Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-03-26 / 37. szám

zet, azon birtokból, rövid per utján, egész követeléseit, tö­kével együtt is, megtéríttetheti magának.— 7. §.* Minden ol­­lyan kérdések fölött, mellyek úgy az intézet és adósai, mint az intézet és hitelezőji közt támadhatnak, az illető váltótörvény­­szék rövid uton bíráskodik. — 8. §. Kölcsönét a’ hitelinté­zet, a’ kölcsönvevő tetszése szerint, akár kész ezüst pénzben, akár hitel-levelekben fogja adhatni. — 9. §. A’ szükséges készpénz megszerezhetése végett az országos ’s közalapítvá­nyi pénztár is kútfőül jelöltetik ki, ezen pénztárak kölcsöne, a’hitelintézet részéről,szokott hitellevelek által biztosittatván. Törvényczikki javaslat az ősiség eltörlése körűli részleges intézkedések.­• A’ fekvő magánbirtok biztosítá­sára, a’ törvény részletesebb rendelkezéséig, határoztatik: 1. §. Minden keresetek,mellyek joggyökösségből (ex radicalita­­te juris), vagy az örökvallások bármelly czim alatti érvényte­lenítésére, az eddig fenállott törvények erejénél fogva tá­maszthatók lennének, megszüntetnek. — 2. §. Kivételnek a­­zonban: a) A’ folyamatban levő azon perek, mellyekben a’ bí­rói odaítélés (adjudicatoria sententia) már közbejött, b) Kel­tők napjától számítva 32 évet meg nem haladott ollyatén ö­­rökvallások,mellyekre nézve csel vagy csalárdság bebizonyít­ható.— 3) §. A’teljes törvényes kort el nem ért, gyámság ’s gondviselőség alól föl nem oldott személyek által tett és teendő örökvallások, az eddigi törvényekhez képest ezentúl is, a’törvényes elévülési esztendők alatt,félretehetők. — 4. §. A’zálogok és ideiglenes érdemdijazások (inscriptió), mely­­lyeknek ideje még le nem folyt, ha ennek kitelte után egy év alatt per utján viszsza nem követeltetnek, a’ birtokosok örök tulajdonaivá válnak. — 5. §. A’melly zálogok és ideiglenes érdemdijazások ideje már kitelt, de irántok eddig per nem in­díttatott, azok örök tulajdonként maradnak a’ mostani birtoko­sok kezei között. 6. §. De a’ már megindított perek is csak azon esetben folytathatók, ha azokban eddig birósz­élés jött közbe. 7. §. A’ Gik§ban említett zálogos perekbeni nyertes fél, ha a’zálog régi, vagy is a’kikötött évek letelte után 32 esztendő múltával vétetett követelés alá, a’ földbirtok mostani valódi becsárát, az újabb zálogokban pedig a’ zálo­gos öszvegetés ezen fölül mind a’két esetben minden befektetést, építéseket és javításokat megtéríteni tartozik. — 8. §. Az eddigi bírói zálogok, jelen törvény kihir­detésétől, az ezentúliak pedig a’végrehajtástól számítandó 3 év alatt viszszaválthatók, azontúl a’ birtokos kezén örök tu­lajdonként maradnak. 9. §. Az eddigi öröködések, mellyek megnyiltak után 32 év alatt per utján követeltettek, elévül­­teknek tekintendők. 10. §. Kivétetnek azon öröködések, mely­­lyek iránt jelenleg folyamatban levő perekben odaítélés jött közbe. 11. §.E’törvény kihirdetése után megnyílandó örö­ködések, ha tiz év alatt törvény utján nem kerestetnek, szinte elévülnek.— 42. §. Kiskorúak, kik gyám és gondviselés a­­latt vannak, törvényes kedvezéseiket e’ részben is megtartják. __13.§. A’királyi ügyvéd öröködése, negyedizbeni vérroko­nok létében, vagy végrendelet esetében, jelen törvény kihir­detése után megszűnik. — 14 §. A’ kir. ügyvéd az eddig ki­nyílt öröködést sem követelheti, ha aziránt eddig pert nem indított. —15. §. A’ kir. ügyvéd vagy annak jogát képviselő, semmi esetben sem nyerheti meg az ollyan javakat, mellyek örökvallás mellettbizatnak.—16. §. A’minisztérium meg­­bizatik, hogy az ősiségnek minden ágazataiban mi módon le­endő megszüntetése iránt a’ jövő országgyűlés eb­be részle­tes törvényjavaslatot terjeszszen. Törvényczikk a vallásbeli különböző felekezetű­ek polgári egyenlőségérőlA'különb­öző hitvallások közt létező jogi és kötelességi különbségek megszüntetése végett a’ zsidó valláson levőkre nézve rendeltetik: l.§. a fels. magyar minisztériuma által a’ zsidó valláson levők belállapotait ke­belükből és egyéb vallásbeliek közül is meghívandó egyedek közbejöttével megvizsgáltatni ’s az e’ tekintetben szükséges reformokra nézve a’lelkiismeret teljes szabadságának alap­ján a’ legközelebb országgyűlésnek törvényjavaslatot elő­terjesztetni fog. Addig is —2.§. a’ zsidó községek polgári tekintetben teljesen megszüntetnek, és annak tagjai a’ község rendes elöljáróságának minden tekintetben alávettetnek’s il­letőleg a’ községbe teljesen beolvasztatnak. —3. §.A’ zsidó és keresztyén valláson levők között kötendő vegyes házassá­gok, a’ házasságból származó polgári viszonyokra és követ­­kezvényeikre nézve, ezennel, mint polgári kötések, törvé­nyeseknek ismertetnek.— 4. §. Illy házasságok megyékben az alispánok előtt, —a’ Jászkun- és Hajdúkerületekben a’főkapitány, a’ fiumei és bukkari kerületekben a’ tenger­­melléki kormányzó, a’ szepesi 16 városban és turmezei ke­rületben a’ kerületi gróf, — szabad királyi váro­sokban a’ polgármester előtt nyilványitandók az által, hogy a’ házasságra lépők négy bizonyságaikkal a’ nevezett tisztvi­selők előtt megjelenvén, házassági szándékukat kijelentsék és a’házassági szerződést aláírják. — 5. §. Az illető tiszt­viselő a’ házassági szerződésre a’házasságnak előtte lett nyil­­ványitásáról bizonyítványát ráírja, ugyanezen szerződésnek két eredeti példányát a’ törvényhatóságnak, a’ törvényható­ság pedig egy példányt a’ minisztériumnak fog felterjeszteni. — 6. §.A’ zsidók és keresztyének között kötendő házasságok­ból születendő gyermekek, a’ keresztyén szülő hitvallásában lesznek nevelendők. — 7. §. A’ belügy­ miniszter rendelése­ket teend, idegen zsidók más országokból beköltözésének meg gátlására. A’ független magyar felelős minisztérium ala­­kitásáról szóló tövényjavaslat köv. 1.§. Ő felségének a’ király­nak személye szent és sérthetetlen. Az országgyűlésen hozan­dó törvényei szentesítése egyedül őt illeti. — 2. §. Ő fel­ségének az országbéli távollétében a’ nádor és királyi hely­tartó az országban ’s ahoz kapcsolt részekben, a’ korona egy­ségének ’s a’ birodalom kapcsolatának épségben tartása mel­lett, a’ végrehajtó hatalmat a’törvény és alkotvány ösvényén teljes hatalommal gyakorolja, és személye ez esetben hason­lóképen sérthetetlen.— 3. §• 6 fels. ’s az ő távollétében a’ nádor ’s kir.helytartó a’ végrehajtó hatalmat a’ törvények ér­telmében független magyar minisztérium által gyakorolják ’s bármilly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezé­seik csakúgy érvényesek, ha a’miniszterek egyike által is a—­láiratnak. — 4. §. A’ minisztériumnak mindegyik tagja min­dennemű hivatalos eljárásáért felelős. — 5. §. A’ minisztéri­um székhelye Buda-Pest. — 6. §. Mindazon tárgyakban,mel­lyek eddig a’ m. k. udvari kanczelláriának, a’ k. helytartóta­nácsnak ’s a’ k. kincstárnak, ide értve a’ bányászatot is, kö­réhez tartoztak, vagy azokhoz tartozniok kellett volna,’s ál­talában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai tárgyak­ban ő felsége a’ végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a’ magyar minisztérium által fogja gyakorolni.— 7. §. Azon tárgyak, mellyek a’ Gik §ban említett kormánytestületek által végelhatározás végett ő felségéhez szoktak fölterjesztetni, ő felségének az országbéli távollétében a’ minisztérium által a’ nádor ’s kir. helytartó elhatározása alá terjesztendők. — 8. §. A’ minisztérium áll: egy elnökből, ’s ha ez maga tárczát nem vállal, kívüle még nyolcz miniszterből. — 9. §. A’ mi­niszterelnököt ő felségének az országbéli távollétében a’ná­­dor és kir. helytartó, ő felségének jóváhagyásával nevezi.— 10.§. Minisztertársait legfelsőbb megerősítés végett az elnök teszi javaslatba. — 11. §. A’ miniszterek egyike folyvást ő fels.nek személye körűl lesz, ’s mindazon külviszonyokba,mel­lyek a’ hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik,be­folyván,azokban az országot felelősség mellett képviseli. — 12. §. A’ minisztériumnak, azon tagján kívül, melly a’ felség személye körül a’ 11. §ban említett külügyekre ügye­­lend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek, b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök, d) Földmű­velés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igaz­ságszolgáltatás és kegyelem, g) Honvédelem osztályai. — 13. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahoz tartozó’s az illető osztályfőnökök vezérlése alatt állandó hivatalos sze­mélyzetnek élén külön miniszter áll.—14. §. A’kebelébeni ügykezelés módját a’ minisztérium]maga határozandja meg. —15. §. Az öszszes minisztérium tanácsülésében, midőn ő fölsége, vagy a’ nádor királyi helytartó abban jelen nincs, a’ miniszterelnök elnököl, ki e’ tanácsot, midőn szükségesnek látja, mindenkor öszszehídalja. — 16. §. Mindegyik minisz­ter azon rendeletért, mellyet aláír, felelősséggel tartozik.— 17. §. Az ország közügyei felett ő fölsége, vagy a’nádor ’s királyi helytartó, vagy a’miniszterelnök elnöklése alatt tar­tandó értekezés végett, Buda-Pesten állodalmi tanács állít­­tatik fel, melly a’ legközelebb országgyűlésen fog állandóan elrendeztetni.— 18. §. A’ külügyeknek ő felsége személye körül leendő minisztere mellé a’kivántató hivatalos személy­zettel két állodalmi tanácsos rendeltetik, kik jelenleg a’ma­gyar kir. udv. kanczellária előadó tanácsosai közül fognak az illető miniszter előterjesztésére neveztetni.—19.§. A’ ma­gyar királyi udvari kanczellária többi előadó tanácsosai a’ l7dikóban említett állodalmi tanácsba fognak áttétetni.— 20. §. A’ magy.kir. helyt. tan. ’s az udvari kincstár az illető miniszteri osztályok között felosztatnak.— 24. §. A’ 6ik§ban körülirt kormánytestületeknek előlülő tagjai a’­­ Stk §ban említett közállományi tanácsban foglalnak helyet ’s ott a’fel­ség, a’ nádor kir. helytartó vagy miniszterek távollétében elnökölnek.— 22. §. A’ Gik §ban emlitett kormánytestüle­teknek minden hivatalnokai és szolgái ’s igy nemcsak azok, kikujabb alkalmazást nyernek, hanem addig, mig másképen fognak alkalmaztathatni, azok is, kik a’ felebb emlitett minisz­­teri osztályokban el nem helyeztetnek, jelenleges fizetésöket egészen megtartandják. — 23. §. Az ország minden törv. hatóságai eddigi törvényes hatóságukban ezentúl is megha­gyatnak. — 24. §. A’ törv. bíróságok és itélőszékek törvé­nyes önállásukban ’s a’ törvény további rendeletéig, eddigi szerkezetűkben föntartandók. — 25. §. A’ miniszterek az or­szággyűlés mindegyik táblájánál üléssel bírnak ’s nyilatkozni kívánván, meghallgatandók. —26. §. A’ miniszterek az or­szággyűlés mindegyik táblájánál annak kivánatára megjelenni ’s a’ megkivántató felvilágosításokat előadni tartoznak. — 27. §. A’ miniszterek hivatalos irataikat az országgyűlés mindegyik táblájának kivonatára, magának a’ táblának, vagy a’ tábla által kinevezett küldöttségnek megvizsgálása alá bo­csátani köteleztetnek. — 28. §. A’ miniszterek szavazattal az országgyűlésen csak azon esetben bírnak, ha a’, felső táblá­nak törvény szerint tagjai ,vagy követül az alsó táblához meg­­választatnak.—29. §. A’miniszterek feleletre vonathatnak: a) Minden olly tellért, vagy rendeletért, melly az ország füg­getlenségét, az alkotmány biztosítékait, a’ fenálló törvények rendeletét, az egyedi szabadságot,vagy a’ tulajdon szentségét sérti, ’s áltatok hivatalos minőségükben követtetik el, vagy il­letőleg kiadatik; b) A’kezeikre bízott pénz ’s egyéb értékek elsikkasztásáért, vagy törvényellenes alkalmazásáért;c)A’tör­­vények végrehajtásában, vagy a’közcsend és bátorság fen­­tartásában elkövetett mulasztásokért, a’ mennyiben ezek a’ törvény által rendelkezésükre bizott végrehajtási eszközökkel elhárithatók valának. •— 30. §.A’minisztereknek vád alá he­lyeztetését az alsó tábla szavazatinak általányos többségével rendeli el —31. §. A’birásko­dást a’ felső tábla által, saját tagjai közül titkos szavazással választandó bíróság nyilványos eljárás mellett gyakorlandja, és a’ büntetést a’ vétséghez a­­ránylag határozandja meg. Választatik pedig öszszesen 36 tag, kik közül azonban 12őt az alsó tábla által a’vádper elő— vitelére kiküldött biztosok, 12őt pedig a’ vád alá vont minisz­terek vethetnek viszsza. — Az ekként alakitott és tizenkét személyből álló bíróság fog fölöttük ítéletet mondani. — 32. §. Az elmarasztalt miniszterre nézve a’ királyi kegyel­­mezési jog csak általán­os amnessia esetében gyakorolható. — 33. §. Hivatalos minőségükön kívül elkövetett egyéb vét­ségekre nézve a’ miniszterek a’ köztörvény alatt állanak. — 34. §. A’ minisztérium az ország jövedelmeinek és szükségei­nek kimutatását — ’s a’ múltra nézve általa kezelt közjö­­vedelmekről­ számadását a’ képviselők táblájának megvizs­gálás és illetőleg jóváhagyás végett évenkint bemutatni köte­les.— 35. §. A’ minisztérium hivatalbeli fizetését, a’ tör­vényhozás további rendeléséig, a’ nádor és királyi helytartó határozandja meg. A’ mart. 23kai kerül. ülésben elfogadtatott következő törvény­javaslat az „úrbéri megszüntetett magán­javadalmak statusadóssága leendő változtatásáról:,, Az úrbéri mindenne­mű tartozások t. törvényczikk által történt megszüntetése kö­vetkeztében rendeltetik: —• 1.§.Hogy az országgyűlés be­rekesztése után megszűnendő úrbéri javadalmak igazságsze­rinti megbecsültetését ő felsége ministerium a lehető legrövi­debb idő alatt eszközölje.— 2. §. A’megbecsülés alapjait e­­gyedül azon haszon szolgáland, melly abból az illető földesu­rakra valósággal háramlótt, nem pedig azon teher, mellyet az azt szolgáltató alattvalók általa szenvedtek.— 3. §. A’ meg­becsülésnek miképen t­e­en­d­ő e­s­z­k­ö­z­l­é­s­ét az illető minister határozandja meg. A’megbecsülendő évi haszon ér­téke húszszorozra teszi a’ kármentesítési tőkét. — 4. §. A’ megbecsülés helyessége ellen teendő kifogásokat az igaz­­ságminiszterium által országkerületenkint nevezendő négy,a’ kapcsolt országok részére külön egy öt tagból álló, és a’ sta­tus által díjazandó választvány sommásan ítéli el. —5. §. Az e kép meghatározandó becsérték fejében a’ ministerium az illető birtokosoknak haladéktalanul statuskötelezvényeket ad. 6. §. Az állomány az ekép biztosított tartozás kifizetését ezen­nel lekötelezi ’s azt valóságos statusadósságnak elismeri. A’ közállomány ezen tartozás kifizetését a’ kincstári fekvő javak­kal is biztosítván, a’ felelős minisztérium ezen javak kölcsön­zés alapjáuli lekötésére, vagy részenkinti eladására is fölha­­talmaztatik. 7.§. Ezen statusadósságnak m­ikép leendő kama­tozása és eltörlesztése iránt a’ minisztérium a’ legközelebb országgyűlésnek törvényjavaslatot teend, melly is felőle vég­kép határozand. — 8. §. E’ törvényrendelet ezen statusadós­ság minden kötelezvényébe szorul szóra belé igtatandó. Ezután a’ miniszterelnök következőleg nyilatkozott: „Minthogy tisztában vagyok magammal a’ miniszterek iránt, ’s ő fölsége a’ minisztérium- alakításra engem bizott meg, annak ő fölsége által leendő k. megerősítéséről bizonyos va­gyok’s a’ miniszterek neveit ezennel tudtul adom. Nem tet-­­tem volna ezt a’ megerősítés előtt, de a’ körülmények for­dulata ollyan, miszerint legközelebb a’ miniszteriumból Pest­­re kettőt le kell küldenem.“A’ miniszterek nevei következők: miniszterelnök:(tárcza nélkül) gróf Batthyány Lajos; belügy­miniszter: Szemere Bertalan; Ausztriávali érintkezésre : hg Eszterházy Pál; pénzügy­miniszter: Kossuth Lajos; hadügy­miniszter: Mészáros Lázár (huszárezredes); közlekedési: gr. Széchenyi István; nevelési: b. Eötvös József; földművelés és műipari: Klauzál Gábor; igazság-miniszter : Deák Ferencz. A’miniszterek nevei zajos éljenzéssel fogadtattak, de legza­­josbbal gr. Széchenyi Istváné. P­o­z­s­o­n­y, mart. 15. Addig is, mig az orsz.gy. tanács­kozásokat folyton ’s egymásután közölhetnék, ezúttal e’ két levél mellett az országgy. megállapodásokat bocsátók előre: ,,A’ pillanat fontossága’s az események nyomatéka tollat ra­gadtat velem, hogy önnek és becses lapja olvasóinak csak pár szóval vázoljam a’ tegnap óta történteket. Eleven színekben ragyog még képzetem előtt a’ tegnapi főrendi ülés magasz­tos képe. Példátlan számú néptömeg tölté be a’terem minden űrét, számos női hallgatóság a’ karzaton. Az ülés kezdete 151

Next