Ideiglenes polgári perrendtartás Magyar-, Horvát-, Tótország, a Szerbvajdaság és a Temesi Bánság számára (Pest, 1853)
De bármin legyen ez, codificált törvények, s így új perrendtartásunk természetén is alapul, hogy az átalános elveknek hatása az egyes rendelések részletes végpontjaiig terjed, s hogy ehez képest az egyes §§-ok részletes magyarázata is alárendelendő amazoknak. Minthogy pedig ez nemcsak mélyebb tudományos vizsgálatokat tételez fel, hanem az abstract jogszabályoknak a gyakorlati élet feletti uralomra is szolgáltat alkalmat; s minthogy ugyanezen szellem minden újonan nálunk kihirdetett törvényeket átlengi, ennek egyik igen fontos következménye, hogy practicus jogászaink is kénytelenek lesznek ezentúl a divatozó jog tudományos mivelésére és tanulmányozására nagyobb igyekezetet fordítani, mint eddig nálunk szokásban volt. Különös figyelmet kell e tekintetben nem csak azon törvényekre fordítani, mellyek hazánkban kihirdettetnek, hanem az ausztriai birodalom összes törvényhozására, és a külföld legislatív állapotaira és törekedéseire is. Ez azon álláspont, mellyre emelkedni igyekeztem, egyszersmind előbbi jogviszonyainkat is illő tekintetbe véve. Mert, bármiilyenek legyenek is azon reformok, mellyek törvénykezési és jogi állapotainkban történnek, a jogélet egészére nézve mégis átalában, valamint másutt, úgy nálunk is állni fog, hogy a jelen a múltnak szülöttje. Azon irodalmi munkásság, melly az új törvények megjelenése óta azoknak tekintetében nálunk mutatkozik, bennem kezdettől fogva különös örömet gerjesztett, mert abban nemzetünk szellemi erejének félreismerhetlen bizonyságát láttam. Adja Isten, hogy valamint eddigi, úgy ezentúli jogtudományi irodalmunk is virágozzék, s a XIX. századi jogtudomány kívánalmainak nem kevesbbé, mint gyakorlati jogéletünk szükségeinek, minél teljesebben megfeleljen. Pesten, február végén, 1853. Wenzel Gusztáv.