Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-11-19 / 92. szám
FOGLALAT. Magyar- és Erdélyorsz.Kinevezések és előléptetések; tanszéki pályázat; magy. tud. akadémia; dunakiszai csatorna; a’ czeglédi gazdaképező intézet; Pest, Vas, Mosony és Varasd megyék közgyűlései; közelebb tisztujitási utóhangok Szatmárból; czáfolat ’s igazítás Békésből; Varasd város tisztújítása; rövid közlések; erdélyi ügyek;az állatkínzás elleni egyesület közgyűlési határideje; budapesti napló.) Amerika. Portugália. (A’coimbrai egyetem helyzete; az itteni junta suprema ’s a portói országkormányzási junta felirata.) Anglia. (Montemolin gróf.) Francziaország. (Elegy tudósítások.) Dánia. (A’ schleswig-holsteini rendek válaszfelirata el nem fogadva.) Görögország. (Gyásztisztelet.) Elégy hirek. Értesítő. 6* Erdlélforsaáf. a cs. ’s ap. kir. Fölsége Stand Imre szeghalmi uradalmi volt ispán vezetéknevének „Bérczy“re változtatását kegy. megengedte. psa A’ am. magy. kir. udv. Kamra Konrád János tárkányi k. sómázsamestert hasonló tisztminőségben saját kérelme következtében Ungvárra helyezvén által, tárkányi sómázsamesterré Ponner Antal komáromi k. sómázsálót, ’s az imigy megürült sómázsáló-állomásra Schöffmann Ignácz hatvani k. sótárőrt alkalmazta. Tanszéki pályájat. (3 cs.’s ap. kir. felsége legfelsőbb határozatánál fogva kegy. megengedni méltóztatott, hogy a’ pesti királyi ipartanodánál az urbért, erdők fentartását, mezei rendőrséget és váltójogtant tárgyazó hazai törvényekben eszközlendő oktatás végett a’ természet és mezei gazdászat tanétól külön választott tanszék ezer p.fl évpénzzel,a melly a’ felsőbbség megelégülésére eltöltött minden iyik szolgálati év után 100 p.nttal fog gyarapíttatni, állíttassák fel. Mivel pedig ezen új tanszékre a’m. k. tud. egyetem törvénykara előtt tartandó első,—valamint a’ természet- és mezei gazdászattani — nemkülönben a’vegy- és kézműtannak gyakorlati kísérletekkel egyesitett’s végre a.’, polgári és vizépitészettan ’s rajzoló földmérés (vagyis ábrázoló mértani—darstellende Geometrie) tanszékekre, melly három tanszékkel szinte a’fen kitett évpénz és kedvezvények öszszeköttetvék—az egyetem bölcsészeti kara előtt a’ pesti kir. ipartanoda igazgatójának jelenlétében véghezmenendő pályázati határnap 1847ik évi február hó 26 ára tűzetett ki. A’ pályázat és előadások pedig magyar nyelven fognak tartatni.— Kelt Pesten 1846ik évi november hó 12k én. Vargay Károly egyetemi helyettes tanácsjegyző. Iematiszat csatorna. E’ nevezetes kérdés megoldatása már 1802 óta foglalkoztatja hazánk kapacitásait; megfordult a’ törvényhozás előtt is, ’s mennyiben valamelly országos vállalatnak törvényes engedély, kedvezés vagy biztosításra van szüksége, törvény is alkottatott róla a’ honatyák által. És mégis — közel félszázad óta is ott áll a’ kor- és czélszerűsége által annyira ajánlatos vállalat, hol állott negyven esztendő előtt, vagyis úgyszólván semmiségében, azon különbséggel mégis, hogy akkor még néhány ezer pengő forint nem öletett a’ tervbe gyümölcsözetlenül. Nem vagyok mérnök, hogy e’ csatorna előnyeiről hoszszasan ’s mathematikai szigorral értekezzem, megtevő ezt annak idejében elég oknyomatosan több tárgyavatott egyediség; de magyar vagyok, buzgó fia e’ sínylő hazának, mellyet nem egy kopárlelkü pénztőzsér önzsirjában hagyna megriasztani ’s mint illyen minden vállalatot, miből a’ közre bármi csekély haszon háramlása mutatkozik, gyámolitásra méltó életkérdésnek tekintek, minden egyesületet, melly illyen vállalat-létesítésre fűze öszsze férfi váriakat, nemzetem fakadó bimbójának nézek, melly—megérleltetvén idő ’s az isten szép napjának jótékony sugarai által, illattal árasztandja el a’ hazát, melly a’ közboldogság oltára előtt tömjénül használtassák; ’s épen azért, mivel igy veszek minden közhasznú és közczélú társulatot, a’ minthogy vennie minden becsületes embernek kell, lelkem sebző fájdalmak borítják, valahányszor egyik vagy másiknak enyésztét kell megélnem. Mi még nem fejlődtünk ki eléggé a’ socialis életre,ezt szokták mondani azon némellyek, kiknek ubi bene, ibi patria, vagy kiknél az elv csak névben él, de többé nincs jelen! Pedig, ha csak kissé elfogulatlanul tekintünk körül, akarat ellen is ellenkezőről kell meggyőződnünk; megnevezésekbe nem bocsátkozom, mert ekkor keserű lennék, pedig erre nem érzek hajlamot magamban. Sociális életre nemcsak ki vagyunk fejlődve, sőt egyenesen arra lévén teremtve,már velünk született hajlamunknál fogva sem nélkülözhetjük annak áldásos cseppjeit; avagy nem decantált igazság e a’ magyar vendégszeretet széles e’ világon? hiszen ha enyelgni szabad,a’ czinkotai kántor mentéjét, ’s felesége kontyát is csap alá adá, csak hogy vendéginek teli kulacscsal szolgálhasson. Ez nem más, mint szeretete a’ társas életnek. Igaz ugyan, hogy ez csak mulatságban járja, hol társakra akadni nem olly nehéz: ha mindazáltal lényegileg veszszük a’dolgot, ezek épen úgy pénzbe s gyakran tetemes pénzbe kerülnek, mint amazok, bizonyságok erre a’ zsidó és tőzsér kézbe került sok zálogjószág stb. — még pedig azon különbséggel, hogy míg ezek örökre purum veszteség maradván, a’ családok tönkrejutását eszközük, amazok kamatozással kisérvén a befektetett tőkét, közgyarapodást eszközlenek. ’S ne gondolja senki, hogy a magyar — habár indolensnek tartatik is elleneitől ezt át nem látná,’s hogy mégis a’ valódi kitartó részvét a’ legvilágosabb jövedelmezésű vállalatnál is olly gyér, annak okát igen sok helyt lehetne találni, de mégis kiváltkép abban, hogy túlságosan szerelmesek lévén a’politikai életbe, ennek elveivel jelenünk meg a’ socialis életben is, hol az ipar, gazdászat, kereskedés ’s más egyebek forognak fen, ’s hogy némelly pártemberek más üvegen nézvén a’ dolgokat, mint minőn saját eredetiségükben nézetniük kellene, ott gördül közbe a’ feltartóztató akadály, hol mármár széles örömünkben feltámadási alleluját készülőnk énekelni. Ezen állapot az, mellyen hova hamarább segítni kell a’ törvényhozásnak; addig sikert semmiféle nagyobbszerű közvállalatunkban ne várjunk, ’s ha mégis illyen lepne meg, hajlandó lennék azt antifatatista létemre is egyenesen fatumnak tulajdonitni. Socialis viszonyunkról e’ nézetemet előadva, felvett tárgyamhoz fordulok. A’dunakiszai csatorna-társaság f. hó 16án délelőtti órákban tartá közgyűlését, hihetőleg az utólsót. Köztudomásra van Beszédes ur csatornatervének kiisise,az ennek helyszinéni megbirálására hozatott külföldi tekintélyek véleményei, mik szerint a’ csatorna költsége a’Beszédes rubricáját háromszorosan, négyszeresen haladák túl. E’ közgyűlésnek tehát illy körülmények közt sem több, sem kevesebb teendője nem vala, mint enni vagy nem lennijéről határozni a’ társaságnak. Kíváncsian léptem a’ terembe, hol a’ haza egyik felvirágzási ága létesítéséről, vagy elenyésztéséről fognak a’ tagok határozni; beléptemkor mindjárt nem gyanítni, hanem hinni kezdém, hogy ez utólsó leend kimondva.A’ dunatiszai csatorna kérdése, tehát olly tárgy volt szőnyegen, melly minimo calculo 18 milliót igényel,’s még is az elnök és jegyzővel együtt 8, mondom nyolcz ember volt jelen a’ 15 millió magyarból, kik a’Duna és Tisza mentiben élvezik ezen elhagyatott országjótékonyságit. E’ hidegség olly bélyege az agyszeretetlenségnek, mi miatt a’történetek századok múlva is rászólólag fognak rólunk megemlékezni. Felolvastatván a’nov. 13-án tartott választványi Illés jegyzőkönyve, mellyben a bizottság e’ vállalatnak tovább is fenhagyatását javasolja ’s elnök ő excja által előterjesztetvén, mikép a’ Finje ’s hollandi mérnök társai által 18 millióra reducált költségből egy millió ’s néhány száz ezer forint levonása mellett Beszédes főmérnök ur a’ csatornavonal megásatására ajánlkozik; megemlíté kiemelőleg b. Sina György úrnak időközben a’ nm. helytartó tanácshoz benyújtott abeli folyamodványát, miszerint a’báró úr kéri a’ nm. főkormányszéket, hogy addig, míg a’ pestszegedi csatorna-társaság e’napi közgyűlése a’ vállalat állapotáról nem rendelkezik, a’ Pest és Szeged közti vonalon netán vasút-építési engedélyért folyamodó társaságnak illyen engedélyt ne adjon; egyszersmind felhatalmazá a’ társulat titoknokát, miszerint e’ folyamodásról a’ közgyűlést tudósítsa, kijelentvén a’ nevezetes pénzhatalomnak azon óhajtását is, hogy nem bánná, ha az érintett vonalon vasút építtetnék. Az öszszegyült tagok egy része az elnöki előterjesztést elejénte magának a’ folyamodás felolvastának vevék; véleményökben mindazáltal a’ bárótól annyiban eltérének, hogy mivel a’báró elsőséget igényel e’ társaságnak a’mondott vonalon vasútépítésre minden egyéb társaság felett, az ő egyesülésük pedig nem volt kizáratása a’ concurrentiának; ezenfölül mit a’ törvény megenged, annak ellenkezőjét kérni nem czélszerű ’stb. ők a’báró folyamodását a’ közgyűlés folyamodásául annál kevésbbé tarták elismerhetőnek, minthogy a’ báró egyenesen nem nyilatkozván ki arról,miszerint a mint nevezetes pénzhatalmasság a’ vasúttársasággá alakulandó mostani csatorna-társaságnak positiv élére áll, ’s a’ kezelést vezetendő megtörténhetnek, hogy folyamodás folytán a’ mondott vonalon másnak sem adatnék építési engedély, ’s ekép csak az annyira szükséges közlekedésekben vesztenénk; ennélfogva jónak látnák, ha a’ szegedi vasútvonalon alakulandó társaság a’ kecskemétivel egyezkednék ’s ekép vinné teljesülésbe kitűzött czélját. Az itt elmondottak elnök úr részéről nehezíttettek, ki is rendkívüli előnyöket sejtvén a’ csatornában, ennek eszméjéről lemondani sehogy sem akart, hanem azt továbbra is fenhagyva — csak pihenésre bocsátni. Ebbe a’ tagok is beléegyeztek, határzati erőre emelvén a’ választványi javaslatot. Ekép tehát csak a’ Sinaféle folyamodás maradt hátra, mi iránt későbbi nyilatkozatok nyomán szükségesnek tartatott előbb a’ folyamodvány megtekintése, ’s csak azután határozni felőle, mivel pedig e’ folyamodvány kéznél nem volt, a’ tagok közakarattal az e’ felőli határozatot másnapra halasztották. Ez volt pályája a’ dunatiszai csatornának! Egy számadás feltűnő volt itt, mellyben a’ lánczhidi igazgatóság a’ féligmeddig enyésző félben levő csatornatársaságtól 2 ezer ’s néhány száz pengő forintot követel azon eszközök fejében, mellyeket Clark ur a’ próbafúrásoknál használt,’s mellyek a’ lánczhidi társaságtól vitettek el. Elnök úr kifejté, mikép a’ lánczhíd-társaság ezen eszközöket ingyen kölcsönző oda, sőt azok elvitelükkor nem is mutattattak be, hogy följegyeztethetének, sőt Clark úr bevégezvén a’ furatást, az eszközöket a’ bugaczi pusztán hagyá a’ nélkül, hogy azokat valakinek őrzésére bízta volna; később beszállittatván azok, ismét nem mondatott meg, mik érkeztek meg,’s mik nem? Időközben pedig a’ lánczhídnál hasonló eszközökre szükség lévén, újak csináltattak ’s ezek ára követeltetik most a’csatorna-társaságon a’nélkül, hogy a kikölcsönzöttek akár betudatnának, akár viszszaadattak volna. Furcsa követelés! A’ dolog elintézésére választvány neveztetett ki helybeli tagokból. ’S ha ezek után kérdené a’ t. olvasó: mit határzott hát a’dunatiszai csatorna-társaság vállalata érdekében? Azt felelném, hogy semmit, f A gazdaképező czeglédi Intézet megnyittatása. Vége, így határoztam el magamban végre a’ czeglédi határon egypár telek megszerzését ’s azokat földmives iskola-létesitésre szántam. Az eszközök e’ czélra czélszerűen elrendezett példánygazdaság külön részeinek egy pontba vágó és sikerre irányzott, okszerű üzletében feküsznek, ’s részint gyakorlatiak (és pedig tulnyomólag) részint elméletiek.A’ képezés tárgyai tehát a’ mezőgazdaság mindazon ágai, mellyeknek űzésére az intézet gazdasága alkalmas nevezetesen : t er A’földművelés, mellynek főtényezője a’ különféle gazdasági munkák czélszerű létesitése, mi csak úgy eszközölhető, ha a’ gazda mind különféle munkák czélját és hatását, mind az azokra legalkalmasb eszközöket, mint végre a’ művelendő növények és a’ használatára álló föld természetét gyakorlatilag ismeri, ’s ez egyik tárgya lesz az oktatásnak. Termesztés és művelés kitűnő tárgyai lesznek: a’gabonának minden fajai, némelly hüvelyesek, burgonya, burgundi répa, tengeri, repcze, dohány, mák, kender, len ’s több más alkalmazható iparnövény, bükköny és több lóherfaj. Bor Takarmánykészités mind természetes réteken, mind mesterséges takarmányszerekből, mint azon része a’ gazdaságnak, melly a’ gazda egyik főgondját igényli. — 3or Állattenyésztés’s névszerint juh, szarvasmarha, ló-és sertéstenyésztés túlnyomó istállózás mellett. Juhtenyésztésre közép finom fajta választatik; a’ csirászat részint tiszta hazai, részint a’ hazaihoz legközelebb álló külföldi fajokból állittatik öszsze. A’ lótenyésztés csak a’ gazdasági munkákra használt kanczákra fog szorittatni, hogy lássuk: mikép lehet kis gazdaságban is, és méneseken kívül jó lovakat sikerrel és haszonnal nevelni? Sertések szinte külön fajtákból fognak öszszehasonlitólag zsírra és húsra tenyésztetni. Méltó gond fog az állattenyésztés körül a’ trágyának takarékos gyűjtésére ’s mind készítésére, mind alkalmazására fordittatni.—4er Kertészet,melly czélra 3 holdnyi gyümölcsös aránylagos nagyságú zöldségkerttel álland szolgálatra.— 5er S z ő 1 ő m i v e 1 é s, mi szinte három holdnyi téren a’ legjelesb bortermő venyigékből rajnai módra öszszeállitva ’s pinczegazdasággal öszszekötve a’ külföldnek jeles sikerrel koszorúzott tapasztalási nyomán fog űzetni. Gor. E rdő sz e t, mintegy 100 holdnyi téren, mellyhez a’ vidék alkalmatossága miatt—zer. Méh é sz e t is lesz kötve, olly ága ez a’gazdaságnak, melly utóbbi időkben méltatlanul hanyagoltatott el. — 8er Selyemtenyésztés mellyhez az öszszes gazdaságot ’s annak egyes részeit környező eperfa-sorok ’s eleven keritések szolgáltatják az anyagot. Per Belső gazdaság, melly alatt nemcsak a’ különféle termesztvények helyes begyűjtését, használatra s piaczra való elkészitését ’s czélszerű eltartását, hanem az öszszes gazdaság vitelére szolgáló munkák ’s működések 92.liksz,iíni PEST csütörtök november 1-én Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer is vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 463dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első íV megjelenik innen heten Két , Kis irodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a bécsi cs.lppostahivatal utján történhetik a emeleteken , egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai mrouatompa vagy kuholyi ugj . közöltetik a megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetveny fölvétetik s pontosan es jutányosan kozoucsik.