Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-11-08 / 89. szám

karják mondani: B­ urnák vizere általi dolgoztatás elvét ta­gadni nem merjük, hiszen a’ mindennapi tapasztalás czá­­folna meg bennünket, és hiszszük annak a’ körösi és sár­­vizi csatornáknál roppant sikerrel eszközlött alkalmazását, de illy nagyban, mint a’ pest-szegedi csatornánál szándé­­koltatik, annak egészen bizonyos és biztos alkalmazhatása iránt kételkedünk, mert illy nagyban, sehol a’világon a’ viz­ erőveli munkáltatás még nem használtatott; ez lenne az el­ső kísérlet. ’S ezen vallomással a’legtisztább meggyőződés sugallatit követik a’ hollandi mérnökök. Hogy pedig illye­­tén véleményben vannak, világosan bizonyítja a’ vizerőveli munkáltatásnak a’ pest-szegedi csatornánál alkalmazhas­sa ellen tett észrevételeik szelleme.Ámde kérdem, mivel illy nagyban a’ vizerőveli munkáltatás nem alkalmaztatott so­ha, következik­­, hogy ezentúl se alkalmaztassák? Én most is erősen hiszem, hogy a’ vizerőveli dolgoztatás csak ezen­túl fog kifejlődni, és meg vagyok győződve, hogy ha vala­hol, bizonyosan a’pest-szegedi csatornánál a’B. P. Híradó­ban’s ezen lapban is előadott módon,mellyet mindaz el­mélet, mind a’ tapasztalás helyesel, roppant eredménnyel lehet használni a’ vizerőt. Most lássuk a’hollandi mérnököknek a’pest-szegedi csatornánál a’ vizerő alkalmazhatása ellen tett nehézségeit. 1) Úgy látszik, a’ hollandi mérnökök kétkedése on­nan ered, hogy a’ viz rendetlenül dolgozik, mert azt mond­ják: „Ezen munkák ered­ményét (t. i. a’ fehér-Körösökét) megvizsgálván, meggyőződtünk a’ felől, hogy a’ vizroham használása valóban végbevitte ezen folyók szabályozását és a’ csatornák kijavulását, mi jóllehet némileg rendetlenül történt, mégis megjegyzésre igen méltó tény. Az átmetszéseknél nem szükséges, nem is az a’czél, hogy a’viz­sinóregyenesen és rendes oldallejtekre, mint a’ csatornáknál, dolgozzék; hanem, hogy uj ágya völgyeletét, mellyet emberi kézzel például a’Tiszánál vagy Dunánál ki­ásni igen kétes feladat lenne, ha nem is egészen csatornás szabályszerűséggel, kellő mélységre és szélességre kiko­torja, mert ez által az átmetszeteknél a’kitűzött czél el van érve. Ámde a’pest-szegedi csatornánál a’vizerőt rendeseb­ben lehet használni­­ször azért, mert az átmetszésre, ha egyszer kiásatik előásása, ritkán fordittatik annyi gond, mint a’ csatornára, melly minden évben kétszer újabb ve­zérárokkal elláttatik, ’s a’ viz sodra mindig öszpontositva a’ közepén tartatik, midőn az átmetszés előásása után gyak­ran végkép magára szokott hagyatni. 2szor a’ folyók tavaszi és őszi árvizei az átmetszésekben nem korlátozta­thatnak, mint a’pesti toroknál, a’csatorna vize. 3szor az átmetszés előásása például a’Körösöknél úgy áll a’ szabatos széles­séghez mint 1:10—12, tehát az annyiszor többszöri kiszé­lesítésben nagyobb rendetlenségbe jöhet a’ viz munkálata által az átmetszés, mint a pest-szegedi csatorna, mellynél az előásás szélessége úgy áll mint 1:3, 4 szer, a’pest-sze­gedi csatornánál, ha egyszer a’ földtömegnek nagyobb ré­sze a’ vizerő által elhordatott, az oldalaknak kellő lejtőzete, ’s egyéb részeknek rendbe hozása emberi munkával esz­közöltetik, ’s aztán a’ vizerő további hatása a’ csatornára alkalmazott épitvények által korlátoztatik, midőn a’ folyam­­szabályzatnál, ha az uj meder kellőleg kibővítetett is, an­nak azon állapotában maradására ritkán vétetnek czélba újabb munkálatok, mivel nagy költségbe kerülnek,’s azért a’ vizroham mint folyton munkáló termeszet erő meg nem szűnik, hanem folyvást dolgozik, és nem ritkán a’már elkészített uj medert ismét rendetlenségbe hozza. Azon rendszer-alkalmazással tehát, mellyet a’B.P.Hiradóban ’s e’ lapokban részletesen előadtam,nem félhetünk,hogy a’ csa­torna vize rendetlenül dolgozzék. 2) Azt mondják a’hollandi mérnökök: a’ föld mine­­müségének és lejtőségének nem köszönhető­­ a’sikernek egy része, mellyel a’ körösi és sárvizi csatorna létesül? E­­zen folyók rohama elég sebes, és ezen sebesség még nö­vekedett az által, hogy medrök a’csatorna által megrövi­­dítetett ’stb. A’Fehér-Körösnek a’siktéreken sebessége 3 láb ’s ezzel víztömegéhez képest a’ legkeményebb tiszta agyag­földben nagy sikerrel bővíti uj ága völgyeletét, főkép ha csekély emberi segély járul hozzá. A’ Sárvíznél Halász Gás­pár igazg. vizm.értekezése után 100 ölre az esési hüvelyk, a’ sebesség két láb, és még is nem egészen tiz év alatt a’7 öl szélességű előásás, minden további emberi segedelem nélkül egyedül a’ viz ereje által 12—14 ölre szélesittetelt,’s pedig mintha emberi munka által történt volna, mindenütt zsineg­ utáni egyenességre, alsó rétegeiben kemény agya­gos földben. ’S itt is vannak több mérföldre, mint Agárd­­nál, Berkinél, Kopasznál 4—5 öl mélységű ásások a’ vize­­rejéről rendesen kiszélesítve, így például Hontmegyében Szakálos, helységnél egy hoszszu átmetszést 2 láb sebes­ségű viz 2 öltői 6 öl szélességre bővített sinór egyenesen a’ legkeményebb agyagföldben három év alatt, minden utób­bi emberi segítség nélkül. Mennyivel sikeresebben fog te­hát a’ pest-szegedi csatornában a’közel három láb sebes­ségű viz dolgozni az ottani könnyű homokos földben, már csak azért is, hogy a’csatornában, majd egész esztendőn át megleszen a’ kellő magasságú viz, midőn az átmetszések­nél csak 2, legfelebb 2//a hónapig lehet nagyobb vizekre számítani. 3) Mondják a’ hollandi vizmérnökök, hogy a’cs­a­­torna vize elég sebes leend a’ finom ka­vics és homok elsodor­tatásár­a, de azon vé­leményben vannak, hogy azok ismét rendetlen zátonyokban leülepednek vagy a’ csatornában, vagy annak torkolatánál, azon oknál fogva leginkább, mivel már a’ viz is, melly hasz­náltatig illy belévegyitett anyagokkal van terhelve. Itt ünnepélyesen megvallják a’ vizerő használatának nagy költséget megkímélő roppant eredményét, mert miu­tán a’ csatorna vize elég sebes a’ finomabb kavics és homo­kos föld elsodortatására,’s e’szerint feltéve bár, de meg nem engedve, hogy a’ bugaczi emeltebb szakaszból kihor­dandó földet a’csatorna alsóbb részein vagy annak torko­latánál rendetlen zátonyokban rakja le, mégis roppant le­szen a’ nyereség; mert egészen más a’ földet Dorozsmánál és más Bugacznál a’ csatorna völgyeletéből kiemelni, mi­vel ott egy köb­öl föld legfelebb 1 f. p., Bugacznál az alsó rétegekben 4 ft pengőbe kerülne ’s igy a’vizerő használata­­ által a’nyereség úgy állana mint 4:1. Azonban hogy a’csa­­­­torna alsó részeiben az elsodortatott föld rend ellen záro­­­­nyokban le ne ülepedhessék, arról gondoskodva van, mert­­ mint említett értekezésemben előadom, az első szakaszok csekély alsó szélességet nyernek,hogy a’lefolyó viz öszsze­­szorulva nagy sebességgel húzódhassák lefelé. ’S ezt ta­pasztalhatjuk minden folyónál,hol ezek keskenyebb meder­ben öszszeszoritva folynak, nemcsak hogy rendetlen záto­nyokat olly helyeken nem raknak, de ágyok fenekét mé­lyebben kotorják. így leszen ez a’pest-szegedi csatorná­nál is, mellynek vizét mindig öszszetartani hatalmunkban álland. Mindazáltal a’ hollandi mérnökökkel tökéletesen e­­gyetértek, ha fenebbi állításaikat szorosan azon értelemben veszik, miszerint a’ viz erejével elúszó föld a’ csatorna tor­kolatja előtt,a’tiszai lápokban rendetlen zátonyokba fog le­ülepedni, és nem magában a’csatornában.’S hogy igy kell értelmeznünk fenebbi állításaikat, bizonyítja állításaiknak záradéka, melly szerint következőleg nyilatkoznak: „egyéb­iránt a’ tér elég tág arra (a’ tiszai laposok) hogy felvehesse azon föld egész tömegét,melly a’ csatorna medréből ki fog­na mosatni. Ez alkalommal a’ vizerő roppant eredményét megczá­­folhatlanul bizonyító tapasztalásomat czélszerűnek látom i­­de mellékelni. ’S itt uraim! felhívom mindenkinek, legfőkép pedig a’ szakértők legélesebb figyelmét, mert úgy hiszem, ezután sem leend senki is, ki a’ vizerő használhatását két­ségbe vonni őszinte szándékkal bátorkodnék. Halljuk tehát ezen egyszerű mégis fontos körülményt! hiszen már nem egyszer több nagy dolog és ismeretek kifejtésére egysze­rű körülmények történetes tapasztalása szolgált irányzatul és végre óriási eredményül. (Folyt. köv.) Buda novembe 4-én. Végre tehát nekünk is lehet örülnünk egy lépésen, mi külső átalakulásunkhoz közelebb hoz. Buda ellen gyakoriak voltak a’vádak,és pedig nem épen alaptalanok, miszerint a’ magyar haza és városa —anya­városa nemzetiség dolgában olly igen hátramaradt, sőt hogy tetteiben olly parányi hajlamot láthatni, miből követ­­keztethetnek, hogy ha ma nem is, de majd a t. i.­mához egy hétre, vagy egy hónapra, vagy egy esztendőre mégis csak állni fog az ének igazsága: És magyar, áll Buda még. E’ vádnak, mint­ mondám, volt alapja, mert bizony nagy munkába került Buda városában — néhány kir. hivatal­nokon kívül — magyar embert találni, ollyat pedig, ki a’ magyar érdekek mellett buzgott, vagy érettek a’ haza oltá­rára áldozatokkal járulni kész leendett, — én legalább sem nem találtam, sem nem ismertem, sem hírét nem hallottam, értve természetesen csak azokat, kik tulajdonképen Buda városát teszik, t. i. a’polgárságot, a’magyar akadémiára szánt két ezer p. szt. alapítványt kivéve. Ma már másként állunk e’ téren is. A’ közel múlt or­szággyűlésnek nem volt ugyan azon eredménye, mit annyi millió várt, de volt kihatása ollyan, minőt kevesen hittek. A’ polgárság, t. i. a’ tulajdonképeni negyedik rend igen vi­lágosan látta által, miként a’ nemzeti érdekek hideg mellő­zése számukra nem egyéb, mint évtizedekrei káros hátra­maradás; megérték, miként a’ nemzeti érdekek pártolása és emelésével,midőn a’közállapot nyer physikai és morális ér­telemben, ugyanakkor nyernek egyesek is, mint kikből ala­kul az egész. Megérték: mik szükségesek ahoz, hogy vala­­melly rend az ország törvényhozásába befolyhasson ’s ezen okok fontossága előtt meghajlanak a’ polgárok Budán is, mikép a’ hazában mindenütt. A’ hatalom virágzó polczára felemelt nemzetiség, uralkodó nyelv, egység és egyetértés szükséges, ezek nélkül az iparüzlet ’s kereskedés, mint a’ városok gazdagodásának főbb emeltyűji vagy épen nem in­­r­díttathatnak meg, vagy csak tetemest* veszteséggel; mert csak egyesült akarat nyújthat neki garantiát, mi e’téren első szüksége; egyesült akarat pedig ott, hol még az első — sine qua non — pont felett is vitáznak a’ testületek, nem is képzelhető. Csalódnék azonban, ki és Buda polgárságát a’ már e’ tekintetben meghozott törvény után is konokság, vagy akaratosságról vádoltnak hinné; oh nem­ csupán egy kis hanyagság, vagy inkább a’ nemzeti ü­gyekkeli kevés gondolás okozá többiektőli elmaradását; minek azonban helyreütése jelenleg ugyancsak sürgettetik. Én mellőzve e’ helyen mindent — hogy hoszszas ne legyek, csupán azt említem,mi egyik közelebbi választópol­gársági ülésben tárgyaltatott, és el is határoztatott. Budá­nak mintegy 300 rendőre van, kik — mindennapi látomás szerint eddig német egyenruhában tevék szolgálati köte­­lességöket, részint pedig, mint a’ kebelnél — félnémet fél­magyar egyenruhában, frakk és bakancshoz szabott ma­gyar nadrágban. Ezen öltözet a’ polgárságnak sem czél­­szerűségi, sem nemzetiségi tekintetben közelebbi időkben nem tetszett, azért annak teljes magyarra változtatásáról létetett indítvány. Ez Erysz almája volt kezdetben, a’ néme­tek félj­al dúltak, hogy őket teljesen ki akarják irtani, holott csak drabantjaikról ’s ezeknek is csak frakkjaikról volt szó. Okok hozattak fel először a’nemzetiség szótárából, mellyek egy magyar törvényhatóságtól méltán követelik, hogy ma­gát mindenben, úgy benső mint külső dolgaiban a’ törvény kivánatihoz szabja; Buda pedig magyar törvényhatóság, magyar országgyűlésen képviseltetik, magyar törvények ál­tal igazgattatik, magyar kenyeren hízik ’stb. ergo drabant­­jait nem hagyhatja továbbra is frakkban; másodszor me­rítettek okok a’ szolgálat kényelmesb végezhetéséből.Tud­­nivaló, hogy iilyen rendőröknek eső-sár- vagy bármi idő­ben is ki kell állni a’ gátra, ha a’várost felfordultnak látni nem akarjuk; illy foglalkodás közben sokkal czélszerűbb a’ szorosan testhez simuló magyar nadrág, mint a’ szerte­­csuszongó nyílt szájú pantalon, melly magára szedvén font­számra is a’sarat, végre a’ rendőrt is kifárasztja ’s pihenés végett elszólitja őrhelyéről; innét van aztán, hogy gyakran csak ott látunk rendőrt, hol annak helye nem is igen len­ne, például a’ német színházban, ’s mindenütt nélkülözzük azt, hol rájok kiáltó a’szükség, mint a’ Dunapart hoszszá­­ban, hol az immoralitás nem egy égbekiáltó vétket köve­tett már el az ártatlanságon. Ehez tudható még az, hogy kissé csipősebb időben a’frakk csak a’ hasnak felső részét takarhatván be, míg az alsó, szélnek hidegnek egyiránt ki­téve marad, holott a’ zrinyi-dolmány nyaktól kezdve egész köldökig védi őt az álfázástól’s ekép nem kényteleníttetik valamellyik csapszékbe vonulni őrállás helyett. A’ harma­dik ok végre a’ házi oeconomiából vétetett­ szak- és mű­­értők mutaták ki, miként a’ mostani egyenöltözet jóval töb­be kerül a’ házi pénztárnak, mint kerülne a’javaslatt ma­gyar öltöny. És ezen okok győztek, a’ választó polgárok hangosan mondák ki a’ helyeslést az indítványra, mellynek legvilágosabb értelme az, hogy a’ budai rendőrök ezentúl zrinyi-dolmányban rózsaszín veres sinórral egészen egy­szerűen kivarrva, bakancshoz szabandó szinte veres sinó­­ros nadrágba fognak öltöztetni ’s hivatalos szolgálataikat teljesíteni. Illy nagy általányosság némellyeknek még sem a­­kart tetszeni; az a’pantalon szerintük mégis csak megma­radhatna, ha már a’ frakk száműzetik is; hiszen a’ budaiak ötszáz esztendő óta járnak pantalonban, miért kellene azt épen ma odahagyniok, midőn az egész ország con amore pantalonban végzi polgári kötelességeit, pantalonban hoz­za törvényeit, abban teszi különös üdvözlésit, abban gra­tulál, tánczol, eszik, iszik, és még abban temettetik is el. Ezt figyelembe kell vennie Budának is, ne lépjen újítási pru­­rtuisában odáig,hova még eddig egy magyar ember sem ; vergődhetett ’stb. És ezen okok — meritvék a’ napi élet leghitelesb tapasztalatiból, nem maradtak hatástalanok, megkezdetett a’vita pro és contra, magyar sinóros nadrág és a’ pantalon elsősége felett. Tetszés és nem tetszés! Vég­re is a’ többség oda nyilatkozott, hogy a’ kebelbeli rendő­rök egészen magyar egyenruhát nyerendnek ugyan a’ ja­­­­vaslat szerint, de a’lineán levők, igy nevezik a’ külvárosi fióktanácsok melletti személyzetet, maradnak pantalonban a veres hajtókával, mellyre azonban ők is zrinyidolmányt ve­­­­res sinórost öltendnek. Ennyiben tehát megjőn a’ megállapodás, hátra volt azonban a’ posztó színe, mert nálunk a’ színek is meglehe­tősen szerepelnek, mutatják azt a’ sóházak, harminczadok, posták és egyéb középületek kültekintetei; valamint hátra volt még annak világos elhatárzása is: váljon kiválólag ho­ni posztóbul készíttessenek­­, vagy fenmaradjon a’ brüni, vagy bécsi, vagy bármi külföldi gyár használhatása. Ezek ingerlékes kérdéseknek találtattak, nem azért, mintha ős Buda lelkes választó polgársága nem tudná a’hazai ipar i­­ránti szoros kötelességet, és színeinek őszinte méltánylá­sát, hanem azért, mert ez már közelebb vág az oeconomi­­cumba’s igy arról legczélszerűbben a’ bizottság intézked­ 531

Next