Jó Egészség, 1919 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1919-01-01 / 1. szám
4. oldal ben adnak a mikrobák egymásnak rendez-vous-t, például egy zsúfolt villamoskocsiban, mintha teljesen nyitott autóban, szél ellen utazunk. Nem akarok nagy részletekbe bocsátkozni, hogy például a nátha por, piszok és injekciótól keletkezik, vagy pedig a hideg levegőtől, vagy hogy kiizzadás után a gyors lehűlés bármely más bajt okozna, mint egy kellemetlen fázást. A fázás mindenkor kellemetlen, esetleg fájdalmas összetörtségi érzést okoz, de önálló megbetegedést soha. Ily önálló megbetegedést tulajdonképen határozottan soha senki sem tudott még se bondani elváltozások, se a szervek vegyi vizsgálata által bizonyítani. Más a megfagyás. A megfagyás olyan roncsolásokat idéz elő, mint akár a megégés. Tehát a megfagyás és a meghűlés között nagy különbség van. E sorok írója, hatvan éves ember, 13 év óta mindenféleképen próbált meghalni. Például télen-nyáron nyitott ablaknál alszik. Minden reggel 40 ° C-n forró fürdőt vesz nyitott ablaknál és e fürdő után minden időjárásban rögtön elmegy az évszakhoz mért öltözetben, az utcára és ez okból se neki, se hasonló módon élő hat tagú családjának soha semmi meghűléses baja nem keletkezett. Igen sokan azt a megjegyzést fogják itt kockáztatni: „ez egy edzett család“. Hát tulajdonképen edzettség nincs. Nevetség manapság holmi vízkurákkal a meghűlés ellen edzeni akarni. Ha egyáltalában van meghűlés, akkor semmiesetre sem fogjuk az embereket azáltal edzeni, hogy fokozatos lehűléssel traktáljuk őket, hanem inkább azáltal, hogy megtanítjuk őket helyes étkezés és tiszta levegő élvezése által jó, vagyis népiesen szólva *erős“ vért készíteni: bőrápolás és légfürdők által vérkeringésük élénkségét fokozni. Már Winternitz tanár konstatálta, hogy hideggyógyászati edzéssel még egy nyomorult náthát sem lehet megakadályozni. S ha van edzés, akkor csak az lehet, hogy jó alkalikus vért produkálunk, mikor az esetleg vérünkbe jutott mikróbák a jó vérben megsemmisülnek. Az úgynevezett rázósság, de nem a meghűlés ellen, lehet ugyan edződni, de nem hideg vízprocedúrák által, hanem ismételjük: légfürdőkkel és a légfürdőkben való száraz ledörzsöléssel, amikor vérkeringésünket élénkítjük. De azért a náthát, a toroklábot, a tüdőgyulladást, a csúzt, stb., mégsem akadályozhatjuk meg, ha oly viszonyok közé kerülünk, hogy e betegségek minket, bár még nem teljesenismert módon megtámadnak. Úgy látszik a keleti népeknek, akik igen magas hőfokú vízben igen gyakran fürödnek, még inkább van sikerük az edzésben, ha egyáltalában meghűlés ellen edződni lehet. Ugyanis ők 40— 50° C-a fürdők után sokkal ritkábban szenvednek úgynevezett meghűléses betegségekben, mint például egy mérsékelt égövi ember. Hogyan haljön meg az, akinek fölhalmozott rezerv melege van? Inkább az halhet meg, aki alacsony hőfok, pl. már 26° C-nyi hőmérsékletnél — habár folytonos ledörzsölés közben — hűti le magát. Feltűnő az is, hogy melegebb éghajlatú, de piszkosabb környezetű lakóhelyeken sokkal gyakoribbak az u. n. meghűléses betegségek, mint zord hegyvidéki lakóhelyeken, helyesebb hygenikus viszonyok közt élő embereknél, ahol a hő ingadozása sokkal nagyobb és eszerint alkalmasabb volna meghűlésekre. Így olvassuk ezt Chodomsky könyvében a munkásbetegpénztári feljegyzések szerint, hogy Triesztben sokkal gyakoribb a meghűléses betegség, mint észak Csehország zord, hegyvidéki bánya és iparvárosaiban. Ezért tehát ne féljünk a meghűléstől és legyen mindenkor fő törekvésünk a tiszta levegőnek előnyt adni, legyen az akár hideg, akár meleg. Dr. Balkányi Miksa: JÓ EGÉSZSÉG A zuhanyozásnak az a módja, amelynek a gőzfürdőkben mindennapos tanúi lehetünk, hogy az emberek negyedóra számra zuhogtatják a fejükre a jéghideg vizet, nagy veszedelmeket rejt magában.Egy francia orvos leírja egy iskolás gyermeknek következő szomorú esetét. Évekkel ezelőtt történt, hogy egy forró nyári napon a fiú az iskola fürdőhelyiségében a zuhany alá állott és egy negyedóránál tovább dussolta magát. Másnap a fiú beteg lett, epileptikus roham lepte meg. Eszméletlen lett, rángatózni kezdett, testének izmai görcsösen összehúzódtak, szóval minden tünete megvolt a nyavalyatörésnek. Hat év múlt el azóta, az epileptikus roham ezen idő alatt hosszabb-rövidebb időközökben ismétlődtek. Minthogy az egész családban semmiféle olyan betegség nem fordult elő, melyből esetleg azt lehetett volna következtetni, hogy a fiú talán örökölhette a bajt és a fiú egészen addig az ominózus napig teljesen egészséges volt, nem maradt egyéb hátra, mint a hosszantartó zuhanyozás és az epileptikus rohamok föllépése között oki összefüggést fölvenni. Hogy az epilepszia a túlságosan hosszú dussolásnak volt a következménye, az annál inkább fölvehető, mert újabb vizsgálatok kiderítették, hogy az epileptikus rohamok nem csupán ama heves izgalmak nyomán fejlődhetnek ki, melyek az idegeket nagy lelkifelindulások, erős kedélymozgalmak, mint például ijedtség, félelem, harag idején érik, hanem fölléphetnek akkor is, ha a koponyán erőművi behatás történik. Ilyen erőművi behatás azok az ütések is, melyeket a magasból lezuhanó vízcseppek a fejre esve okoznak. A koponyát érő ütések nyilván nagy megrázkódtatást idéznek elő az agyvelőben anélkül azonban, hogy annak valamilyen sérülését okoznák. Ennek a megrázkódtatásnak a következménye azután minden valószínűség szerint az epileptikus roham. Ez természetesen nem lép fel minden esetben, hanem fejfájás, szédülés a hosszú dussolás után igen gyakori. Ez utóbbi kellemetlenségek is azonban elég nagyok már arra, hogy "az embert a zuhanyozásnál nagyobb óvatosságra késztessék. Tehát csak 1—2 percig dussöljuk magunkat és akkor is úgy álljunk ott, hogy a vízsugarak ne a fej tetejét érjék, hanem inkább a hátat és mellet. 1. Sarm. orvosi laboratóriuma vitelét, köpet stb vizsgálatára. Kossuth Lajos-utcza garantált eredeti töltésü hercegi uradalmi tokaji aszú és szamorodni betegek és üdülök részére. Bíró és Ludwig bornagykereskedők Budapest, Aradi-utcza 16. PARK* Szanatórium VI., Aréna-ut 84- »*• Sebészet, urológia, szülészet. J’herapia" szanatórium és vizgyógyintézet Dr. Hajnik Pál és Dr. Kovách Aladár. Budapest, VII. ker., Városligeti fasor 11. sz. Dr. PAJOR SZANATÓRIUM BUDAPEST, VIII., VAS-U. 17. Belgyógyászati, sebészeti, nőgyógyászati és szülészeti intézet Vizgyógyintézet, inhalatórium, radium- és röntgenkúrák. Budapesti medico mechanikai sydsyisisézet ÍV., 3. (Kossuth Lajos utcza sarkán.) igazgató: Dr. Ideiha Armand és neje, Dr. Hilf Paula Dr. ZANDERO készülékeinek teljes sorozatával és rokonphysikalis gyógyeszközökkel tökéletesen felszerelt intézet. Testegyenesitás, svéd és mechanikai gimnasztika massage. Szénsavas forró lég- és villamosfürdők. Elektomágneses villamos és vízgyógyeljárások. Radium-Inhalatorium. Orvosilag kiváló hatásúnak bizonyult 1 CABBAMINT- 1 labdacsoka a legkiválóbb száj- és torokdesinficikus Viktória gyógyszériái* ■ Budapest, VII., Erzsébet-csapat 21. ■ k JUSTUS !~ kórházi főorvos, lefkgyógyító és kozmetikai Intézete Budapest, Ferenc József-rakpart '-fi a Ur\. lEggei* EGLEO » zamatos fogpépje “ J ártalmatlan, antisepticum, a fogakat fehéríti és ■ a a romlástól megóvja, a garatot desinficiálja. ■ S Kapható gyógytárakban és drogériákban. ■ LIPÓTVÁROSI VÍZGYÓGYINTÉZET V., Báthory-utca 3. SCQSentsei osztály 1 Vezetőorvos: Dr. FARKAS MÁRTON. Aki szereti a családját, előfizet a JÓ EGÉSZSÉG-re ! Egész évre 16 korona,. Kiadóhivatal: Budapest, V. Pannónia utca 21.