Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-10-25 / 85. szám

Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 463dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a bécsi csa­tópostahivatal utján történhetik a megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik és pontosan és jutányosan kezdltetik. __ Folyó észt October 1jétól december végeigjáró évnegyedes előfizetést postán 3 fr. 30 krral, Budapest­­i­re borítéktalanul ’s házhoz küldéssel 2 fr 40 krral testvér lapjaira elfogad a’ s « n «« a« á­­r a szerkesztőség. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyorsz. (Orvosi jelentés Nádor ő fenségének egészségi állapotáról; kinevezések; névmagyaritás; igénytelen észrevételek az ágostai hitvallású egyetemes gyűlés választmányának az egyházrendezést tárgyazó javaslatára; tol­­nam­egyei tisztikar névsora; Mosony megye közgyűlése; rövid köz­lések; erdélyi ügyek; az iparmískiállítási díjbírálatok eredménye; hivatalos felszólítás a’ m. g. egyesület részvényeseihez; buda­pesti napló.) A m­­er­i­k­a. (Galvestoni tudósitások az amerikai táborról; közlés Chili statusról) Spanyolország. (A’ franczia herczegek Madridba ér­­­kezései a’ házassági szertartás befejezve; szándéklott merény Montpensierhy ellen.) Anglia. (A’ Brittania lap elmélkedése a’ spanyol házasság fölött.) Francziaország. Sychweiz. (Adatok a’közelebbi genfi mozgalmakról.) Értesítő; dunavizállás. 88«**y«*r-­én Erd­élyomsáf. ORVOSI JELENTÉS Nádor ő cs. k. főherck­­gsége egészségi állapotáról. XVI. Ő cs. kir. fensége az egész tegnapi napnak foly­tán kérelmesen érzé magát. A’ nyugalmasan töltött éj után az egészségbeli javulás mindinkább előre haladt. Budán octob. 22én 1846. — Reggeli 9 órakor. S­­­á­h­­­y m. k., dr. W­ü­r 11 e­v m. k. XVII. Ő cs. kir. főherczegsége egészségi állapotának tegnap tapasztalt — bár lassankénti javulása, az egész na­pon át háboritlanul folyvást tartott. Az éj kevésbé nyugal­mas volt,mint a’ tegnapi. Ma folyó hó 23kán reggel­i cs.kir. fensége úgy érzé magát, mint tegnap. Budán, oct. 23 dikán 1846. Reggeli 9 órakor.Stáhly m.k. dr.Würtler m.k. XVIII. ő. cs. kir. főherczegsége egészségi állapota minden tekintetben folyvást javulván, tökéletes felgyógyu­láshoz közelit. Budán oct. 24-én 1846. Reggeli 9 órakor. S­t­á­h­l­y m. k. Dr. W­ü­r­t1 e­r m. k. Ő cs. és ap. kir. felsége csiktapolczai Lázár Imrét, az erdélyi kir. udv. kanczellariánál számfeletti udv. titoknokot, valóságos udv. titoknokká kinevezni legkegy. méltóztatott. Ő cs. ’s ap. kir. felsége L­e­y­r­e­r József pesti könyvá­rus vezetéknevének „La­nt­o­s­y“ra változtat hatását kegyel­mesen megengedte. Ő cs. kir. ap. felsége Tersztyánszky Antal kir. ta­nácsost ,udv. tanácsosi czímmel diszesíteni; továbbá a’ vál­tófeltörvényszéknél megüresült ülnökségekre gr. Forgách Antal fiumei kormányszéki ülnököt, és Nagy János sopro­­nyi alváltótörvényszék ülnökét érdemesíteni; végre B­o­z­z­a­y Antal, Esztergommegye volt első alispánját ,kir. tanácsosi czímmel díjmentesen felruházni legkegy. méltóztatott. Ő cs. kir. ap. felsége fülei Füley Istvánt az erdélyi kir. kormányszéknél szegények ügyvédét valóságos kor­mányszéki titoknokká, továbbá Vajda Alajos kormányszéki írnokot és hites jegyzőt, nagybaczoni Incz­e Mihály sorjegy­zőt, és P­­­­­e­p­s Károly országszámvevőszéki tisztet való­ságos kormányszéki fogalmazókká kinevezni legkegy. mél­tóztatott. Merényi Lipót franczia és olasz nyelvtan szerzője a’ magy. kir. pesti egyetemnél az olasz nyelv és irodalom­ he­lyettes tanárául, a’ pesti középponti papnöveldében pedig nyilvános és rendes franczia nyelvoktatóul jön kinevezve. Orthmayer Alajos bányagyakornok a’ resiczai ön­tő- és vaspőrölyde-hivatalnál ideigl. ellenőrzé­sen alkal­mazva. Ő cs. kir. felsége Pribusz Ede fejérmegyei napidíjnak vezetéknevének ,H­a­­­m­a­y ura, Schüttensam János fehérvári polgárénak pedig­­Töltény imre változtathatását legkegy. megengedte. Ő cs. ap. kir. felsége Schweiczer Márton veszprémi székesegyh. hangásznak, ugyszinte Antal, Adolf, Zsigmond és Károly fiainak vezetéknevüket ,H­e­l­v­e­yire változtathat­ni kegy. megengedte. Az erdélyországi k. udv. kanczellaria I­s­s­e­k­u­t­z Adeo­­dat, számfeletti udv. fogalmazót, valóságos udv. fogalmazó­vá mozditá elő, F­i­tt­s­c­h József díjtalan fogalmazó gyakor­noknak pedig a’ dijpénzt ajánlotta meg. Az idei tárnokszéknek kezdetét ő nagyméltósága az or­szág főtárnokmestere October 251 é re határozta, és a’bírás­kodási részvételre a’ következő városokat hitta meg, u. m.: Buda, Kassa, Szeged, Újvidék, Pozsony, Módra, Kőszeg, Ko­márom, Debreczent és Horvátország részéről Károlyvárost. C­s­á­k­y József, tárnokszéki jegyző. Igénytelen észrevételek az ágostai hitval­lású egyetemes gyűlés választványának az egyházrende­zést tárgyazó javaslatára. Az­lső szakasz csőusában, ezen szó helyett: „egyé­nek“ azt kellene tenni, „férjünk,44 nem lehetvén az egyete­mes gyűlés szándéka, hogy az aszszonyok is egyházi dol­gokban szavazattal bírjanak, vagy épen egyházi hivatalt vi­selhessenek.”Ezen záradékot is: „választathatnak egy­házi hivatalokra,44 közelebbről körül írni kellene, nehogy an­nak olly értelem tulajdonitassék, hogy lelkészszé is a’ köz­ségnek bármellyik tagja választathatik, p. o. így: „válasz­tathatnak olly egyházi hivatalokra, mellyekre különben személyes képességgel bírnak.44 A’ 2dik­ában. A' „lelkész44 szó után ezen szócskát kellene tenni: „ből,44 különben a’ lelkész az elnökségből kizáratik, és a’­nnak azon értelme marad, hogy a’ lelkész­nek csak az elnök választásában van szavazata, ez pedig nem volt a’ választvány szándéka, mint az más­osokból ki­tetszik, hol t. i. a’ lelkész is egyik elnöknek neveztetik. Ezen záradékot: „ki azonban több gyülekezetekben felügyelő nem lehet,44 javasolnám kihagyatni, nem lehetvén annak okát általlátni, miért ne lehetne ugyan azon egyed több gyülekezetnek is felügyelője.”Ezen záradék tehát a’ választási szabadságnak szükségtelen megszorittatását foglalja magában, sőt károssá is válhatik, mert vannak, és nem épen igen kevesen, olly községek is, mellyeknek ke­belében felügyelőnek alkalmas egyed nem találtatik/s azért kénytelenek más községből felügyelőt választani; illy eset­ben miért ne választhatnák meg a’ szomszéd legközelebb fekvő község felügyelőjét, holott igen ritkák azon esetek, hol egy községnek érdekei a’ másikéval öszszeütköznek, és illy esetben is ideiglenes helyettesítés vagy az espe­­resség közbenjötte által, könnyű a’ bajon segíteni. Ha a’ most szóban levő záradék kihagyatik, akkor bátran kima­radhat ama másik is,melly szerint „szabadon hagyatik olly gyülekezeteknek, hol alkalmas világi tag nem találtatik, az egyházi elnök mellett megmaradhatni.44 Illy csonka el­nökség különben sem volna talán tanácsos. A’ 4dik­­ban a’ községi választvány hatásköréhez még egy negyedik pontot is kívánnék ragasztani, tudniillik azt: — * d) Választások esetében a’ kijelölés joga a’ községi választványt illeti. Okaim következők: Tisztelem ugyan a’protestantismus azon elvét, melly­­szerint az egyház minden tagjának az egyház igazgatásá­ba befolyás engedtetik, sőt ezen elvet minden bárminemű társaságba kívánnám behozatni, de ezen befolyás korlát­lan és határnélküli nem lehet. Nevezetesen a­ hivatalnokok választásában nem tarthatom jótekintetnek azt, hogy min­den tagnak „egyenlő 44 befolyása legyen, hanem azt, hogy a’ hivatalokra mindig a’ legalkalmatosabb egyedek válasz­tassanak. Mert csak ekkor és ez által lehet a’ társaság bol­dog, nem pedig az által, ha minden tagnak „egyenlő44 sza­vazata van. Minden okos ember észszerűleg csak azt kí­vánhatja, hogy a’ hivatalok a’ legalkalmatosabb egyedekkel töltessenek be, sőt ész és jogszerűleg csak azért kívánhat szavazatot, hogy azt a’ legalkalmatosabbnak adhassa, nem pedig azért, hogy azt vak önkény szerint gyakorolhassa. Már pedig mi tagadás benne, hogy nincs a’világon olly társaság, hol a’nagyobb értelmiség a nagy tömegben laknék. A’ nagy tömeg többsége mindenütt és mindenkor, következőképen a’ mi protestáns községeinkben is a’ nép neveletlenebb osztályából fog állani. Ennek a’ választási jogot „minden korlát nélkül”4 átengedni tanácsosnak nem tarthatom. Legtermészetesebb korlát pedig az, ha a’kije­lölés joga a’ községi választványnak kezébe letétetik, mellyről fel kell tennünk, hogy az a’ község legértelmesebb embereiből áll,’s mi több, ennek tagjai szintúgy a’község „valamennyi 44 tagjai által választatván, ezeknek ugyan­azért a’ kijelölésbe is némi, bár közvetett befolyásuk van. Ezen kijelölési jog nálunk eddigelé az egyetlen kor­látot képezte, melly által olly tudatlan, erkölcstelen, egy szóval méltatlan egyedek, kik mindazonáltal az alsóbb néposztályok kedvezését, sokszor nem a’legjobb módokon magoknak megszerezni tudták , a lelkészi és tanítói hivatalokból kiszorittathattak. Ha ezen korlátot lerontjuk, nagyon félek tőle, hogy a’korteskedés halálos mirigye ná­lunk is gyökeret fog verni, minden papválasztás féktelen pártoskodással fog járni, és a’papi hivatalok gyakran mél­tatlan egyedekkel fognak betöltetni, következésképen a’ protestáns papságnak és az egész protestáns egyháznak erkölcsi súlya csökkenni. Ezen korlát surrogatumának nem lehet tekinteni a’ superintendensnek azon jogát, melly szerint a’ méltatlan egyedtől a’ felszentelést megtagadhatja; nem lehet pedig négy okból: sör. A’ superintendens nem mindig ismeri az egye­­deket, és nem az egyes községek körülményeit és szük­ségeit. —­2szor. A’kizárási jogot, mint igen gyűlöletest, ter­mészetesen igen ritkán fogja gyakorolni,—mert egy rész­ről a’ választó községet igen fontos ok nélkül megbántani nem akarja, másrészről egy fiatal embernek, ki talán még megjobbíthatja magát, örök időre ártani nem kíván. 3szor. Nemde veszélyesebb e’ a’ kizárási jogot egy ember önkényére bízni, mintsem azt egy egész testület t.i. a’ községi választvány által, melly maga is csak a’vá­lasztó község kifolyása,gyakoroltatni, még pedig olly gyön­géd módon, miilyen a’ kijelölésbéli kihagyás, melly által még a’ kihagyott egyed sem mondhatja magát megbán­­tottnak, mivel az által sem több sem kevesebb ki nem mon­datik, mint az, hogy a’ választvány három más egyedet, a’ község helybéli körülményeire nézve, amannál alkalmato­­sabbnak tartott. Ide járul még: 4szer. Hogy a’ superintendens azon kizárási jogot csak akkor gyakorolhatja, midőn egy még hivatalba nem volt hitszónoki jelölt forog kérdésben, nem pedig akkor, midőn egy már felszentelt és hivatalban lévő pap más köz­ség által papnak meghivatik. Az 5dik­­ra az a’megjegyzésem van, hogy a’ választ­­ványi tagok számának elhatározásában szükségtelennek tartom, a’ lelkek számát szőrszálhasogatólag nivellálni,ha­­nem egyszerűen csak arra kell figyelmezni, hogy egy rész­ről elég értelmiség legyen a’ választványba egybegyűjtve, más részről pedig a’ tagok száma felette nagy ne legyen, mivel ez, tapasztalás szerint, a’ tanácskozást nehezíti, és a’ pártoskodásnak és szenvedélyességnek tágasabb tért nyit. Azért én az ötös számot a’ legkisebb községekben is keveslem, hanem ezen ist egyszerűen csak igy szerkesz­teném : „A’ községi választványi tagok száma olly gyüleke­zetekben, hol a’ szavazattal biró tagok száma az öt százat fölül nem haladja, lesz tizenkettő, hol pedig a’szavazattal biró tagok száma az 500nál nagyobb, 24. — Határozatra szükséges az első esetben 9.—a’másodikban 15.—Az el­nökség és az egyházi gondnok ezen számba befoglalva nincsenek.44 A’ 7dik­­ban. A’ végzáradékot nem helyeselhetem; mert meglehet, hogy a’ helyettes tag azóta, midőn annak megválasztatott, a’ község bizodalmát elvesztette; miért kelljen hát épennékie a’megholt vagy elköltözött választ­ványi tag helyébe lépnie, holott olly könnyű a’ községet egybehívni, és más tagot választani? A’ 9dik­khoz szükséges hozzáadni, hogy a’ kilépés el­ső esetében a’ kilépő tagok sorshúzás által kinevezendők. A’ 13dik­­ban e’ helyett: ,,a’ tanácskozások vezérlete és a’ határozatok kimondása a’ világi elnököt illeti,44 azt kívánnám tétetni, hogy az a’ két elnök közül a’„hivatalában idősebbet illeti, így minden kölcsönös vetélkedésnek és féltékenységnek eleje vétetik, és egyébiránt is, valljuk meg igazán, hogy miután nékünk protestánsoknak hierarchiánk azon gyűlöletes értelemben, mellyben ezen szó sokaktól vétetni szokott,ugyan nincsen,—de papi rendünk csak­ugyan van, (miáltal p. v. a’ quakerektől külömbözünk) — ’s miután mi is hiszszük, hogy a’ papi rend mint a’ keresz­tyén vallás tanitójina­k hivatása Krisztus urunktól ered , ’s hogy a’pap, miután egyszer az illető egyházi elöljáró által annak felavattatott, már nem azon egy községnek, melly­­nek közvetlen szolgái, hanem az egész protestáns egyház­nak hivatalnoka, a’ papi rendet egyházi dolgokban bármi tekintetben is háttérbe szoríttatni nem igazságos, hanem közötte és a’ világi rend között az egyház kormányzására nézve a’ tökéletes jogegyenlőséget fentartani szükséges. A’ 17dikkhoz azt kívánnám hozzá tétetni: „vagy pe­dig az esperesség, bár magány személynek panaszára is megrendeli.44 A’ 19dik­­ban a’ feljebb már bővebben előadott o­­koknál fogva ezen szavak helyett: „minden kijelölés nél­kül 44 ezt kívánnám tétetni: ,,a’ községi választvány kijelölé­se mellett.44 (Folyt, következik.)—Fabriczy Sámuel, a’ XIII. szepesi város esperestségének felügyelője.

Next