Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-11-08 / 89. szám
karják mondani: B urnák vizere általi dolgoztatás elvét tagadni nem merjük, hiszen a’ mindennapi tapasztalás czáfolna meg bennünket, és hiszszük annak a’ körösi és sárvizi csatornáknál roppant sikerrel eszközlött alkalmazását, de illy nagyban, mint a’ pest-szegedi csatornánál szándékoltatik, annak egészen bizonyos és biztos alkalmazhatása iránt kételkedünk, mert illy nagyban, sehol a’világon a’ viz erőveli munkáltatás még nem használtatott; ez lenne az első kísérlet. ’S ezen vallomással a’legtisztább meggyőződés sugallatit követik a’ hollandi mérnökök. Hogy pedig illyetén véleményben vannak, világosan bizonyítja a’ vizerőveli munkáltatásnak a’ pest-szegedi csatornánál alkalmazhassa ellen tett észrevételeik szelleme.Ámde kérdem, mivel illy nagyban a’ vizerőveli munkáltatás nem alkalmaztatott soha, következik, hogy ezentúl se alkalmaztassák? Én most is erősen hiszem, hogy a’ vizerőveli dolgoztatás csak ezentúl fog kifejlődni, és meg vagyok győződve, hogy ha valahol, bizonyosan a’pest-szegedi csatornánál a’B. P. Híradóban’s ezen lapban is előadott módon,mellyet mindaz elmélet, mind a’ tapasztalás helyesel, roppant eredménnyel lehet használni a’ vizerőt. Most lássuk a’hollandi mérnököknek a’pest-szegedi csatornánál a’ vizerő alkalmazhatása ellen tett nehézségeit. 1) Úgy látszik, a’ hollandi mérnökök kétkedése onnan ered, hogy a’ viz rendetlenül dolgozik, mert azt mondják: „Ezen munkák eredményét (t. i. a’ fehér-Körösökét) megvizsgálván, meggyőződtünk a’ felől, hogy a’ vizroham használása valóban végbevitte ezen folyók szabályozását és a’ csatornák kijavulását, mi jóllehet némileg rendetlenül történt, mégis megjegyzésre igen méltó tény. Az átmetszéseknél nem szükséges, nem is az a’czél, hogy a’vizsinóregyenesen és rendes oldallejtekre, mint a’ csatornáknál, dolgozzék; hanem, hogy uj ágya völgyeletét, mellyet emberi kézzel például a’Tiszánál vagy Dunánál kiásni igen kétes feladat lenne, ha nem is egészen csatornás szabályszerűséggel, kellő mélységre és szélességre kikotorja, mert ez által az átmetszeteknél a’kitűzött czél el van érve. Ámde a’pest-szegedi csatornánál a’vizerőt rendesebben lehet használniször azért, mert az átmetszésre, ha egyszer kiásatik előásása, ritkán fordittatik annyi gond, mint a’ csatornára, melly minden évben kétszer újabb vezérárokkal elláttatik, ’s a’ viz sodra mindig öszpontositva a’ közepén tartatik, midőn az átmetszés előásása után gyakran végkép magára szokott hagyatni. 2szor a’ folyók tavaszi és őszi árvizei az átmetszésekben nem korlátoztathatnak, mint a’pesti toroknál, a’csatorna vize. 3szor az átmetszés előásása például a’Körösöknél úgy áll a’ szabatos szélességhez mint 1:10—12, tehát az annyiszor többszöri kiszélesítésben nagyobb rendetlenségbe jöhet a’ viz munkálata által az átmetszés, mint a pest-szegedi csatorna, mellynél az előásás szélessége úgy áll mint 1:3, 4 szer, a’pest-szegedi csatornánál, ha egyszer a’ földtömegnek nagyobb része a’ vizerő által elhordatott, az oldalaknak kellő lejtőzete, ’s egyéb részeknek rendbe hozása emberi munkával eszközöltetik, ’s aztán a’ vizerő további hatása a’ csatornára alkalmazott épitvények által korlátoztatik, midőn a’ folyamszabályzatnál, ha az uj meder kellőleg kibővítetett is, annak azon állapotában maradására ritkán vétetnek czélba újabb munkálatok, mivel nagy költségbe kerülnek,’s azért a’ vizroham mint folyton munkáló termeszet erő meg nem szűnik, hanem folyvást dolgozik, és nem ritkán a’már elkészített uj medert ismét rendetlenségbe hozza. Azon rendszer-alkalmazással tehát, mellyet a’B.P.Hiradóban ’s e’ lapokban részletesen előadtam,nem félhetünk,hogy a’ csatorna vize rendetlenül dolgozzék. 2) Azt mondják a’hollandi mérnökök: a’ föld minemüségének és lejtőségének nem köszönhető a’sikernek egy része, mellyel a’ körösi és sárvizi csatorna létesül? Ezen folyók rohama elég sebes, és ezen sebesség még növekedett az által, hogy medrök a’csatorna által megrövidítetett ’stb. A’Fehér-Körösnek a’siktéreken sebessége 3 láb ’s ezzel víztömegéhez képest a’ legkeményebb tiszta agyagföldben nagy sikerrel bővíti uj ága völgyeletét, főkép ha csekély emberi segély járul hozzá. A’ Sárvíznél Halász Gáspár igazg. vizm.értekezése után 100 ölre az esési hüvelyk, a’ sebesség két láb, és még is nem egészen tiz év alatt a’7 öl szélességű előásás, minden további emberi segedelem nélkül egyedül a’ viz ereje által 12—14 ölre szélesittetelt,’s pedig mintha emberi munka által történt volna, mindenütt zsineg utáni egyenességre, alsó rétegeiben kemény agyagos földben. ’S itt is vannak több mérföldre, mint Agárdnál, Berkinél, Kopasznál 4—5 öl mélységű ásások a’ vizerejéről rendesen kiszélesítve, így például Hontmegyében Szakálos, helységnél egy hoszszu átmetszést 2 láb sebességű viz 2 öltői 6 öl szélességre bővített sinór egyenesen a’ legkeményebb agyagföldben három év alatt, minden utóbbi emberi segítség nélkül. Mennyivel sikeresebben fog tehát a’ pest-szegedi csatornában a’közel három láb sebességű viz dolgozni az ottani könnyű homokos földben, már csak azért is, hogy a’csatornában, majd egész esztendőn át megleszen a’ kellő magasságú viz, midőn az átmetszéseknél csak 2, legfelebb 2//a hónapig lehet nagyobb vizekre számítani. 3) Mondják a’ hollandi vizmérnökök, hogy a’csatorna vize elég sebes leend a’ finom kavics és homok elsodortatására, de azon véleményben vannak, hogy azok ismét rendetlen zátonyokban leülepednek vagy a’ csatornában, vagy annak torkolatánál, azon oknál fogva leginkább, mivel már a’ viz is, melly használtatig illy belévegyitett anyagokkal van terhelve. Itt ünnepélyesen megvallják a’ vizerő használatának nagy költséget megkímélő roppant eredményét, mert miután a’ csatorna vize elég sebes a’ finomabb kavics és homokos föld elsodortatására,’s e’szerint feltéve bár, de meg nem engedve, hogy a’ bugaczi emeltebb szakaszból kihordandó földet a’csatorna alsóbb részein vagy annak torkolatánál rendetlen zátonyokban rakja le, mégis roppant leszen a’ nyereség; mert egészen más a’ földet Dorozsmánál és más Bugacznál a’ csatorna völgyeletéből kiemelni, mivel ott egy köböl föld legfelebb 1 f. p., Bugacznál az alsó rétegekben 4 ft pengőbe kerülne ’s igy a’vizerő használata által a’nyereség úgy állana mint 4:1. Azonban hogy a’csatorna alsó részeiben az elsodortatott föld rend ellen záronyokban le ne ülepedhessék, arról gondoskodva van, mert mint említett értekezésemben előadom, az első szakaszok csekély alsó szélességet nyernek,hogy a’lefolyó viz öszszeszorulva nagy sebességgel húzódhassák lefelé. ’S ezt tapasztalhatjuk minden folyónál,hol ezek keskenyebb mederben öszszeszoritva folynak, nemcsak hogy rendetlen zátonyokat olly helyeken nem raknak, de ágyok fenekét mélyebben kotorják. így leszen ez a’pest-szegedi csatornánál is, mellynek vizét mindig öszszetartani hatalmunkban álland. Mindazáltal a’ hollandi mérnökökkel tökéletesen egyetértek, ha fenebbi állításaikat szorosan azon értelemben veszik, miszerint a’ viz erejével elúszó föld a’ csatorna torkolatja előtt,a’tiszai lápokban rendetlen zátonyokba fog leülepedni, és nem magában a’csatornában.’S hogy igy kell értelmeznünk fenebbi állításaikat, bizonyítja állításaiknak záradéka, melly szerint következőleg nyilatkoznak: „egyébiránt a’ tér elég tág arra (a’ tiszai laposok) hogy felvehesse azon föld egész tömegét,melly a’ csatorna medréből ki fogna mosatni. Ez alkalommal a’ vizerő roppant eredményét megczáfolhatlanul bizonyító tapasztalásomat czélszerűnek látom ide mellékelni. ’S itt uraim! felhívom mindenkinek, legfőkép pedig a’ szakértők legélesebb figyelmét, mert úgy hiszem, ezután sem leend senki is, ki a’ vizerő használhatását kétségbe vonni őszinte szándékkal bátorkodnék. Halljuk tehát ezen egyszerű mégis fontos körülményt! hiszen már nem egyszer több nagy dolog és ismeretek kifejtésére egyszerű körülmények történetes tapasztalása szolgált irányzatul és végre óriási eredményül. (Folyt. köv.) Buda novembe 4-én. Végre tehát nekünk is lehet örülnünk egy lépésen, mi külső átalakulásunkhoz közelebb hoz. Buda ellen gyakoriak voltak a’vádak,és pedig nem épen alaptalanok, miszerint a’ magyar haza és városa —anyavárosa nemzetiség dolgában olly igen hátramaradt, sőt hogy tetteiben olly parányi hajlamot láthatni, miből következtethetnek, hogy ha ma nem is, de majd a t. i.mához egy hétre, vagy egy hónapra, vagy egy esztendőre mégis csak állni fog az ének igazsága: És magyar, áll Buda még. E’ vádnak, mint mondám, volt alapja, mert bizony nagy munkába került Buda városában — néhány kir. hivatalnokon kívül — magyar embert találni, ollyat pedig, ki a’ magyar érdekek mellett buzgott, vagy érettek a’ haza oltárára áldozatokkal járulni kész leendett, — én legalább sem nem találtam, sem nem ismertem, sem hírét nem hallottam, értve természetesen csak azokat, kik tulajdonképen Buda városát teszik, t. i. a’polgárságot, a’magyar akadémiára szánt két ezer p. szt. alapítványt kivéve. Ma már másként állunk e’ téren is. A’ közel múlt országgyűlésnek nem volt ugyan azon eredménye, mit annyi millió várt, de volt kihatása ollyan, minőt kevesen hittek. A’ polgárság, t. i. a’ tulajdonképeni negyedik rend igen világosan látta által, miként a’ nemzeti érdekek hideg mellőzése számukra nem egyéb, mint évtizedekrei káros hátramaradás; megérték, miként a’ nemzeti érdekek pártolása és emelésével,midőn a’közállapot nyer physikai és morális értelemben, ugyanakkor nyernek egyesek is, mint kikből alakul az egész. Megérték: mik szükségesek ahoz, hogy valamelly rend az ország törvényhozásába befolyhasson ’s ezen okok fontossága előtt meghajlanak a’ polgárok Budán is, mikép a’ hazában mindenütt. A’ hatalom virágzó polczára felemelt nemzetiség, uralkodó nyelv, egység és egyetértés szükséges, ezek nélkül az iparüzlet ’s kereskedés, mint a’ városok gazdagodásának főbb emeltyűji vagy épen nem inrdíttathatnak meg, vagy csak tetemest* veszteséggel; mert csak egyesült akarat nyújthat neki garantiát, mi e’téren első szüksége; egyesült akarat pedig ott, hol még az első — sine qua non — pont felett is vitáznak a’ testületek, nem is képzelhető. Csalódnék azonban, ki és Buda polgárságát a’ már e’ tekintetben meghozott törvény után is konokság, vagy akaratosságról vádoltnak hinné; oh nem csupán egy kis hanyagság, vagy inkább a’ nemzeti ügyekkeli kevés gondolás okozá többiektőli elmaradását; minek azonban helyreütése jelenleg ugyancsak sürgettetik. Én mellőzve e’ helyen mindent — hogy hoszszas ne legyek, csupán azt említem,mi egyik közelebbi választópolgársági ülésben tárgyaltatott, és el is határoztatott. Budának mintegy 300 rendőre van, kik — mindennapi látomás szerint eddig német egyenruhában tevék szolgálati kötelességöket, részint pedig, mint a’ kebelnél — félnémet félmagyar egyenruhában, frakk és bakancshoz szabott magyar nadrágban. Ezen öltözet a’ polgárságnak sem czélszerűségi, sem nemzetiségi tekintetben közelebbi időkben nem tetszett, azért annak teljes magyarra változtatásáról létetett indítvány. Ez Erysz almája volt kezdetben, a’ németek féljal dúltak, hogy őket teljesen ki akarják irtani, holott csak drabantjaikról ’s ezeknek is csak frakkjaikról volt szó. Okok hozattak fel először a’nemzetiség szótárából, mellyek egy magyar törvényhatóságtól méltán követelik, hogy magát mindenben, úgy benső mint külső dolgaiban a’ törvény kivánatihoz szabja; Buda pedig magyar törvényhatóság, magyar országgyűlésen képviseltetik, magyar törvények által igazgattatik, magyar kenyeren hízik ’stb. ergo drabantjait nem hagyhatja továbbra is frakkban; másodszor merítettek okok a’ szolgálat kényelmesb végezhetéséből.Tudnivaló, hogy iilyen rendőröknek eső-sár- vagy bármi időben is ki kell állni a’ gátra, ha a’várost felfordultnak látni nem akarjuk; illy foglalkodás közben sokkal czélszerűbb a’ szorosan testhez simuló magyar nadrág, mint a’ szertecsuszongó nyílt szájú pantalon, melly magára szedvén fontszámra is a’sarat, végre a’ rendőrt is kifárasztja ’s pihenés végett elszólitja őrhelyéről; innét van aztán, hogy gyakran csak ott látunk rendőrt, hol annak helye nem is igen lenne, például a’ német színházban, ’s mindenütt nélkülözzük azt, hol rájok kiáltó a’szükség, mint a’ Dunapart hoszszában, hol az immoralitás nem egy égbekiáltó vétket követett már el az ártatlanságon. Ehez tudható még az, hogy kissé csipősebb időben a’frakk csak a’ hasnak felső részét takarhatván be, míg az alsó, szélnek hidegnek egyiránt kitéve marad, holott a’ zrinyi-dolmány nyaktól kezdve egész köldökig védi őt az álfázástól’s ekép nem kényteleníttetik valamellyik csapszékbe vonulni őrállás helyett. A’ harmadik ok végre a’ házi oeconomiából vétetett szak- és műértők mutaták ki, miként a’ mostani egyenöltözet jóval többe kerül a’ házi pénztárnak, mint kerülne a’javaslatt magyar öltöny. És ezen okok győztek, a’ választó polgárok hangosan mondák ki a’ helyeslést az indítványra, mellynek legvilágosabb értelme az, hogy a’ budai rendőrök ezentúl zrinyi-dolmányban rózsaszín veres sinórral egészen egyszerűen kivarrva, bakancshoz szabandó szinte veres sinóros nadrágba fognak öltöztetni ’s hivatalos szolgálataikat teljesíteni. Illy nagy általányosság némellyeknek még sem akart tetszeni; az a’pantalon szerintük mégis csak megmaradhatna, ha már a’ frakk száműzetik is; hiszen a’ budaiak ötszáz esztendő óta járnak pantalonban, miért kellene azt épen ma odahagyniok, midőn az egész ország con amore pantalonban végzi polgári kötelességeit, pantalonban hozza törvényeit, abban teszi különös üdvözlésit, abban gratulál, tánczol, eszik, iszik, és még abban temettetik is el. Ezt figyelembe kell vennie Budának is, ne lépjen újítási prurtuisában odáig,hova még eddig egy magyar ember sem ; vergődhetett ’stb. És ezen okok — meritvék a’ napi élet leghitelesb tapasztalatiból, nem maradtak hatástalanok, megkezdetett a’vita pro és contra, magyar sinóros nadrág és a’ pantalon elsősége felett. Tetszés és nem tetszés! Végre is a’ többség oda nyilatkozott, hogy a’ kebelbeli rendőrök egészen magyar egyenruhát nyerendnek ugyan a’ javaslat szerint, de a’lineán levők, igy nevezik a’ külvárosi fióktanácsok melletti személyzetet, maradnak pantalonban a veres hajtókával, mellyre azonban ők is zrinyidolmányt veres sinórost öltendnek. Ennyiben tehát megjőn a’ megállapodás, hátra volt azonban a’ posztó színe, mert nálunk a’ színek is meglehetősen szerepelnek, mutatják azt a’ sóházak, harminczadok, posták és egyéb középületek kültekintetei; valamint hátra volt még annak világos elhatárzása is: váljon kiválólag honi posztóbul készíttessenek, vagy fenmaradjon a’ brüni, vagy bécsi, vagy bármi külföldi gyár használhatása. Ezek ingerlékes kérdéseknek találtattak, nem azért, mintha ős Buda lelkes választó polgársága nem tudná a’hazai ipar iránti szoros kötelességet, és színeinek őszinte méltánylását, hanem azért, mert ez már közelebb vág az oeconomicumba’s igy arról legczélszerűbben a’ bizottság intézked 531