Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-11-19 / 92. szám

FOGLALAT. Magyar- és Erdélyorsz.­­Kinevezések és elő­léptetések; tanszéki pályázat; magy. tud. akadémia; dunakiszai csatorna; a’ czeglédi gazdaképező intézet; Pest, Vas, Mosony és Varasd megyék közgyűlései; közelebb tisztujitási utóhangok Szatmárból; czáfolat ’s igazítás Békésből; Varasd város tisztújí­­tása; rövid közlések; erdélyi ügyek;az állatkínzás elleni egyesü­let közgyűlési határideje; budapesti napló.) Amerika. Portugália. (A’coimbrai egyetem helyzete; az itteni junta suprema ’s a­ portói országkormányzási junta felirata.) Anglia. (Montemolin gróf.) Francziaország. (Elegy tudósítások.) Dánia. (A’ schleswig-holsteini rendek válaszfelirata el nem fogadva.) Görögország. (Gyásztisztelet.) E­légy hir­e­k. Értesítő. 6* Erdlélforsaáf. a cs. ’s ap. kir. Fölsége Stand Imre szeghalmi uradal­mi volt ispán vezetéknevének „Bércz­y“re változtatását kegy. megengedte. psa A’ am. magy. kir. udv. Kamra K­o­n­r­á­d János tárká­­nyi k. sómázsamestert hasonló tisztminőségben saját kérel­me következtében Ungvárra helyezvén által, tárkányi só­­mázsamesterré P­o­n­n­e­r Antal komáromi k. sómázsálót, ’s az imigy megürült sómázsáló-állomásra Schöffmann Ignácz hatvani k. sótárőrt alkalmazta. Tanszéki pályájat. (3 cs.’s ap. kir. felsége leg­felsőbb határozatánál fogva kegy. megengedni méltóztatott, hogy a’ pesti királyi ipartanodánál az urbért, erdők fentartá­­sát, mezei rendőrséget és váltójogtant tárgyazó hazai törvé­nyekben eszközlendő oktatás végett a’ természet és mezei gazdászat tanétól külön választott tanszék ezer p.fl évpénz­zel,a melly a’ felsőbbség megelégülésére eltöltött minden iyik szolgálati év után 100 p.nttal fog gyarapíttatni, állíttas­sák fel. Mivel pedig ezen új tanszékre a’m. k. tud. egyetem törvénykara előtt tartandó első,—valamint a’ természet- és mezei gazdászattani — nemkülönben a’vegy- és kézműtan­­nak gyakorlati kísérletekkel egyesitett’s végre a.’, polgári és vizépitészettan ’s rajzoló földmérés (vagyis ábrázoló mér­­tani—­darstellende Geometrie) tanszékekre, melly három tanszékkel szinte a’fen kitett évpénz és kedvezvények ösz­­szeköttetvék—az egyetem bölcsészeti kara előtt a’ pesti kir. ipartanoda igazgatójának jelenlétében véghezmenendő pá­lyázati határnap 1847ik évi február hó 26 ára tűzetett ki. A’ pályázat és előadások pedig magyar nyelven fognak tar­tatni.— Kelt Pesten 1846ik évi november hó 12k én. Var­ga­y Károly egyetemi helyettes tanácsjegyző. Iem­atiszat csatorna. E’ nevezetes kérdés megoldatása már 1802 óta foglalkoztatja hazánk kapaci­­tásait; megfordult a’ törvényhozás előtt is, ’s mennyiben va­­lamelly országos vállalatnak törvényes engedély, kedve­zés vagy biztosításra van szüksége, törvény is alkottatott róla a’ honatyák által. És mégis — közel félszázad óta is ott áll a’ kor- és czélszerűsége által annyira ajánlatos vál­lalat, hol állott negyven esztendő előtt, vagyis úgyszólván semmiségében, azon különbséggel mégis, hogy akkor még néhány ezer pengő forint nem öletett a’ tervbe gyümölcsö­­zetlenül. Nem vagyok mérnök, hogy e’ csatorna előnyeiről hoszszasan ’s mathematikai szigorral értekezzem, megtevő ezt annak idejében elég oknyomatosan több tárgyavatott egyediség; de magyar vagyok, buzgó fia e’ sínylő hazának, mellyet nem egy kopárlelkü pénztőzsér önzsirjában hagyna megriasztani ’s mint illyen minden vállalatot, miből a’ közre bármi csekély haszon háramlása mutatkozik, gyá­­molitásra méltó életkérdésnek tekintek, minden egyesüle­tet, melly illyen vállalat-létesítésre fűze öszsze férfi vária­kat, nemzetem fakadó bimbójának nézek, melly—meg­­érleltetvén idő ’s az isten szép napjának jótékony sugarai ál­tal, illattal árasztandja el a’ hazát, melly a’ közboldogság oltára előtt tömjénül használtassák; ’s épen azért, mivel igy veszek minden közhasznú és közczélú társulatot, a’ mint­hogy vennie minden becsületes embernek kell, lelkem seb­ző fájdalmak borítják, valahányszor egyik vagy másiknak enyésztét kell megélnem. Mi még nem fejlődtünk ki eléggé a’ socialis életre,ezt szokták mondani azon némellyek, kiknek ubi bene, ibi pat­ria, vagy kiknél az elv csak névben él, de többé nincs je­len! Pedig, ha csak kissé elfogulatlanul tekintünk körül, a­­karat ellen is ellenkezőről kell meggyőződnünk; megneve­zésekbe nem bocsátkozom, mert ekkor keserű lennék, pe­dig erre nem érzek hajlamot magamban. Sociális életre nemcsak ki vagyunk fejlődve, sőt egyenesen arra lévén te­remtve,már velünk született hajlamunknál fogva sem nél­külözhetjük annak áldásos cseppjeit; avagy nem decantált igazság e a’ magyar vendégszeretet széles e’ világon? hi­szen ha enyelgni szabad,a’ czinkotai kántor mentéjét, ’s fe­lesége kontyát is csap alá adá, csak hogy vendéginek teli kulacscsal szolgálhasson. Ez nem más, mint szeretete a’ társas életnek. Igaz ugyan, hogy ez csak mulatságban jár­ja, hol társakra akadni nem olly nehéz: ha mindazáltal lé­nyegileg veszszük a’dolgot, ezek épen úgy pénzbe s gyak­ran tetemes pénzbe kerülnek, mint amazok, bizonyságok erre a’ zsidó és tőzsér kézbe került sok zálogjószág stb. — még pedig azon különbséggel, hogy míg ezek örökre pu­rum veszteség maradván, a’ családok tönkrejutását esz­közük, amazok kamatozással kisérvén a befektetett tőkét, közgyarapodást eszközlenek. ’S ne gondolja senki, hogy a magyar — habár indolensnek tartatik is elleneitől ezt át nem látná,’s hogy mégis a’ valódi kitartó részvét a’ leg­világosabb jövedelmezésű vállalatnál is olly gyér, annak okát igen sok helyt lehetne találni, de mégis kiváltkép ab­ban, hogy túlságosan szerelmesek lévén a’politikai életbe, ennek elveivel jelenünk meg a’ socialis életben is, hol az i­­par, gazdászat, kereskedés ’s más egyebek forognak fen, ’s hogy némelly pártemberek más üvegen nézvén a’ dolgo­kat, mint minőn saját eredetiségükben nézetniük kellene, ott gördül közbe a’ feltartóztató akadály, hol mármár szé­les örömünkben feltámadási alleluját készülőnk énekelni. Ezen állapot az, mellyen hova hamarább segítni kell a’ tö­r­vényhozásnak; addig sikert semmiféle nagyobbszerű köz­vállalatunkban ne várjunk, ’s ha mégis illyen lepne meg, hajlandó lennék azt antifatatista létemre is egyenesen fa­­tumnak tulajdonitni. Socialis viszonyunkról e’ nézetemet előadva, felvett tárgyamhoz fordulok. A’dunakiszai csatorna-társaság f. hó 16án délelőtti órákban tartá közgyűlését, hihetőleg az utólsót. Köztudomásra van Beszédes ur csatornatervének kiisise,az ennek helyszinéni megbirálására hozatott külföl­di tekintélyek véleményei, mik szerint a’ csatorna költsége a’Beszédes rubricáját háromszorosan, négyszeresen ha­­ladák túl. E’ közgyűlésnek tehát illy körülmények közt sem több, sem kevesebb teendője nem vala, mint­ enni vagy nem lennijéről határozni a’ társaságnak. Kíváncsian léptem a’ terembe, hol a’ haza egyik felvirágzási ága léte­sítéséről, vagy elenyésztéséről fognak a’ tagok határozni; beléptemkor mindjárt nem gyanítni, hanem hinni kezdém, hogy ez utólsó leend kimondva.A’ dunatiszai csatorna kér­dése, tehát olly tárgy volt szőnyegen, melly minimo calculo 18 milliót igényel,’s még is az elnök és jegyzővel együtt 8, mondom nyolcz ember volt jelen a’ 15 millió magyarból, kik a’Duna és Tisza mentiben élvezik ezen elhagyatott or­­szágjótékonyságit. E’ hidegség olly bélyege az agyszere­­tetlenségnek, mi miatt a’történetek századok múlva is rá­­szólólag fognak rólunk megemlékezni. Felolvastatván a’nov. 13-án tartott választványi Il­lés jegyzőkönyve, mellyben a bizottság e’ vállalatnak to­vább is fenhagyatását javasolja ’s elnök ő excja által elő­terjesztetvén, mikép a’ Finje ’s hollandi mérnök társai ál­tal 18 millióra reducált költségből egy millió ’s néhány száz ezer forint levonása mellett Beszédes főmérnök ur a’ csa­tornavonal megásatására ajánlkozik; megemlíté kiemelő­­leg b. Sina György úrnak időközben a’ nm. helytartó ta­nácshoz benyújtott abeli folyamodványát, miszerint a’báró úr kéri a’ nm. főkormányszéket, hogy addig, míg a’ pest­szegedi csatorna-társaság e’napi közgyűlése a’ vállalat ál­lapotáról nem rendelkezik, a’ Pest­ és Szeged közti vona­lon netán vasút-építési engedélyért folyamodó társaságnak illyen engedélyt ne adjon; egyszersmind felhatalmazá a’ társulat titoknokát, miszerint e’ folyamodásról a’ közgyűlést tudósítsa, kijelentvén a’ nevezetes pénzhatalomnak azon óhajtását is, hogy nem bánná, ha az érintett vonalon vas­út építtetnék. Az öszszegyült tagok egy része az elnöki előterjesz­tést elejénte magának a’ folyamodás felolvastának vevék; véleményökben mindazáltal a’ bárótól annyiban eltérének, hogy mivel a’báró elsőséget igényel e’ társaságnak a’mon­dott vonalon­ vasútépítésre minden egyéb társaság felett, az ő egyesülésük pedig nem volt kizáratása a’ concurren­­tiának; ezenfölül mit a’ törvény megenged, annak ellenke­zőjét kérni nem c­z­é­l­s­z­e­r­ű ’stb. ők a’bá­ró folyamodását a’ közgyűlés folyamodásául annál ke­­vésbbé tarták elismerhetőnek, minthogy a’ báró egyenesen nem nyilatkozván ki arról,miszerint a mint nevezetes pénz­hatalmasság a’ vasúttársasággá alakulandó mostani csa­torna-társaságnak positiv élére áll, ’s a’ kezelést vezeten­dő megtörténhetnek, hogy folyamodás folytán a’ mondott vonalon másnak sem adatnék építési engedély, ’s ekép csak az annyira szükséges közlekedésekben vesztenénk; ennélfogva jónak látnák, ha a’ szegedi vasútvonalon alaku­landó társaság a’ kecskemétivel egyezkednék ’s ekép vin­né teljesülésbe kitűzött czélját. Az itt elmondottak elnök úr részéről nehezíttettek, ki is rendkívüli előnyöket sejtvén a’ csatornában, ennek eszméjéről lemondani sehogy sem akart, hanem azt továbbra is fenhagyva — csak pihenésre bocsátni. Ebbe a’ tagok is beléegyeztek, határzati erőre e­­melvén a’ választványi javaslatot. Ekép tehát csak a’ Sina­­féle folyamodás maradt hátra, mi iránt későbbi nyilatko­zatok nyomán szükségesnek tartatott előbb a’ folyamod­vány megtekintése, ’s csak azután határozni felőle, mivel pedig e’ folyamodvány kéznél nem volt, a’ tagok közakarattal az e’ felőli határozatot másnapra halasztot­ták. Ez volt pályája a’ dunatiszai csatornának! Egy számadás feltűnő volt itt, mellyben a’ lánczhidi igazgatóság a’ féligmeddig enyésző félben levő csatorna­társaságtól 2 ezer ’s néhány száz pengő forintot követel azon eszközök fejében, mellyeket Clark ur a’ próbafúrá­soknál használt,’s mellyek a’ lánczhidi társaságtól vitettek el. Elnök úr kifejté, mikép a’ lánczhíd-társaság ezen esz­közöket ingyen kölcsönző oda, sőt azok elvitelükkor nem is mutattattak be, hogy följegyeztethetének, sőt Clark úr bevégezvén a’ furatást, az eszközöket a’ bugaczi pusztán hagyá a’ nélkül, hogy azokat valakinek őrzésére bízta vol­na; később beszállittatván azok, ismét nem mondatott meg, mik érkeztek meg,’s mik nem? Időközben pedig a’ lánczhíd­­nál hasonló eszközökre szükség lévén, újak csináltattak ’s ezek ára követeltetik most a’csatorna-társaságon a’nélkül, hogy a kikölcsönzöttek akár betudatnának, akár viszszaa­­dattak volna. Furcsa követelés! A’ dolog elintézésére vá­­lasztvány neveztetett ki helybeli tagokból. ’S ha ezek után kérdené a’ t. olvasó: mit határzott hát a’dunatiszai csatorna-társaság vállalata érdekében? Azt felelném, hogy semmit, f A­ gazdaképező czeglédi Intézet megnyit­­tatása. Vége, így határoztam el magamban végre a’ czeglédi ha­táron egypár telek megszerzését ’s azokat földmi­ves isko­l­a-létesitésre szántam. Az eszközök e’ czélra czél­­szerűen elrendezett példánygazdaság külön részeinek egy pontba vágó és sikerre irányzott, okszerű üzletében feküsz­­nek, ’s részint gyakorlatiak (és pedig tulnyomólag) részint elméletiek.A’ képezés tárgyai tehát a’ mezőgazdaság mind­azon ágai, mellyeknek űzésére az intézet gazdasága alkal­mas nevezetesen : t­ er A’földművelés, mellynek főtényezője a’ különféle gazdasági munkák czélszerű léte­­­­sitése, mi csak úgy eszközölhető, ha a’ gazda mind külön­­­­féle munkák czélját és hatását, mind az azokra legalkal­­masb eszközöket, mint végre a’ művelendő növények és a’ használatára álló föld természetét gyakorlatilag ismeri, ’s ez egyik tárgya lesz az oktatásnak. Termesztés és művelés kitűnő tárgyai lesznek: a’gabonának minden fajai, né­melly hüvelyesek, burgonya, burgundi répa, tengeri, rep­­cze, dohány, mák, kender, len ’s több más alkalmazható iparnövény, bükköny és több lóherfaj. Bor Takar­­mánykészités mind természetes réteken, mind mes­terséges takarmányszerekből, mint azon része a’ gazda­ságnak, melly a’ gazda egyik főgondját igényli. — 3or Ál­lattenyésztés’s névszerint juh, szarvasmarha, ló-és sertéstenyésztés túlnyomó istállózás mellett. Juhtenyész­tésre közép finom fajta választatik; a’ csirászat részint tisz­ta hazai, részint a’ hazaihoz legközelebb álló külföldi fa­jokból állittatik öszsze. A’ lótenyésztés csak a’ gazdasági munkákra használt kanczákra fog szorittatni, hogy lássuk: mikép lehet kis gazdaságban is, és méneseken kívül jó lo­vakat sikerrel és haszonnal nevelni? Sertések szinte külön fajtákból fognak öszszehasonlitólag zsírra és húsra tenyész­­tetni. Méltó gond fog az állattenyésztés körül a’ trágyának takarékos gyűjtésére ’s mind készítésére, mind alkalmazá­sára fordittatni.—4er Kertészet,melly czélra 3 holdnyi gyü­mölcsös aránylagos nagyságú zöldségkerttel álland szol­gálatra.— 5er S z ő 1 ő m i v e 1 é s, mi szinte három holdnyi téren a’ legjelesb bortermő venyigékből rajnai módra ösz­­szeállitva ’s pinczegazdasággal öszszekötve a’ külföldnek jeles sikerrel koszorúzott tapasztalási nyomán fog űzetni. Gor. E r­d­ő s­z e t, mintegy 100 holdnyi téren, mellyhez a’ vidék alkalmatossága miatt—zer. M­é­h é s­z e t is lesz köt­ve, olly ága ez a’gazdaságnak, melly utóbbi időkben mél­tatlanul hanyagoltatott el. — 8er Selyemtenyésztés mellyhez az öszszes gazdaságot ’s annak egyes részeit környező eperfa-sorok ’s eleven keritések szolgáltatják az anyagot. Per Belső gazdaság, melly alatt nemcsak a’ különféle termesztvények helyes begyűjtését, használatra s piaczra való elkész­itését ’s czélszerű eltartását, hanem az öszszes gazdaság vitelére szolgáló munkák ’s működések 92.lik­sz,iíni PEST csütörtök november 1-én Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer i­s vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 463dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első íV megjelenik i­nnen h­eten Két , K­­­is irod­alomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a bécsi cs.­lppostahivatal utján történhetik a emeleteken , egyebütt pedig minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai mrouatompa vagy kuholyi ug­j . közöltetik a megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetveny fölvétetik s pontosan es jutányosan kozoucsik.

Next