Jó Egészség, 1919 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1919-01-01 / 1. szám

4. oldal­­ ben adnak a mikrobák egymásnak rendez-vous-t, például egy zsúfolt vil­lamoskocsiban, mintha teljesen nyitott autóban, szél ellen utazunk. Nem akarok nagy részletekbe bo­csátkozni, hogy például a nátha por, piszok és injekciótól keletkezik, vagy pedig a hideg levegőtől, vagy hogy kiizzadás után a gyors lehűlés bármely más bajt okozna, mint egy kellemetlen fázást. A fázás mindenkor kellemetlen, esetleg fájdalmas összetörtségi érzést okoz, de önálló megbetegedést soha. Ily önálló megbetegedést tulajdonképen határozottan soha senki sem tudott még se bond­ani elváltozások, se a szervek vegyi vizsgálata által bizonyítani. Más a megfagyás. A megfagyás olyan ron­csolásokat idéz elő, mint akár a meg­­égés. Tehát a megfagyás és a meghűlés között nagy különbség van. E sorok írója, hatvan éves ember, 13 év óta mindenféleképen próbált meghalni. Például télen-nyáron nyitott ablaknál alszik. Minden reggel 40 ° C-n forró fürdőt vesz nyitott ablaknál és e fürdő után minden időjárásban rögtön elmegy az évszakhoz mért öltözetben, az utcára és ez okból se neki, se ha­sonló módon élő hat tagú családjának soha semmi meghűléses baja nem ke­letkezett. Igen sokan azt a megjegyzést fogják itt kockáztatni: „ez egy edzett család“. Hát tulajdonképen edzettség nincs. Nevetség manapság holmi víz­­kurákkal a meghűlés ellen edzeni akarni. Ha egyáltalában van meghűlés, akkor semmiesetre sem fogjuk az em­bereket azáltal edzeni, hogy fokozatos lehűléssel traktáljuk őket, hanem in­kább azáltal, hogy megtanítjuk őket helyes étkezés és tiszta levegő élve­zése által jó,­ vagyis népiesen szólva *erős“ vért készíteni: bőrápolás és lég­fürdők által vérkeringésük élénkségét fokozni. Már Winternitz tanár konstatálta, hogy h­ideggyógyászati edzéssel még egy nyomorult náthát sem lehet meg­akadályozni. S ha van edzés, akkor csak az lehet, hogy jó alkalikus vért produkálunk, mikor az esetleg vérünkbe jutott mikróbák a jó vérben megsemmi­sülnek. Az úgynevezett rázósság, de nem a meghűlés ellen, lehet ugyan edződni, de nem hideg vízprocedúrák által, ha­nem ismételjük: légfürdőkkel és a lég­fürdőkben való száraz ledörzsöléssel, amikor vérkeringésünket élénkítjük. De azért a náthát, a toroklábot, a tüdő­­gyulladást, a csúzt, stb., még­sem aka­dályozhatjuk meg, ha oly viszonyok közé kerülünk, hogy e betegségek min­ket, bár még nem teljesen­­ismert mó­don megtámadnak. Úgy látszik a keleti népeknek, akik igen magas hőfokú vízben igen gyak­ran fürödnek, még inkább van sikerük az edzésben, ha egyáltalában meghűlés ellen edződni lehet. Ugyanis ők 40— 50° C-a fürdők után sokkal ritkábban szenvednek úgynevezett meghűléses be­tegségekben, mint például egy mérsé­kelt égövi ember. Hogyan haljön meg az, akinek fölhalmozott rezerv melege van? Inkább az halhet meg, aki ala­csony hőfok, pl. már 26° C-nyi hő­mérsékletnél — habár folytonos ledör­­zsölés közben — hűti le magát. Feltűnő az is, hogy melegebb ég­hajlatú, de piszkosabb környezetű lakó­helyeken sokkal gyakoribbak az u. n. meghűléses betegségek, mint zord hegy­vidéki lakóhelyeken, helyesebb hyge­­nikus viszonyok közt élő embereknél, ahol a hő ingadozása sokkal nagyobb és eszerint alkalmasabb volna meghű­lésekre. Így olvassuk ezt Chodom­sky könyvében a m­unkásbetegpénztári fel­jegyzések szerint, hogy Triesztben sok­­kal gyakoribb a meghűléses betegség, mint észak Csehország zord, hegyvi­déki bánya és iparvárosaiban. Ezért tehát ne féljünk a meghűlés­től és legyen mindenkor fő törekvésünk a tiszta levegőnek előnyt adni, legyen az akár hideg, akár meleg. Dr. Balkányi Miksa: JÓ EGÉSZSÉG A zuhanyozásnak az a módja, amelynek a gőzfürdőkben mindennapos tanúi lehetünk, hogy az emberek negyedóra számra zuhog­­tatják a fejükre a jéghideg vizet, nagy vesze­delmeket rejt magában.­­Egy francia orvos leírja egy iskolás gyermeknek következő szomorú esetét. Évekkel ezelőtt történt, hogy egy forró nyári napon a fiú az iskola fürdő­helyiségében a zuhany alá állott és egy negyed­óránál tovább dussolta magát. Másnap a fiú beteg lett, epileptikus roham lepte meg. Eszméletlen lett, rángatózni kezdett, testének izmai görcsösen összehúzódtak, szóval min­den tünete megvolt a nyavalyatörésnek. Hat év múlt el azóta, az epileptikus roham ezen idő alatt hosszabb-rövidebb időközökben ismétlődtek. Minthogy az egész családban semmiféle olyan betegség nem fordult elő, melyből esetleg azt lehetett volna következ­tetni, hogy a fiú talán örökölhette a bajt és a fiú egészen addig az ominózus napig telje­sen egészséges volt, nem maradt egyéb hátra, mint a hosszantartó zuhanyozás és az epi­­leptik­us rohamok föllépése között oki össze­függést fölvenni. Hogy az epilepszia a túlsá­gosan hosszú dussolásnak volt a következ­ménye, az annál inkább fölvehető, mert újabb vizsgálatok kiderítették, hogy az epileptikus rohamok nem csupán ama heves izgalmak nyomán fejlődhetnek ki, melyek az idegeket nagy lelki­­felindulások, erős kedélymozgal­mak, mint például ijedtség, félelem, harag idején érik, hanem fölléphetnek akkor is, ha a koponyán erőművi behatás történik. Ilyen erőművi behatás azok az ütések is, melyeket a magasból lezuhanó vízcseppek a fejre esve okoznak. A koponyát érő ütések nyilván nagy megrázkódtatást idéznek elő az agyvelőben anélkül azonban, hogy annak valamilyen sérü­lését okoznák. Ennek a megrázkódtatásnak a következménye azután minden valószínűség szerint az epileptikus roham. Ez természete­sen nem lép fel minden esetben, hanem fej­fájás, szédülés a hosszú dussolás után igen gyakori. Ez utóbbi kellemetlenségek is azon­ban elég nagyok már arra, hogy "az embert a zuhanyozásnál nagyobb óvatosságra késztes­sék. Tehát csak 1—2 percig dussöljuk magun­kat és akkor is úgy álljunk ott, hogy a víz­sugarak ne a fej tetejét érjék, hanem inkább a hátat és mellet. 1. Sarm. orvosi laboratóriuma vite­lét, köpet stb vizsgálatára. Kossuth Lajos-utcza garantált eredeti töltésü hercegi uradalmi tokaji aszú és szamorodni betegek és üdülök részére. Bíró és Ludwig bornagykereskedők Budapest, Aradi-utcza 16. PARK* Szanatórium VI., Aréna-ut 84- »*• Sebészet, urológia, szülészet. J’herapia" szanatórium és vizgyógyintézet Dr. Hajnik Pál és Dr. Kovách Aladár. Budapest, VII. ker., Városligeti fasor 11. sz. Dr. PAJOR SZANATÓRIUM BUDAPEST, VIII., VAS-U. 17. Belgyógyászati, sebészeti, nőgyógyászati és szülészeti intézet Vizgyógyintézet, inhalató­­rium, radium- és röntgenkúrák. Budapesti medico mechanikai sydsyisisézet ÍV., 3. (Kossuth Lajos­ utcza sarkán.) igazgató: Dr. Id­eiha Armand és neje, Dr. Hilf Paula Dr. ZANDER­O készülékeinek teljes sorozatával és rokonphysikalis gyógyeszközökkel tökéletesen felszerelt intézet. Testegyenesitás, svéd és mechanikai gimnasztika massage. Szénsavas forró lég- és villamosfürdők. Elektomágneses villamos és vízgyógyeljárások. Radium-Inhalatorium. Orvosilag kiváló hatásúnak bizonyult 1 CABBAMINT- 1 labdacsok­a a legkiválóbb száj- és torokdesinficikus Viktória gyógy­szériái* ■ Budapest, VII., Erzsébet-csapat 21. ■ k JUSTUS !~ kórházi főorvos, lefk­gyógyító és kozmetikai Intézete Budapest, Ferenc József-rakpart '-fi­­ a Ur\. lEggei* EGLEO » zamatos fogpépje “ J ártalmatlan, antisepticum, a fogakat fehéríti és ■ a a romlástól megóvja, a garatot desinficiálja. ■ S Kapható gyógytárakban és drogériákban. ■­ LIPÓTVÁROSI VÍZGYÓGYINTÉZET V., Báthory-utca 3. SCQSen­tsei osztály 1 Vezetőorvos: Dr. FARKAS MÁRTON. Aki szereti a családját, előfizet a JÓ EGÉSZSÉG-re ! Egész évre 16 korona,. Kiadóhivatal: Budapest, V. Pannónia­ utca 21.

Next