Jogi Hirlap, 1930. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1930-07-06 / 27. szám
BUDAPEST, 1930 JULIUS 6. IV. ÉVFOLYVA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, V. TÁTRA UTCA 14-16. TELEFON: 196-82 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐS SZERKESZTŐ DR BODA GYULA ÜGYVÉD ELŐFIZETÉSI A -K: NEGYEDÉVRE.....................3 - pengő FÉLÉVRE................................6-- peng« EGÉSZ ÉVRE.....................10 - peng« Ára: 20 fillér A Kúria határozatai. Magánjog 793. Kényszer. Felperes tisztviselő nyugdíjigényeire vonatkozólag egy összegben kiegyezett alperessel. Az egyezséget kényszer címén megtámadja, mert az egyezség elfogadásának megtagadása esetén havi 320 pengő fizetés mellett kellett volna tovább szolgálni. Felhozza azt is, hogy az egyezség az 1910—1920. M. E. sz. rendeletbe ütközik. A Kúria elutasítja a felülvizsgálati kérelmet, mert: Valamely ügylet hatálytalanítására alapul szolgálható kényszernek csak az olyan helyzet ismerhető el, amidőn a közvetlenül fenyegető és a rendes jogvédelmi eszközökkel el nem hárítható súlyos hátrányok folytán a fél szabad akaratelatározási képességétől meg van fosztva. Ilyennek azonban az a körülmény, hogy a If) alatti aláírásnak megtagaása és a felajánlott 12.800 P el nem fogadása esetén felperes havi 11.000.000 korona vagyis 320 pengő fizetés mellett alperes szolgálatában megmaradni tartozott volna, nem tekinthetők. A Jf. számú jogegységi döntvény értelmében a szolgálati szerződés felbontásával kapcsolatban a felek igényeiket egyezségileg már szabadon rendezhetik és őket abban az 1910—1920. számú rendeletben foglalt rendelkezések nem gátolják. C. II. 7638—1928. Totth, 1930. IV. 3. 794. Szerzői jogbitorlás. Felperes összeállítást készített a MÁV. hivatalos árudíjszabásának egy részéből, amely tartalom, alak és nyomás tekintetében egyezett a MÁV. hivatalos árudíjszabásából átvett táblázatokkal, különbözött azonban attól a táblázatok sorrendjében, összeállításában és abban, hogy felperes a táblázatokat a lap szélén feltűnő ABC betűkkel jelölte meg és e táblázatok alkalmazásához magyarázó szöveget is beiktatott. Alperes a felperesével tartalom, alak, sorrend és betűmegjelölés tekintetében azonos és a hozzáfűzött magyarázó szöveg tekintetében is lényegileg azonos munkát adott ki. Az e miatt szerzői jogbitorlás címén ellene indított keresettel szemben többek között azzal védekezik, hogy sem a felperes, sem az ő füzetének nincsen irodalmi értéke s hogy a felperes sem tett egyebet, minthogy a MÁV hivatalos összeállítását újból lenyomatta, munkája tehát védelemben nem részesülhet. A Kúria megállapítja a szerzői jogbitorlást. Indokolás: Bár sem a felperes által kiadott C) alatti füzetnek, sem az alperes neve alatt megjelent B) alatti füzetnek nincs irodalmi értéke, mégis a kir. Kúria a szerzői jogi szakértői bizottság véleményével szemben megállapíthatónak találta, hogy amikor a felperes a Magyar Államvasutak által kiadott terjedemesebb Árudíjszabásból a fuvardíjtáblázatokat gyakorlati célt szolgáló kisebb terjedelmű füzetben állította össze akként, hogy a fuvardíjak tekintetében való tájékozódás megkönnyítése végett a fuvardíjtáblázatok sorrendjét megváltoztatta, a lapok szélén a táblázatok alkalmazását. А., В., C. betűk jelzésével könnyebben felismerhetővé tette, s e betűkre vonatkozó magyarázó szöveggel látta el a táblázatokat, ezzel olyan önálló egyéni munkálatot végzett, amelynél fogva munkáját a szerzői jogi törvény szempontjából írói műnek kell tekinteni. S mivel az alperesk a felperesnek ezt a művét a felperes említett egyéni feldolgozásában a B) alatti mű útján a felperes engedélye nélkül többszörösítették és forgalomba hozták, ezzel a Szjt. 18. §-ában meghatározott szerzői jog bitorlást követték el s a felperesnek okozott vagyoni és nem vagyoni kárt megtéríteni tartoznak. Ezt a vagyoni és nem vagyoni kárt a kir. Kúria a Szjt. 30. §-a alapján az eset fenforgó körülményeire való tekintettel JIOOP-ben ítélte meg. V. I. 3888—1928. Juhász, a Kúria elnöke, 1930. V. llI. 795. Kisajátítási ár megállapítása. A kisajátítási eljárás alá vont ingatlannak a kisajátított területtel határos részét a CFB- házhely céljára váltotta meg. Ezen a címen a kisajátítást szenvedő azt kéri, hogy a kisajátítási ár meghatározásánál a kisajátított ingatlanrész is, mint házhely vétessék figyelembe. A Kúria helyt ad a kérelemnek, mert a kisajátítást szenvedő ingatlanainak a vasúti elhatárolt területet érintő, kisajátított részével szomszédos többi részéből az O. F. B. házhelyek céljára megváltott bizonyos területeket. Ebből nyilvánvaló, hogy ezeknek a vasút céljára kisajátított ingatlanrészeknek már most is megvan az a tulajdonságuk, amelynél fogva házhelyek céljára, beépítésre alkalmasak. Helyesen minősítettek ezek tehát a kisajátított ingatlanrészek beépítésre alkalmas belső telkek tekintete alá eső ingatlanrészeknek. C. V. 8121—1928. Hutás, 1930. V. 23. 796. Haszonbérlet felmondása az uj tulajdonos által. Az ingatlan vevői olyan időben éltek a megvett ingatlan haszonbérlőjével szemben felmondással, amidőn végleges adásvételi szerződésük még nem volt, bekebelezési engedélyük sem volt, a vételárra sem fizettek még semmit. A Kúria elutasítja a bérlő ellen birtokbabocsátás iránt indított keresetüket. Indokolás : Az állandóan követett bírói gyakorlat serint (P. H. T. 139. sz.) a haszonbérlet tárgyának új tulajdonosa követelheti, hogy megfelelő előleges felmondás után az illető gazdasági év leteltekor a haszonbérlet tárgya az ő birtokába átbocsátassék. Ez a jogosítvány azonban a dolog természete szerint a haszonbérelt ingatlan vevőjét csak abban az esetben illeti meg, ha az átruházás már joghatályosan megtörtént, vagyis ha az ingatlan vevőjét a tulajdonnal járó rendelkezési jog is megilleti. A felpereseket a tényállás szerint a felmondás eszközlésekor, a kérdéses ingatlanok tulajdonjoga még nem illette meg, sőt nem illete meg őket a tulajdonjog a pernek másodbírósági eldöntéséig sem; következőleg olyan jogokat, amelyek a dolog tulajdonából folynak, nem gyakorolhattak, és így nem voltak a felperesek feljogosítva a rendkívüli felmondás gyakorlására sem. Alaptalanul panaszolják ennélfogva a felperesek annak a megállapítását, hogy az adásvevési szerződés nem volt végleges és hogy a felmondás nem kellő időben tör.