1886. évi XXIX. törvényczikk a telekkönyvi betétek szerkesztéséről (Budapest, 1886)
2 1886. TELEKKÖNYVI BETÉTEK SZERKESZTÉSÉRŐL. 2. §. A betétek községenként 1-től kezdve folyó számokkal jelöltetnek meg és az összes betétek a község telekkönyvét képezik. Minden ingatlan annak a községnek telekkönyvi betéteibe veendő fel, a mely községhez az ingatlan közigazgatási beosztás szerint tartozik. Pusztákhoz vagy szállásokhoz tartozó ingatlanok gyakran nem az illető községnek, vagy több községnek telekkönyveiben vannak felvéve. Ennek a visszás állapotnak megszüntetése s a végett, hogy mindenik önálló községről külön telekkönyv legyen, mely annak egész területét feltüntesse, kellett a törvénybe felvenni a §. második bekezdésében foglalt rendelkezést. 3 §• Mindenik betét A. birtokállási, B. tulajdoni és C. teherlapból áll. Az A. lap, melybe az illető telekkönyvi jószágtestnek a telekjegyzőkönyvben kitüntetett jogi természete is bejegyzendő, hat rovatból áll: Az 1-ső rovat tartalmazza a részleteknek folyó (sor) számait 1-től kezdve; a 2-ik a részleteknek az új földadókönyvben foglalt helyrajzi számait; a 3-ik a részleteknek a földadókataszteri munkálatokban kitett művelési águk és helyi fekvésük szerint tüzetes megjelölését. Ugyanezen rovatba jegyzendők be a szőlő- és maradványvagy irtványföldváltsági, valamint az ezekhez hasonló egyéb terhek. A 4-ik rovatba írandó a kataszteri felmérés alapján a térfogat; az 5-ikbe a kataszteri tiszta jövedelem összege, és a 6-ikba a megjegyzések. A B. és C. lapok olyan rovatokból állanak, mint a telekjegyzőkönyvi hasonlatok. A betét lapjai iránti rendelkezés megfelel a telekk. rend. 45. §-ának. E lapok tartalmát ugyan e rend. 51—54. §-ai szabályozzák. — A kataszter adatainak felhasználására nézve lásd az 1. §. jegyzetét. — A kataszterről az 1875 : VII. s az 1881 : XL. és XLII. t.czikkek intézkednek.