Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)
1847-01-14 / 4. szám
íme ha különböző szempontokból nézzük a’ tárgyakat, még magok a’ tények is máskép ötlenek szemünkbe ’s azokat különbözőleg magyarázzuk. Természetesen minden hegy vagy akármelly más tárgy, a’ golyót kivéve, oldalai minden pontjáról tekintve más meg más, sőt másképen tűnik elő alulról, másképen felülről tekintve. És nem furcsa, ha azután minden különböző állásponton levő néző,a’maga nézetét egyedül helyesnek ’s a’ hegy egyedül igazi képének hirdeti! De legyen ez akárhogy, a’ felhozott tényekből legalább annyi világos, hogy liberálisaink, vagy az úgynevezett ellenzék bizodalma a’ kormány iránt, minden nyilatkozatai ellenére, szerfölött gyönge lábon áll és gyarló, sőt a régi Pesti Hírlapnak azon hírre kapott phrasisa: „veletek és általatok ha úgy tetszik, nélkületek sőt ellenetek ha kell“ úgy látszik még most is nemcsak a’ conservativekkel, hanem a’ kormánnyal szemközt is, élve; a’ conservativek ellenben bízván a’ kormány kvalitásában a’ napirenden levő kérdéseket vele karöltve akarják feloldani, átlátván, mikép törvényhozási úton, a’kormány beléegyezése nélkül, boldogulni’s haladni úgy sem lehet. Hogy azonban ezen párt minden függetlenségét feláldozza, melly nélkül, hogy a’ kormány feltétlen eszközének tekintendő, ezt mint már érintők, maga is tagadja, a’ kormány pártfogását alkotványos törvényes útra szorítván. Mindezeken kívül van még egy pont, melly pártaink különbségét egymástól a kormánnyal szemközt elhatározza’s ez azon kapocs, melly hazánkat a’közbirodalommal öszszeköti. A’ conservativ párt ezen kapcsot sértetlenül akarja fentartani, az ellenzék nem fél annyira tágításától, mint hazánk törvényhozási ’s administrativ függetlenségének gyöngitésétől. Jus publicumunk ingadozó lábon állván, itt a’ pártoknak szabad tér nyittatik különböző felfogásra, lehetnek egyedek, kik hazánknak, mint az egész birodalom részének némi tekintetben tartományi viszonyt tulajdonitnak, vannak ellenben ellenzékiek, kik e’ viszonyt nagyobb függetlenségben gondolják. Társulati téren a’ pártok ellentéte még ki nem fejlődött. Itt még egészen kezdetnél vagyunk, teljesen eszményi téren, az eszmének és szónak, mint Hegel, mindenható erőt tulajdonitván;mert eddigelé az volt hazafi’s a’ haladás igazi apostola, ki indítványt indítványra halmozott, tervet terv után koholt, nem sokat bíbelődvén a’ létesítés tehetségével, a’ szükséges pénzzel, szóval a’ létesítés gyakorlati feltételeivel. Becsületes hazafinak, úgy hittük, mindenben kezet kell fogni,mindent megpróbálni,bár sikerüljön a’ dolog,bár ne. Illy korlátlan haladás társulati téren azonban természetesen végtelen gyakorlati ismeretet és ügyességet’s kimerithetlen pénztőkéket föltételez, tehát kellékeket, miket legnagyobb ellenségünk sem foghat ránk; nem csuda tehát, ha illy szertelenség mellett a’ tervkoholási szakot lassan lassan a’ tervbukási szak kezdi felváltogatni. Ez ellen a’ józanabbaknak már régen fel kellett volna szólani ’s ellenmondani a’ létesithetlen, vagy inkább magát fen nem tartható, holtan született egyesületek keletkezésének, mint pénz, idő és erő hiábavaló felfecséreltetésének. De ennyi jellemmel eddig egy felekezet sem birt, csak Széchenyi Ist. gr. bátorkodott a’ „tárgyak sorozásáról,“ „logicai egymás utánról“ szólani, mit azonban a’ liberális párt nagyon rész néven vett’s addig veendi, mig a’józanabbakat az inpracticus tervek rendre bukása ’s a’ pénznek hiábavaló elfecsérlése, tehát saját káruk, a’ számitó practicus hazafit ’s a’termékeny, áradozó beszédű tervkoholó különbségéről kétségtelenné győzik meg. E’ nézetek alkalmazásáról azonban harmadik czikkünkben szólandunk. I. TÖR VÉ NYHA TÓSÁGOK. BÁCSBODROGMEGYEI KÖZGYŰLÉS. December 14dik napján főispáni elnöklet alatt megnyílt évnegyedes közgyűlésünket politikai szempontból tekintve méltán ősi szertartásos gyülekezetnek mondhatjuk, miután a’jelen politikai szélcsendben az úgynevezett „korszerű“ indítványok fonalán egy tárgy sem került szőnyegre, melly fölött szónoki daliáskodással „éljent“ nyerhettek volna a’ vezérhősök. Első vitaügy leve a’jankováczi uradalom’s jobbágyok között fenforgó úrbéri perben hozott és fokozatos felebbezés útján legfelsőbb helyeken is megvizsgált bírói ítéletek foganatosítása kísérletével nem ugyan tettleges demokrancz- és konoksággal párosult kitérengési nemleges ellenállás megfenyítendésére érkezett k. udvari határozat, mellyben viszszatetszést nyervén a’ helyszínén öszszeült fenyitő törvényszéknek azon engedékenysége, hogy a’ királyi pecsét valósága feszegetését merő nép közül Bécsbe ő felségéhez indulandó választott követeknek a’ felsőbb szabályok ellenére szabadságot adva,részükre útlevél szolgáltatott ki, ’s igy a’ hivatali hitelesség szentsége kétesitttetett, viszszatetszést nyervén az is, hogy ezen fenyitő törvényszékre a’ közpénztár-terheltetéssel igenszámos biró jelent meg; innét ezúttal bizonyos határozott számmali kiküldetés parancsoltatván, az előírt szabály szerint a’pártoskodó kolomposak elleni szigorú vizsgálat nyomán példás fenyítés intéztetni ’s a’ végrehajtás foganatosítása minden törvényszerű módon a’ helyszínére rendelt katonai karhatalom használatával is eszközöltetni rendeltetett. Első szólt Z. J. tb. ki nem törvének nyilványitá a’ fenyitővényszék kirendeltetését,részint mert ezen az uradalom és jobbágy között fenforgó viszályok úrbéri kihágásnak vétethetvén törvényleg, itt úrbéri fenyítésnek és kibecsülésnek szükség alkalmaztatni, részint pedig,mivel ez ügyben a’ végrehajtás mindeddig törvényszerüleg meg sem kezdetett s e’ szempontokból a’fenyitő törvényszék újabb kiküldetendését keményen ellenzé. De csütörtöki ülésben napfényre került a’hő pártolás csillagzata, a’ jankováczi jobbágyság t. i. Z. J. tb. urat ügyvédének vallá.Ellenben a’ fenyitő törvényszék elnöke L. K. m. alispán a’ Jankováczon novemberben öszszeült fenyitő törvényszék jegyzőkönyve hitelesített sorai szerint kifejtvén, miként a’ bírói ítéletek iránti konok ’s a’ törvényszék színe előtt nyílt vakmerőséggel kijelentett engedetlenség épen talán a’ legveszélyesb ellenszegülés akkor, midőn egy olly hat- hét ezer lakosból álló község öszszeesküdten törekszik lerontani a’ törvény szentségét, a’ közhatóságok méltóságát ’s tekintélyét; annál inkább,mert a’ k. udvari határozatban is kimondva áll a’ törvényszék helyeslése ’s annak helyszinérei kirendeltetését törvényesnek ’s elkerülhetlenül szükségesnek nyilványitja. S. J. tb. azon nyilványitását Z. J. tbnak, hogy a’ végrehajtás még törvényszerüleg meg sem kezdetett, ostromolva elmondá, mikép még 1843ik évben a’pernek felsőbb helyekrőli viszszaküldetésével az uradalmi ügyész mint végrehajtó biró a’ törvényes bizonyság, tiszti ügyész ’s mérnök hozzájárulásával helyszínén a’ végrehajtás foganatosításába kezdvén, a’ kirendelt jobbágyokat névszerint felhivá, azok egyik része a’kimért földet elfogadni,másik része pedig megjelenni makacskodott, ’s az épen Jankováczon működő uriszék azt határozá, hogy a’ végrehajtó, biró a’ törvényes bizonyság,’s tiszti ügyész jelenlétében a’ mérnök által a’ tervkép szerint kimutatott földre egy karót, az illető jobbágy nevével megjelöltet, állitván, a’ törvényes bizonyság ’s tiszti ügyész jelenlétében a’ községet ’s illetőleg minden telkes jobbágyot birói kép intsen meg kimért földje elfogadására. Ezen eljárás is pontosan befejeztetvén, a’jankóiak azonban ekkor is nyakasan elnem fogadásukat jelentvén, a’ törvényes bizonyságul jelen volt főszolgabíró a’közgyűlésen karhatalmat kért és nyert,’s ezen foganatositási kísérlet alkalmakor ismételt makacssággal vonakodtak engedelmeskedni. E’tény előterjesztésével pártolá másod alispán javaslatát. P.M. főügyész tiszti közrehatása jeleneteiből több pontot előadván a’rosz hatást szülte makacs ellenkezés törvényes példás megtorlása eszméjéből is járult a’ másodalispáni javaslathoz. Valamint M. K. szolgabiró a’ fenyitő törvényszék alkalmakor tett vizsgálatkor napfényre került fejlemények törvényszerű korlátozása ’s elfojtandása tekintetéből az alispán indítványára szavalt. Végre mélt. főispánul’ az előterjesztettekhez ez esemény fordulati közül jeles körülményezési észrevételeit kapcsolván ’s a közhatósági méltóság, bírói tekintély ’s e’ kettőbül folyni kellő közhatalom rendithetlenül fentartása miatt a’ legfensőbb rendelet fonalán is törvényesnek és szükségesnek jelentvén a fenyitő törvényszéket, másod alispáni elnöklet alatt annak tagjait kinevelé.—Ezután a’ katonai karhatalom költségi terhének viselendése iránt elnök másod-alispán ur hivatalos kérelmére érkezett k. intézvény tárgyaltatott, ennek szabálypontjai figyelemmel hallgattatva észrevételes vitatkozás támasztatott, hogy miután az első pont szerint a’ fensőbb k. rendeletek ’s bírói ítéletek ellen makacsul szegülök fékezésére használandó katonai karhatalom költségit a’ kincstár viseli, jelen esetben is e’teher arra háramlanék, e’ k. intézvény végszavaiban e’ költségi roppant teher mégis a’ makacs jobbágyokra hárittatik, ez ellenmondás kiegyenlítése után is a’ költségvetés a’jankóiakra nehezült’s beszedetése el is rendelték. így fejeztetett be két órai vitáskodás után e’ már három év óta számtalanszor szőnyegen forgott sok oldalról végeredményire nézve kandisággal lesett botrányos ügy,’s mert győzött a’ törvényi közhatalom,viszszarettentő példa leend a’ jankovácziak története, kik közül a’ főnökök különböző fokozat! börtön ’s pálcza-szenvedéssel fenyittettek. Fölvétettek ezután a’megyei levelezések: Krasznának a’ részek viszszakapcsoltatásáról hozott törvény végrehajtását sürgető körlevele, miután Bács pártolólag már ez óhajtásban felírást intézett, tudomásul vétetett; Pozsony megyének Magyar- és Erdély testvérhon egygyéolvadását tárgyazó körlevele, mert e’nagyfontosságu kérdés egyedül országgyűlésen tárgyaltatható, az országgyűlési utasítás készítésére nevezendő választványhoz létetett által. Vasnak a’ németek bevándorolhatása gátlására felhívó levele , mert az egy Magyarországgal szorosabb kapcsolatban ’s műveltségi emelkedésére sok tekintetben ható befolyással kitűnő nemzetet kíméletlenül említ; de Bács anyagi magasulását’s gazdagulási emeltségét nagyban az ide települt csendes fáradhatlanul iparokodó német faj segité elő, vagy épen eszközré is, nem páro moltatott.—Pestmegyének a’nádori ünnepély ’s más ké—-ad szenlevő emlékpénzek érdekében köröztetett levele fona—na tán az uradalmak ’s a’ KK. és RR. tekintélyesbel szolgalni- - »a ráink által felhivandók, hogy mind a’ megye részére na- -r.‘ gyobb arany,mind tulajdon magukéra emlékül kivánhatan- - * de háromféle érczből választható megrendelésében bunczogjanak. — Néhai Horvát István könyvtárának e’ törté-éneti szempontból nemzeti kincsnek megvételére buzdító nádori levél az országgyűlési utasítás készítésére nevezendő választványra bízatott. Pest város kórházában ápolandó megyeb ebeinkre fordítandó költségnek közpénztárunkból , viszszatéritését szorgalmazó levelére viszszairatik, hogy ámbár az emberiség méltánylata szempontjából a’kívánat igazságosnak látszik, de miután a’ közpénztárra e’ teher ki nem rendelhetendő ’s miéink a’ pestbelieknek ez emberbaráti szolgálatukat viszonozzák, a’ jegyzéki költség megküldésével a’ kiadási öszszeget,mennyire az ápoltaknak itt vagyonértékük találtatik, behajtandjuk.—Bácsnak Baranyával Székesénél leendő dunai rév által terveit öszszeköttetése’s vizi közlekedés biztosbitása tárgyában kiküldött választvány pártoló javaslata, miután a’ bajai uradalomhoz tartozó Bátmonostor kerületében kezdetnék a’ bácsi munkáltatás, ’s az eljáráskor a’herczegi ügyész óvását kijelenté, nyilatkozásra kiadatni’s ezen határozat Baranyamegyével is tudatni rendeltetett. Fontos azonban Bácsmegyére azon m. k. helytartósági k. intézvény hatása, melly szerint a’ postának mindennapi átjárhatása ’s gyorsabb közlekedés eszközlendése tekintetéből a’ Baja és Bátaszék közötti vonal megnyithatása iránt körülményes tudósítás kívántatik. E’ vonal törvényi tekintetben azért, mert a’ most Szeremle és Báta között létező rév-tulajdonosok birtokjoga sérelem nélkül hagyatik, itt csak áttételi változás szükségeltetvén, kereskedelmi tekintetből, mert Baját alsó Magyarország gabnakereskedési egyik főpontját, Tolnamegyével egyenesen, Baranyával a’kövezett út irányához közel egybekötvén, sőt Pestmegyének alsó részét is e’ megyékhez csatolván a’ közlekedési gyorsabb ’s hasznos öszszekapcsoltatást, eszközli, végre biztossági és kényelmi nézetből is,mert az átszállítás a’ nagy Dunán egy ponton intéztetvén, a’ felügyelés és szolgálat öszpontosulva ellenőriztethetik, ennyi kitűnő előnynyel’s kivált túlsúllyal ajánlkozván , főmérnökünk jeles nyilatkozása által is pártoltan felküldetik. Szöglényi László ő nagyimétt. alkanczellárrá neveztetését tudató k. intézvény örömmel fogadtatván, ennek ünnepélyes nyilványitása üdvözlő levélben megküldetni határoztatott. 1847ik évi január Ilik napjától két hétig polgári fenyitő és úrbéri törvényszék, februárban kisgyülés, polgári és fenyitő törvényszék, martius 15ik napján közgyűlés leend. A’ hús ára 12 v. krron maradt. ARAD MEGYEI KÖZGYŰLÉS dec. 14. Egy hétig tanácskozónk szakadatlanul.Főisp.httes ur szomorú érzéssé jelenté megyei pénztáraink vizsgáltakor tett tapasztalásit. Egyik alpénztárban 6682 ft29kr. hiányt fedezett föl. Csudálatos hogy e’ hiány több év óta szaporodván illy tetemes öszszegre, a hónapos beszállításokkor soha nem fedeztetett fel. Ezen különös csudának csak azok tudnának nevet kölcsönözni, kik ez eset megszülemlésének tápot adni jónak látták; főispáni helyettes ur a’ hűtlen kezelőt hivatalától felfüggesztvén, javaira az öszszeget betábláztatni, személye iránt pedig törvényszéki intézkedést ajánl. Ezután T. G. első alispán terjesztő elő évnegyedes jelentését következőleg: Az aradi és zarándi járásban az egészség nincs rendszeres állapotában, a’halálozási esetek azonban nem jelentékesek. Ez évi adó lefizettetett, a’régi maradványokból szinte 5000 plt. letisztáztatott.A’ gabnabeli szükség miatti aggodalom intézkedéseket tétete, egyébiránt gabonánk népünk számára elegendő, hacsak mesterséges utón nem fog ára felrúghatni. Jelentéstevő alispán úr óhajtja, hogy a’ földes urak munkaadással enyhítsék a’ szűkölködők netalán bekövetkezendő ínségét. A’ bátorlétet csökkenésre hajlónak mondotta. A’ többi rablás közé a’ megye pécskai magtárában szándéklott kirablás is tarozik, melly azonban tettleges ellenállás miatt sikerbe nem mehetett. A’ rabok száma 27el több mint múlt év emn szakaszán, a’ megye rabdolgoztató intézete pangó állapotban teng. Fájdalmas érzéssel jelenté,hogy G. Sz.b. és D.L. szolgabiró csőd alá került. Amaz tömegeket is kezelvén, komoly intézkedést ajánl tétetni. F. G. tb. kívánta községenkinti kitudatását a’ gabonamennyiségnek, nehogy népünkre is bekövetkezzék a’más megyékben már feltűnt ínség. Mire főispáni helyettes emilga ki nyilatkoztatá, miszerint a’ főbíróknak eziránt kellő utasítást adván, azok kimeritőleg tették jelentésüket. Megemlité azon emberbaráti nemes tetteket, miszerint nádor ő fensége 50 ezer.forintot tart készen munkára, Dietel báró kőbányai foglalkozással látja el munkásait, Bohus János tb. pedig gabonát / 20 -