Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-10-25 / 85. szám
Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 463dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a bécsi csatópostahivatal utján történhetik a megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik és pontosan és jutányosan kezdltetik. __ Folyó észt October 1jétól december végeigjáró évnegyedes előfizetést postán 3 fr. 30 krral, Budapestire borítéktalanul ’s házhoz küldéssel 2 fr 40 krral testvér lapjaira elfogad a’ s « n «« a« ár a szerkesztőség. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyorsz. (Orvosi jelentés Nádor ő fenségének egészségi állapotáról; kinevezések; névmagyaritás; igénytelen észrevételek az ágostai hitvallású egyetemes gyűlés választmányának az egyházrendezést tárgyazó javaslatára; tolnamegyei tisztikar névsora; Mosony megye közgyűlése; rövid közlések; erdélyi ügyek; az iparmískiállítási díjbírálatok eredménye; hivatalos felszólítás a’ m. g. egyesület részvényeseihez; budapesti napló.) A merika. (Galvestoni tudósitások az amerikai táborról; közlés Chili statusról) Spanyolország. (A’ franczia herczegek Madridba érkezései a’ házassági szertartás befejezve; szándéklott merény Montpensierhy ellen.) Anglia. (A’ Brittania lap elmélkedése a’ spanyol házasság fölött.) Francziaország. Sychweiz. (Adatok a’közelebbi genfi mozgalmakról.) Értesítő; dunavizállás. 88«**y«*r-én Erdélyomsáf. ORVOSI JELENTÉS Nádor ő cs. k. főherckgsége egészségi állapotáról. XVI. Ő cs. kir. fensége az egész tegnapi napnak folytán kérelmesen érzé magát. A’ nyugalmasan töltött éj után az egészségbeli javulás mindinkább előre haladt. Budán octob. 22én 1846. — Reggeli 9 órakor. Sáhy m. k., dr. Wür 11 ev m. k. XVII. Ő cs. kir. főherczegsége egészségi állapotának tegnap tapasztalt — bár lassankénti javulása, az egész napon át háboritlanul folyvást tartott. Az éj kevésbé nyugalmas volt,mint a’ tegnapi. Ma folyó hó 23kán reggeli cs.kir. fensége úgy érzé magát, mint tegnap. Budán, oct. 23 dikán 1846. Reggeli 9 órakor.Stáhly m.k. dr.Würtler m.k. XVIII. ő. cs. kir. főherczegsége egészségi állapota minden tekintetben folyvást javulván, tökéletes felgyógyuláshoz közelit. Budán oct. 24-én 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m. k. Dr. Würt1 er m. k. Ő cs. és ap. kir. felsége csiktapolczai Lázár Imrét, az erdélyi kir. udv. kanczellariánál számfeletti udv. titoknokot, valóságos udv. titoknokká kinevezni legkegy. méltóztatott. Ő cs. ’s ap. kir. felsége Leyrer József pesti könyvárus vezetéknevének „Lantosy“ra változtat hatását kegyelmesen megengedte. Ő cs. kir. ap. felsége Tersztyánszky Antal kir. tanácsost ,udv. tanácsosi czímmel diszesíteni; továbbá a’ váltófeltörvényszéknél megüresült ülnökségekre gr. Forgách Antal fiumei kormányszéki ülnököt, és Nagy János sopronyi alváltótörvényszék ülnökét érdemesíteni; végre Bozzay Antal, Esztergommegye volt első alispánját ,kir. tanácsosi czímmel díjmentesen felruházni legkegy. méltóztatott. Ő cs. kir. ap. felsége fülei Füley Istvánt az erdélyi kir. kormányszéknél szegények ügyvédét valóságos kormányszéki titoknokká, továbbá Vajda Alajos kormányszéki írnokot és hites jegyzőt, nagybaczoni Incze Mihály sorjegyzőt, és Peps Károly országszámvevőszéki tisztet valóságos kormányszéki fogalmazókká kinevezni legkegy. méltóztatott. Merényi Lipót franczia és olasz nyelvtan szerzője a’ magy. kir. pesti egyetemnél az olasz nyelv és irodalom helyettes tanárául, a’ pesti középponti papnöveldében pedig nyilvános és rendes franczia nyelvoktatóul jön kinevezve. Orthmayer Alajos bányagyakornok a’ resiczai öntő- és vaspőrölyde-hivatalnál ideigl. ellenőrzésen alkalmazva. Ő cs. kir. felsége Pribusz Ede fejérmegyei napidíjnak vezetéknevének ,Hamay ura, Schüttensam János fehérvári polgárénak pedigTöltény imre változtathatását legkegy. megengedte. Ő cs. ap. kir. felsége Schweiczer Márton veszprémi székesegyh. hangásznak, ugyszinte Antal, Adolf, Zsigmond és Károly fiainak vezetéknevüket ,Helveyire változtathatni kegy. megengedte. Az erdélyországi k. udv. kanczellaria Issekutz Adeodat, számfeletti udv. fogalmazót, valóságos udv. fogalmazóvá mozditá elő, Fittsch József díjtalan fogalmazó gyakornoknak pedig a’ dijpénzt ajánlotta meg. Az idei tárnokszéknek kezdetét ő nagyméltósága az ország főtárnokmestere October 251 é re határozta, és a’bíráskodási részvételre a’ következő városokat hitta meg, u. m.: Buda, Kassa, Szeged, Újvidék, Pozsony, Módra, Kőszeg, Komárom, Debreczent és Horvátország részéről Károlyvárost. Csáky József, tárnokszéki jegyző. Igénytelen észrevételek az ágostai hitvallású egyetemes gyűlés választványának az egyházrendezést tárgyazó javaslatára. Azlső szakasz csőusában, ezen szó helyett: „egyének“ azt kellene tenni, „férjünk,44 nem lehetvén az egyetemes gyűlés szándéka, hogy az aszszonyok is egyházi dolgokban szavazattal bírjanak, vagy épen egyházi hivatalt viselhessenek.”Ezen záradékot is: „választathatnak egyházi hivatalokra,44 közelebbről körül írni kellene, nehogy annak olly értelem tulajdonitassék, hogy lelkészszé is a’ községnek bármellyik tagja választathatik, p. o. így: „választathatnak olly egyházi hivatalokra, mellyekre különben személyes képességgel bírnak.44 A’ 2dikában. A' „lelkész44 szó után ezen szócskát kellene tenni: „ből,44 különben a’ lelkész az elnökségből kizáratik, és a’nnak azon értelme marad, hogy a’ lelkésznek csak az elnök választásában van szavazata, ez pedig nem volt a’ választvány szándéka, mint az másosokból kitetszik, hol t. i. a’ lelkész is egyik elnöknek neveztetik. Ezen záradékot: „ki azonban több gyülekezetekben felügyelő nem lehet,44 javasolnám kihagyatni, nem lehetvén annak okát általlátni, miért ne lehetne ugyan azon egyed több gyülekezetnek is felügyelője.”Ezen záradék tehát a’ választási szabadságnak szükségtelen megszorittatását foglalja magában, sőt károssá is válhatik, mert vannak, és nem épen igen kevesen, olly községek is, mellyeknek kebelében felügyelőnek alkalmas egyed nem találtatik/s azért kénytelenek más községből felügyelőt választani; illy esetben miért ne választhatnák meg a’ szomszéd legközelebb fekvő község felügyelőjét, holott igen ritkák azon esetek, hol egy községnek érdekei a’ másikéval öszszeütköznek, és illy esetben is ideiglenes helyettesítés vagy az esperesség közbenjötte által, könnyű a’ bajon segíteni. Ha a’ most szóban levő záradék kihagyatik, akkor bátran kimaradhat ama másik is,melly szerint „szabadon hagyatik olly gyülekezeteknek, hol alkalmas világi tag nem találtatik, az egyházi elnök mellett megmaradhatni.44 Illy csonka elnökség különben sem volna talán tanácsos. A’ 4dikban a’ községi választvány hatásköréhez még egy negyedik pontot is kívánnék ragasztani, tudniillik azt: — * d) Választások esetében a’ kijelölés joga a’ községi választványt illeti. Okaim következők: Tisztelem ugyan a’protestantismus azon elvét, mellyszerint az egyház minden tagjának az egyház igazgatásába befolyás engedtetik, sőt ezen elvet minden bárminemű társaságba kívánnám behozatni, de ezen befolyás korlátlan és határnélküli nem lehet. Nevezetesen a hivatalnokok választásában nem tarthatom jótekintetnek azt, hogy minden tagnak „egyenlő 44 befolyása legyen, hanem azt, hogy a’ hivatalokra mindig a’ legalkalmatosabb egyedek választassanak. Mert csak ekkor és ez által lehet a’ társaság boldog, nem pedig az által, ha minden tagnak „egyenlő44 szavazata van. Minden okos ember észszerűleg csak azt kívánhatja, hogy a’ hivatalok a’ legalkalmatosabb egyedekkel töltessenek be, sőt ész és jogszerűleg csak azért kívánhat szavazatot, hogy azt a’ legalkalmatosabbnak adhassa, nem pedig azért, hogy azt vak önkény szerint gyakorolhassa. Már pedig mi tagadás benne, hogy nincs a’világon olly társaság, hol a’nagyobb értelmiség a nagy tömegben laknék. A’ nagy tömeg többsége mindenütt és mindenkor, következőképen a’ mi protestáns községeinkben is a’ nép neveletlenebb osztályából fog állani. Ennek a’ választási jogot „minden korlát nélkül”4 átengedni tanácsosnak nem tarthatom. Legtermészetesebb korlát pedig az, ha a’kijelölés joga a’ községi választványnak kezébe letétetik, mellyről fel kell tennünk, hogy az a’ község legértelmesebb embereiből áll,’s mi több, ennek tagjai szintúgy a’község „valamennyi 44 tagjai által választatván, ezeknek ugyanazért a’ kijelölésbe is némi, bár közvetett befolyásuk van. Ezen kijelölési jog nálunk eddigelé az egyetlen korlátot képezte, melly által olly tudatlan, erkölcstelen, egy szóval méltatlan egyedek, kik mindazonáltal az alsóbb néposztályok kedvezését, sokszor nem a’legjobb módokon magoknak megszerezni tudták , a lelkészi és tanítói hivatalokból kiszorittathattak. Ha ezen korlátot lerontjuk, nagyon félek tőle, hogy a’korteskedés halálos mirigye nálunk is gyökeret fog verni, minden papválasztás féktelen pártoskodással fog járni, és a’papi hivatalok gyakran méltatlan egyedekkel fognak betöltetni, következésképen a’ protestáns papságnak és az egész protestáns egyháznak erkölcsi súlya csökkenni. Ezen korlát surrogatumának nem lehet tekinteni a’ superintendensnek azon jogát, melly szerint a’ méltatlan egyedtől a’ felszentelést megtagadhatja; nem lehet pedig négy okból: sör. A’ superintendens nem mindig ismeri az egyedeket, és nem az egyes községek körülményeit és szükségeit. —2szor. A’kizárási jogot, mint igen gyűlöletest, természetesen igen ritkán fogja gyakorolni,—mert egy részről a’ választó községet igen fontos ok nélkül megbántani nem akarja, másrészről egy fiatal embernek, ki talán még megjobbíthatja magát, örök időre ártani nem kíván. 3szor. Nemde veszélyesebb e’ a’ kizárási jogot egy ember önkényére bízni, mintsem azt egy egész testület t.i. a’ községi választvány által, melly maga is csak a’választó község kifolyása,gyakoroltatni, még pedig olly gyöngéd módon, miilyen a’ kijelölésbéli kihagyás, melly által még a’ kihagyott egyed sem mondhatja magát megbántottnak, mivel az által sem több sem kevesebb ki nem mondatik, mint az, hogy a’ választvány három más egyedet, a’ község helybéli körülményeire nézve, amannál alkalmatosabbnak tartott. Ide járul még: 4szer. Hogy a’ superintendens azon kizárási jogot csak akkor gyakorolhatja, midőn egy még hivatalba nem volt hitszónoki jelölt forog kérdésben, nem pedig akkor, midőn egy már felszentelt és hivatalban lévő pap más község által papnak meghivatik. Az 5dikra az a’megjegyzésem van, hogy a’ választványi tagok számának elhatározásában szükségtelennek tartom, a’ lelkek számát szőrszálhasogatólag nivellálni,hanem egyszerűen csak arra kell figyelmezni, hogy egy részről elég értelmiség legyen a’ választványba egybegyűjtve, más részről pedig a’ tagok száma felette nagy ne legyen, mivel ez, tapasztalás szerint, a’ tanácskozást nehezíti, és a’ pártoskodásnak és szenvedélyességnek tágasabb tért nyit. Azért én az ötös számot a’ legkisebb községekben is keveslem, hanem ezen ist egyszerűen csak igy szerkeszteném : „A’ községi választványi tagok száma olly gyülekezetekben, hol a’ szavazattal biró tagok száma az öt százat fölül nem haladja, lesz tizenkettő, hol pedig a’szavazattal biró tagok száma az 500nál nagyobb, 24. — Határozatra szükséges az első esetben 9.—a’másodikban 15.—Az elnökség és az egyházi gondnok ezen számba befoglalva nincsenek.44 A’ 7dikban. A’ végzáradékot nem helyeselhetem; mert meglehet, hogy a’ helyettes tag azóta, midőn annak megválasztatott, a’ község bizodalmát elvesztette; miért kelljen hát épennékie a’megholt vagy elköltözött választványi tag helyébe lépnie, holott olly könnyű a’ községet egybehívni, és más tagot választani? A’ 9dikkhoz szükséges hozzáadni, hogy a’ kilépés első esetében a’ kilépő tagok sorshúzás által kinevezendők. A’ 13dikban e’ helyett: ,,a’ tanácskozások vezérlete és a’ határozatok kimondása a’ világi elnököt illeti,44 azt kívánnám tétetni, hogy az a’ két elnök közül a’„hivatalában idősebbet illeti, így minden kölcsönös vetélkedésnek és féltékenységnek eleje vétetik, és egyébiránt is, valljuk meg igazán, hogy miután nékünk protestánsoknak hierarchiánk azon gyűlöletes értelemben, mellyben ezen szó sokaktól vétetni szokott,ugyan nincsen,—de papi rendünk csakugyan van, (miáltal p. v. a’ quakerektől külömbözünk) — ’s miután mi is hiszszük, hogy a’ papi rend mint a’ keresztyén vallás tanitójinak hivatása Krisztus urunktól ered , ’s hogy a’pap, miután egyszer az illető egyházi elöljáró által annak felavattatott, már nem azon egy községnek, mellynek közvetlen szolgái, hanem az egész protestáns egyháznak hivatalnoka, a’ papi rendet egyházi dolgokban bármi tekintetben is háttérbe szoríttatni nem igazságos, hanem közötte és a’ világi rend között az egyház kormányzására nézve a’ tökéletes jogegyenlőséget fentartani szükséges. A’ 17dikkhoz azt kívánnám hozzá tétetni: „vagy pedig az esperesség, bár magány személynek panaszára is megrendeli.44 A’ 19dikban a’ feljebb már bővebben előadott okoknál fogva ezen szavak helyett: „minden kijelölés nélkül 44 ezt kívánnám tétetni: ,,a’ községi választvány kijelölése mellett.44 (Folyt, következik.)—Fabriczy Sámuel, a’ XIII. szepesi város esperestségének felügyelője.