Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-03-26 / 37. szám
zet, azon birtokból, rövid per utján, egész követeléseit, tökével együtt is, megtéríttetheti magának.— 7. §.* Minden ollyan kérdések fölött, mellyek úgy az intézet és adósai, mint az intézet és hitelezőji közt támadhatnak, az illető váltótörvényszék rövid uton bíráskodik. — 8. §. Kölcsönét a’ hitelintézet, a’ kölcsönvevő tetszése szerint, akár kész ezüst pénzben, akár hitel-levelekben fogja adhatni. — 9. §. A’ szükséges készpénz megszerezhetése végett az országos ’s közalapítványi pénztár is kútfőül jelöltetik ki, ezen pénztárak kölcsöne, a’hitelintézet részéről,szokott hitellevelek által biztosittatván. Törvényczikki javaslat az ősiség eltörlése körűli részleges intézkedések.• A’ fekvő magánbirtok biztosítására, a’ törvény részletesebb rendelkezéséig, határoztatik: 1. §. Minden keresetek,mellyek joggyökösségből (ex radicalitate juris), vagy az örökvallások bármelly czim alatti érvénytelenítésére, az eddig fenállott törvények erejénél fogva támaszthatók lennének, megszüntetnek. — 2. §. Kivételnek azonban: a) A’ folyamatban levő azon perek, mellyekben a’ bírói odaítélés (adjudicatoria sententia) már közbejött, b) Keltők napjától számítva 32 évet meg nem haladott ollyatén örökvallások,mellyekre nézve csel vagy csalárdság bebizonyítható.— 3) §. A’teljes törvényes kort el nem ért, gyámság ’s gondviselőség alól föl nem oldott személyek által tett és teendő örökvallások, az eddigi törvényekhez képest ezentúl is, a’törvényes elévülési esztendők alatt,félretehetők. — 4. §. A’zálogok és ideiglenes érdemdijazások (inscriptió), melylyeknek ideje még le nem folyt, ha ennek kitelte után egy év alatt per utján viszsza nem követeltetnek, a’ birtokosok örök tulajdonaivá válnak. — 5. §. A’melly zálogok és ideiglenes érdemdijazások ideje már kitelt, de irántok eddig per nem indíttatott, azok örök tulajdonként maradnak a’ mostani birtokosok kezei között. 6. §. De a’ már megindított perek is csak azon esetben folytathatók, ha azokban eddig birószélés jött közbe. 7. §. A’ Gik§ban említett zálogos perekbeni nyertes fél, ha a’zálog régi, vagy is a’kikötött évek letelte után 32 esztendő múltával vétetett követelés alá, a’ földbirtok mostani valódi becsárát, az újabb zálogokban pedig a’ zálogos öszvegetés ezen fölül mind a’két esetben minden befektetést, építéseket és javításokat megtéríteni tartozik. — 8. §. Az eddigi bírói zálogok, jelen törvény kihirdetésétől, az ezentúliak pedig a’végrehajtástól számítandó 3 év alatt viszszaválthatók, azontúl a’ birtokos kezén örök tulajdonként maradnak. 9. §. Az eddigi öröködések, mellyek megnyiltak után 32 év alatt per utján követeltettek, elévülteknek tekintendők. 10. §. Kivétetnek azon öröködések, melylyek iránt jelenleg folyamatban levő perekben odaítélés jött közbe. 11. §.E’törvény kihirdetése után megnyílandó öröködések, ha tiz év alatt törvény utján nem kerestetnek, szinte elévülnek.— 42. §. Kiskorúak, kik gyám és gondviselés alatt vannak, törvényes kedvezéseiket e’ részben is megtartják. __13.§. A’királyi ügyvéd öröködése, negyedizbeni vérrokonok létében, vagy végrendelet esetében, jelen törvény kihirdetése után megszűnik. — 14 §. A’ kir. ügyvéd az eddig kinyílt öröködést sem követelheti, ha aziránt eddig pert nem indított. —15. §. A’ kir. ügyvéd vagy annak jogát képviselő, semmi esetben sem nyerheti meg az ollyan javakat, mellyek örökvallás mellettbizatnak.—16. §. A’minisztérium megbizatik, hogy az ősiségnek minden ágazataiban mi módon leendő megszüntetése iránt a’ jövő országgyűlés ebbe részletes törvényjavaslatot terjeszszen. Törvényczikk a vallásbeli különböző felekezetűek polgári egyenlőségérőlA'különböző hitvallások közt létező jogi és kötelességi különbségek megszüntetése végett a’ zsidó valláson levőkre nézve rendeltetik: l.§. a fels. magyar minisztériuma által a’ zsidó valláson levők belállapotait kebelükből és egyéb vallásbeliek közül is meghívandó egyedek közbejöttével megvizsgáltatni ’s az e’ tekintetben szükséges reformokra nézve a’lelkiismeret teljes szabadságának alapján a’ legközelebb országgyűlésnek törvényjavaslatot előterjesztetni fog. Addig is —2.§. a’ zsidó községek polgári tekintetben teljesen megszüntetnek, és annak tagjai a’ község rendes elöljáróságának minden tekintetben alávettetnek’s illetőleg a’ községbe teljesen beolvasztatnak. —3. §.A’ zsidó és keresztyén valláson levők között kötendő vegyes házasságok, a’ házasságból származó polgári viszonyokra és következvényeikre nézve, ezennel, mint polgári kötések, törvényeseknek ismertetnek.— 4. §. Illy házasságok megyékben az alispánok előtt, —a’ Jászkun- és Hajdúkerületekben a’főkapitány, a’ fiumei és bukkari kerületekben a’ tengermelléki kormányzó, a’ szepesi 16 városban és turmezei kerületben a’ kerületi gróf, — szabad királyi városokban a’ polgármester előtt nyilványitandók az által, hogy a’ házasságra lépők négy bizonyságaikkal a’ nevezett tisztviselők előtt megjelenvén, házassági szándékukat kijelentsék és a’házassági szerződést aláírják. — 5. §. Az illető tisztviselő a’ házassági szerződésre a’házasságnak előtte lett nyilványitásáról bizonyítványát ráírja, ugyanezen szerződésnek két eredeti példányát a’ törvényhatóságnak, a’ törvényhatóság pedig egy példányt a’ minisztériumnak fog felterjeszteni. — 6. §.A’ zsidók és keresztyének között kötendő házasságokból születendő gyermekek, a’ keresztyén szülő hitvallásában lesznek nevelendők. — 7. §. A’ belügy miniszter rendeléseket teend, idegen zsidók más országokból beköltözésének meg gátlására. A’ független magyar felelős minisztérium alakitásáról szóló tövényjavaslat köv. 1.§. Ő felségének a’ királynak személye szent és sérthetetlen. Az országgyűlésen hozandó törvényei szentesítése egyedül őt illeti. — 2. §. Ő felségének az országbéli távollétében a’ nádor és királyi helytartó az országban ’s ahoz kapcsolt részekben, a’ korona egységének ’s a’ birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett, a’ végrehajtó hatalmat a’törvény és alkotvány ösvényén teljes hatalommal gyakorolja, és személye ez esetben hasonlóképen sérthetetlen.— 3. §• 6 fels. ’s az ő távollétében a’ nádor ’s kir.helytartó a’ végrehajtó hatalmat a’ törvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolják ’s bármilly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csakúgy érvényesek, ha a’miniszterek egyike által is a—láiratnak. — 4. §. A’ minisztériumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásáért felelős. — 5. §. A’ minisztérium székhelye Buda-Pest. — 6. §. Mindazon tárgyakban,mellyek eddig a’ m. k. udvari kanczelláriának, a’ k. helytartótanácsnak ’s a’ k. kincstárnak, ide értve a’ bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy azokhoz tartozniok kellett volna,’s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai tárgyakban ő felsége a’ végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a’ magyar minisztérium által fogja gyakorolni.— 7. §. Azon tárgyak, mellyek a’ Gik §ban említett kormánytestületek által végelhatározás végett ő felségéhez szoktak fölterjesztetni, ő felségének az országbéli távollétében a’ minisztérium által a’ nádor ’s kir. helytartó elhatározása alá terjesztendők. — 8. §. A’ minisztérium áll: egy elnökből, ’s ha ez maga tárczát nem vállal, kívüle még nyolcz miniszterből. — 9. §. A’ miniszterelnököt ő felségének az országbéli távollétében a’nádor és kir. helytartó, ő felségének jóváhagyásával nevezi.— 10.§. Minisztertársait legfelsőbb megerősítés végett az elnök teszi javaslatba. — 11. §. A’ miniszterek egyike folyvást ő fels.nek személye körűl lesz, ’s mindazon külviszonyokba,mellyek a’ hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik,befolyván,azokban az országot felelősség mellett képviseli. — 12. §. A’ minisztériumnak, azon tagján kívül, melly a’ felség személye körül a’ 11. §ban említett külügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek, b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök, d) Földművelés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás és kegyelem, g) Honvédelem osztályai. — 13. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahoz tartozó’s az illető osztályfőnökök vezérlése alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön miniszter áll.—14. §. A’kebelébeni ügykezelés módját a’ minisztérium]maga határozandja meg. —15. §. Az öszszes minisztérium tanácsülésében, midőn ő fölsége, vagy a’ nádor királyi helytartó abban jelen nincs, a’ miniszterelnök elnököl, ki e’ tanácsot, midőn szükségesnek látja, mindenkor öszszehídalja. — 16. §. Mindegyik miniszter azon rendeletért, mellyet aláír, felelősséggel tartozik.— 17. §. Az ország közügyei felett ő fölsége, vagy a’nádor ’s királyi helytartó, vagy a’miniszterelnök elnöklése alatt tartandó értekezés végett, Buda-Pesten állodalmi tanács állíttatik fel, melly a’ legközelebb országgyűlésen fog állandóan elrendeztetni.— 18. §. A’ külügyeknek ő felsége személye körül leendő minisztere mellé a’kivántató hivatalos személyzettel két állodalmi tanácsos rendeltetik, kik jelenleg a’magyar kir. udv. kanczellária előadó tanácsosai közül fognak az illető miniszter előterjesztésére neveztetni.—19.§. A’ magyar királyi udvari kanczellária többi előadó tanácsosai a’ l7dikóban említett állodalmi tanácsba fognak áttétetni.— 20. §. A’ magy.kir. helyt. tan. ’s az udvari kincstár az illető miniszteri osztályok között felosztatnak.— 24. §. A’ 6ik§ban körülirt kormánytestületeknek előlülő tagjai a’ Stk §ban említett közállományi tanácsban foglalnak helyet ’s ott a’felség, a’ nádor kir. helytartó vagy miniszterek távollétében elnökölnek.— 22. §. A’ Gik §ban emlitett kormánytestületeknek minden hivatalnokai és szolgái ’s igy nemcsak azok, kikujabb alkalmazást nyernek, hanem addig, mig másképen fognak alkalmaztathatni, azok is, kik a’ felebb emlitett miniszteri osztályokban el nem helyeztetnek, jelenleges fizetésöket egészen megtartandják. — 23. §. Az ország minden törv. hatóságai eddigi törvényes hatóságukban ezentúl is meghagyatnak. — 24. §. A’ törv. bíróságok és itélőszékek törvényes önállásukban ’s a’ törvény további rendeletéig, eddigi szerkezetűkben föntartandók. — 25. §. A’ miniszterek az országgyűlés mindegyik táblájánál üléssel bírnak ’s nyilatkozni kívánván, meghallgatandók. —26. §. A’ miniszterek az országgyűlés mindegyik táblájánál annak kivánatára megjelenni ’s a’ megkivántató felvilágosításokat előadni tartoznak. — 27. §. A’ miniszterek hivatalos irataikat az országgyűlés mindegyik táblájának kivonatára, magának a’ táblának, vagy a’ tábla által kinevezett küldöttségnek megvizsgálása alá bocsátani köteleztetnek. — 28. §. A’ miniszterek szavazattal az országgyűlésen csak azon esetben bírnak, ha a’, felső táblának törvény szerint tagjai ,vagy követül az alsó táblához megválasztatnak.—29. §. A’miniszterek feleletre vonathatnak: a) Minden olly tellért, vagy rendeletért, melly az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a’ fenálló törvények rendeletét, az egyedi szabadságot,vagy a’ tulajdon szentségét sérti, ’s áltatok hivatalos minőségükben követtetik el, vagy illetőleg kiadatik; b) A’kezeikre bízott pénz ’s egyéb értékek elsikkasztásáért, vagy törvényellenes alkalmazásáért;c)A’törvények végrehajtásában, vagy a’közcsend és bátorság fentartásában elkövetett mulasztásokért, a’ mennyiben ezek a’ törvény által rendelkezésükre bizott végrehajtási eszközökkel elhárithatók valának. •— 30. §.A’minisztereknek vád alá helyeztetését az alsó tábla szavazatinak általányos többségével rendeli el —31. §. A’biráskodást a’ felső tábla által, saját tagjai közül titkos szavazással választandó bíróság nyilványos eljárás mellett gyakorlandja, és a’ büntetést a’ vétséghez aránylag határozandja meg. Választatik pedig öszszesen 36 tag, kik közül azonban 12őt az alsó tábla által a’vádper elő— vitelére kiküldött biztosok, 12őt pedig a’ vád alá vont miniszterek vethetnek viszsza. — Az ekként alakitott és tizenkét személyből álló bíróság fog fölöttük ítéletet mondani. — 32. §. Az elmarasztalt miniszterre nézve a’ királyi kegyelmezési jog csak általános amnessia esetében gyakorolható. — 33. §. Hivatalos minőségükön kívül elkövetett egyéb vétségekre nézve a’ miniszterek a’ köztörvény alatt állanak. — 34. §. A’ minisztérium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását — ’s a’ múltra nézve általa kezelt közjövedelmekről számadását a’ képviselők táblájának megvizsgálás és illetőleg jóváhagyás végett évenkint bemutatni köteles.— 35. §. A’ minisztérium hivatalbeli fizetését, a’ törvényhozás további rendeléséig, a’ nádor és királyi helytartó határozandja meg. A’ mart. 23kai kerül. ülésben elfogadtatott következő törvényjavaslat az „úrbéri megszüntetett magánjavadalmak statusadóssága leendő változtatásáról:,, Az úrbéri mindennemű tartozások t. törvényczikk által történt megszüntetése következtében rendeltetik: —• 1.§.Hogy az országgyűlés berekesztése után megszűnendő úrbéri javadalmak igazságszerinti megbecsültetését ő felsége ministerium a lehető legrövidebb idő alatt eszközölje.— 2. §. A’megbecsülés alapjait egyedül azon haszon szolgáland, melly abból az illető földesurakra valósággal háramlótt, nem pedig azon teher, mellyet az azt szolgáltató alattvalók általa szenvedtek.— 3. §. A’ megbecsülésnek miképen teendő eszközlését az illető minister határozandja meg. A’megbecsülendő évi haszon értéke húszszorozra teszi a’ kármentesítési tőkét. — 4. §. A’ megbecsülés helyessége ellen teendő kifogásokat az igazságminiszterium által országkerületenkint nevezendő négy,a’ kapcsolt országok részére külön egy öt tagból álló, és a’ status által díjazandó választvány sommásan ítéli el. —5. §. Az e kép meghatározandó becsérték fejében a’ ministerium az illető birtokosoknak haladéktalanul statuskötelezvényeket ad. 6. §. Az állomány az ekép biztosított tartozás kifizetését ezennel lekötelezi ’s azt valóságos statusadósságnak elismeri. A’ közállomány ezen tartozás kifizetését a’ kincstári fekvő javakkal is biztosítván, a’ felelős minisztérium ezen javak kölcsönzés alapjáuli lekötésére, vagy részenkinti eladására is fölhatalmaztatik. 7.§. Ezen statusadósságnak mikép leendő kamatozása és eltörlesztése iránt a’ minisztérium a’ legközelebb országgyűlésnek törvényjavaslatot teend, melly is felőle végkép határozand. — 8. §. E’ törvényrendelet ezen statusadósság minden kötelezvényébe szorul szóra belé igtatandó. Ezután a’ miniszterelnök következőleg nyilatkozott: „Minthogy tisztában vagyok magammal a’ miniszterek iránt, ’s ő fölsége a’ minisztérium- alakításra engem bizott meg, annak ő fölsége által leendő k. megerősítéséről bizonyos vagyok’s a’ miniszterek neveit ezennel tudtul adom. Nem tet-tem volna ezt a’ megerősítés előtt, de a’ körülmények fordulata ollyan, miszerint legközelebb a’ miniszteriumból Pestre kettőt le kell küldenem.“A’ miniszterek nevei következők: miniszterelnök:(tárcza nélkül) gróf Batthyány Lajos; belügyminiszter: Szemere Bertalan; Ausztriávali érintkezésre : hg Eszterházy Pál; pénzügyminiszter: Kossuth Lajos; hadügyminiszter: Mészáros Lázár (huszárezredes); közlekedési: gr. Széchenyi István; nevelési: b. Eötvös József; földművelés és műipari: Klauzál Gábor; igazság-miniszter : Deák Ferencz. A’miniszterek nevei zajos éljenzéssel fogadtattak, de legzajosbbal gr. Széchenyi Istváné. Pozsony, mart. 15. Addig is, mig az orsz.gy. tanácskozásokat folyton ’s egymásután közölhetnék, ezúttal e’ két levél mellett az országgy. megállapodásokat bocsátók előre: ,,A’ pillanat fontossága’s az események nyomatéka tollat ragadtat velem, hogy önnek és becses lapja olvasóinak csak pár szóval vázoljam a’ tegnap óta történteket. Eleven színekben ragyog még képzetem előtt a’ tegnapi főrendi ülés magasztos képe. Példátlan számú néptömeg tölté be a’terem minden űrét, számos női hallgatóság a’ karzaton. Az ülés kezdete 151