Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-05-28 / 42. szám
PEST, FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. (Kinevezések ’s előléptetések; néhány szó a’tiszavölgyi vízszerkezet hasznosítása tárgyában; még egyszer a’mesterinasokról; szepesmegyei közgyűlés folytatása; Zemplény állapota é s közgyűlése; Szerémmegye tisztujitás előtt ’s annak uj tisztikara; Mármarosmegye közgyűlése; losoncz ref- egyházkerületi gyűlés; budapesti napló.) Amerika. (Az éjszakamerikai hadsereg Texasban; Slidell mexicói követ; mexikói mozgalmak, Santa Ana és Almonte tábornok; l’aredes nyilatkozványa; újabb hírek Új-Yorkból; texasi belzavarok és unió.) Anglia. (Watson parliamenti indítványa a’bírói illetőségről; angol egyházi reform; O’ Brien szabadon bocsáttatása iránt; két hivatalegyesitést lépésnek gyanitnak a’ centralisalióra; angol egyház terjedése a’ gyarmatokban; keletindiai társaság részvényeseinek közgyűlése; Albert bg. május 14-i londoni hír) E 1 egy hir. Értesítő; dunavizállás. Magyar- ém Erdélyország. Ő cs. s ap. kir. fels. gróf Eszterházy Bálint cs. kir. kamrást és Ausztria részéről stokholmi ügyviselőt, a’ svéd udvarnál rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré kinevezni, a’ pesti első bíróság a váltótörvényszéknél megürült ülnökségekre Cserneczky Józsefet ugyanezen váltótörvényszék tollnokát, Majthényi Alajost volt barsmegyei alispánt és Széll Kristófot a’ hétszemélyes főtörvényszéknél váltószakiogtatót érdemesíteni, továbbá Novák Ferenczet a’ horvátországi Ítélőtáblánál szegények ügyvédét egyszersmind a’báni táblánál szegények ügyvédévé, Hummer József bánya- ellenőrt ideiglenes főtiszti-segéddé és pénztár-ellenőrré; Zsigmondi Vilmos k. bányagyakornokot ideig, bányagondnokká és mérnökké Sresiczán; Készt Béla kir. bányagyakornokot ideigl rétegmesterré Moraviczában Bogsán mellett; Raymann János k. ellenőrt pénztárnokká, Fáber Ignácz anyag-eladót és kasznárt resiczai szergondnokká nevezni, végre az újon felállított közlekedési útvonalon, hol az Zeng és Sz.György közt az ó úttal érintkezik „A batovoM néven útlevél-hivatal—felállitást kegyeim, megengedni méltóztatott. A’ am. m. kir. udv. kincstár a’ beszterczei k. helyettes bányabiróságnál megürült irnokságra Gyurkovics Sámuel pályavégzett akadémiacst érdemesité. A’ temesvári postaigazgatásnál megürült járulnokságra Puskásy László budai k. főpostahivatali gyakornok lön alkalmazva. Néhány anyilizavölgyi vizuerkeret hasznoallán» tárgyáltim. Egy nevezetes életkérdés küszöbén állunk, mellynek szerencsés megoldatásával derül talán fel hazánkra,legalább anyagi jóllét tekintetében, azon szép hajnal, mellynek egykori megérkezését, a’ megsemmisülés rémképivel ijesztő sír széléről az élet után so- Várogva olly régen énekli szegény nemzetünk. — A' Tiszát, hazánk szíverét, égre kiáltó elhanyagoltatásáért, úgy látszik boszújában, mindinkább veszélyesbben szertedühöngő folyamat,miután árjaiban már fuldokni kezdőnk, valahára szabályozni készülünk, részint hogy kíméletlen árjai alá temetett roppant kincset huzzunk ki a’ sárból, hol azt vétkes gondatlanságunk olly hoszszas időig hasztalanul heverni engedé, részint hogy magát e’ derék folyamot, melly eddig sújtó átok vala inkább nyakunkon, a’ haza megbecsülhetetlen kincsforrásává teremtsük az által, hogy a’hon terménydus vidékét,az alföldet, közelebb érintkezésbe hozzuk a’ műiparra teremtett felső tájékkal, hogy az eddig egymás nélkül halállal küzdő két testvér, a’ termesztés és műipar, egymást közelebbről ölelhetve, egymás karjain, az őket minden irányról veszélyesen fenyegető zivatarokkal könnyen daczoló törzsekké erősűljenek; szóval hogy az ország belsejében a’ két egymásért teremtetett vidék között, az eddig semminél körülbelül károsabb közlekedés helyett legolcsóbbat’s kényelmesbet állítsunk: a’Tiszát, ’s mennyiben a’tiszavölgyi vízrendszer lehető hasznosítása ki van mondva, az abba ömlő nevezetes folyamokat is, ha hajózhatókká tételük más közlekedési utak felett az elsőséget megérdemli, hajózhatókká tenni ,s igy az ország nagy részét egy öszszevágó hajóuti hálózattal ellátni akarjuk. Istenemre örömkönyük tolulnak az ember szemébe csak elgondolásánál is e’ nagyszerű eszmének, ’s nem hiszek embert a’ hazában, ki szíve mélyiből ne imádkoznék a nemzetek urának azon idő mihamarább megérkezéséért, midőn hazánk szivére habjain kereskedő hajók úsznak fel, mellyek a’ hon alsóbb tájairól, vagy talán meszsze országokrul hozott terheiket a’ kisebb folyamhajókon az ország nagy részeiben szétosztják ’s ismét vígan ereszkednek alá. Azoktól kölcsönzött honi gyártványokkal egymással vetélkedve, jutányosabban láthatni el azokkal az őket teremtő tiszaparti lakosokat, vagy tovább, gyártványainknak illendő piaczot küzdeni ki a’ nagy világkereskedésben.— Emelkedik az ember keble kedves eszmék szárnyain, de a’ kellemes gondolatok ábránd röptéből mint szárnyaszegett madár rohan alá, ha magas szempontjából szegény hazánk halálin kissé tullátva, népeket fog ismerni, mellyek miénknél minden tekintetben hasonlíthatatlanul mostohább helyzetű hatájokat paradicsommá változtatták —’s látni az ipar óriási hatalmát, miként terjeszti ki naponként birtokát több több eddig legyőzhetetlennek hitt tárgy és tér fölött, miként hódította meg már régen, roppant kincseket adózó szolgájává, több országnak miénknél százszorta hódithatatlanabbnak folyamit, ’s mert nálunk úgyszólván természettől hajó alá teremtett, de mindeddig legkisebb gond nélkül szabálytalanokká alakult folyóink legelső szabályozásai hajózhatókká tételük terve is csak most van készülőben;’s kínos fájdalmát csak azon remény enyhíti, hogy egy nemzet akar fellépni cselekvési térre, egy nemzet, melly egyetértve óriási munkákra képes ’s akaratjának rugója legalább még eddig,—’s adja az ég, hogy máskép ne történjék — a’ honban létező minden pártnak közös óhajtása. — Azonban — ismét szomorú tapasztalás, miként ez életkérdés megfejtése ügyében a’mozgalom igen kevés irodalmi térünkön; pedig hol van tágasabb köre az eszmecserének, mint e’ nálunk, mondhatni, egészen isméretten mezőn? ’s mellyik életkérdés az, melly több oldalróli megvitatásokat ’s az ezekből kifejteni szokott üdvös eszméket ’s kölcsönös felvilágosításokat igénylené inkább, mint ez ujdon tárgy? úgy van uraim! könyvek ’s csupán e’ czélra szentelt folyóiratok hasábjai tömve lehetnének az ezen tárgy körüli nehéz feladatok nagy belátást ’s a’körülmények minden oldalróli felfogását igénylő fejtegetésivel; különben félhetni hogy a’ nálunk olly tömérdek szerteágazó érdek közül sok, méltó figyelembe nem vétetvén, a’ már most is hazánk kipótolhatlan hátramaradásával elkésett eszme ismét csak tervben marad, vagy ha munkálatba vétetik is, a’ tökéletesen ki nem főzött terv szerinti munkálatok a’ hajóúti hálózat további szélesítését, vagy a’ folyók más utáni felhasználását, úgyszólván lehetlenitnék. — Férfiak fogták fel ugyan ez ügyet, kiknek a’nemzet előtt tiszteletes nevök biztosít a’nehéz feladatnak szerencsés feloldatásáról,de vájjon nem lenne é nekik is szerfölött megkönnyítve nehéz munkájok? nem ötlenének é fel az ő agyukban is szerencsésebb ’s a’ mumm, sikerét inkább biztosító eszmék? nem öntenek a’tárgy több oldalróli meghányása vetése, e’nagyszerű szabályozás szerencsés sikere iránt, több bizodalmát az az által érdeklett birtokosokba, kik jelenleg az eféle, a’ Tisza mellett mindenfelé látható, de az óhajtott szerencsés siker helyett többnyire csak veszélyes, szabálytalanságot szülő munkálatoktól nem kis mértékben vannak elidegenülve? ’s nem hajlanának többen’s örömestebb a’ tervlétesités végett szükséges költségek födözésire, ha e’ tárgyróli véleményüket minél többen közölve, a’javaslatok helyességéről az érdeklett felek saját itéletök szerint is meggyőződhetnének? Tollra uraim! papirosra ’s világ elibe vele, kinek az isten,vagy ha úgy tetszik,saját szorgalma ez életkérdés feloldása könnyítésére valamit tudnia adott ’s nyomos vizsgálódásra ’s a’ tárgy feletti gondolkozásra, kinek szaktudománya:a szabálytalanul kártékony elemet meghódítani ’s okosan az emberi nem hasznára iga alá hajtani. Van most eelőtte tágas tér.Nisz úgy is tulajdon isméretét fogja kiki az által öregbíteni, a’ mellett hogy a’ természet a’ végetti szabta kedves kötelességnek is: t.i. a’ haza közjava előmozdilására közremunkálásnak eleget tesz: ha például a’ Tisza, vagy a’ hajóúti hálózat valamellyik lehető vonala mellett lakva,vagy körültök, hivatalból, vagy bármi ok miatt megfordulva, azok természetét, környékét jobban ismerni egy kis fáradságot veszen’s vizsgálódásiból tett tapasztalatit, vagy a’már elmondottakra tett észrevételeit világgal közli. Eféle vitatkozások által ha talán annyira nem fejtetnék is ki a tárgy ’s oszlattatnék el minden kétség, hogy roppant költséggel külföldről ne kelljen hitelesítő mérnököt hozatni, a terv végátnézése tekintetéből, mellynek én közbevetőleg mondva illy általányos vizszabályozási és hasznosítási terveknél,mellyek évekig tartó tömérdek szempontbóli vizsgálódásokat föltételeznek, nem vagyok nagymértékben barátja, mert sokkal hajlandóbb vagyok hinni egy a’ szabályozandó ’s hasznosítandó vizek természete, környéke ’s a’ különböző érdekek felismerésén több ideig szorgalommal fáradozó egyed állításinak, kivált ha felajánlott módon többnek közremunkálási által a’tárgy jól meghányatik, mint egy idegen országból ide meghívott’s a'belviszonyokkal egészen ismeretlen, bár különben e’ szaktudományban világszerte hires egyednek véleményében.^)—Mondom, ha e’ szükség el nem háriltatnék is, de legalább a’ terv alapját érdeklő s olly homlokegyenest ellenkező vélemények épen a’ terv munkába vétele pillanatában nem fordulnának elő, mint a’ dunatiszai csatornáról a’ Beszédes—Vásárhelyi féle vita, ’s a’ terv alapját megrengető okok nem riasztanák viszsza még jobban a’ vízi munkálatok sikerében most sem igen erős hitü birtokosakat egy illy munkálat létesítésére szerfölött szükséges részvéttől. Most ismerjük fel kissé a’ tért, mellyen magunkat tájazni kell.Ki van mondva,hogy a’Tisza folyamszabályozási tervével együtt, egy a’tiszavölgyi vizszerkezet lehető hasznosítási terve is készíttessék. Ez azt tartom nem jelent kevesebbet, mint mind közvetlen a’Tiszába ömlő nagyobb folyamoknak, mind az ezekkel öszszeköttetésben levő kisebb folyóknak olly módon készíteni szabályozási tervet, hogy az, merre a’ fejledező műipar, termesztés vagy népesség-előidézte közlekedés, azok hajózhatókká tétele költségét, ha most nem is, de mennyire most előre látható, jövőben biztosítani (garantirozni) fogja, ezeknek hajóúti javaslatát is magában foglalja,s ne rekeszsze ki azon vonalak kimutatását se, mellyeken valamelly folyamnak vagy egészen vagy nagy részben keresztülvezetését, vagy talán hajózható csatornák építtetését vizszabályozási tekintet mellett a’ kereskedési forgalom, mint hajóutat szükségessé, ’s a’ körülmények lehetségessé teszik. — Végre e’ terv kiegészítő részéül tekinthetők még a’ mocsáros helyek kiszárítására ’s rétöntözésekre lehető legüdvösebb csatornák tervezése. Ha ez igy van’s a’tervet olly széles értelemben szándékoznak kidolgoztatni, a’mint egy országos tervnek(melly által egymásból szakadatlan láncz-szemként szerteterjedő vízrendszer melletti vidéket,a’lehető legnagyobb haszon kimutatása mellett czélunkbeszónt) szükséges kidolgoztatni, nehogy a’ minden előleges, számítás nélkül tett ’s csak a’ mostani mulhatlan szükség által kívánt építések a’ később teendőket, egy kis figyelem mellett a’jelen viszonyokból kiszámithatókat egy vidék megbecsülhetetlen kárára lehetetlen vagy iszonyú költségesekké tegyék; úgy roppant rengeteg van előttünk, mellyben, ha van is ember ki eféle apró erdőket keresztülgázolva, a’ főirányt ki tudja mutatni, mellyet követve nagynehezen czélunkat érhetjük, de hogy minden irányban a’ legrövidebb ’s könnyebb utakat megnevezze,—mellyekre pedig az elkésett ’s gyönge nemzetnek olly nagy szüksége volna,—minthogy azok felismerésére egy emberkor kivántatnék — azt tőle várni sem lehet. Ki e’ nagyszerű feladatnak illően meg akar felelni, szükséges annak igazán ismerni a’ kérdésben forgó vidéket) statistikai és földleirati, bor gazdasági, bor vizépitészeti szempontokból. 1) Földleirati és statistikai tekintetben nevezetesen ismerni kell a’ városok falvak fekvéseit, azok népességét, határai nagyságát, minőségét, különösen az egész kérdéses területet keresztül halgató folyamok egymáshozi fekvését a’ legnagyobb folyamtól kezdve a’ legcsekélyebb patakig; ismernie kell a’ népet nemcsak számra, de hajlamuk ’s miveltségek oldaláról is, azaz kiismerni: váljon azok iparra, miveltebb gazdálkodásra, vagy kereskedésre fogékonyabbak? Meg kell ismerni legalább általánosan azok anyagi tehetségét is; tudni kell az egyes részek nemcsak mostani iparállását, de ismerni annak korábbi történeteit is, hogy a’ kettő öszszevetéséből a’jövendőre némi következést lehessen húzni; megvizsgálni, melly vidék kereskedésre, mellyik gyáriparra, mellyik földmivelésre, sőt ezek *) Tudnék nevezni jeles tehetségű egyedeket állításom bizonyításául,kik több jelesen sikerült vizi munkálatjok következtében nem csekély tekintélyt víttak ki a’ hazában, kik közül még is egy bizonyos vizimunkálat hitelesítésére ’s ha netalán széles tapasztalati következtében azon valami javitnivalót látna, annak kijavítására méltó bizalommal felszólítva az eredeti terven némi változtatást szükségesnek nyilványított, különben igen tudományosan kidolgozott javaslata feltételekor a’ vidék fekvéséből eredő egyetlen, de itt igen nevezetes körülményt,hihetőn tökéletesen ismeretes nem lévén az előtte,méltólag tekintetbe nem vett,’s az irántai erős bizalomból elfogadott javaslat szerint épült gátak épen ez ok miatt nem állották ki a’ sarat. A’másik hasonlag igen nevezetes tekintély ugyané munkálatoknál, mint azt hallomásból tudom— szerfölött sokat beszélt bizonyos vélekedése szerint helytelen tettről,miként szóhoz sem lehet jutni állítása megczáfolására, de hogy ő is egy körülményt kifeledett számításából, a’következvény mutatta meg. * 42dik[szám 1846. csütörtök május 28k án Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben átszerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 463dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első . ...... minden királyi posta hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ pótrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvetetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. emeletében , egyebütt pedig