Jó Egészség, 1917 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-01 / 1. szám

4. oldal. JÓ EGÉSZSÉG­ gedéstől, hanem arra is, hogy a már megbetegedett embert kigyógyítsák a bajából. Ez az­ immu­no-therapia. Aszerint azután, amint az aktív vagy a passzív (baktériumokkal vagy szérummal való) immunizálását használják gyógyítás céljaira: vaccino-therapiáról, illetve­ szerotherapiáról szólunk. A vaccino-therapiára példák: a Wright módszere szerinti vaccino-therapia, mikor kis mennyiségeket fecs­kendeznek be elölt baktériumokból, még­pedig ugyan­abból a fajtából, mely az illető betegséget okozta. Egy másik példa a Pasteur-féle oltás a veszettség ellen, amikor a veszettségben elpusztult állat gerincvelejét fecskendezik a megmart ember bőre alá. Példa továbbá a tuberkulózis gyógykezelése tuberkulinnal, amikor a tuberkulózist okozó bacillusok kivonatát fecskendik a tüdőbajos emberbe. Legújabban a tífuszt is ilyen mó­­don gyógyítják a Beszedka-féle tífusz-vaccinával. A nero-therapiára példák: a difteria, a dermedés, a vérhas, a pestis és másfajta fertőző betegségek gyó­gyítása szérumokkal. Az immuno-therapia most említett két formájáról később még lesz szó. Az aktív módon való immunizálásnál, amikor élő vagy elölt baktériumoknak vagy ezek kivonatának be­vitelével a szervezetet immunizálni akarjuk, azaz a szervezet fogékonyságát, érzékenységét ezen baktériumok iránt csökkenteni akarjuk, bizonyos körülmények között ép az ellenkezője történik annak, amit elérni akartunk. Ugyanis a szervezet a rendesnél is nagyobb mértékben lesz fogékony, érzékeny az illető baktériumok iránt­ Ugyanaz történik sokszor a passiv immunitásnál, ami­kor az aktív immunizált állat vérsavóját fecskendezzük be az ember testébe, akár abból a célból, hogy meg­óvjuk őt bizonyos betegségektől, akár azért, hogy ki­­gyógyítsuk őt bizonyos betegségekből. Ennek az állapotnak: tü­lérzékenység, orvosi mű­nyelven : anaphylaxia a neve. Az érzékenység csökkenése, azaz az immunitás és az érzékenység megnövekedése azaz az anaphylaxia között szoros kapcsolat van. Az orvosok azért a szer­vezet reakciójának mind a kétfajta megváltozását, a ren­destől való eltérését egy közös elnevezéssel szokták megjelölni. Allergiá­nak nevezik a szervezet megváltozott álla­potát akkor, ha a rendesnél gyöngébben és akkor is ha a rendesnél erősebben reagál, amikor szérumot vagy baktériumokat visznek be a sejtbe. Az anaphylaxiáról és annak diagnosztikai értéke­­sítéséről később még lesz bővebben szó. Dr. Doctor Károly vizelet. Köpet stb. ép és kóros váladék, vegyi, górcsövi és bakterológiai vizsgálatával foglalkozik. Wassermann-féle vérvizsgálat a szphitis-fertőzés kimutatására. — Budapest, Kossuth­ Lajos­ u. 3. — Telefon 69 LIPÓTVÁROSI VÍZGYÓGYINTÉZET V., Báthory-utca 3. szám. Külön női osztály! Vezetőorvos: Dr. FARKAS MÁRTON 1. szám. Dr. PAJOR SZANATÓRIUM BUDAPEST, Vni., VAS-UTCA 17. Belgyógyászati, sebészeti, nőgyógyászati és szülészeti intézet. Orthopadiai és gyógymech­anikai (Zander értelmében) termek. Vízgyógyintézet, inhalatórium, radium- és röntgenkúrák. Milyen legyen a szervi szívbajban szenvedők életmódja? írta : dr. Eichhorst J. egyetemi tanár. Arra a kérdésre, várjon a szívbeteg ember hogy éljen, a választ csak azt fogja megérteni, aki már eleve megismerkedett azokkal a veszélyekkel, melyek első­sorban a szívbeteg embert fenyegetik. Hogy ez irányban betekintést nyerjünk, szükséges, hogy teljesen tisztában legyünk azzal, hogy mit nevezünk tulajdonképen szív­betegségnek. Első­sorban figyelmeztetnem kell a tisztelt olvasót, hogy a szivén több alkatrészt különböztetünk meg. A szivet egy hártyás zsák veszi körül, melynek üregében a szív mozog, ennek neve szívburok. Az a rész, mely a szívburok által körülvétetik, a szív húsos része, név­­szerint a szívizomzat. A szívidomzaton belül található egy további fontos alkatrésze a szívnek, a billentyű­­készülék, vagy amint röviden szokták mondani: a szív­billentyűk. Végre, mint a szívnek utolsó alkatrészei, említendők a szív idegei, melyek ennek munkáját igaz­gatják és a körülményekhez képest gyorsítják vagy las­sítják. E négy alkatrész bármelyike megbetegedhetik, mindegyik esetben szívbetegségről szólunk. Az elneve­zéssel, hogy „szívbeteg“, nincs tisztázva az, hogy a szívnek melyik része betegedett meg s igy szívhártya, szívizom, szívbillentyű vagy szívidegbetegségről lehet szó. Az összes szívbetegségek közül leggyakrabban fordulnak elő a szívbillentyűbántalmak. S ennek dacára senki sem gondol erre, midőn röviden azt mondjuk, hogy „ez az ember szívbeteg". A szívbillentyűbántalmak gyakori előfordulása teszi érthetővé ama kérdésnek, „hogy éljen a szívbeteg?“, olyképen való megváltoztatását: „Hogyan éljen a szívbillentyűbántalomban szen­vedő egyén ?“ Életünk egész folyamata alatt a testünket alkotó szövetek elhasználódnak s ezeket újra meg újra pótol­nunk kell. E pótan­yagokat az ember étel és ital élve­zése által szerzi meg szervezetének, szükséges azonban, hogy az említett tápanyagok a gyomorban és bélben bizonyos átváltozáson menjenek keresztül, mielőtt a vér őket magába fogadná és az elvesztett alkatrészek pót­lására értékesítené, aminek következtében a vért a szó szoros értelmében életnedvnek nevezhetjük. Hogy testünk rendes munkájának megfelelhessen, kell hogy az egyes szervek megszakítás nélkül vérrel legyenek ellátva, ami az odavezető vérerek útján történik, az Li. n. üterek (arteria) által. Az egyes szövetek közt ezek az üterek eloszolnak vékonyabb és vékonyabb

Next