Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-01-13 / 6. szám
tőleg világosittassék, hogy ezentúl ,,e’ perbeni eljárásnak bármi czimen levő“ ’s valakinek világos örökségét haszonvevő ellen is legyen helye, fölebbvitel pedig birtokon belül a’ megyei törvényszékre engedtessék meg. Szóbeli perekben a’ keresetlevél kézbesítése mellett, annak magyarázata nem mindenkor lévén eszközölhető, jövendőre töröltessék el. 18) A’jelen országgyűlés költségeire nézve, ha jelen országgyűlésen a’ közteherviselés elve törvényleg megállapitatnék, az a’ közadó által; ha pedig ez nem sikerülne, akkor egyedül azok által, kik azt eddig viselték, továbbá is viseltessenek. 19) Honosítás törvény szorosan szabályoztassék ollyképen, hogy senki, ki bizonyos meghatározandó évekig Magyarhonnak nem lakosa’s a’ nyelvet nem érti, ne honosittassék ’s ezen törvényivel kapcsolatban birtokolhatási képességük csak azoknak legyen, kik vagy benszülöttek, vagy honosíttattak. 20) Tapasztalásból tudva lévén az is, hogy terhesb adózással a’ föld népét alig sújthatja, mint a’lelkészeket illető ágybérfizetés, mert egy részről a’ tartozás becse határozatlan, más részről pedig az egyesek vagyoni állásához nincs mérsékelve, p. o. egy házatlan zsellér pár szint annyit tartozik adni, mint a’ telkes gazda, azért meghagyatott követeinknek, hogy ez érdemben az ágybér alatti tartozás neve alatt levő adózás, más czélszerűbb tartozás által pótoltassák, vagy ha ez nem sikerülne, legalább az egyesek birtokállapotához képesti arány szerint vettessék ki. 21) A’ váltótörvénynek, mellynek létesítésére leginkább a’ nemzeti hitel emelése adott alkalmat —nem lévén meg azon sikere, mellyet a’ törvényhozás várt, sőt inkább számtalan csalásnak nyita zárkaput, melly által nemzeti hitelünket veszélyeztettnek tekinthetni,azért kívánjuk, hogy oda módosittassék: mikép egyedül bejegyzett kereskedők ’s gyárosakra legyen alkalmazható; a’ mennyiben pedig a’ szóbeli perek a’ hitelemelésnek sokkal alkalmasb eszközei, ezek akkép rendeztessenek, hogy az eljáró bírónak felelősségére’s az eljárás gyorsítására alkalmas törvény hozassák, a’ perújítás pedig a’ feleknek engedtessék meg. 22) A’ Ludoviceumnak életbe léptetése a’ múlt országgyűlésen ez iránt tett felírás értelmében foganatosíttassák törvény által. 23) Mivel e’ hon érdekei megkívánják, hogy a’ fen kifejtett elvek nagy része minél előbb életbe léptessék, mellyek természetesen csak országgyűlésen történhetnek, minden eredménytelen országgyűlés pedig az országra nézve egy viszszavonhatatlanul elvesztett kincs; ugyanazért meghagyatott követeinknek, hogy a’ nádorválasztáson fölül, igyekezzenek utasitásink nyomán törvények hozatalát eszközleni ’s az országgyűlést addig, mig utasításaink főbb pontjaira positiv törvény nem lesz, fentartani, minek pártolására a’ többi megyét is szólítsák fel. A’ kezdeményi jog (initiativa) szorosan a’ rendek tábláján lévén, a’ kir. előadásokon kívül semmi munkálatot a’ kormánytól ne fogadjanak el, hanem a’nyert kir. előadásokat tüstint gyorspostán küldjék meg. Ezen főbb alapelveken nyugvó utasítások után, némelly megyéknek hozzánk küldött hivatalos,különböző sérelmeiket előterjesztő ’s azok pártolására felhivóleveleikre is adattak utasítások, ezek közt: a) Pest, Nógrád, Szabolcs megyék azon hivatalos leveleikre, mellyben a’ főispán-helyettesi hivataloknak szokatlan nagy számban kormánytag történt rendszerlésök által,életbe léptetni szándékolt új igazgatási rendszer iránti aggodalmaikat közük, utasításul adtuk, hogy igyekezzenek a’ főispánok jogai meghatározását törvény által ollykér megállapittatni, hogy mind a’megyei főispánoknak, a’kellő rend fentartása végett elegendő befolyás hagyassák, mind a’ megyék önállása ’s önigazgatási joga biztosíttassák. b) és Hont megyéből érkezett, a’ főispáni helyettes eljárására vonatkozó levélre: a’ fenebb adott utasítás nyomán kívánjuk ezt is orvosoltatni. c) Nemes Győr, Tolna, Zemplén ’s több megyének hivatalos levelezésekbeni czímek megszüntetését közlő leveleikre, az egyformaság tekintetéből igyekezzenek követeink a’már általunk használt czimeket törvény által megállapittatni. d) Nemes Pest, Zala, Zágráb és a’ turopolyai nemességnek hiv. leveleikre, mikben a’múlt 1845ik évi tartományi gyűlésen a’ nemesek szavazatának meggátoltatásánál tett sérelmüket közük, és Pest Zala megyék részéről, ő felségéhez ez ügyben járult küldöttség el nem fogadtatását ’s a’ nevezett megyéknek ezért mind a’ fő m. udv. kancellária, mind a’ n. m. m. kir. helyt, tanács által ez érdembeni megrovatásukat tudató leveleikre utasításul adtuk: igyekezzenek követeink e’ sérelmeket megszüntetni ’s azok tovább leendő meggátlására, a’ Magyar- és Horvátország közti viszonyokat, a’ magyar, mint anyaország nemzetiségét ’s alkotványos egységét magában foglaló alapelvekre épített törvények által meghatározni. e)Horvát István nagybecsű könyvtára megvételét orsz.költségen elhatároztuk. 4 magy. tudóm. akadémiának ( 1848. január 1 Okei kisgyűlésében) Császár Ferencz, a’ múlt nagygyűlés által választott tiszteleti tag székfoglaló értekezést olvasott: „az adós személyének megitéléséről,a mire az akadémia tiszteleti tagjainak sorába igtatottnak tekintetvén, az oklevél neki a’ mai nap kelte alatt kiadatni rendeltetett. 2) Szóba hozatván, ha vájjon a’ felolvasott értekezés az Évkönyvekbe, vagy pedig az akadémiai Értesítőbe legyen e fölveendő? a’ titoknak emlité, miszerint szerző azt a’ tárgy korszerűsége és fontossága miatt minél előbb és pedig" nagyobb közönség ebbe kívánná juttatni, mi sem az Évkönyvek sem az Értesilőbeni közzététel által el nem érhető, minthogy amazok kiadatása bizonytalan időre föl van függesztve, ez pedig csak kisebb olvasó körben forog, melly oknál fogva a’szerző azt saját költségin külön kivánná kiadni, miben a’ társaság megnyugodván, a’fölolvasott értekezés velejét magában foglaló kivonat fog az Értesítőben közzé tétetni, melly kivonatnak készítését a’ tisztelt tag magára vállalni szíveskedett. Egyébiránt tekintvén azt,hogy az Évkönyvek nyomatásának felfüggesztése ’s egy nagyobb körben elterjedő rendes akadémiai orgánum hiánya miatt, sok becsű akadémiai dolgozat vagy több évig kiadatlanul hever, vagy az Értesítőben megjelenvén csak kisebb közönség tudomására jut, a’ jövő nagygyűlésig ’s ennek helybenhagyása reményében határoztatott,hogy jövőre bármelly az akadémia elébe terjesztett munka, a’szerző által, ha úgy kívánja, külön is kiadathassék, illy esetben az Értesítő a’kérdéses dolgozatnak csak kivonatát adadván. Az iránt pedig: ha váljon az illyen külön megjelent akadémiai dolgozat, mind a’ mellett fölveendőé a’ majdan valamikor ismét megindítandó Évkönyvekben, a’ társaság annak idején a’ körülmények szerint határozni fog. 3) Ez alkalommal Sztrokay Antal rtag is előadá kívánságát engedtetnék meg, hogy már régebben, de szinte az Évkönyvek kiadatásának fölfüggesztése után ezek számára beadott ’s elfogadott értekezését ,,a’ hitelezők és adósok közötti viszonyokról“ ő is külön kiadhassa, melly kívánságát a’tisztelt szerzőnek a’ társaság méltányolván, nehogy a’ szóban levő munka kiadatásának elhaladása miatt, korszerűségét veszítse, a’ kért engedelmet ez esetben is megadá, föntartván magának hogy olly dolgozatokra nézve, mellyek a’mai napon hozott fönebbi határozat előtt voltak az Évkönyvek számára beadva ’s elfogadva, de az említett fölfüggesztő igazgatósági végzés miatt kiadatlanul hevernek, a’ szerzők hasonló kívánsága fölött a’ körülmények tekintetbe vételével minden egyes esetben külön fog határozni. Egyébiránt a’ jövő nagygyűlésnek ajánltatik, hogy e’ tekintetben a’multra viszszahatólag is hozzon általányos engedelmező végzést. 4) Olvastatott a’ közelebb múlt nagygyűlési utólsó ülés jegyzőkönyve ’s helybenhagyatott. 5) A’ fölolvasott jegyzőkönyv LXXIVdik pontjában foglalt határozat, a’ múzeumi könyvtárnak mi módon használhatására nézve a’ fenséges nádor-pártfogóhoz intézendő kérelem iránt, annak indokaival együtt az Értesitőben is közzé tétetni rendeltetett. 6) A’ folyó akadémiai eszt.ben tartandó ülések sorozata ezúttal szinte megállapittatott. 7) Olvastatott Karácson Mihály lev. tagnak, mint a’kir. József-ipartanoda igazgatójának levele, mellyben előadván, hogy az igazgatása alatti intézetnek föladata: számos tan tárgyait nemzeti nyelven tanítani, melly tekintetben különösen az iparüzleti műszavakat illetőleg sem az élet, sem a’ tanoda, sem az irodalom utat eddig nem tört. Ennélfogva az intézet az általa készítendő vagy elfogadandó műszavakat, nehogy ezek e’tanodára szorítva ’s az élet-és irodalomtól elszigetelve maradjanak, annak idején a’ társasággal közölni fogja, most pedig azt kéri, hogyha iparüzleti műszavak gyűjteménye lenne az akad.birtokában,azt a’szóban levő intézettel használás végett, ha csak egy két hónapra is, közölné; mire a’ titoknak jelenté,hogy a’ társaság illy gyűjteménynyel csakugyan bir,’s azt az ipar egyesületnek kérelme következtében már mintegy 2 évelőtt, hasonló czélra kiadta; minek folytán a’ társaság a’ József-ipartanoda kérésének szives örömmel kívánván megfelelni ’s más részről úgy vélekedvén,hogy az ipar-egylet a’kérdéses gyűjteményt saját czéljaira ez idő alatt már teljesen fölhasználhatta, azt tőle elkévetni ’s a’ József-ipartanodának kiadni rendelte. — S) Olvastatott Molnár Jánosnak, Ung vármegye rendes főmérnökének levele, mellyben jelenti, hogy ő épitészeti tárgyakat magyarázó, és mintegy 30—35 nyomtatott ívre terjedhető, műszótárt készített, mellynek kiadására nézve a’társaság pártfogását kéri. A’ tisztelt levélíró arról értesítendő, hogy ha az általa kívánt pártfogás alatt, a’kérdéses munkának a’társaság költségin leendő kiadatását érti, úgy a’társaság, habár egy illy munka hasznait ’s a’ szerző érdemeit teljesen méltányolja, kívánságának megfelelni nem képes, miután pénztári viszonyai miatt nemcsak számos, már évek előtt elfogadott, munka még kiadatlan, de saját még rendes orgánumának az évkönyveknek nyomatását is felfüggeszteni kénytelenittetett. 9) Olvastatott Márkodi Marton Sándornak levele, melly mellett általküldvén egy rege-alakban irt gazdasági munka kéziratát, ’s a’gazdasági egyesület részéről ezt ajánló jegyzőkönyvi kivonatot kéri, hogy a’ kézirat azon czikke melly a’ 143dik lapon kezdve a’betűk rendszeresítését tárgyazza, bírálat alá bocsáttassék.Kiadatott a’nyelvtudományi osztálynak olly utasítással, hogy a’ kérdéses czikket megvizsgálván, véleményét a’ február 7dikén tartandó osztályi ülésben adná be. 10) A’ titoknok némelly ajándékkönyveket mutatott be, mellyek köszönettel vétetvén a’ könyvtárba tétetni rendeltettek. KÜLFÖLD. AMERIKA. Dec. Skán este Uj-yorkból elindult „Ashburton“ gőzössel Angliába megérkezett az elnökjelentés, ezúttal is rendkívüli hoszszasságu okiromány, melly a’ londoni Timesban nyolcz hasábot foglal el kisebb nyomatban.Egy tetemes része a’Mexicoval Trist által kezdett békealkudozások nem sikerültérőli elbeszélésből áll, aztán amaz országban eredménydúsan viselt hadjárás vázlatából, minél az amerikai vitézség természetesen egekig magasztaltatik. Polk az egyesült státusoknak ajánlja: jelen birtokállapotuk megtartását Mexicóban addig, mig ollyatén kormány alakulandottan, melly békét kötend, kártérítés biztosítással a’múltra, kezességgel a’ jövőre nézve’s ezen béke’s kezesség legalább Újmexico ’s Californiáról lemondást foglaljon magában. Az elnök határozott ellensége azon gondolatnak, hogy az amerikai sereg Mexicoból egészen, vagy egy bizonyos védelmi pontig viszszavonuljon. Hogy azonban Mexicot megtarthassák, arra kölcsönfelvétel szükséges. Ezen kölcsön Polk szerint 17 millió dollárból állana, ha ugyan egy időben a’ congressus adót a’ thea’s kávéra ki akarna vetni;ha nem,akkor 18 és millió dollár kívántatik. Azonfelül egy 202 millió dollárnyi kölcsön szükséges a folyó 1849—491k ügyészévre—ha különben hadi sarctal nem jön be semmi Mexicoból. Öszszesen tehát 37 vagy 38112 millió dollár kívántatik egy 18 hónapból álló időszakra azaz 1849ki júniusig.Az új vámla(tarif)Polk szerint jótékonynak bizonyult be ’s nagy mértékben ajánltatik és magasztaltatik. Pénzverőház-felálatás Ujyorkban szinte ajánltatik. A’ portával, Tripolis, Tunis és Maroccóval kötött szerződések megemlittetnek; ügyviselők neveztetendők a’ bolíviai, guatemala és ecuadori respublicákba. A’viszonyok Chinához javítást kívánnak; a’meghasonlás Brazíliával nemsokára ki fog egyenüttetni. Végül ez mondatik: ,,a’ státustitkár (külügyi miniszter) egy tervet nyújtott be a’ pápai statusokkal nyitandó diploma viszonyok költségei fölött. Azon vonzalmas politikai események, mellyek mostama státusokban előfordulnak, valamint kellő tekintet kereskedelmi érdekeinkre, véleményem szerint egy illyetén rendszabályt szerfölött tanácsossá tesznek.“ Az unió belső állapota, földművelést, kereskedést, erkölcsiséget, szárazföldi, vizi közlekedést,indiánokhozi viszonyokat ’stb. illetőleg, nagyon örvendetesnek rajzoltatik. Az elnöki jelentéshez nagy számú miniszteri bizonyságiratok, névszerint egy jelentés a’ hadminisztertől, csatoltatvák.Többi tudósítás nem olly érdekes. Nov. 21 -er veracruzi hírek szerint Santa Ana folyvást alkudozik a congressussal, igényt tartván az elnökséghez. Az amerikai hadsereg egyáltaljában állandó megszállásra rendeltetett. Rio Grande mellett az amerikaiak több guerilla-csapattal ütköztek öszsze. PORTUGÁLIA: A’ volt miniszterség lelépett ’s következő új cabinet alakult meg:elnök’s külügyi(’s ideiglenes had-) miniszter Saldanha marsal, belügyminiszter Bernardo Gorgan Henriques;pénzügyminiszter Joacquim José Falcao;tengerészminiszter A. Albano de Silveira Pinto; igazságminiszter Joacquim José de Queiros. Ezen tiszta cartista miniszterséget a’ nép nyugalmasan fogadta. Sir Ch. Napier hajóhada tiz napra hálózni ment. Lissabonban utóbbi napokban több földrengést tapasztaltak, mellyek azonban semmi kárt nem vontak magok után. SPANYOLORSZÁG: A’várt kabinetmódositás csakugyan bekövetkezett. Orlando pénzügyminiszter lelépett ’s tárczája Beltran de Lis y Rivesre ruháztatott. Narvaez még folyvást miniszterelnök, tárcza nélkül. Ez úgy látszik legjobb rendszer ’s legczélszerűbb arra, hogy a’ cabinetelnök mindig valamennyi osztály fölött részrehajlatlanul álljon ’s ne legyen azon fonák állásra szórittatva, hogy mint tárczabirtokos osztálya hibáiért pirulni kényszerüljön. ANGLIA. A’ tudósítások éjszaki Angliából főleg a’ gyárkerületekből, ismét szomorúan hangzanak, így ir a’ liverpooli hírlap, a’számos vasúti munkás elbocsátása iszonyú rablás és más vétségi elhatalmazást vont maga után. Ennek következtében a’ liverpooli várostanács titkos ülésben azon kérdést tárgyald: váljon nem tanácsos , fegyveres és lovas rendőrséget ama vétségek elnyomására felálltat. — Az izlandi kényszerbili hathatós foganatosítására a’ kormány egy törvényszéki külön bizottságot, melly a’ jelen állapot megmaradásáig működendik, küld ki az izlandi nyugtalanított tartományokba. — Az izlandi és skót partmelléket utód-