Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-09-27 / 77. szám
lemhez kell folyamodni; az elsőre nézve jónak látja elnököt felszólítani; illyenek például, hogy ns Kraszna megyének csak egy követe van, és hogy Udvarhely városnak egy követe sincs. Az utóbbiakra nézve azon kérdés tekintetében, hogy ő felségéhez föliratokat a’ kk. és rr. most rögtön vagy későbbre tegyék meg?véleménye az, hogy ezen felirat bővebb tárgyalása ’s felterjesztése későbbre, t. i. akkorra halasztassék, mikor az érdeklett kir. leirat szőnyegen leend. Egy a másik k. tb. nem látja helyén, hogy a’ lajstrom tárgyaltatik; : a’ compil. edictum szerinte nem egyébről szól, mint a’ meg nem jelenőkről. Ezen törvényczikknél fogva tehát más sérelem a’ lajstromban nem lehet, mint ha némelly országgyűlési tagok meg nem jelentek. Az 1791.11. t. sz. azt rendeli, hogy legelsőben a’ kir. előadások vétessenek fel’s velők kapcsolatban a’sérelmek; ha tehát sérelem van, azt a’ kir. előadások során a’ negyedik ponttal kívánja tárgyaltatni.— Szebenszék egyik követe a’ tegnapi határozat ellen azt vitatta, hogy a’ lajstrom nem tárgyalható a’ kir. előadások előtt; erre egyik kolosmegyei követ megjegyezte, mikép a’ tegnapi ülés jegyzőkönyvében már benne áll, hogy a’ mai tanácskozás tárgyát a’ lajstrom teszi. Egy kir. hivatalos is a’ lajstrom-felolvasást akarja, de a’ benne felfedezendő sérelmek tárgyalását akkorra kívánja halasztatni,ha majd az e’ tárgybeli kir. leirat forgand szőnyegen. — Egy más kir. hivatalos helytelennek látja a’ lajstrom-tárgyalást, miután már a’ kir. és rr. jegyzőkönyvi bizottságot is választottak, azért nem is kíván érdemleg hozzá szólni. Midőn fönebbi nézetét először nyilványitá, azt szóló nem royalismusból téve. E’teremben csak vélemény és ellenvélemény lehet, nem royalismus és antiroyalismus. ’stb. (Elnök: csak a’ tárgyhoz méltóztassék szólani.) A’ compil. edictumában az van, hogy az elnök olvassa fel a’ catalogust’s a’ ki jelen nincs,200 frtig büntettessék. A’ catalogus felolvastatása megtörtént akkor, midőn a’ követ urak credentionalisaikat beadták. Elnök urat szóló nem akarja számadásra vonni, kit bocsátott el, kit nem? Ha a’ kk. és rr. sérelmet találnak abban, hogy szóló, vagy más miért regalista? nem itt a’ helye orvoslani, hozzanak törvényt iránta maga rendén. Most a lajstromot a’kir. előadások során a’ 4 dik pontban kívánja tárgyaltatni. Gsikszék követe a’ szebenszéki indítványt mellőztetni akarja, mert a’lajstrom-tárgyalhatás ezen ülésben már nem lehet status quaestionis. Pártolja Tordam, követe által elsorolt sérelmeket, sőt utasítása következtében még ezekhez adja, miszerint küldési tetemes sérelemnek tekintik azt, hogy a’ kir. hivatalosak kinevezésében a’ t.hatóságokra való tekintet annyira el van mellőzve, hogy a’ Csikszékben lakó nemesség közül jelen országgyűlésre azokon kívül, kik hivataloknál fogva szoktak kir. hivatalosak lenni, senki sincs kinevezve. Szóló nem akarja felálltai azon elvet, hogy akár alkalmas valaki arra, hogy kir. hivatalos legyen, akár nem, mivel ez vagy amaz t.hatóság tagja, tehát neveztessék ki; de abban a kép kellene mindent.hatóságot részeltetni, hogy ha vannak e’pályára alkalmas egyedei,azok neveztessenek ki; Csikszék pedig illy jeles egyedekkel bővelkedik. Utasítása nyomán továbbá sérelemnek nyilványítja szóló azt is, hogy törvény ellenére az országgyűlés évenkénti tartása elhalasztatott. Azon kérdésre pedig: várjon a’lajstrombeli sérelmeket most, vagy később kelljen e fölterjeszteni? a’tanácskozási jó rend kívánván, hogy egyik tárgyról a’másikra átmenet ne történjék, valamig teljesen be nincs fejezve, óhajtja, hogy a’felírás, mihelyt az e’tárgybeli tanácskozás befejeztetik, azonnal terjesztessék föl. Elnök azt hiszi, hogy itt egy kérdéssel mindennek véget vethetni, azért kérdi: állanak e a’ kir. és rr. mindazon nézetek mellett, mellyeket 1841 ben kifejtettek? (közfelkiáltás : a 11 - nk) méltóztassanak felállás által a’ többséget kimutatni (a’ kk. és rr. majd mindnyájan felállanak). Ha a’kk. és rrnek még uj sérelmök is van, miilyennek a’ szász ispán választásmódját nyilványitották, azt maga utján tárgyalhatják. Ezekután azt is szükséges lesz elhatározni: a’ felírás most történjéké meg, vagy később?—Egy kir. hivat a’ sérelmek mezejéről le akarna lépni ’s Tordam. sérelmeit nem pártolja. — Hunyadm. követe a’ felírás idejére nézve utasítása következtében az 1841beli gyakorlat mellett szavaz; a’ lajstrombeli sérelmeket osztályoztatni kívánja; végül sérelmet terjeszt elő. Az appr.III. r. 17.cz.,a’leopoldi hitlevél szik pontja ’s az 1791beli X. t. sz. világosan rendeli az országgyűlésnek minden évbeni tartását. Hunyadm. a’ legelső, bármelly tárgyban teendő felírás mellett külön felírásban óhajtja ő felségét megkérendőnek, hogy az idézett törvényeket megtartani méltóztassék. — Elnök újra figyelmezteti szólókat, hogy a’ lajstrom-tárgyalás van szőnyegen, ha a’követ urak indítványokkal akarnak fellépni, kérjenek sort reá. Fogarasvidék követe megemlité: mikép néhány országgyűlésen volt már jelen, de ő ennél szenvedélyesb, sőt zavarosabb vitatkozásokat, eddig nem tapasztalt; beszélünk a’ lajstrombeli sérelmekről a’ nélkül, hogy előttünk állanának, vagy a’ mai ülésben felolvasták volna. Majd áttér a’ tordai sérelmekre, ’s azokat pártolólag nyilatkozik; tovább kiemeli: mikép mindezeknél van egy sokkal fontosabb kérdés, melly alkotványunknak nem külszínét, hanem lényegét tárgyazza, ’s ez a’ kir. hivatalosaknak a’ követekét sokkal túlhaladó száma. Távol van szóló, hogy egyes regalisták személyét gyanúsítsa; itt személyekről nem, csupán tényről, politikai igazságról van szó. Alkotványos ország csak ott lehet, hol a’ t.hozó hatalom fejdelem és nemzet közt meg van osztva. Nálunk a’ thozás fél részét ő felsége gyakorolja, tőle függvén a’ törvények megerősítése; méltányos és igazságos lenne, ha a’joggyakorlati’pontnál határoztatnék; de nálunk ez nem így van, mert a’ bozó testnek nagy részét, a’ regalistákat ő felsége hrija meg. Szóló követ gyanusitni nem akar’s nem is mondja, hogy teszi, de teheti ő felsége, miszerint önérdekében válaszsza meg egyedeit. Igaz, hogy ő felsége és a’ nemzet érdekének azonosnak kell lenni, de nem hiszi, hogy ezen érdek iránti nézetek mindig ugyanazon egyek volnának. Nem akar e’ tárgyban törvényt indítványozni, ez kívül esnék a’lajstromkérdés határin; csak azért kívánták’ pontot kiemelni, hogy miután ő felségének thozói befolyása különben is túlnyomó, legalább őrködjenek az orság rendei, hogy ezen befolyás a’ törvények által kiszabott korlátok közt gyakoroltassák. A’ leopoldi diploma és az 1791beli organicus czikk tisztán rendeli, hogy az országgyűlésre nézve a’ régi gyakorlat tartassák meg, ez pedig azt tanúsítja, hogy a’ hivatalon kívüli regalisták száma 1791ig a’ követekét soha túl nem múlta. De ha nem is állana ezen törvényes gyakorlat ereje, sőt ha épen ellenkező törvény léteznék is, miután van törvény, melly Erdélyt alkotványos országnak mondja, csak olly törvénynek lehet érvényességet tulajdonítani, melly az alkotványosság eszméjével nem ellenkezik. Szóló azért megkérendőnek véli ő felségét nem arra,hogy a’mostani regalisták közül néhányat viszszahíjon, miszint olly sérelem lenne, hanem hogy több regalistát addig kinevezni ne méltóztassék,mig számuk természeti halál következtében egyenlőre nem apad.Van még, mond szónok, egy fontosabb sérelem is. Szóló a’ regalistai kar tisztelője; az egy aristokratiai kar, mellynek lovagias szelleménél’s önérzeténél fogva függetlennek kell lennie.’S nem jajdult fel a’ kebel a’ gondolatra, hogy egy regalista, ha nyilatkozata valamellyikur tetszését meg nem nyerte , egy tollvonással kitöröttessék tozói díszes állásából ? ez sérelem nemcsak a’ regalistai karra, hanem az egész országra nézve. Ha regalistákat nevezhetni ki, a’ mennyi tetszik ’s őket tetszés szerint ki is törölhetni, akkor az alkotvány csak sírbolt, mellybe szabadságunk temetve van ’stb. A’ szőnyegen forgó kérdésben az indítvány mellett nyilatkozott szóló, a’felirási időre nézve pedig kijelenté, hogy a’ tanácskozási rend igényeihez képest előbb határoztassék meg: mi a’ sérelem? azután tanácskozzunk a’ fölött: mi történjék velők. A’ vitatkozások további folyamát hely szűke miatt mellőzve, közöljük az eredményt, miszerint a’ kk. és rr.mindazon sérelmeket, mellyek a’lajstrom tárgyában 1841ki orsz. gyűlésen kifejtettek, a’ mennyiben azóta változást nem szenvedtek, most is sérelemnek tekintik; a’ változás alá jött sérelmek közül jelesen a’ szász ispán választásmódjának bozási úton kívüli eszközöltetése iránt fentartják jogukat, határozásaiknak maga idejébeni megtételére. Ezen sérelmek orvoslása végett a feliratot akkor terjesztendik fel, midőn a’múlt országyülésről fölterjesztett hason tárgyú feliratra érkezett k. válasz szőnyegre jövend. A’ jelen országgyűlésen hiányosan, vagy épen nem képviselt hatóságok részéről törvényesen és kellő számmal választandó követek küldését maga utján eszközleni elnök ő amaga kéretett meg. — A’ sept. 19-i hetedik orsz.ülés tárgya volt: az első kir. előterjesztvényben foglalt kanczellár-választást megelőzőleg a’ választási elvek és szabályok megállapitása.Ezekre nézve a’ kir. és rr. az 1837ki orsz.gyűlésen megállított ’s 1841ben módosított rendszert határozták minden pontjaiban megtartani. A’ választás következtében teendő felírásban kijelentendik, miszerint tisztelettel fogadták a’ kanczellár-választásnak ő felsége általi kitüzetését, minek teljesítéséhez annál nagyobb készséggel fogtak a’rt, mivel egyébiránt is elvitathatlan joguk ’s mellőzhetlen kötelességük hozta magával azt törvényes módon betölteni. Kifejezik továbbá az országgyűlések évenkénti tartását rendelő törvények meg nem tartatásából eredeti súlyos sérelmüket. Megkérik ő felségét, hogy a’ kk. és rendeket törvényesen illető választást választásnak, nem pedig candidatiónak nevezni, a’kanczellár kinevezésben pedig a’szavazattöbbségre ’s vallásbeli illetőségre tekintettel lenni méltóztassék. Ez utólsó pontra nézve különösen ő felsége figyelmébe ajánlják azon körülményt, miszerint az egyik orsz. főhivatal, mint a’k. kormányzóság, jelenleg ref. vallásu egyeddel van betöltve. Kérni fogják végre, hogy a’ k. megerősítés még ez orsz.gyülés alatt leérkezzék; nem ismerhetvén el a’ kk. és rr., hogy egyik orsz.gyülésen történt választás más országgyűlésre leküldendő megerősítés törvényes alapjául szolgálhasson. A’ kancze 11 ár-választás sept. 21-re volt kitűzve. — S Hunyadmegyének aug. 31én kilencz hó után tartott közgyűlése igen népes volt, mellyen H. J. inditványozá, hogy ámbár az országgyűlés megnyitásán mindnyájan örvendünk, de mivel az nem a’ maga idejében történt, ebbeli sérelem jelentetnék ki jegyzőkönyvileg is, minek azonban a’ főispán szerint, mint sérelemnek csak a’ követi utasitásban lenne helye. És hiába hozá fel egyebek mellett K. E. hogy már csak azon okból is említést kell tenni a’ jegyzőkönyvben ezen sérelemről, éspedig épen most,mert az utasitás nem íratván a’jegyzőkönyvbe, a’kormány azt nem fogja látni. De mind híjában az öröm olly erős volt, hogy a’ sérelem egészen feledésbe ment. A’ megyének múlt orsz.gyülésen volt egyik követe K. E. egy beszédecskéjét kívánta jegyzőkönyvbe igtattatni, melly illy formán hangzott: „Miután e’megyében, sőt ennek határin kívül is azon hírt terjesztették róla, hogy ő úgy nyilatkozott volna, miszerint jövendőre semmi követségi szerepet elvállalni nem fog, most e’hírt minden alapnélkülinek kénytelen nyilványítani annyival inkább, mivel illy bátor nyilatkozattal, ha egyéb nem, már maga az is feltartóztathatta volna, hogy ezen lépésére netalán a’mesebeli nolo acerbam sumere mondást alkalmazzák; ’s e’ beszéd beigtatását főispán ur nem ellenzé. Olvastatott több intézvény, ’s ihatósági levelek, mellyek fölött röviden határoztak a’ rendek. Majd a’ tűzkármentesitési terv kidolgozására megbízott választvány munkálata olvastatott, melly kimerítőnek nem találtatván, nem fogadtatott el, hanem a’ marosszéki és tordamegyei hasonló intézetek terveinek használásba vétele mellett a’ választvány új kidolgozás végett bízatott meg. Ezután főispán ur kijelenté, hogy a’ követválasztást másnap 9 órakor kezdendi meg, a’ mikor is mindenki (ha szinte írni nem tudna is) kész szavazó czédulával jelenjék meg. — Rendkívüli közlés. Sept. 21-én az érd. országos rendek az udvari kanczellár-választást vevén fel napi tárgyal, annak követk. eredménye lett: többséget nyertek a’ r. kath. részéről: b. Józsika Sámuel 213, gr. Lázár László 106, Gál László 84; reform. részéről: b. Kemény Ferencz 147, gr.Mikó Imre 129, gr. Degenfeld Otto 118; luther. részéről: b. Bruckenthal József 120, Salmen Ferencz 103, Konrád Mihály 95; unitar. részéről: Dániel Elek 131, Sala Mihály 120, Gálfalvi 125 szavazatot. A’ választók száma 236 volt. Sept. 23kára a’ kir. kincstárnoki választás tűzetett ki. M. és J. X A’ vukovár-fiumei vasúttársaság közgyűlésére meghívás. A’ társaság által kinevezett pesti választvány munkálatinak egy éve járván immár le, kötelességének ismert eszközléseiről számolni ’s a’ társasági ügynek koronkinti fejleményei, közbejött viszonyai ’s mostani állapota felől kimerítő jelentést adni, miszerint a’ társaság az ebibe terjesztendők nyomán e’ nagy fontosságú hazai vállalat jövendője iránt kellőleg intézkedhessék. E’ végből f. évi nov. hó 15kére, estveli 5 órára ezennel közgyűlést hirdet ’s az aláírott tag urakat e’ gyűlésre az iparegyesületnek ujvilágutczai Ilkeyféle házban levő szállásán megjelenni tisztelettel kéri. Pesten sept. 21kén 1846. A’ vukovár-fiumei vasúttársaság pesti választványa határozatából: gr. Batthányi Kázmér elnök, Kossuth Lajos képviselő. Felelet a’ mértékleten régi ügyben. (folyt.) Hogy a’ pálinka magában nem méreg ’s csak viszszaélés által lesz azzá, könnyű lesz bebizonyítanunk nemcsak „x—y“nak, kiről — mivel annyi chemiai mérget sorol elő — felteszszük, hogy egy kissé chemicus is, hanem az egészen laicus olvasónak is, ha emlékezetbe hozzuk a’ következőket: Minden eledelt, mellyekkel az ember táplálkozik, két osztályba sorozott a’ legújabb physiologia; egyik oszt.tartozók,mellyek elemeik természeténél fogva képesek átmenni a’ vérbe, annak alkotó részeivé válni ’s körforgása által kipótolni mindazt, mit az állati Organismus — azon eszközök, mellyek által az állatiság, mozgás és érzés nyilatkozik— a’benne örökös folyamban levő feloszlás által, minden momentumában az életnek veszt;ezek alkotják minden orgánumunkat, ’s ezen tulajdonukért plasticus eledeleknek nevezik, idetartozik a’hús és némelly növényi állományok; a’másik osztály semmivel sem gyarapítja testünket, vérbe is csak mechanice vegyül, de nem organicus alkotó része,’s csak azon életműfolyam fentartására szolgál, melly az életre nézve mellőzhetlen meleget szüli; ezen életműfolyam a’lélekzés, ’s az ezt tápláló állományok a’ lélekzeti eledelek, mint a’ zsir, a’ kenyérnek,burgonyának’sat. keményítő része, a’ czukor és pálinka. Mind ezen eledelek ugyan-