Telekkönyvi betéttörvényeknek a vizrendező társulatokat illető módositásáról és kiegészitéséről (Budapest, 1900)

XV. TÖRVÉNYCZIKK az 1886 : XXIX., az 1889 : XXXVIII. és az 1892: XXIX. törvény­­czikk módosításáról és kiegészítéséről. (Szentesítést nyert 1900. évi junius hó 14-én. — Kiadatott az «Országos Tör­­vénytár»-ban 1900. évi junius hó 19-én.) 1. §• Az 1886: XXIX. törvényczikk eddigi 9. §-ának he­lyébe a következő új 9. §. lép: «Ha a vízrendező társulat az árfejlesztést valamely községre nézve a betétek szerkesztéséig jogerejűleg és oly módon befejezte, hogy az ártér pontosan kimutatható, a társulat kötelékébe bevont ártéri részletek ártérminő­ségét a betétek A. lapjának 3. rovatában, azt a vonalat pedig, mely az ártért a fensíktól elválasztja (hullámvonal), a telekkönyvi térképen ki kell tüntetni. Ha a telekkönyvi birtokrészletnek csak egy része esik az ártérbe, akkor a betét A. lapjának 3. rovatában ki kell tüntetni, hogy a birtokrészletekből mekkora tér­mértékű rész esik az ártérbe és hogy ennek mennyi a kataszteri tiszta jövedelme.» Az 1886 : XXIX. t.-cz. 9. §-a értelmében a vízrendező társulatok kötelékébe bevont ártérbirtokokat — ha az ártérfejlesztés jogerőre emelkedett — ártéri minőségek kitüntetése mellett külön helyrajzi számok alatt külön önálló birtokrészletekként kellett a telekkönyvi beté­tekbe felvenni. Az ártér elkülönítését akkor is kell alkalmazni, a­mikor valamely egységes ingatlan a tulajdoni viszonyok szerint különben egy birtokrészletet képezne és a kataszteri földkönyvben is egy helyrajzi szám alatt van felvéve. E rendelkezés indoka az, hogy a végrehajtási törvény (1881: LX. t.-cz.) 189. §. c) pontja szerint az ingatlant közvet­lenül terhelő vízszabályozási tartozások három évnél nem régibb hátra­lékos részleteit, a jelzálogos hitelezők megelőzésével előnyösen kell kielégíteni; a törvény e rendelkezésének alkalmazása pedig a tulajdonos, valamint a jelzálogos hitelezők érdekeinek sérelmével jár, a­mikor a

Next