’ catalogust’s a’ ki jelen nincs,200 frtig büntettessék. A’ ca­­talogus felolvastatása megtörtént akkor, midőn a’ követ u­­rak credentionalisaikat beadták. Elnök urat szóló nem a­­karja számadásra vonni, kit bocsátott el, kit nem? Ha a’ kk. és rr. sérelmet találnak abban, hogy szóló, vagy más miért regalista? nem itt a’ helye orvoslani, hozzanak törvényt i­­ránta maga rendén. Most a lajstromot a’kir. előadások so­rán a’ 4 dik pontban kívánja tárgyaltatni. Gsikszék követe a’ szebenszéki indítványt mel­­lőztetni akarja, mert a’lajstrom-tárgyalhatás ezen ülésben már nem lehet status quaestionis. Pártolja Tordam, követe által elsorolt sérelmeket, sőt utasítása következtében még ezekhez adja, miszerint küldési tetemes sérelemnek tekintik azt, hogy a’ kir. hivatalosak kinevezésében a’ t.hatóságok­­ra való tekintet annyira el van mellőzve, hogy a’ Csikszék­­ben lakó nemesség közül jelen országgyűlésre azokon kí­vül, kik hivatal­oknál fogva szoktak kir. hivatalosak lenni, senki sincs kinevezve. Szóló nem akarja felálltai azon el­vet, hogy akár alkalmas valaki arra, hogy kir. hivatalos le­gyen, akár nem, mivel ez vagy amaz t.hatóság tagja, tehát neveztessék ki; de abban a kép kellene minden­t.hatóságot részeltetni, hogy ha vannak e’pályára alkalmas egyedei,a­­zok neveztessenek ki; Csikszék pedig illy jeles egyedekkel bővelkedik. Utasítása nyomán továbbá sérelemnek nyilvá­­nyítja szóló azt is, hogy törvény ellenére az országgyűlés évenkénti tartása elhalasztatott. Azon kérdésre pedig: vár­jon a’lajstrombeli sérelmeket most, vagy később kelljen e fölterjeszteni? a’tanácskozási jó rend kívánván, hogy egyik tárgyról a’másikra átmenet ne történjék, valamig teljesen be nincs fejezve, óhajtja, hogy a’felírás, mihelyt az e’tárgy­­beli tanácskozás befejeztetik, azonnal terjesztessék föl. Elnök azt hiszi, hogy itt egy kérdéssel mindennek véget vethetni, azért kérdi: állanak e a’ kir. és rr. mindazon nézetek mellett, mellyeket 1841 ben kifejtettek? (közfelkiál­tás : a 11 - n­k) méltóztassanak felállás által a’ többséget ki­mutatni (a’ kk. és rr. majd mindnyájan felállanak). Ha a’kk. és rrnek még uj sérelmök is van, miilyennek a’ szász ispán választásmódját nyilványitották, azt maga utján tárgyalhat­ják. Ezekután azt is szükséges lesz elhatározni: a’ felírás most történj­éké meg, vagy később?—Egy kir. hivat a’ sérelmek mezejéről le akarna lépni ’s Tordam. sérelmeit nem pártolja. — Hunyadm. követe a’ felírás idejére nézve utasítása következtében az 1841beli gyakorlat mel­lett szavaz; a’ lajstrombeli sérelmeket osztályoztatni kívánja; végül sérelmet terjeszt elő. Az appr.III. r. 17.cz.,a’leopoldi hitlevél szik pontja ’s az 1791beli X. t. sz. világosan ren­deli az országgyűlésnek minden évbeni tartását. Hunyadm. a’ legelső, bármelly tárgyban teendő felírás mellett külön felírásban óhajtja ő felségét megkérendőnek, hogy az idé­zett törvényeket megtartani méltóztassék. — Elnök újra figyelmezteti szólókat, hogy a’ lajstrom-tárgyalás van sző­nyegen, ha a’követ urak indítványokkal akarnak fellépni, kérjenek sort reá. Fogarasvidék követe megemlité: mikép né­hány országgyűlésen volt már jelen, de ő ennél szen­­vedélyesb, sőt zavarosabb vitatkozásokat, eddig nem ta­pasztalt; beszélünk a’ lajstrombeli sérelmekről a’ nélkül, hogy előttünk állanának, vagy a’ mai ülésben felolvas­ták volna. Majd áttér a’ tordai sérelmekre, ’s azokat párto­­lólag nyilatkozik; tovább kiemeli: mikép mindezeknél van egy sokkal fontosabb kérdés, melly alkotványunknak nem külszínét, hanem lényegét tárgyazza, ’s ez a’ k­i­r. h­i­v­a­t­a­­losaknak a’ követekét sokkal túlhaladó szá­­m­a. Távol van szóló, hogy egyes regalisták személyét gya­núsítsa; itt személyekről nem, csupán tényről, politikai i­­gazságról van szó. Alkotványos ország csak ott lehet, hol a’ t.hozó hatalom fejdelem és nemzet közt meg van osztva. Nálunk a’ thozás fél részét ő felsége gyakorolja, tőle függ­vén a’ törvények megerősítése; méltányos és igazságos len­ne, ha a’joggyakorlati’pontnál határoztatnék; de nálunk ez nem így van, mert a’ b­ozó testnek nagy részét, a’ r­e­­galistákat ő felsége hrija meg. Szóló követ gyanusitni nem akar’s nem is mondja, hogy teszi, de teheti ő felsége, miszerint önérdekében válaszsza meg egyedeit. Igaz, hogy ő felsége és a’ nemzet érdekének azonosnak kell lenni, de nem hiszi, hogy ezen érdek iránti nézetek mindig ugyana­­zon­ egyek volnának. Nem akar e’ tárgyban törvényt indít­ványozni, ez kívül esnék a’lajstromkérdés határin; csak azért kívánták’ pontot kiemelni, hogy miután ő felségének thozói befolyása különben is túlnyomó, legalább őrködje­nek az orság rendei, hogy ezen befolyás a’ törvények által kiszabott korlátok közt gyakoroltassák. A’ leopoldi diplo­ma és az 1791beli organicus czikk tisztán rendeli, hogy az országgyűlésre nézve a’ régi gyakorlat tartassák meg, ez pedig azt tanúsítja, hogy a’ hivatalon kívüli regalisták száma 1791ig­ a’ követekét soha túl nem múlta. De ha nem is állana ezen törvényes gyakorlat ereje, sőt ha épen ellen­kező törvény léteznék is, miután van törvény, melly Erdélyt alkotványos országnak mondja, csak olly törvénynek lehet érvényességet tulajdonítani, melly az alkotványosság esz­méjével nem ellenkezik. Szóló azért megkérendőnek véli ő felségét nem arra,hogy a’mostani regalisták közül néhányat viszszahíjon, miszint olly sérelem lenne, hanem hogy több regalistát addig kinevezni ne méltóztassék,mig számuk ter­mészeti halál következtében egyenlőre nem apad.Van még, mond szónok, egy fontosabb sérelem is. Szóló a’ regalistai kar tisztelője; az egy aristokratiai kar, mellynek lovagias szelleménél’s önérzeténél fogva függetlennek kell lennie.’S nem jajdul­t fel a’ kebel a’ gondolatra, hogy egy regalista, ha nyilatkozata valamellyikur tetszését meg nem nyerte , egy tollvonással kitöröttessék t­ozói díszes állásából ? ez sérelem nemcsak a’ regalistai karra, hanem az egész or­szágra nézve. Ha regalistákat nevezhetni ki, a’ mennyi tet­szik ’s őket tetszés szerint ki is törölhetni, akkor az alkot­­vány csak sírbolt, mellybe szabadságunk temetve van ’stb. A’ szőnyegen forgó kérdésben az indítvány mellett nyilat­kozott szóló, a’felirási időre nézve pedig kijelenté, hogy a’ tanácskozási rend igényeihez képest előbb határoztassék meg: mi a’ sérelem? azután tanácskozzunk a’ fölött: mi tör­ténjék velők. A’ vitatkozások további folyamát hely szűke miatt mellőzve, közöljük az eredményt, miszerint a’ kk. és rr.mind­­azon sérelmeket, mellyek a’lajstrom tárgyában 1841ki orsz. gyűlésen kifejtettek, a’ mennyiben azóta változást nem szenvedtek, most is sérelemnek tekintik; a’ változás alá jött sérelmek közül jelesen a’ szász ispán választásmódjának b­ozási úton kívüli eszközöltetése iránt fentartják jogukat, határozásaiknak maga idejébeni megtételére. Ezen sérel­mek orvoslása végett a feliratot akkor terjesztendik fel, mi­dőn a’múlt országyülésről fölterjesztett hason tárgyú feli­ratra érkezett k. válasz szőnyegre jövend. A’ jelen ország­gyűlésen hi­ányosan, vagy épen nem képviselt hatóságok részéről törvényesen és kellő számmal választandó köve­tek küldését maga utján eszközleni elnök ő amaga kéretett meg. — A’ sept. 19-i hetedik orsz.ülés tárgya volt: az első kir. előterjesztvényben foglalt kanczellár-választást mege­lőzőleg a’ választási elvek és szabályok megállapitása.Ezek­­re nézve a’ kir. és rr. az 1837ki orsz.gyűlésen megállított ’s 1841ben módosított rendszert határozták minden pontjai­ban megtartani. A’ választás következtében teendő felírás­ban kijelentendik, miszerint tisztelettel fogadták a’ kanczel­­lár-választásnak ő felsége általi kitüzetését, minek teljesí­téséhez annál nagyobb készséggel fogtak a’rt, mivel egyéb­iránt is elvitathatlan joguk ’s mellőzhetlen kötelességük hozta magával azt törvényes módon betölteni. Kifejezik to­vábbá az országgyűlések évenkénti tartását rendelő tör­vények meg nem tartatásából eredeti súlyos sérelmüket. Megkérik ő felségét, hogy a’ kk. és rendeket törvényesen illető választást választásnak, nem pedig can­did­a­­ti­ónak nevezni, a’kanczellár­ kinevezésben pedig a’sza­­vazattöbbségre ’s vallásbeli illetőségre tekintettel lenni méltóztassék. Ez utólsó pontra nézve különösen ő felsége figyelmébe ajánlják azon körülményt, miszerint az egyik orsz. főhivatal, mint a’k. kormányzóság, jelenleg ref. val­­­lásu egyeddel van betöltve. Kérni fogják végre, hogy a’ k. megerősítés még ez orsz.gyülés alatt leérkezzék; nem is­merhetvén el a’ kk. és rr., hogy egyik orsz.gyülésen történt választás más országgyűlésre leküldendő megerősítés tör­vényes alapjául szolgálhasson. A’ k­a­ncze 11 ár-választ­ás sept. 21-re volt ki­tűzve. — S Hunyadmegyének aug. 31én ki­l­en­cz hó után tar­tott közgyűlése igen népes volt, mellyen H. J. inditványo­­zá, hogy ámbár az országgyűlés megnyitásán mindnyájan örvendünk, de mivel az nem a’ maga idejében történt, eb­beli sérelem jelentetnék ki jegyzőkönyvileg is, minek azon­ban a’ főispán szerint, mint sérelemnek csak a’ követi u­­tasitásban lenne helye. És hiába hozá fel egyebek mellett K. E. hogy már csak azon okból is említést kell tenni a’ jegyzőkönyvben ezen sérelemről, éspedig épen most,mert az utasitás nem íratván a’jegyzőkönyvbe, a’kormány azt nem fogja látni. De mind híjában­ az öröm olly erős volt, hogy a’ sérelem egészen feledésbe ment. A’ megyének múlt orsz.gyülésen volt egyik követe K. E. egy beszédecskéjét kívánta jegyzőkönyvbe igtattatni, melly illy formán hang­zott: „Miután e’megyében, sőt ennek határin kívül is azon hírt terjesztették róla, hogy ő úgy nyilatkozott volna, mi­szerint jövendőre semmi követségi szerepet elvállalni nem fog, most e’hírt minden alap­nélkülinek kénytelen nyilvá­­nyítani annyival inkább, mivel illy bátor nyilatkozattal, ha egyéb nem, már maga az is feltartóztathatta volna, hogy e­­zen lépésére netalán a’mesebeli nolo acerbam su­mere mondást alkalmazzák;­ ’s e’ beszéd beigtatását fő­ispán ur nem ellenzé. Olvastatott több intézvény, ’s iható­­sági levelek, mellyek fölött röviden határoztak a’ rendek. Majd a’ tűzkármentesitési terv kidolgozására megbízott vá­­lasztvány munkálata olvastatott, melly kimerítőnek nem találtatván, nem fogadtatott el, hanem a’ marosszéki és tor­­damegyei hasonló intézetek terveinek használásba vétele mellett a’ választvány új kidolgozás végett bízatott meg. Ezután főispán ur kijelenté, hogy a’ követválasztást másnap 9 órakor kezdendi meg, a’ mikor is mindenki (ha szinte írni nem tudna is) kész szavazó czédulával jelenjék meg. — Rendkívüli közlés. Sept. 21-én az érd. orszá­gos rendek az udvari kanczellár-választást vevén fel napi tárgyal, annak követk. eredménye lett: többséget nyertek a’ r. kath. részéről: b. J­ó­z­s­i­k­a Sámuel 213, gr. L­á­z­á­r László 106, Gál László 84; reform. részéről: b. Kemény Ferencz 147, gr.Mikó Imre 129, gr. Degenfeld Otto 118; luther. részéről: b. Bruckenthal József 120, S­a­l­­m­e­n Ferencz 103, K­o­n­r­á­d Mihály 95; unitar. részéről: D­á­ni­el Elek 131, S­a­la Mihály 120, Gálfal­vi 125 sza­vazatot. A’ választók száma 236 volt. Sept. 23kára a’ kir. kincstárnoki választás tűzetett ki. M. és J. X A’ vukovár-fiumei vasúttársaság köz­gyűlésére meghívás. A’ társaság által kinevezett pesti választvány munkálatinak egy éve járván immár le, kötelességének ismert eszközléseiről számolni ’s a’ társa­sági ügynek koronkinti fejleményei, közbejött viszonyai ’s mostani állapota felől kimerítő jelentést adni, miszerint a’ társaság az ebibe terjesztendők nyomán e’ nagy fontosságú hazai vállalat jövendője iránt kellőleg intézkedhessék. E’ végből f. évi nov. hó 15kére, estveli 5 órára ezennel köz­gyűlést hirdet ’s az aláírott tag urakat e’ gyűlésre az ipar­egyesületnek ujvilágutczai Ilkeyféle házban levő szállásán megjelenni tisztelettel kéri. Pesten sept. 21kén 1846. A’ vukovár-fiumei vasúttársaság pesti választványa határo­zatából: gr. Batthányi Kázmér elnök, Kossuth Lajos képviselő. Felelet a’ mértékleten régi ügyben. (folyt.) Hogy a’ pálinka magában nem méreg ’s csak visz­­szaélés által lesz azzá, könnyű lesz bebizonyítanunk nem­csak „x—y“nak, kiről — mivel annyi chemiai mérget so­rol elő — felteszszük, hogy egy kissé chemicus is, hanem az egészen laicus olvasónak is, ha emlékezetbe hozzuk a’ következőket: Minden eledelt, mellyekkel az ember táplál­kozik, két osztályba sorozott a’ legújabb physiologia; egyik oszt.tartozók,mellyek elemeik természeténél fogva képesek átmenni a’ vérbe, annak alkotó részeivé válni ’s körforgása által kipótolni mindazt, mit az állati Organismus — azon eszközök, mellyek által az állatiság, mozgás és érzés nyi­latkozik— a’benne örökös folyamban levő feloszlás által, minden momentumában az életnek veszt;ezek alkotják min­den orgánumunkat, ’s ezen tulajdonukért plasticus eledelek­nek nevezik, idetartozik a’hús és némelly növényi állomá­nyok; a’másik osztály semmivel sem gyarapítja testünket, vérbe is csak mechanice vegyül, de nem organicus alkotó része,’s csak azon életműfolyam fentartására szolgál, melly az életre nézve mellőzhetlen meleget szüli; ezen életműfo­lyam a’lélekzés, ’s az ezt tápláló állományok a’ lélekzeti e­­ledelek, mint a’ zsir, a’ kenyérnek,burgonyának’sat. kemé­nyítő része, a’ czukor és pálinka. Mind ezen eledelek ugyan-

Next