Jó Egészség, 1920 (19. évfolyam, 7-15. szám)
1920-08-01 / 11. szám
Jó EGÉSZSÉG DrrHindhede • . . . . Ezt a rzeret sokáig csak az északi népek ismerték, de a háborús koplalás által kényszerítve, a német tudósok is kezdték a Hindhede-féle táplálkozási tanokat becsülni, terjeszteni és követni. E tanok fő célja az embert egyszerű, olcsó és az egészségre legcélszerűbb tápanyagokra szoktatni. Jó lesz, hogy mi magyarok is Hindhede törekvéséről tudomást veszünk. Hindhede egy őserejű dán paraszt nemzedékből származik. E nemzedék évszázadok óta nagyon egyszerűen élt, kenyér és burgonya volt a főtápláléka. Midőn a kopenhágai egyetemre jött és az ott szokásos kosztot volt kénytelen enni, csakhamar hanyatlott egészsége és teljesítőképessége, úgy hogy szokásos egyszerű paraszt eledeleihez kényszerült visszatérni és önmagát ellátni. És így hamar visszanyerte régi frisseségét. Ez adta neki az első lökést a táplálkozási ügy kutatása terén. Már egynegyed évszázad előtt merészelte Voit fehérnye-dogmáját felborítani és azt az emberi nem elfajulása kiindulási pontjának kijelenteni. Voit iskolája ugyanis sok éven át tanította, hogy az ember napi fehérnyeszükséglete 120 gramm, evvel szemben Hindhede már 50 grammot talált elégnek. Ő továbbá azt tanítja, hogy afehérnyét egyáltalában nem kell az állatországból szerezni, ellenkezőleg, sokkal jobb a növényországból venni. Páratlan kitartással kísérletezett egy fél emberéleten át magán, nején, négy szép gyermekén és egyéb hozzátartozóin a táplálkozás terén és bebizonyította, hogy az ember egyszerűbb és olcsóbb tápanyagokkal élhet meg, mint eddig szokott. Sőt ezáltal egészségesebb, munkabíróbb, megelégedettebb és a jövőben bizakodóbb lesz, mint a többiek, akik még a régi vágányon haladnak. „Rendkívül költséges körút az, ha a föld terményeit az állatokkal eltakarmányozzuk és azután az állatokat eszszük meg. Szédületes számok és értékekről van itt szó. Ha a népek e végzetes körutat elhagyják, akkor kevés kivétellel képes minden ország népét táplálni és e mellett kellemesen és kényelmesen megélni.“ Hindhede — mint falusi orvos — oly népből, mely rendkívül szegényes életfeltételek közt az ital által is nagyon leromlott, egy új, józan, életvidám, derék és gazdag parasztnemzedéket nevelt és ezáltal, valamint irodalmi tevékenysége által is magára vonta a dán kormány figyelmét. Ez elég okos és előítélet nélküli volt, Kopenhágába hívta és gazdagon felszerelt kísérleti intézetet épített neki, ahol már vagy 18 év óta működik. Ez az intézet sok orvos és táplálkozáskutató közhasznú munkájának szintere lett. A dán kormány továbbra is okos volt, amennyiben a háború alatt a táplálkozási politikájában Hindhede utasításait sikerrel követte, úgy hogy Dániában senki sem éhezett az egész háború alatt. Dr. Balkányi: A gyermek nemi élete írta: dr. Preister Kornél egyetemi tn. tanár. Nálunk szokatlan még, hogy a gyermek egészségtanával foglalkozó munkák, akár olyanok, melyek a nagyközönség részére íródtak, akár szakemberek használatára készültek, külön foglalkozzanak a gyermek nemi életével. Látszólag anachronizmus van a gyermek és a nemi élet között, de ha a gyermeket testi és lelki fejlődésében , jól figyeljük, akkor nemi élete' figyelmünket el nem kerülheti. Természetesen sem szabad nemi élet' alatt csak azt az, aktust érteni, melynek’egyenes hivatása a fajfentartás. Nemi élet alatt bizonyos lelki mozzanatok keletkezését és fejlődését értjük, melyek szoros összefüggésben vannak a test nemi sajátosságainak kifejlődésével. Át kell érezni annak szükségességét, hogy minden szülő és pedagógus belásson a természet ezen rejtelmeibe és tudjon ezután akkor, amikor szükséges, helyes irányt szabni a gyermek ezen irányú fejlődésének is, mint ahogy utat jelöl, ha szükséges, más irányban a testi és szellemi fejlődésnek. El