Káplány Géza: A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvény és az arra vonatkozó rendeletek s magyarázatok 1. (Budapest, 1887)
kerül. Márpedig nekem, aki Törvényjavaslat az erdélyi birtokrendezésekről, Hiteltelekkönyveinkről, Telekkönyvi reformkérdések, Az erdélyi birtokrendezési eljárásról, Milyen legyen a telekkönyvi reformé czimre és egyéb irodalmi vállalataimra már százakat költöttem, amely költségeimből csak igen-igen kevés térült vissza, ezt kétszer is meg kell fontolnom, nehogy újabb és pedig tetemes összegű adósságba keveredve, magamat és sok tagból álló családomat érzékenyen megkárosítsam. Tépelődéseim közepett azon eszme villant meg agyamban, hogy hagyjam ki munkámból az egész Bevezetést, mely 3 nyomott ívre megy, és hagyjam ki az összes előismereteket, melyek csaknem 13 nyomott ívet foglalnak el, hiszen ezeket én úgy sem ígértem, azokra tisztelt előfizetőim nem számítottak s nem is számíthattak, minthogy előfizetésre való felhívásomban magamat semmi egyébre, mint csak a betétek szerkesztéséről szóló törvény s az arra vonatkozó rendeletek s magyarázatok közlésére köteleztem. Ez esetben 16 nyomott ív költséget elesvén, a begyűlt előfizetési pénz az első kötet költségeit bőven fedezte volna. Ha nyerészkedési vágy vezet, ez eszmét nem ejtem el. De engemet, aki teljes életemben idealista voltam, irodalmi működésemben sem ez, hanem magasztos eszmények, a tudomány fejlesztése s az ismereteknek terjesztése és népszerűsítése s ezek által a közjónak előmozdítása vezettek és vezetnek mindenkor. És így — talán újból háromra — nem bírtam megválni sem a Bevezetéstől, sem az Előismeretektől, melyeket elhagyni lelkemből sajnáltam. Hiszen azon tisztelt előfizetőim, akik nem telekkönyvi szakemberek, a Bevezetésben a törvény keletkezésének okaival s történetével megismerkedve, azután a legszükségesebb előismereteket elsajátítva — azt hiszem — csak helyeselni fogják elhatározásomat. Igaz, hogy a tulajdonképeni szakembernek sem egyikre, sem másikra szüksége nincs, s talán épen boszankodni fog azon igen kevéshellyel-