Jogi Hirlap, 1927. január-június (1. évfolyam, 1-25. szám)
1927-01-09 / 1. szám
JOGI HÍRLAP ____ A KÚRIA HATÁROZATAI (A január 11.-ig tartó törvénykezési szünet miatt első számainkban a Karácsony előtti ítéleteket közöljük) Magánjogi határozatok 1. Ügyvédi díj. Felperes ügyvéd haszonbérleti szerződés elkészítésekor ügyvédi díjul a haszonbérösszeg 1%-át kötötte ki. Az illetékezési és telekkönyvi bekebelezési ténykedések díjait nem említette. Ezeket ezenfelül számította fel és peresítette. Alperes vitatta, hogy az 1%-kal már ez is honoráltatott. Alsóbíróságok elutasították felperes keresetét, aki emiatt felülvizsgálattal élt. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította, mert amennyiben az ügyvéd a megbízás tárgyával rendszerint kapcsolatos járulékos teendők elvégzését csupán a megbízáskor megállapított munkadíján felüli különdíjért hajlandó elvállalni, az ügyvédi megbízás körül a jogban járatlan ügyféllel szemben fokozott mérvben tanúsítandó forgalmi gondosság alapján tartozik ezt a díjazást ígérő ügyféllel szemben előre is kétségtelen módon kifejezésre juttatni. (I. VI. 8126/1925. Jurka, elnöklő kúriai bíró, 1926. december 9.) 2. Ingatlan adásvételi szerződés érvényességi kellékei. Felperesek jogelődje írott adásvételi szerződésben eladta ingatlanát alpereseknek készpénzért és ezenfelül búzajáradékért. Az ingatlant nem helyrajzi szám, hanem fekvés szerint jelölte meg. Az eladó jogutódai haláleset-felvétel becsatolása mellett megtámadták a szerződést, mert az írásbeli okirat az ingatlant nem jelölte meg kétséget kizáró módon s a búzajáradék sincs a szerződésben feltüntetve. A felebbezési bíróság elutasította a keresetet A Kúria mindenekelőtt megállapította, hogy a felperesek öröklési minőségét valószínűsítő halálesetfelvétel alapján is a per folytatására megfelelően igazoltnak tekintendők. A szerződést pedig érvénytelennek nyilvánította a Kúria a következő indokolással: A 27. számú jogegységi döntvényben kifejtettek szerint az ingatlant elidegenítő szerződés az 1920: XXXV/1.-c. 77. §-a által hatályában fentartott 4420 1918. M. E. I. 1. §-ában megszabott érvényességi kelléknek már akkor is megfelel, ha az elidegenítési okiratban nem foglaltatik ugyan a létrejött megállapodásnak valamennyi része, hanem csupán az ügyletkötő felek, az ingatlan, az ellenszolgáltatás, vagy annak hiánya, azonban, minthogy az ingatlant elidegenítő szerződések írásbeli alakszerűsége törvényes rendelekezés alapján ez ügylet érvényességi kelléke, az elidegenítő szerződés ama részei, amelyeket a 27. számú jogegyességi határozat megjelöl, a felek szóbeli megállapodása által nem pótolhatók. Márpedig jelen esetben az ingatlan kétséget kizáró módon megjelölve az okiratban nincsen, sem a vételár nincs a valóban létesült megállapodásnak megfelelően feltüntetve. (X. VI. 813/1926. Jurka, elnöklő kúriai biró. 1926. XII. 16.) 3. Szóbeli megállapodás írásbelivel egyidejűleg. Szóbelileg megkötött adásvételi szerződés feltétele volt, hogy a korábbi vevő a vételtől visszalépjen. A szerződés írásba foglalásakor felperes kívánta ennek felvételét is, alperes kijelentette, hogy e feltételt írásba foglalás nélkül is elfogadja. A feltétel írásba foglalása erre mellőztetett. Kúria kimondja, hogy: abban az esetben, ha a szerződés okiratba van foglalva, az abban fel nem vett korábbi vagy egyidejű szóbeli megállapodás hatályos akkor, ha a felek azt az okirat kiállításakor az okirattal szemben is fenn akarták tartani. (C. VII. 198011926. Keczer. 1926. XII. 10. 4. Jogügylet hatálytalanítása. Gazdasági lehetetlenülés. Felén túli sérelem. Felperes valorizáció kikötése mellett járadékért eladja csekély jövedelmű házát, hogy létfentartását biztosítsa, abban a feltevésben, hogy a bérek emel-kedni nem fognak. A valorizált járadék a viszonyok változása folytán a létfentartásra nem elegendő. A bérek felemelkedtek, felperes a) tévedés, b) gazdasági lehetetlenülés és felen túli sérelem címén kéri a szerződés hatálytalanítását. Kúria elutasítja, mert: ad a) felperesek nem is állították, hogy tévedésük okot rója az alperes magatartására, tevékenységére, avagy mulasztására lenne visszavezethető; a tévedés nem vonatkozik az ügylet tárgyára, vagy annak lényeges feltételeire, enélkül pedig az ügyletkötés indokaiban való tévedés magában véve nem lényeges tévedés és a jogügylet hatálytalanítására alapot nem képez; ad b) az ügyletkötés alkalmával a felek a korona további esésére számítva rendelkeztek akként, hogy az esedékes életjáradékösszeg az esedékesség napján a korona esésének arányában számítandó ki s a számítás eredményének megfelelő összeg fizetendő a felperes eladóknak. Minthogy ezek szerint szerződő felek a korona esésére, figyelemmel a szerződés megkötése idején a felperesek megélhetését biztosító járadéknak valorizáltan leendő lefizetéséről már előre gondoskodtak, az a körülmény hogy a felperesek megélhetését ez időszerint a szerződésileg megállapított járadéknak valorizált összege nem biztosítja, az esetleg egyéb feltételek fenforgása mellett, alapul szolgálhat a járadék mennyiségének felemelésére, de az a teljesedésbe ment szerződés hatálytalanítását maga után nem vonhatja. Ezek szerint s arra is figyelemmel, hogy joggyakorlatunk az ügyletnek felén túli sérelem miatt való hatálytalanítását nem ismeri, felperest el kellett utasítani. (C. V. 6429/1926. Raskó, elnöklő kúriai biró. 1926. XII. 9. 5. Baleseti kártérítés. Felperes az általa rendszerint járt úton, nagy eső után nem vette észre az út egyik hibáját és balesetet szenvedett. Kárát perli. Kúria elutasítja, mert meg van állapítva, hogy a felperes a balesetet megelőzően egy féléven át naponkint járt azon az úton, amelyen úi baleset történt. Az út hibáját tehát jól ismerhette. Ennélfogva a felperessel szemben már ebből az okból nem minősül a balesetet okozó és így kártérítésre kötelező mulasztásnak, hogy az alperes az útnak a rendeltetésszerű használat folytán keletkezett egyenetlenségét azonnal ki nem javíttatta, avagy hogy az eső után nyomban nem gondoskodott a kátyú, megjelöléséről. (C. VE 8248/1925. Jurka, elnöklő kúriai biró. 1926. XII. 15.) 6. Kártérítés házasságon kívüli nemzésből. Peres felek vasúton megismerkedve, felperes leány telefonszámát közölte alperessel. Később jegyet váltottak. Az eljegyzést követő pár nap múlva nemi érintkezést kezdtek, s felperes alperest a lakásán is több ízben kereste fel. Az eljegyzés felbomlott, a viszonyból gyermek született, s a leány gyermektartáson felül kártérítésért is pert indít. Kúria a kártérítést nem ítéli meg, mert a felperest nem lehet oly tapasztalatlan leánynak tekinteni, akinek a nemi érintkezésre való reálítása, ha házassági ígérettel történt is, alkalmas volna a csábítás megállapítására, márpedig eltekintve a büntetendő cselekmény esetétől, nemi érintkezésből kifolyóan kártérítést csak a magánjogi értelemben vett csábítás esetében lehet követelni. (C. III. 2411/1926. Wcaztermayer. 1926. XII. 1.) 7. Uzsora kifogása. Alperes büntető feljelentést nem tett, de az uzsora kifogást a polgári perben érvényesíti. Alsóbíróságok a kifogást egybehangzóan élvelik. Alperes felülvizsgálattal él, amit a Kúria elutasít és kiszabja alperes ellen a konok perlekedés bírságát., kimondván, hogy a BUDAPEST, Ift. JANUARi