Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-01-13 / 6. szám

tőleg világosittassék, hogy ezentúl ,,e’ perbeni eljárásnak bármi czimen levő“ ’s valakinek világos örökségét haszon­­vevő ellen is legyen helye, f­ölebbvitel pedig birtokon belül a’ megyei törvényszékre engedtessék meg. Szóbeli perek­ben a’ keresetlevél kézbesítése mellett, annak magyarázata nem mindenkor lévén eszközölhető, jövendőre töröltessék el. 18) A’jelen országgyűlés költségeire nézve, ha jelen ország­­gyűlésen a’ közteherviselés elve törvényleg megállapitatnék, az a’ közadó által; ha pedig ez nem sikerülne, akkor egyedül azok által, kik azt eddig viselték, továbbá is viseltessenek. 19) Honosítás­ törvény szorosan szabályoztassék ollyképen, hogy senki, ki bizonyos meghatározandó évekig Magyarhonnak nem lakosa’s a’ nyelvet nem érti, ne honosittassék ’s ezen tör­vényivel kapcsolatban birtok­olhatási képességük­ csak azok­­nak legyen, kik vagy benszülöttek, vagy honosíttattak. 20) Tapasztalásból tudva lévén az is, hogy terhesb adó­zással a’ föld népét alig sújthatja, mint a’lelkészeket illető ágybérfizetés, mert egy részről a’ tartozás becse határo­zatlan, más részről pedig az egyesek vagyoni állásához nincs mérsékelve, p. o. egy házatlan zsellér pár szint annyit tar­tozik adni, mint a’ telkes gazda, azért meghagyatott köve­teinknek, hogy ez érdemben az ágybér alatti tartozás neve alatt levő adózás, más czélszerűbb tartozás által pótoltas­sák, vagy ha ez nem sikerülne, legalább az egyesek birtok­állapotához képesti arány szerint vettessék ki. 21) A’ váltó­­törvénynek, mellynek létesítésére leginkább a’ nemzeti hi­tel emelése adott alkalmat —nem lévén meg azon sikere, mellyet a’ törvényhozás várt, sőt inkább számtalan csalásnak nyita zárkaput, melly által nemzeti hitelünket veszélyeztettnek tekinthetni,azért kívánjuk, hogy oda módosittassék: mikép e­­gyedül bejegyzett kereskedők ’s gyárosakra legyen alkalmaz­ható; a’ mennyiben pedig a’ szóbeli perek a’ hitelemelésnek sokkal alkalmasb eszközei, ezek akkép rendeztessenek, hogy az eljáró bírónak felelősségére’s az eljárás gyorsítására al­kalmas törvény hozassák, a’ perújítás pedig a’ feleknek en­gedtessék meg. 22) A’ Ludoviceumnak életbe léptetése a’ múlt országgyűlésen ez iránt tett felírás értelmében fogana­tosíttassák törvény által. 23) Mivel e’ hon érdekei megkíván­ják, hogy a’ fen kifejtett elvek nagy része minél előbb élet­be léptessék, mellyek természetesen csak országgyűlésen történhetnek, minden eredménytelen országgyűlés pedig az országra nézve egy viszszavonhatatlanul elvesztett kincs; u­­gyanazért meghagyatott követeinknek, hogy a’ nádorvá­lasztáson fölül, igyekezzenek utasitásink nyomán törvények hozatalát eszközleni ’s az országgyűlést addig, mig utasítása­ink főbb pontjaira positiv törvény nem lesz, fentartani, minek pártolására a’ többi megyét is szólítsák fel. A’ kezdeményi jog (initiativa) szorosan a’ rendek tábláján lévén, a’ kir. e­­lőadásokon kívül semmi munkálatot a’ kormánytól ne fogad­janak el, hanem a’nyert kir. előadásokat tüstint gyorspos­tán küldjék meg. Ezen főbb alapelveken nyugvó utasítások után, né­­melly megyéknek hozzánk küldött hivatalos,különböző sé­relmeiket előterjesztő ’s azok pártolására felhivóleveleikre is adattak utasítások, ezek közt: a) Pest, Nógrád, Szabolcs megyék azon hivatalos leve­leikre, mellyben a’ főispán-helyettesi hivataloknak szokatlan nagy számban kormánytag történt rendszer­lésök által,életbe léptetni szándékolt új igazgatási rendszer iránti aggodalmai­kat közük, utasításul adtuk, hogy igyekezzenek a’ főispánok jogai meghatározását törvény által ollykér megállapittatni, hogy mind a’megyei főispánoknak, a’kellő rend fentartása vé­gett­­ elegendő befolyás hagyassák, mind a’ megyék ön­állása ’s önigazgatási joga biztosíttassák. b) és Hont megyéből érkezett, a’ főispáni helyettes eljárására vonatkozó levélre: a’ fenebb adott utasítás nyo­mán kívánjuk ezt is orvosoltatni. c) Nemes Győr, Tolna, Zemplén ’s több megyének hi­vatalos levelezésekbeni czímek megszüntetését közlő leve­leikre, az egyformaság tekintetéből igyekezzenek követeink a’már általunk használt czimeket törvény által megállapittatni. d) Nemes Pest, Zala, Zágráb és a’ turopolyai nemes­ségnek hiv. leveleikre, mikben a’múlt 1845ik évi tartományi gyűlésen a’ nemesek szavazatának meggátoltatásánál tett sérelmüket közük, és Pest Zala megyék részéről, ő felségé­hez ez ügyben járult küldöttség el nem fogadtatását ’s a’ ne­­vezett megyéknek ezért mind a’ fő m. udv. kancellária, mind a’ n. m. m. kir. helyt, tanács által ez érdembeni megrovatá­­sukat tudató leveleikre utasításul adtuk: igyekezzenek köve­teink e’ sérelmeket megszüntetni ’s azok tovább leendő meg­­gátlására, a’ Magyar- és Horvátország közti viszonyokat, a’ magyar, mint anyaország nemzetiségét ’s alkotványos egysé­gét magában foglaló alapelvekre épített törvények által meg­határozni. e)Horvát István nagybecsű könyvtára megvételét orsz.költségen elhatároztuk. 4 magy. tudóm. akadémiának ( 1848. január 1 Okei kisgy­űlésében­­) Császár Ferencz, a’ múlt nagy­gyűlés által választott tiszteleti tag székfoglaló érteke­zést olvasott: „az adós személyének megitélésé­rő­l,a mire az akadémia tiszteleti tagjainak sorába igtatott­­nak tekintetvén, az oklevél neki a’ mai nap kelte alatt kia­datni rendeltetett. 2) Szóba hozatván, ha vájjon a’ felolvasott értekezés az Évkönyvekbe, vagy pedig az akadémiai Értesítőbe legyen e fölveendő? a’ titoknak emlité, miszerint szerző azt a’ tárgy korszerűsége és fontossága miatt minél előbb és pedig" na­gyobb közönség ebbe kívánná juttatni, mi sem az Évkönyvek sem az Értesilőbeni közzététel által el nem érhető, minthogy amazok kiadatása bizonytalan időre föl van függesztve, ez pedig csak kisebb olvasó körben forog, melly oknál fogva a’szerző azt saj­át költségin külön kivánná kiad­­ni, miben a’ társaság megnyugodván, a’fölolvasott érte­kezés velejét magában foglaló kivonat fog az Érte­sítőben közzé tétetni, melly kivonatnak készítését a’ tisztelt tag magára vállalni szíveskedett. Egyébiránt te­kintvén azt,hogy az Évkönyvek nyomatásának felfüggesztése ’s egy nagyobb körben elterjedő rendes akadémiai orgá­num hi­ánya miatt, sok becsű akadémiai dolgozat vagy több évig kiadatlanul hever, vagy az Értesítőben megjelenvén csak kisebb közönség tudomására jut, a’ jövő nagygyűlésig ’s ennek helybenhagyása reményében határoztatott,­hogy jövő­re bármelly az akadémia elébe terjesztett munka, a’szerző által, ha úgy kívánja, külön is kiadathassék, illy esetben az Értesítő a’kérdéses dolgozatnak csak kivonatát adadván. Az iránt pedig: ha váljon az illyen külön megjelent akadémiai dolgozat, mind a’ mellett fölveendőé a’ majdan valamikor ismét megindítandó Évkönyvekben, a’ társaság annak ide­jén a’ körülmények szerint határozni fog. 3) Ez alkalommal Sztr­okay Antal rtag is előadá kí­vánságát­ engedtetnék meg, hogy már régebben, de szin­te az Évkönyvek kiadatásának fölfüggesztése után ezek szá­mára beadott ’s elfogadott értekezését ,,a’ hitelezők és adósok közötti viszonyokról“ ő is külön kiadhassa, melly kívánságát a’tisztelt szerzőnek a’ társaság méltányol­ván, nehogy a’ szóban levő munka kiadatásának elhaladása miatt, korszerűségét veszítse, a’ kért engedelmet ez esetben is megadá, föntartván magának hogy olly dolgozatokra néz­ve, mellyek a’mai napon hozott fönebbi határozat előtt vol­tak az Évkönyvek számára beadva ’s elfogadva, de az em­lített fölfüggesztő igazgatósági végzés miatt kiadatlanul he­vernek, a’ szerzők hasonló kívánsága fölött a’ körülmények tekintetbe vételével minden egyes esetben külön fog hatá­rozni. Egyébiránt a’ jövő nagygyűlésnek ajánltatik, hogy e’ tekintetben a’multra viszszahatólag is hozzon általányos en­­gedelmező végzést. 4) Olvastatott a’ közelebb múlt nagygyűlési utólsó ü­­lés jegyzőkönyve ’s helybenhagyatott. 5) A’ fölolvasott jegyzőkönyv LXXIVdik pontjá­ban foglalt határozat, a’ múzeumi könyvtárnak mi módon használhatására nézve a’ fenséges nádor-pártfogó­hoz intézendő kérelem iránt, annak indokaival együtt az Ér­tes­it­őben is közzé tétetni rendeltetett. 6) A’ folyó akadémiai eszt.ben tartandó ülések so­rozata ezúttal szinte megállapittatott. 7) Olvastatott Karác­s­o­n Mihály lev. tagnak, mint a’kir. József-ipartanoda igazgatójának levele, mellyben e­­lőadván, hogy az igazgatása alatti intézetnek föladata: szá­mos tan tárgyait nemzeti nyelven tanítani, melly tekintetben különösen az iparüzleti műszavakat illetőleg sem az élet, sem a’ tanoda, sem az irodalom utat eddig nem tört. Ennélfogva az intézet az általa készítendő vagy elfogadandó műszavakat, nehogy ezek e’tanodára szorítva ’s az élet-és irodalomtól elszigetelve maradjanak, annak idején a’ társasággal közöl­ni fogja, most pedig azt kéri, hogyha iparüzleti műsza­vak gyűj­teménye lenne az akad.birtokában,azt­ a’szóban levő intézettel használás végett, ha csak egy két hónapra is, közölné; mire a’ titoknak jelenté,hogy a’ társaság illy gyűj­­teménynyel csakugyan bir,’s azt az ipar egyesületnek kérelme következtében már mintegy 2 évelőtt, hasonló czél­­ra kiadta; minek folytán a’ társaság a’ József-ipartanoda kérésének szives örömmel kívánván megfelelni ’s más rész­ről úgy vélekedvén,hogy az ipar-egylet a’kérdéses gyűjte­ményt saját czéljaira ez idő alatt már teljesen fölhasználhat­ta, azt tőle elkévetni ’s a’ József-ipartanodának kiadni ren­delte. — S) Olvastatott Mo­l­n­ár Jánosnak, Ung vármegye ren­des főmérnökének levele, mellyben jelenti, hogy ő épité­­s­zeti tárgyakat magyarázó, és mintegy 30—35 nyomtatott ívre terjedhető, műszótárt készített, mellynek kiadására nézve a’társaság pártfogását kéri. A’ tisztelt le­vélíró arról értesítendő, hogy ha az általa kívánt pártfogás alatt, a’kérdéses munkának a’társaság költségin leendő kia­datását érti, úgy a’társaság, habár egy illy munka hasznait ’s a’ szerző érdemeit teljesen méltányolja, kívánságának meg­felelni nem képes, miután pénztári viszonyai miatt nemcsak számos, már évek előtt elfogadott, munka még kiadatlan, de saját még rendes orgánumának az évkönyveknek nyoma­­tását is felfüggeszteni kénytelenittetett. 9) Olvastatott Márkodi Marton Sándornak levele, melly mellett általküldvén egy rege-alakban irt gazdasági munka kéziratát, ’s a’gazdasági egyesület részéről ezt ajánló jegyzőkönyvi kivonatot kéri, hogy a’ kézirat azon czikke melly a’ 143dik lapon kezdve a’betűk rendszeresítését tár­­gyazza, bírálat alá bocsáttassék.Kiadatott a’n­y­el­vtud­om­á­­nyi osztálynak olly utasítással, hogy a’ kérdéses czik­­ket megvizsgálván, véleményét a’ február 7dikén tartandó osztályi ülésben adná be. 10) A’ titoknok némelly ajándékkönyveket mutatott be, mellyek köszönettel vétetvén a’ könyvtárba tétetni ren­deltettek. KÜLFÖL­D­. AMERIKA. Dec. Skán este Uj-yorkból elindult „Ash­burton“ gőzössel Angliába megérkezett az elnökjelentés, ez­úttal is rendkívüli hoszszasságu okiromány, melly a’ londoni Timesban nyolcz hasábot foglal el kisebb nyomatban.Egy tete­mes része a’Mexicoval Trist által kezdett békealkudozások nem sikerültérőli elbeszélésből áll, aztán amaz országban ered­­ménydúsan viselt hadjárás vázlatából, minél az amerikai vitéz­ség természetesen egekig magasztaltatik. Polk az egyesült státusoknak ajánlja: jelen birtokállapotuk megtartását Mexi­­cóban addig, mig ollyatén kormány alakuland­ottan, melly békét kötend, kártérítés biztosítással a’múltra, kezességgel a’ jövőre nézve’s ezen béke’s kezesség legalább Újmexico ’s Ca­­liforniáról lemondást foglaljon magában. Az elnök határo­zott ellensége azon gondolatnak, hogy az ameri­kai sereg Mexicoból egészen, vagy egy bizonyos védelmi pontig viszszavonuljon. Hogy azonban Mexicot megtarthas­sák, arra kölcsönfelvétel szükséges. Ezen kölcsön Polk szerint 17 millió dollárból állana, ha ugyan egy időben a’ congressus adót a’ thea’s kávéra ki akarna vetni;ha nem,akkor 18 és millió dollár kívántatik. Azonfelül egy 20­2 millió dollárnyi kölcsön szükséges a­ folyó 1849—491k ügyészévre—ha különben hadi sarctal nem jön be semmi Mexicoból. Öszszesen tehát 37 vagy 38112 millió dollár kívántatik egy 18 hónapból álló időszakra azaz 1849ki júniusig.Az új vámla(tarif)Polk szerint jótékonynak bizonyult be ’s nagy mértékben ajánltatik és ma­gasztaltatik. Pénzverőház-felálatás Ujyorkban szinte ajánlta­tik. A’ portával, Tripolis, Tunis és Maroccóval kötött szerző­dések megemlittetnek; ügyviselők neveztetendők a’ bolíviai, guatemala és ecuadori respublicákba. A’viszonyok Ch­inához javítást kívánnak; a’meghasonlás Brazíliával nemsokára ki fog egyenüttetni. Végül ez mondatik: ,,a’ státustitkár (külügyi mi­niszter) egy tervet nyújtott be a’ pápai statusokkal nyitandó diploma viszonyok költségei fölött. Azon vonzalmas politikai események, mellyek most­ama státusokban előfordulnak, va­lamint kellő tekintet kereskedelmi érdekeinkre, véleményem szerint egy illyetén rendszabályt szerfölött tanácsossá tesz­nek.“ Az unió belső állapota, földművelést, kereskedést, er­­kölcsiséget, szárazföldi, vizi közlekedést,indiánokhozi viszo­nyokat ’stb. illetőleg, nagyon örvendetesnek rajzoltatik. Az elnöki jelentéshez nagy számú miniszteri bizonyságiratok, névszerint egy jelentés a’ hadminisztertől, csatoltatvák.Többi tudósítás nem olly érdekes. Nov. 21 -er veracruzi hírek sze­rint Santa Ana folyvást alkudozik­ a­ congressussal, igényt tartván az elnökséghez. Az amerikai hadsereg egyáltaljában állandó megszállásra rendeltetett. Rio Grande mellett az ame­rikaiak több guerilla-csapattal ütköztek öszsze. PORTUGÁLIA: A’ volt miniszterség lelépett ’s követ­kező új cabinet alakult meg:elnök’s külügyi(’s ideiglenes had-) miniszter Saldanha marsal, belügyminiszter Bernardo Gorgan Henriques;pénzügyminiszter Joacquim José Falcao;tengerész­­miniszter A. Albano de Silveira Pinto; igazságminiszter Joac­­quim José de Queiros. Ezen tiszta cartista miniszterséget a’ nép nyugalmasan fogadta. Sir Ch. Napier hajóhada tiz napra hálózni ment. Lissabonban utóbbi napokban több földrengést tapasztaltak, mellyek azonban semmi kárt nem vontak magok után. SPANYOLORSZÁG: A’várt kabinetmódositás csakugyan bekövetkezett. Orlando pénzügyminiszter lelépett ’s tárczája Beltran de Lis y Rivesre ruháztatott. Narvaez még folyvást mi­niszterelnök, tárcza nélkül. Ez úgy látszik legjobb rendszer ’s legczélszerűbb arra, hogy a’ cabinetelnök mindig valamennyi osztály fölött részrehajlatlanul álljon ’s ne legyen azon fonák állásra szórittatva, hogy mint tárczabirtokos osztálya hibáiért pirulni kényszerüljön. ANGLIA. A’ tudósítások éjszaki Angliából főleg a’ gyárkerületekből, ismét szomorúan hangzanak, így ir a’ li­verpooli hírlap, a’számos vasúti munkás elbocsátása iszonyú rablás és más vétségi elhatalmazást vont maga után. Ennek következtében a’ liverpooli várostanács titkos ülésben azon kérdést tárgyald: váljon nem tanácsos , fegyveres és lovas rendőrséget ama vétségek elnyomására felálltat. — Az iz­­landi kényszer­bili hathatós­ foganatosítására a’ kormány egy törvényszéki külön bizottságot, melly a’ jelen állapot megmaradásáig működendik, küld ki az izlandi nyugtalaní­tott tartományokba. — Az izlandi és skót partmelléket utód-

Next