Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-05-23 / 61. szám
tettel ápolni,és szabadságukat, jóllétüket előmozdítani. Mindezt azonban a’ végek védelmére szükséges katonai szerkezetnek, módosítással bár, de kellő fentartása mellett. Hogy pedig rendeleteimet akadéktalanul végrehajthassa, azoknak elengedhetlen és állandó foganatot szerezhessen, és a’ törvényes állapotot minden áron viszszaállíthassa, parancsai alá helyezem, ’s rendelkezésére bízom a’ kapcsolt részekben is létező és rendezendő nemzeti őrsereget, az ott tanyázó katonaságot, és az őrvidékek ezredeit, a’ kik felszólításainak a’ legterhesebb fenyíték terde alatt engedelmeskedni tartoznak. Jelentését az eredményekről időről időre a’ belügyminiszterhez intézendi. Kelt Budapesten május 14én 1848 István s. k. nádor és királyi helytartó. Szemere Bertalan s. k. belügyminszter. A’ pénzügyi miniszter előterjesztésére az állodalmi javak osztályához titkárul Fekete Lászlót neveztem ki. Budapest, május 20-án 1848. István, nádor és kir. helytartó. Kossuth Lajos, pénzügyminiszter. Az ó-budai koronás uradalom főtisztévé Steinbach Károly neveztetett ki. Kelt Budapest, május 18. 1848. Kossuth Lajos, pénzügyminiszter. Hivatalos értesítés a’ földmivelés, ipar és kereskedés minisztériumától. A’ miniszteri tanácsnak i. e. május 18-án hozott határozatából , a’ fegyver minden nemének kivitele Magyarországból ’s a’kapcsolt részekből ideiglenesen felfüggesztetik, és e’ rendelet viszszavételeig nemcsak a’ fegyverek kivitele, de ezeknek átvitele is Magyarországon és a’ hozzákapcsolt részeken keresztül ezennel eltiltatik. A’katonaság számára történendő illyetén szállítások is, csak a’magyarországi hadügyminiszter engedelmével bocsáthatók ki az országból és kapcsolt részekből. A’ miniszteri tanácsból. A’ ,,Márczius Tizenötödike“ 56. számában azon hit foglaltatik: „hogy a’ minisztérium István nádor ő főherczegségét provisorius királynak kiáltotta ki.“ Nehogy ezen álhir az országban szétterjedvén, nyugtalanságot idézzen elő, a nevezett hírlap ezen számának lefoglalása elrendeltetett.— Egyszersmind a’sajtóvétségekről szóló XVIII.tcz.19.§.nyomán a’ miniszteri tanács az igazságügyi minisztert azzal bízta meg, hogy az említett hírlapi közlemény bírói megfenyitése iránt, az említett törvény 10. §-a értelmében, a’ szükséges lépéseket tegye meg. (P. H.) Felvilágosítás az ajánlottam esküformát illetőleg. A’ budai,Spiegel4 czimü lap közölve esküformáink elsejét,azon kérdést támasztja: miként viselné magát a’ katona, ha például a’ horvátországi „föllázadt“ polgárok ellen vezettetnék?— Erre az észjog, és a’ nemzeteknél megállapított törvények azt felelik, hogy ha a’ lázongok a’ törvényes hatalmat elismerni nem akarnák, erővel is fön kell tartani a’ törvény iránti tiszteletet. Minden ember, ki polgári társaságban él, addig tarthat igényt a’ törvények védelmére,mig magát tettleg azokon kivűl nem helyező; mihelyt pedig ez megtörtént,viszszalép a’ természeti állapot meztelenségbe, hol sorsa fölött erő fog határozni. Ha a’ Bakony mélyébe katonaságot küldenénk,hogy az ott rejtező haramiacsapatot fogja el— senki nem kétkedik, miszerint a’ rablók erővel is elfogatnának,habár az elfogatás pillanatában semmi törvényellenest el nem követtek is. A’ fegyveres rendőrséget sem kell kifelednünk, természetesen olly szerkezetűt, minővel például az angolhoni bir. Mert ha igy organisált rendőrségünk van, ez meg fog jelenni a’helyszínen, hol törvénysértés van készülőben, ’s a’ törvényre történt hivatkozás után az ellenszegülők közé lépvén, azok fejeit elfogja, őket a’ törvényeknek átadandó. Ezt teszi ha húsz, ezt teszi ha ezer vagy százezer gyűlt is öszsze, hogy az ország törvényeit lábbal tapodják.Ha a’ tömeg ellenszegül, ’s az elfogatási erőszakkal gátolja , beállott a’ pillanat, mellyben a’ katonaság, ha a’ polgári hatóság által kirendeltetett, esküje épségben tartása mellett fegyverét használhatja. — Hogy a’ király és haza úgy szinte a’ zászló iránti hűség — valamint a’ tisztek iránti engedelmeskedésről az ajánlott esküformában nem szóltam,ez azért történt, mivel a’már szolgálatban levő katonaságra vonatkozik ajánlatom. Jövőre úgy is részletes és gyökeres reformok fognak e’ tekintetben szükségkép bekövetkezni. E__1. April 30-án Ney Ferencz meghívása következtében öszszegyűltek a’ budapesti kisdedovók, ’s az ő indítványára a’ nevelési miniszterhez nyújtandó következő pontokból álló kérelmet fogadták el egyhangúlag : 252 1. Mondassák ki a’hazában létező és létezendő minden kisdedovó-intézetre nézve, hogy: az ovóda nem iskola, sem nem puszta játékhely, hanem valóságos köznevelési intézet. — 2. Az ovo hivatalos czime: óvó nevelő, ’s mint illyen a’ népnevelők közt foglakt helyet. — 3. Minden népnevelő, ’s igy az óvó is, állami tisztül tekintessék. — 4. A’ népnevelők ezentúl úgy képeztessenek, hogy mind a’ kisdedovási,mind az elemtanodai nevelés elvét értsék, ’s ezen elveket Öszhangra olvaszszák a’gyakorlat terén. — 5. Ezek nyomán az ovó-nevelő is több oldalú képzettséggel bírván, ha a’ rendkívül fárasztó kisdedovási pályán több éven át becsülettel működött, a’kevésbbé fárasztó elemi tanításra,vagy más, az ő képzettségéhez mért állami hivatalra alkalmaztassák. — 6. Ha pedig az ovó-nevelő erőfogyasztó működése nyomán bármi közben teendő további hivataloskodásra végkép eltehetlenült volna, illendő és legalább megélhetését biztosító nyugdíjra tarthasson számot. — 7. Az óvodák és elemi tanodák czélszerűtten versenyzése megszüntetésének tekintetéből csak 2—6 éves kisdedek vétethessenek föl az óvodákba, hol legfölebb 7 éves korukig maradhassanak; de viszont a’ hatodik év előtt az elemi tanodákba semmikép se vétessenek föl. — 8. Hol óvodát ’s elemi tanodát külön tartani nem lehet, ott a’ két (óvodai és elemi) osztály egy — mindkét szakban képzett — egyed vezérlete alatt (személyes tekintetben önálló segéd - nevelőtűl gyámolittalva) olvasztassék egybe. — 9. A’ kisebb községekben óvó-nevelőnők is sikeresen működhetvén, az ügy könnyebb terjeszthetése tekintetéből óvónőket képző intézet állittassék. — 10. Minden ezentúl a’ hon bármelly vidékén alkalmazandó óvó,vagy óvónő köteles legyen magyarul tudni.— 11. A’ már fenálló óvodákat, ha egyes pártfogók vagy egyletek jótékonysága többé elégséges nem volna fentartásukra, az állam vagy közvetlenül, vagy közvetve a’ községek által gyámolitsa, hogy el ne bukjanak.— 12. Addig is, mig az állam egészen átvenné a’kisdedovás ügyét, az újon keletkező intézetek állami pénztárból segélyeztessenek.— Ezen petitió a’ budapesti óvodák közvetlen vezérlőitől ’s egyéb (másfél száznál több minden rangú és állású) ügybaráttól aláírva a’ napokban nyujtatik be a’ nevelési miniszter úrnak. Adja isten mielőbbi áldását e’ kérelemre.— Vidéki mozgalmak Zágrábban, május 15kén a’városháznál nevezetes közgyűlés tartatott. A’ városbiró két nádori levelet, a’ zágrábi községhez szólót, mutatott be nyilvánítván, hogy azokat azért nem bontá fel, mert a’ bán parancsánál fogva kívüle senkitől mástól rendeletet elfogadnia nem szabad. Mire hoszszabb vita keletkezett a’fölött, felkeli e a’leveleket bontani avagy nem?’s miután oda nyilatkozott a’többség, hogy a’ levelek felnyitása nem föltételezi tartalmuk megtartását, igy a’ báni parancs sem sértetik meg, a’levelek felbontása elhatároztatott. Mind a’ két levél latinul a’ nádor ’s belügyi miniszterünk Szemere által volt aláírva. E’ levelek elsejében nádorunk a’ bán rendelkezésűt alkotványos törvényelleneseknek’s az általa kihirdetett rögtönbiróságot erő nélkülinek nyilatkoztatja ; a’ másodikban pedig mondalik, hogy a’Szerém,Verőcze és Pozsega megyei ’s Eszék városi törekvések a’ vagyon- és személybátorságot veszélyeztetik, azonkal a’ Magyarország ’s kapcsolt tartományok közt századok óta fenálló testvéri kapcsolat tágitására és széttépésére czéloznak; ez oknál fogva ő fels, megbízta ő fenségét, hogy mindent kövessen el annak meggállásául,sőt biztost küldjön oda, miért is ő fens, kedves kötelességévé tette a’ kapcsolt tartom, nemzetiségét és jogait egész erővel fentartani ’s a’ belügyi miniszter javaslatára Hrabovszky péterváradi parancsnokot nevezi ki kir. biztosul, kinek a’ katonai határvidékek ’s rendes katonaság, és nemzetőrség engedelmeskedni köteleztelek. — Már olvasás közben általányos ingerültség volt a’ teremben szokatlanul öszszegyült polgárságon láthatótlan ingerültség nőten nőtt, ’s végtére annyira kitört, hogy tanácskozásról szó sem lehetett; egyhangúan elhatárzák , hogy e’ két nádori levél nyílványos téren égettessék meg; a’jegyző kezeiből kiragadván azokat a’ felbőszült sokaság a’ térre rohant velők’s ott tüzet rakatott; hogy pedig ünnepélyesen menjen az autó da fé véghez,elhatároztatott, hogy az az öszszes nemzetőrség jelenlétében történjék.De mialatt a’ nemzetőrség öszsze vala dobolandó ’s a’ városháznál folytak a’ tanácskozások,a’ polgárok közt Ozsegovics Metell jelent meg, ’s élénk zsivnóval fogadtaték; hoszszabb beszédben előadó azután, hogy a’ bán megbiztából azon óhajtását jó kifejezni, miszerint a’ gyűlés álljon el a’ mgégetési demonstrátiótól, de a’ nagy ingerültség közepett szavaira hajtani nem voltak hajlandók,’s az egész gyűlés a’ bánhoz ment őt óhajtásától elállásra bírandó; de ismételvén óhajtását a’bán, a’gyűlés nyilványitá, hogy „csupán irántai szeretőiből“’s annak bizonyságául , hogy „vakon kész neki untalan engedelmeskedni“ az elégetéstől eláll, minek folytában Vardian, egy tüzes fiatal ember, ki első volt a’tűznél a’ leveleket belevetendő, azokat a’ bánnak átadá. Midőn a’ nádori levelek megégetése a’ bán óhajtására elmaradt, a’téren nyugtalankodó tömeg mást von elő ; elhozta t. i. a’ nádor képét ’s „megégeté azt!“ E’ gyűlésben elhatároztatott, hogy ő felségéhez fölirat intéztessék, e’ fölirat a’ szomszéd hatóságokkal közöltessék, a’ bánnak pedig eddigi rendelkezésiért köszönet nyilványittassék. Délután 6 órakor ismét gyűlés tartatott,mellyben a’ földirat felolvastatott, kifejtetvén benne, hogy Zágrábban ’s egész Horvátországban épen a’ báni rendeletek következtében tökéletes csend és bátorság uralkodik, igy kjr. biztosra ok és szükség nincs, kéretik tehát őfels., hogy biztosküldéstől álljon el. E’ föliratot a’ polgárok közöl választott futár fogja ő fels. átnyújtani; ugyanazon futár oda utasittatott, hogy Zágráb város részére 10000 fegyvert valamellyik kir. fegyvertárból kérjen, vagy bármelly más után, de haladéktalanul szerezzen.— Máj. 16kán megyei kisgyülés Král első alispán elnöklete alatt szokatlanul öszszegyült tömeggel tartatott; előbb a’ nádornak föntebb említett két levele olvastatott fel, de a’ tanácskozás fölöttük közgyűlésre halasztatott; aztán a’ bán zsidnókkal fogadott köv. levele vétetett föl: ,,A’jelenkor rendkívüli körülményei, midőn függetlenségünk fenállása forog fen, ’s hazánk bátorsága naponként jobban fenyegettetik, mulhatlanná teszik, hogy minden anyagi és szellemi erő,mellyet honunk bir, keljen föl ’s kész legyen hazánk bátorságát védeni ’s jogaink és dicső szabadságunk minden megtámadását eltávolítani; meghagyom hát önödnek, hogy legott jelen báni felhívásom vétele után azon szabadosakat, kik kerületet teikben vannak ’s azokat, kik hazánkért akár lovon akár gyalog fegyvert fogni alkalmasok, írassák öszsze’s ezen összeírást legföljebb f. h. 21 kéig hozzám küldjék be, szabados csapataikat pedig úgy tartsák minden esetre készen, hogy első felhívásomra oda, hova parancsolandom azokat, mehessenek; valamint arról is intézkedjenek, hogy a’ nemzetőrség,vagy általános fölkelés, ha a’ szükség kívánná, táborba szállhasson,’s erről valamint ezen őrséghez belajlsromzottak számáról engem tudósítani el ne mulaszszanak.“ Másik levél pedig oda utasítja a’ megyét, hogy lőszerek-, élelmezés- és a’ felállítandó sereg más szükségeiről is gondoskodjék, melly báni rendeletek végrehajtására választvány bízatott meg. A’ hovát tartománygyülés jun. 5kén kezdődik. — Máj. 15kén a’ magyar miniszterek ’s nádor képei másodízben égettettek meg; az autó da fé közben éljenekkel kisért macskazene tartatott. A. Z. B e r e g bő 1 május 8án. Egy a’ belügyminisztertől megyénk elnökéhez jött rendelet következtében rendeztük képviseletileg alakult közgyűlésünket, midőn a’csend és béke föntartására kirendelt ’s önkéntesen alakult öt városunk szép számú nemzetőrei hivatásuk teljesítése mellett, a’ nép szabadságát a’ nemzet függetlenségét biztositó 31. t.cz. fölolvastatott. Szintay János követünk szellemdus beszéde, mellyben rendszeresen utóbbi törvényhozásunk hisztériája adatott elő,tiszta lelkességet fejtett ki’s eszközle megnyugvást és békét. A’ történtek után, a’ képviseleti központi állandó választvány a’ törvény nyomán megválasztatott; a’ megye 4 követü állásához mérve 4 választó kerületre osztatott, továbbá a’ hozott úrbéri terv. üdvös és békés használás végett küldöttségi magyarázásokra bízatott, mellyeknek főelvül tűzetett ki, hogy a’ rendet józan fölvilágositás nyomán eszközöljék, ez megzavartatván, a’ bírói törvényes itélhetés köre fönmaradjon. A’birtokos,leendő nemzetőrök öszszeirására neveztetett küldöttségeknek Román Ferencz előadására meghagyatott, hogy a’ nemzet beléletét ’s külviszonyát szem előtt tartva, olyanoknak fegyvert ne adjanak,kik az orosz propaganda irányzatáért legkisebb ballépést tehetnének, de azért öszszeirandók. Megyénk egy harmadrész orosz ajkú lakosa fegyvert nem kapand. A’ becsületes és vagyonos zsidókat beirjuk.A’pénzügyminiszter rendeletét kevés ezüst ’s arany érczeinkre nézve lelkesedéssel fogadtuk. Megyénk helyzete a’ közlekedési miniszternűl a’ gallicziai magas vámcsökkentésre szinte üdvös rendelést óhajtana. Olaszhonban levő honfiainkat visszaohajtjuk. Nemzetőrségünk oktatása gyakorlott vitézt kíván, különben ezért nem érünk. Életünk még eddig csendes ’stb. Esztergom május 17. A’város és megyei tisztviselők éberségének,’s az egyházi rend békére intő szavainak köszönet, hogy városunk és illetőleg vármegyénk békében vagyon. Bajn a helységben némelly nemes és nemtelen számszerűit 5 egyed , a’ nagysápi bírót és 4 nemzetőrt, kik egy rokonozatlan bajnai embert falujokba megbüntetésül kisértek, megtámadtak, itt többeket föllázitván, a’ nevezett bírót leteperték, eldöngették, 30 pftjától megfosztották,’s ezután a’bajnai bírót is erőszakkal bíróságáról letették, a’ megyei hatóság által elfogatván, rögtöni törvényszéken példásan 1 évnegyedre vasba, munkába, vagy 1 évre és 50 botra ítéltettek. Ezen szigorú eljárás hirére a’ zavargók szájokat tátják.