Jó Egészség, 1918 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1918-01-01 / 1. szám

4. oldal, jó ügeszszl, követel nemcsak a belek, de ami fontossabb, evvel együtt a szív részéről is. Vegyes étrend mellett kevés, de jó tápláló ételeket kell adagolni. Ami a kávét és teát illeti, azon nagyszámú beteg­nél, kiket alkalmam volt észlelni, ritkán nyílt alkalmam, hogy azt eltiltani kellett volna. A beteg maga észre­veszi, ha ezek őt izgatják és akkor nehézség nélkül le is mond róla, a legtöbb esetben, ha a beteg ezt meg­szokta, illatja tovább is, természetesen világos kávét, a teát pedig várja meg, m­íg kissé kihűl és inkább lan­gyosan igya meg. így azután nem sok értelme van a koffeinmentes kávé használatának, ott, ahol szükség van reá, inkább el kell tiltani. Így vagyunk a borral is. Idősebb egyének, akik megszokták a kevés vizezett bort és arról nem tudnak lemondani, mert többnyire azt többre becsülik, mint az ételt, ihatják azt bátran tovább is, majdnem sohasem volt alkalmam azt eltiltani. Eljön az az idő, mikor olyan szívzavarok állnak elő, hogy ezt meg kell tiltani, ezt természetesen az orvos fogja megállapítani, meg azt is, mikor indokolt bor, konyak adagolása gyógyszempontból. Rendes körül­mények között a sört és a pezsgőt ajánlatos mindig kerülni. A szénsavas vizeket illetőleg sem vagyok azon a merev állásponton, mint sok mások. Az a tapasztalatom, hogy azok a szívbetegek, kik nem szenvednek erős gyomorpuffadásban, bátran ihatnak az étkezés között 1 — 1 pohár szénsavas vizet, sőt a szénsav a gyomor működésére határozottan jó befolyást gyakorol. Ez esetekben is óvakodni kell a túlzásoktól és különösen nyári melegekben nem szabad napközi több pohár szénsavas vizet inni. A gyomorban felszabaduló szén­savgáz okoz feszültséget és ez könnyen idéz elő légzési nehézséget. Olyan egyének, kik erős puffadásokban szenvednek, célszerűen cselekednek, ha nem isznak szénsavas vizeket. A mesterségesen készített szódavizek minden körülmények között kerülendők. Szívbetegek helyesen cselekednek, ha a mérsékelt étkezéshez szoktatják magukat. Feltétlenül tartsák magu­kat a napontai ötszöri étkezéshez. Így elkerülik azt, hogy mohó étvágygyal ülnek az asztalhoz és sokat esznek, az emésztési folyamat is könnyebb lesz, ha gyakrabban és mindenkor kevesebbet esznek. Gondoskodjanak a rendes bélműködésről és ezt legjobban az étrenddel lehet szabályozni. Reggeli előtt célszerű kevés kompó­­tot enni, éhgyomorra egy pohár víz vagy tej gyakran elegendő, hogy rendes székelés bekövetkezzék. A reggeli lehet tej, kakaó, világos kávé, vagy tea tejjel, ahol e két utóbbinak különösebb kontraindikációi nincsenek. Reggelihez vaj, méz, vagy jam, 10 órai, kevés sonka vajas zsemlyével, esetleg lágy tojás, szükség esetén, ha arról van szó, hogy némi túltáplálás történjék, még egy pohár tej. Délben kevés leves, inkább hamis levesek és csak ritkán húsleves, 150— 200 gramm sült hús, főzelékkel, ezek közül a kelkáposzta, bab, savanyú káposzta kerülendő. Borsó, lencse ritkán, akkor is áttört alakban, burgonya is jobb püréformában, de pirított alakban is élvezhető, rizs, paraj, sárgarépa, zöldbab, cukorborsó, tökkáposzta, fehér répa, spárga, salátafőzelék Dr. JUSTUS kórházi főorvos bőzgyógyító és kozmetikai intézete Budapest, IV., Ferencz József-rakpart 26. Sugaras gyógyí­tás. Röntgen. Aniontherapia, forrólégkészítlékek, frigoritherapia, fürdők. Kozmetikai eljárások és műtétek meg van engedve, ez utóbbi ecettel-olajjal, vagy ecet helyett citrommal, ha gyomorégés nem szokott fellépni, szintén élvezhető. Húsok közül minden fajta adagol­ható, jó elkészítésről gondoskodva legyen és ne legye­nek a húsok túlzsírosak. Zsíroktól egyáltalán óvakodni kell, éppúgy a fűszerektől, ecet, hagyma, paprika, bors kerülendő, ellenben citrom, vanília, kevés fahéj meg van engedve. Tésztás ételek közül a nehezebb főbb tészták, gombóc, csipetke, haluska mellőzendő, ellenben a finoman készített metéltformában a főtt tészta is itt­­ott megengedhető, de ne mákkal, vagy túróval, hanem csak vajjal, esetleg sajttal, csokoládéval vagy befőttel. Cukrászsütemény, könnyű rétes, tortafélék szintén él­vezhetők. Délutáni uzsonnára pohár tej, kevés vaj, nyári időben aludttej, télen joghurt nagyon ajánlatos. Vacsorára tejes étel, pohár tej, lágy tojás, gyümölcs ajánlatos. Húst legfeljebb 2—3-szor hetenként, akkor is célszerű csak könnyű hal, csirke, sonka közt válo­gatni. Ismételten akarom hangoztatni a gyakrabbi étke­zést és egy-egy alkalommal mindig csak keveset. A gyümölcs élvezete mindenkoron ajánlatos, málna, eper, őszi barack, szőlő nyersen is, ellenben alma, szilva, cseresznye, sárga barack csak kompót alakjában, meggy és körte semmiféle formában. Ezek volnának nagyjában azon szabályok, melye­ket szívbetegek megfigyelni tartoznak már akkor is, mikor ők aránylag teljesen jól érzik magukat. A diéta­szabályok betartása, azoknak fontossága, az a nagy mértékletesség csak akkor lesz igazán értékessé, mikor a szívműködés gyengül és annak első tünetei a munka­bírás gyengülésében, a fellépő nehéz légzésben stb. kezd nyilvánulni. Még soká el lehet az orvosságok ada­golását kerülni, még soká helyre lehet állítani a szer­vezeti egyensúlyt, egyszerűen a dietetikus életmóddal, ez persze nemcsak az ételekre vonatkozik, hanem egész napi elfoglaltságunk szellemi és testi munkánk arányos beosztásával jár. Az ilyenkor fellépő testsúlynövekedés nem mindig jelenti a kövéredést, vagyis a test egészséges gyarapo­dását, hanem majdnem­ mindig a vesék és a szív hiányos működésével kapcsolatosan a szervezetben folyadék lesz visszatartva. A baj fokozódásával járó tünetek leírása nem lehet célja ezen közleménynek. Megjegyezni óhajtom azonban, hogy az ilyen állapotoknál a sónekü­li étrend igen sokat javíthat és lényegesen hozzájárul, egyenesen előidézi, hogy a szervezetben visszatartott folyadék kikü­szöböltessék. Ezen sótalan diéta lényege az, hogy az ételek elkészítéséhez nem adunk s­ót, még kenyeret is olyant kell használni, mely e célra só nélkül lett sütve, vagyis helyesebben kilogrammonként csak 1 gr. sót tartalmaz, szemben a rendes péksüteménnyel, mely­ 1. .'ízom.

Next