Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-05-23 / 61. szám

tettel ápolni,és szabadságukat, jóllétüket előmozdítani. Mind­ezt azonban a’ végek védelmére szükséges katonai szerke­zetnek, módosítással bár, de kellő fentartása mellett. Hogy pedig rendeleteimet akadéktalanul végrehajthas­sa, azoknak elengedhetlen és állandó foganatot szerezhessen, és a’ törvényes állapotot minden áron viszszaállíthassa, pa­rancsai alá helyezem, ’s rendelkezésére bízom a’ kapcsolt részekben is létező és rendezendő nemzeti őrsereget, az ott tanyázó katonaságot, és az őrvidékek ezredeit, a’ kik felszólí­tásainak a’ legterhesebb fenyíték terde alatt engedelmesked­ni tartoznak. Jelentését az eredményekről időről időre a’ belügymi­niszterhez intézendi. Kelt Budapesten május 14én 1848 István s. k. nádor és királyi helytartó. S­z­e­m­e­r­e Bertalan s. k. belügyminszter. A’ pénzügyi miniszter előterjesztésére az állodalmi ja­vak osztályához titkárul Fekete Lászlót neveztem ki. Budapest, május 20-án 1848. István, nádor és kir. helytartó. Kossuth Lajos, pénzügyminiszter. Az ó-budai koronás uradalom főtisztévé Steinbach Károly neveztetett ki. Kelt Budapest, május 18. 1848. Kossuth Lajos, pénzügyminiszter. Hivatalos értesítés a’ földmivelés, ipar és kereskedés minisztériumától. A’ miniszteri tanácsnak i. e. május 18-án hozott ha­tározatából , a’ fegyver minden nemének kivitele Magyaror­szágból ’s a’kapcsolt részekből ideiglenesen felfüggesztetik, és e’ rendelet viszszavételeig nemcsak a’ fegyverek kivitele, de ezeknek átvitele is Magyarországon és a’ hozzákapcsolt részeken keresztül ezennel eltiltatik. A’katonaság számára történendő illyetén szállítások is, csak a’magyarországi hadügyminiszter engedelmével bo­csáthatók ki az országból és kapcsolt részekből. A’ miniszteri tanácsból. A’ ,,Márczius Tizenötödike“ 56­. számában azon hit foglaltatik: „hogy a’ minisztérium István nádor ő főherczeg­­ségét provisorius királynak kiáltotta ki.“ Nehogy ezen álhir az országban szétterjedvén, nyugtalanságot idézzen elő, a­ nevezett hírlap ezen számának lefoglalása elrendeltetett.— Egyszersmind a’sajtóvétségekről szóló XVIII.tcz.19.§.nyo­­mán a’ miniszteri tanács az igazságügyi minisztert azzal bíz­ta meg, hogy az említett hírlapi közlemény bírói megfenyi­­tése iránt, az említett törvény 10. §-a értelmében, a’ szük­séges lépéseket tegye meg. (P. H.) Felvilágosítás az ajánlottam esküformát illetőleg. A’ budai,Spiegel4 czimü lap közölve esküformáink el­sejét,azon kérdést támasztja: miként viselné magát a’ katona, ha például a’ horvátországi „föllázadt“ polgárok ellen ve­zettetnék?— Erre az észjog, és a’ nemzeteknél megállapított törvények azt felelik, hogy ha a’ lázongok a’ törvényes hatalmat elismerni nem akarnák, erővel is fön kell tarta­ni a’ törvény iránti tiszteletet. Minden ember, ki polgári tár­saságban él, addig tarthat igényt a’ törvények védelmére,mig magát tettleg azo­ko­n ki­vűl nem helyező; mihelyt pedig ez megtörtént,viszszalép a’ természeti állapot mezte­lenségbe, hol sorsa fölött erő fog határozni. Ha a’ Bakony mélyébe katonaságot küldenénk,hogy az ott rejtező haramia­csapatot fogja el— senki nem kétkedik, miszerint a’ rablók erővel is elfogatnának,habár az elfogatás pillanatában semmi törvényellenest el nem követtek is. A’ fegyveres rendőrséget sem kell kifelednünk, termé­szetesen olly szerkezetűt, minővel például az angolhoni bir. Mert ha igy organisált rendőrségünk van, ez meg fog jelen­­ni a’hely­színen, hol törvénysértés van készülőben, ’s a’ tör­vényre történt hivatkozás után az ellenszegülők közé lépvén, azok fejeit elfogja, őket a’ törvényeknek átadandó. Ezt teszi ha húsz, ezt teszi ha ezer vagy százezer gyűlt is öszsze, hogy az ország törvényeit lábbal tapodják.Ha a’ tömeg ellensze­gül, ’s az elfogatási erőszakkal gátolja , beállott a’ pilla­nat, mellyben a’ katonaság, ha a’ polgári hatóság által kiren­deltetett, esküje épségben tartása mellett fegyverét használ­hatja. — Hogy a’ király és haza úgy szinte a’ zászló iránti hűség — valamint a’ tisztek iránti engedelmeskedésről az ajánlott esküformában nem szóltam,ez azért történt, mivel a’már szol­gálatban levő katonaságra vonatkozik ajánlatom. Jövőre úgy is részletes és gyökeres reformok fognak e’ tekintetben szük­ségkép bekövetkezni. E__1. April 30-án N­ey Ferencz meghívása következtében öszszegyűltek a’ budapesti kisdedovók, ’s az ő indítványára a’ nevelési miniszterhez nyújtandó következő pontokból álló kérelmet fogadták el egyhangúlag : 252 1. Mondassák ki a’hazában létező és létezendő minden­­ kisdedovó-intézetre nézve, hogy: az ovóda nem iskola, sem nem puszta játékhely, hanem valóságos köznevelé­si intézet. — 2. Az ovo hivatalos czime: óvó nevelő, ’s mint illyen a’ népnevelők közt foglakt helyet. — 3. Minden népnevelő, ’s igy az óvó is, állami tisztül tekintessék. — 4. A’ népnevelők ezentúl úgy képeztessenek, hogy mind a’ kis­­dedovási,mind az elemtanodai nevelés elvét értsék, ’s ezen elveket Öszhangra olvaszszák a’gyakorlat terén. — 5. Ezek nyomán az ovó-nevelő is több oldalú képzettséggel bírván, ha a’ rendkívül fárasztó kisdedovási pályán több éven át be­csülettel működött, a’kevésbbé fárasztó elemi tanításra,vagy más, az ő képzettségéhez mért állami hivatalra alkalmaztas­sák. — 6. Ha pedig az ovó-nevelő erőfogyasztó működése nyomán bármi közben teendő további hivataloskodásra vég­kép eltehetlenült volna, illendő és legalább megélhetését biz­tosító nyugdíjra tarthasson számot. — 7. Az óvodák és ele­mi tanodák czélszerűtten versenyzése megszüntetésének te­kintetéből csak 2—6 éves kisdedek vétethessenek föl az óvo­dákba, hol legfölebb 7 éves korukig maradhassanak; de vi­szont a’ hatodik év előtt az elemi tanodákba semmikép se vétessenek föl. — 8. Hol óvodát ’s elemi tanodát külön tar­tani nem lehet, ott a’ két (óvodai és elemi) osztály egy — mindkét szakban képzett — egyed vezérlete alatt (személyes tekintetben önálló segéd - nevelőtűl gyámolittalva) olvasz­­tassék egybe. — 9. A’ kisebb községekben óvó-nevelőnők is sikeresen működhetvén, az ügy könnyebb terjeszthetése te­kintetéből óvónőket képző intézet állittassék. — 10. Minden ezentúl a’ hon bármelly vidékén alkalmazandó óvó,vagy óvó­nő köteles legyen magyarul tudni.— 11. A’ már fenálló ó­­vodákat, ha egyes pártfogók vagy egyletek jótékonysága töb­bé elégséges nem volna fentartásukra, az állam vagy közvet­lenül, vagy közvetve a’ községek által gyámolitsa, hogy el ne bukjanak.— 12. Addig is, mig az állam egészen átven­né a’kisdedovás ügyét, az újon keletkező intézetek állami pénztárból segélyeztessenek.— Ezen petitió a’ budapesti óvodák közvetlen vezérlőitől ’s egyéb (másfél száznál több minden rangú és állású) ügy­baráttól aláírva a’ napokban nyujtatik be a’ nevelési mi­niszter úrnak. Adja isten mielőbbi áldását e’ kérelemre.­— Vidéki mozgalmak­ Zágrábban, május 15kén a’városháznál nevezetes közgyűlés tartatott. A’ városbiró két nádori levelet, a’ zág­rábi községhez szólót, mutatott be nyilvánítván, hogy azokat azért nem bontá fel, mert a’ bán parancsánál fogva kívüle senkitől mástól rendeletet elfogadnia nem szabad. Mire hosz­­szabb vita keletkezett a’fölött, felkeli e a’leveleket bontani avagy nem?’s miután oda nyilatkozott a’többség, hogy a’ le­velek felnyitása nem föl­tételezi tartalmuk megtartását, igy a’ báni parancs sem sértetik meg, a’levelek felbontása elha­tároztatott. Mind a’ két levél latinul a’ nádor ’s belügyi mi­niszterünk Szemere által volt aláírva. E’ levelek elsejében nádorunk a’ bán rendelkezésűt al­­kotványos törvényelleneseknek’s az általa kihirdetett rögtönbi­­róságot erő nélkülinek nyilatkoztatja ; a’ másodikban pedig mondalik, hogy a’Szerém,Verőcze és Pozsega megyei ’s Eszék városi törekvések a’ vagyon- és személybátorságot veszé­lyeztetik, azonkal a’ Magyarország ’s kapcsolt tartományok közt századok óta fenálló testvéri kapcsolat tág­itására és szét­­tépésére czéloznak; ez oknál fogva ő fels, megbízta ő fensé­gét, hogy mindent kövessen el annak meggállásául,sőt biztost küldjön oda, miért is ő fens, kedves kötelességévé tette a’ kapcsolt tartom, nemzetiségét és jogait egész erővel fentar­­tani ’s a’ belügyi­ miniszter javaslatára Hrabovszky pétervá­­radi parancsnokot nevezi ki kir. biztosul, kinek a’ katonai határvidékek ’s rendes katonaság, és nemzetőrség engedel­meskedni köteleztelek. — Már olvasás közben általányos ingerültség volt a’ te­remben szokatlanul öszszegyült polgárságon láthatótlan in­gerültség nőt­en nőtt, ’s végtére annyira kitört, hogy ta­nácskozásról szó sem lehetett; egyhangúan elhatárzák , hogy e’ két nádori levél nyílványos téren égettessék meg; a’jegy­ző kezeiből kiragadván azokat a’ felbőszült sokaság a’ térre rohant velők’s ott tüzet rakatott; hogy pedig ünnepélyesen menjen az autó da fé véghez,elhatároztatott, hogy az az ösz­­szes nemzetőrség jelenlétében történjék.De mialatt a’ nem­zetőrség öszsze vala dobolandó ’s a’ városháznál folytak a’ tanácskozások,a’ polgárok közt Ozsegovics Metell je­lent meg, ’s élénk zsivnóval fogadtaték; hoszszabb beszédben előadó azután, hogy a’ bán megbiztából azon óhajtását jó ki­fejezni, miszerint a’ gyűlés álljon el a’ m­gégetési demon­­strátiótól, de a’ nagy ingerültség közepett szavaira hajtani nem voltak hajlandók,’s az egész gyűlés a’ bánhoz ment őt óhajtásától elállásra bírandó; de ismételvén óhajtását a’bán, a’gyűlés nyilványitá, hogy „csupán irántai szeretőiből“’s annak bizonyságául , hogy „vakon kész neki untalan enge­delmeskedni“ az elégetéstől eláll, minek folytában Vardian, egy tüzes fiatal ember, ki első volt a’tűznél a’ leveleket bele­vetendő, azokat a’ bánnak átadá. Midőn a’ nádori levelek megé­­getése a’ bán óhajtására elmaradt, a’téren nyugtalan­kodó tömeg mást von elő ; elhozta t. i. a’ nádor képét ’s „megégeté azt!“ E’ gyűlésben elhatároztatott, hogy ő felsé­géhez fölirat intéztessék, e’ fölirat a’ szomszéd hatóságokkal közöltessék, a’ bánnak pedig eddigi rendelkezésiért köszö­net nyilványittassék. Délután 6 órakor ismét gyűlés tartatott,mellyben a’ föld­irat felolvastatott, kifejtetvén benne, hogy Zágrábban ’s egész Horvátországban épen a’ báni rendeletek következtében tö­kéletes csend és bátorság uralkodik, igy kjr. biztosra ok és szükség nincs, kéretik tehát őfels., hogy biztosküldéstől áll­jon el. E’ föliratot a’ polgárok közöl választott futár fogja ő fels. átnyújtani; ugyanazon futár oda utasittatott, hogy Zág­ráb város részére 10000 fegyvert valamellyik kir. fegy­vertárból kérjen, vagy bármelly más után, de haladéktalanul szerezzen.— Máj. 16kán megyei kisgyülés Král első alispán elnök­lete alatt szokatlanul öszszegyült tömeggel tartatott; előbb a’ nádornak föntebb említett két levele olvastatott fel, de a’ ta­nácskozás fölöttük közgyűlésre halasztatott; aztán a’ bán zsi­­dnókkal fogadott köv. levele vétetett föl: ,,A’jelenkor rend­kívüli körülményei, midőn függetlenségünk fenállása forog fen, ’s hazánk bátorsága naponként jobban fenyegettetik, mulhatlanná teszik, hogy minden anyagi és szellemi erő,mel­­lyet honunk bir, keljen föl ’s kész legyen hazánk bátorságát védeni ’s jogaink és dicső szabadságunk minden megtámadá­sát eltávolítani; meghagyom hát önödnek, hogy legott jelen báni felhívásom vétele után azon szabadosakat, kik kerületet teikben vannak ’s azokat, kik hazánkért akár lovon akár gya­log fegyvert fogni alkalmasok, írassák öszsze’s ezen össze­írást legföljebb f. h. 21 kéig hozzám küldjék be, szabados csapataikat pedig úgy tartsák minden esetre készen, hogy első felhívásomra oda, hova parancsolandom azokat, me­hessenek; valamint arról is intézkedjenek, hogy a’ nemzetőr­ség,vagy általán­os fölkelés, ha a’ szükség kívánná, táborba szállhasson,’s erről valamint ezen őrséghez belajlsromzottak számáról engem tudósítani el ne mulaszszanak.“ Másik levél pedig oda utasítja a’ megyét, hogy lősze­rek-, élelmezés- és a’ felállítandó sereg más szükségeiről is gondoskodjék, melly báni rendeletek végrehajtására vá­­lasztvány bízatott meg. A’ hovát tartománygyülés jun. 5kén kezdődik. — Máj. 15kén a’ magyar miniszterek ’s nádor képei másodízben é­­gettettek meg; az autó da fé közben éljen­ekkel kisért macs­­kazene tartatott. A. Z. B e r e g b­ő 1 május 8án. Egy a’ belügyminisztertől me­gyénk elnökéhez jött rendelet következtében rendeztük képvi­­seletileg alakult közgyűlésünket, midőn a’csend és béke fön­­tartására kirendelt ’s önkéntesen alakult öt városunk szép szá­mú nemzetőrei hivatásuk teljesítése mellett, a’ nép szabadsá­gát a’ nemzet függetlenségét biztositó 31. t.cz. fölolvastatott. Szintay János követünk szellemdus beszéde, mellyben rend­szeresen utóbbi törvényhozásunk hisztériája adatott elő,tisz­ta lelkességet fejtett ki’s eszközle megnyugvást és békét. A’ történtek után, a’ képviseleti központi állandó választvány a’ törvény nyomán megválasztatott; a’ megye 4 követü állásá­hoz mérve 4 választó kerületre osztatott, továbbá a’ hozott úrbéri terv. üdvös és békés használás végett küldöttségi ma­gyarázásokra bízatott, mellyeknek főelvül tűzetett ki, hogy a’ rendet józan fölvilágositás nyomán eszközöljék, ez megzavar­tatván, a’ bírói törvényes itélhetés köre fönmaradjon. A’bir­tokos,leendő nemzetőrök öszszeirására neveztetett küldöttsé­geknek Román Ferencz előadására meghagyatott, hogy a’ nemzet beléletét ’s külviszonyát szem előtt tartva, olyanok­nak fegyvert ne adjanak,kik az orosz propaganda irányzatáért legkisebb ballépést tehetnének, de azért öszszeirandók. Me­gyénk egy harmadrész orosz ajkú lakosa fegyvert nem kapand. A’ becsületes és vagyonos zsidókat beirjuk.A’pénzügyminisz­­ter rendeletét kevés ezüst ’s arany érczeinkre nézve lelkese­déssel fogadtuk. Megyénk helyzete a’ közlekedési miniszternűl a’ gallicziai magas vámcsökkentésre szinte üdvös rendelést óhajtana. Olaszhonban levő honfiainkat visszaohajtjuk. Nem­zetőrségünk oktatása gyakorlott vitézt kíván, különben ezért nem érünk. Életünk még eddig csendes ’stb. Esztergom május 17. A’város és megyei tisztvi­selők éberségének,’s az egyházi rend békére intő szavainak köszönet, hogy városunk és illetőleg vármegyénk békében vagyon. B­aj­n a helységben némelly nemes és nemtelen számszerűit 5 egyed , a’ nagysápi bírót és 4 nemzetőrt, kik egy rokonozatlan bajnai embert falujokba megbüntetésül ki­sértek, megtámadtak, itt többeket föllázitván, a’ nevezett bírót leteperték, eldöngették, 30 pftjától megfosztották,’s ezután a’bajnai bírót is erőszakkal bíróságáról letették, a’ megyei hatóság által elfogatván, rögtöni törvényszéken példásan 1 évnegyedre vasba, munkába, vagy 1 évre és 50 botra ítéltet­tek. Ezen szigorú eljárás hirére a’ zavargók szájokat tátják.

Next