Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-04-27 / 50. szám
PEST csütörtök április 17-én JELENKOR. 501k szám 1848. FOGLALAT. Magyarország ás Erdély. (Egy pár szó a’ legfontosabb tárgyban. Miniszteri rendeletek. A' horvátügy, státusadósság népgyűlés és zsidóüldözés. Vidéki mozgalmak : Pozsony, Nagybecskerek, és Pétervárról. Az érd. Híradó az unió ügyében.) Külföld, (Anglia, Franczia, Német, Olasz, Lengyel, és Törökország) Értesitő. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Egypár szó a’ legfontosabb tárgyban. Az 1848ki első rendkívüli országgyűlés elmúlt. Még ez évben kezdődik egy második rendkívüli. Amaz alkotványozó volt: emez törvényhozó országgyűlés leszen. Amaz teljesen befejező illető műve lényegét; emez csak megkezdendi ez évben munkáját. Valamint amaz el nem oszlott, sőt szakadatlanul dolgozott mindaddig, mig a’ magyar jus publicumot lényeges pontjaiban át nem alakitá: ugyanakép kell a’ törvényhozó gyűlésnek is eljárnia saját feladatában, saját munkailletőségében. Feladata pedig következő: az új alkotvány elveihez ’s alakjához szemplezendő polgári és fenyitő törvénykönyvet teremtenie. Hogy ezt kellőleg végbevihesse, szükséges, miszerint, az elemek, mellyek ezen törvényhozó gyűlést képezendik, t. i. az uj polgárnemzet képviselői, a’ nagy ez alnak megfelelni képes eszközök legyenek. Különösen akarunk nehány igénytelen szót ideje korán ejteni. Ez lesz tárgya czikkünknek. Az uj polgárnemzet képviselőinek ügyét tekintjük mi most, az uj törvényhozó gyűlés előtt mindenekfölött napirendünek, legelsőnek, legfőbbnek. Nem igénylünk ugyan magunknak dicsőséget azért, hogy e’ dolgot legelsők lógjuk fel, miután hiszszük, mikép sokan mások is talán még kimerítőbben gondolkoztak már a’ felől. Elég a’ mi öntudatunknak, hogy elsők állunk ki nyilványosan e’ fontos tárgygyal. — Ha valamelly polgártárs azt mondaná: „még ezt fejtegetni idő előtt van“—annak nem szólanánk —semmit. Ő szegény beszélne a’nélkül, hogy gondolkoznék. Csupán azoknak szól beszédünk, a’ kik undorodnak az elhirhedett c’ e sttrop tardféle kiáltásoktul, ’s a’ kik kellő korán szeretnek okulni.—Tehát dologra. Az átalakított magyar jus publicumot kihirdetendő hatósági közgyűlések lesznek a’jövő törvényhozó gyűlés elemeinek elemei, az újköveti háznak előcombinaliói, az új alsó háznak első fogamzásai.—Ezen hatósági közgyülekezetek a’ magyar nemzet múltja ’s jövője közt az átmeneti korszakot pillanatig mintegy megtestesítve állitandják szemünk elé. Különböző színei lesznek e’ gyülekezeteknek úgy, mint a’ szivárványnak. Sőt valóságos szivárványok lesznek e’ gyülekezetek a’ magyar égen, azt jelentők,mikép elmerült ugyan eddig a’sok népmillió az alkotványtalanság vízözönében, de innentűl nem kell tartaniok, többé hasonló elfuladástól. Jelen lesznek ott azok is, a’ kik elmeritve voltak; jelen azok is, a’ kik őket eddig elmeritve járták,de már egyszer valahára kiszabadítván, bárkájukba fogadák. A’ harag tehát nem lesz jelen , csak a’ kiengesztelődés érzete. A’ pillanat komoly lesz, és fölötte nagyszerű,igazán hisztériai. Minő hatása lesz e’ gyülekezetek szellemének a’ majdani követválasztásokra, ’s ez által az új alsóház képződésére, attól fog függni: vájjon az eddigi csekély fegyvertelen nemes hadacska még ott is, akkor is uralkodni akarandó milliókon ’s illetőleg azokon, kiket a’ milliók maguk nevében ama hatósági közgyűlésekbe küldenek? avagy inkább csak vezérelni akarják ezeket? Ettől függ a’hatás, mellyet amaz uj jus publicum hirdető gyülekezetek előlegesen is a’jövő törvényhozó gyűlés képződésére, alakulására gyakorlandanak. Elvi külömbözés e’ gyülekezetekben nem gondolható; az elvek egységét az uj alkotványczikkek szelleme hirdetendi;’se’ kihirdetett czikkek erkölcsi ereje ellenében a’ nemességnek elvi oppositiója nem is képzelhető. A’modor lesz tehát most az egyszer fődolog. A’ modor, mellyel a’ nemesség — és városokban az eddigi választó polgárság —az új elemek irányában fellépend, határozó leend arra nézve: váljon az eddigi tekintélyek, az eddigi capacitások maradjanak é tovább is a’dolgok intézői? avagy netalán egészen uj tekintélyeknek, új capacitásoknak kellend é a’ vezérlobogót kézberagadni,’s minden tekintetben és értelemben uj a érát alapitni ? Ha a’ nemesség és az eddigi polgárság itt a’ modort eltévesztendik, akkor vége a’ múlt időnek teljesen; még az sem maradand meg belőle, a’ mi jó; akkor más lesz az intelligent, más a’ kapacitás,mások a’ vezérek. — Sokan azt hiszik, hogy ha a’nemesség és eddigi polgárság az uralkodói modortól megválnak, akkor a’ nép maholnap mindent úgy felforgatand, hogy kő kövön nem marad. Mi ellenben épen azt valljuk ingatlan hittel, hogy, ha az eddig uralkodott kasztok a’ csupa vezéri ethelyett még mindig az uralkodás hangját (hangját mondjuk, mert az uralkodás maga már úgyis lehetetlen) tartanák fen : ebből okvetlenül elkövetkeznék a’ tömegek mindenhatósága, egész odáig, mig egy localis Napoleon a’ nemzet választottait törvényhozó kamarájukból ajtón és ablakon keresztül újra ki nem űzné. — Itt tehát uraim, az önmeggyőzés dicső pillanata! itt a’ modor eldöntő fontossága! itt saját érdeketök, tekintélytök, vezérségtök gordius csomója!—Ha hibát követlek el politikátoknak ezen pontja körül most, át fogjátok kétségkívül látni, hogy a’ hiba nagyobb rész a’politikában, mint a’bűn. Itt a’ hibának következése volna: utálat a’milliók részéről, ’s legfölebb egy pillanatig tartó meghunyászkodás, később azonban bizonyos kitörés talán gácsországi alakban. A’kihirdetendett új alkotvány ellen cselekedni nem szabad, mellette izgatni szabad is, lehet is. Házi uraim, uralkodói hangotok által felköltitek a’ megvetés egész érzetét a’ népben irántatok, akkor közületek mindenkinek legalább is egy izgatóval és száz izgatottal fog dolga lenni a’ nép köréből. ’S ellenetök szólandván az uj alkotvány, ellenetek a’ milliók hangulata: ugyan mivel fedeznétek be számi és erkölcsi gyengeségtöket? E kép, ha a’ modort most elhibázzátok: az uj alkotvány paizsa alatt a’ legközelebbi törvényhozó gyűlés egészen ellenségeitekkel telik meg, kik, ha egyéb roszszat nem okozandnak is—talán nagylelkűségből—, legalább az urbérből származott statusadósságot devalválhatják. Nemde ezt fölötte könnyen tehetik?—Ha ellenben most az egyszer okos és méltóságteljes lesz a’ti modorotok, uraim, és ha megelégesztek a’ dolgokat közösen intézni, a’ népet alkotványosság útjain egyedül vezérelni őszinte, barátságos indulattal: mi lesz ennek ekkor következése? Megfelel erre a’ lélektan, az örök emberismerettan. Mi ollyanokhoz szólunk, a’ kik részint stúdium, részint az élet által megtanulták eme tudományt, ’s a’ kik nemes társaikat, kiknek eddig vezérei valának, szinte betaníthatják az antropologia ezen egyszakába. Öszszevonva csak annyit mondunk, hogy az eddig uralkodott kasztoknak hű, becsületes,barátságos, értelmes vezérete—minden uralkodni akarás nélkül—kétségkívül megtartja, megőrzi a’multbol mindazt, a’ mi abban jó, észszerű vala, ’s meggátolandja a’ physikai forradalmat, lehetlenné teendi Napóleonok keletkezését. És legközelebb a’ törvényhozó gyűlés is nem ellenetek képzendi ki magát ekkor uraim, hanem nagy részben közületek, vezérségtök alatt fogja mind tagjait választani,’s nagy feladatát is veletek és általatok megoldani . Csak igy lesz előkészítve olly törvényhozó egyediségek választása, kik nagy feladatuknak emberségesen megfelelni képesek. Az érdeklett—új alkotványt hirdetendő,hatósági gyülekezetekben annál szükségesebb, de talán annál könnyebb is leszen az eddig uralkodott kasztoknak resignátiója, mivel ezen gyülekezetek — a’ municipiumoknak ideiglenes rendezése következtében—már úgyis csak azon egyetlen egyszer fognak tartatni a’ nemesség egyetlen kinti jogosítása mellett, ’s aztán egész a’jövő törvényhozás eldöntő rendezéséig csupán bizottványok foglalandják el a’hatósági gyűlések helyét’s jogait; — bizottványok már nem egyedi jogosítással, de a’választottak kizárólagos tanácskozási képessége alapján, természetesen a’ nyilvánosság őrszeme előtt. Hogy a’ jövő törvényhozó gyűlés a’képviseleti rendszert egész teljességében állitandja fel a’hatóságokban, erről a’ csillagzatok állása kételkedni nem enged; ’s hogy ekép csakugyan nem lesz több egyedi jogú hatósági gyűlés, az is bizonyos. Az érintett bizottványok tehát második stádiumát teendik a’ jövő törvényhozó gyűlésegyelőrei képződésének. A’ törvényhozó gyűlés leendő követtagjai kétségkívül már e’ bizottványokban lesznek láthatók. Avagy inkább azok, kik e’ bizottványokban, a’ legközelebbi követválasztásokig, az uj polgárnemzet javára legkitűnőbben működendnek, lesznek a’nemzet választottai. Eme bizottványok tehát mintegy termőföldjei leendnek a’jövő törvényhozó gyűlés subjectivitásainak. Tér lesz az illy bizottvány arra, hogy minden abba megválasztandott egyed — bár melly osztályhoz tartozzék —saját képességeit előtüntethesse; hogy nemcsak elveit, de elvei forrását is, t. i. egész értelmi és érzelmi súlyát választóival előre megismertesse.Elvégre, uraim ti az uj alkotmányczikkeket hirdetendő gyűlések úri részesei vigyázzatok, hogy a’ bizottványok tagjaiul kellő számban és arányban minden osztályok emberei választassanak, miszerint e’ téren magukat egész szellemi lényükben bemutathassák. E’nemzet még önyait teljességgel nem ismeri. Ennek oka: a’szerencsétlen chinai falak.De már ütött a’nemzetegység órája, midőn e’ nemzet minden jeles tagját mindenki osztálykülönbség nélkül megismerhetendi, ’s bizodalmával megtisztelhetendi. Hogy ez minél teljesebb mértékben eléretétessék: az érdeklett hirdetési közgyülekezetekben lehetőleg minden egyes községnek jelenlévő tagjai egyenesen fölszólitandók: kit, vagy kiket óhajtanak a’ bizottvány tagjaiul?’s nyilatkozataik fölkiáltásaik ne rostáltassanak, el ne vettessenek könnyelműen, minthogy épen az a’czél, miszerint azoknak,kiket a’ honpolgárok a’ közügy előmozdítására képeseknek hisznek, ezen képességűk tanúsíttatására a’ bizottványban tér és alkalom nyittassék. Ha óhajtjuk a’ képviseleti rendszer áldásait, jó következvényeit, okszerűen kell elrendeznünk annak előzvényeit. Életbe kell léptetnünk egy kitűnő hazánkfiának Dercsényi János bárónak egyik azon elvét, miszerint a’ képviseleti rendszer csak akkor felel meg valósággal nevének, ha minden, osztály—nem azok, mellyeket a’ dolgok ereje és természete önkint alkotott—kellő arányban valósággal megválasztatik a’ közügy, a’ törvényhozás tényezői sorába. Csak illy képviselet teremti elő az igazi nemzetegységet; csak illy képviselet tükrözi viszsza a’ nemzeti véleményben természetszerű árnyéklatokat;csak illy képviselet egyedül a’teljes, tiszta értelemben vett képviselet.Nem a’ gazdagság,nem a’ csupa elvont bölcsesség, nem a’ bitorolt népszerűség,helyes ajánló levelei egykövetjelöltnek, hanem a’ közéletben már sikerrel működött értelmiség, az egyszerű nyílt becsületesség, a’ gyakorlati szaktudományok: ezek egyedüli pátensei egy képviselőjelöltnek.Egy szóval,minden természetszerű osztályok legkitűnőbb tagjai az egyedül kívánatos, az egyedül választandó t.hozási egyediségek. És az illyenek csak olly módon, a’ mint kifejtettük, megismerhetők, fölelhetők, t. i. előtlegesen a’hatósági bizottványokban helyes tapintatu befogadás után. E’ tekintetben is ha hibáztok uraim, bizonyosan rettentőn megsínyli politikátok az oktalanságot. A’jövő törvényhozó testület képződésének ezen második stádiuma— t. i. a’ hatósági bizottványok— körül még csak az a’ mondani valónk van, hogy, ha valaha a’ municipális tanácskozások megkövetelték a’ sajtó utjáni közöltetést,akkor tagadhatlanul e’ bizottványok üléseiben fölmerűlendő nyilatkozatok közül főleg azok, mellyek nyomatékos súllyal hajlandnak a’ czélzott eredményekre, vagy a’ közvéleményre,annál nagyobb joggal híven,és teljesen viszhangoztatandók lesznek a’ felszabadult sajtó közleményeiben, így érethetvén el egyedül országos, és nem csupán provinciális ismerete a’ cselekvő, és bizodalomra érdemes honfiaknak, így fejlődhetvén a’ politikai hírlapirodalom is egyedül kellő hatályosságra. Harmadik stádiuma az uj alsó ház képződésének: a' választó kerületekben kifejtendő mozgalmak, 's illetőleg már maguk a választások. Erről egy közelebbi számban. U. I. E’ czikkünkben szántszándékkal többet akartunk hagyni a’ gondolkozásnak, mint a’ megítélésnek. Nyitrán apr. 17kén 1848. Keresztúry József. I. Országos nemzeti őrseregi tanácsrendelet. A’ nemzeti őrseregről szóló törvény életbeléptetésére a’ miniszterelnöktől ideiglenes országos nemzeti őrseregi tanács. Otlinger Ferencz őrnagy-vezér mint elnök. Báró Majthényi István őrnagy. Kiss Károly százados. Földváry Lajos nemzetőrségi százados. Kállay százados hadiügyvéd, mint tanácsosok;és Korponay János főhadnagy, miniszterelnöki titoknok ideiglenesen mint előadó, neveztetvén ki, tudtul adatik a’ helyhatóságoknak, hogy ezután mindenféle nemzeti őrseregre vonatkozó rendelet, miniszterelnöki ellenjegyzés mellett, egyedül ezen tanácstól adatik ki. Kelt Pesten, aprilhs 20-án 1848. Gr. Batthyány Lajos m. e. Ottinger Ferencz, őrnagy-vezér, országos nemzeti őrseregi tanács-elnök. II. Miniszterelnöki rendelet. Az országban létező vagy alakulandó nemzeti őrsereg oda utasittatik, hogy ezentúl semmiféle ruházatot magának mindaddig ne csináltasson, mig erre utasítás a’ minisztériumtól nem adatik. — Kelt Pesten, aprilisén 1848. Gr. Batthyány Lajos, m.e. H. Felhívás. A’ nemzetiőrsereg minél czélszerűbb öszszeszerkesztése és képezése* érdekében, felhívja a’minisztérium a magyar korona, alatt létező mindazon nyugdíjazott, vagy nyugalomra lépett hadi tiszturakat, kik akár hadi oktatási, akár fegyverviselési szolgálataik által a’közös hazának továbbá is használni kivánnak, hogy az újon alakult országos nemzetőrségi tanács elnökénél, Ottinger Ferencz őrnagy-