Ideiglenes polgári perrendtartás Magyar-, Horvát-, Tótország, a Szerbvajdaság és a Temesi Bánság számára (Pest, 1853)

De bármin­ legyen ez, codificált törvények, s így új per­­rendtartásunk természetén is alapul, hogy az átalános elveknek hatása az egyes rendelések részletes végpontjaiig terjed, s hogy ehez képest az egyes §§-ok részletes magyarázata is aláren­delendő amazoknak. Minthogy pedig ez nemcsak mélyebb tu­dományos vizsgálatokat tételez fel, hanem az abstract jogszabá­lyoknak a gyakorlati élet feletti uralomra is szolgáltat alkalmat; s minthogy ugyanezen szellem minden újonan nálunk kihirde­tett törvényeket átlengi, ennek egyik igen fontos következ­ménye, hogy practicus jogászaink is kénytelenek lesznek ezentúl a divatozó jog tudományos mi­ve­l­é­s­é­r­e és tanulmányozására nagyobb igye­kezetet fordítani, mint eddig nálunk szokásban volt. Különös figyelmet kell e tekintetben nem csak azon törvé­nyekre fordítani, mellyek hazánkban kihirdettetnek, hanem az ausztriai birodalom összes törvényhozására, és a külföld legisla­tív állapotaira és törekedéseire is. Ez azon álláspont, mellyre emelkedni igyekeztem, egy­szersmind előbbi jogviszonyainkat is illő tekintetbe véve. Mert, bármiilyenek legyenek is azon reformok, mellyek törvénykezési és jogi állapotainkban történnek, a jogélet egészére nézve még­is átalában, valamint másutt, úgy nálunk is állni fog, hogy a jelen a múltnak szülöttje. Azon irodalmi munkásság, melly az új törvények megjele­nése óta azoknak tekintetében nálunk mutatkozik, bennem kez­dettől fogva különös örömet gerjesztett, mert abban nemzetünk szellemi erejének félreismerhetlen bizonyságát láttam. Adja Isten, hogy valamint eddigi, úgy ezentúli jogtudományi iro­dalmunk is virágozzék, s a XIX. századi jogtudomány kí­vánalmainak nem kevesbbé, mint gyakorlati jogéletünk szük­ségeinek, minél teljesebben megfeleljen. Pesten, február végén, 1853. Wenzel Gusztáv.

Next