Dr. Fayer László: A bűnvádi perrendtartás előkészitő szakának jellemző részei (Budapest, 1899)

Tisztelt Uraim! A bűnvádi eljárás kódexéhez az alapot Csemegi Károly tette le az 1882-iki javaslattal. Csemeginek az volt a czélja, hogy az esküdtszék intézményét szervezeti garancziákkal pótolja. Midőn a javaslat megjelent, két oldalról részesült támadásban. Egyrészt kifogásolták, hogy kimaradt az esküdtszék, másrészt, hogy a per rendkívül nehézkessé lett éppen a proczesszuális garancziák beleigtatása által. A Fabinyi-féle javaslat az utóbbin segített, a­mennyiben a proc­esszuális garancziákat nagyobbrészt kihagyta. Ezen javaslat tekintetében azonban az volt az aggály, hogy az egyszerű, rövid eljárás, a­mely még megmaradt, miután úgy az esküdtszék, mint a proc­esszuális garanc­iák mellőztettek, a személyes sza­badság tekintetében nem fog kellő oltalmat nyújtani. Szilágyi Dezső mint igazságügyminiszter kimondotta pro­­gram­beszédében, hogy a magyar bűnvádi eljárás szervezése addig nem lesz befejezettnek tekinthető, a­míg az esküdtszék behozatalára el nem határozza magát az ország. S midőn a Szilágyi által előkészített és Erdély miniszter által némileg átdolgozott javaslat beterjesztetett, a képviselőház­ban minden párt megegyezett abban, hogy elsőrendű országos érdek ezen munkálatnak keresztülvitele. A Szilágyi-Erdély-féle javaslat pedig, a technikai jellegű módosításoktól és­­ kibővítésektől eltekintve, egészben véve nem egyéb, mint a Fabinyi-javaslat, megtoldva egy fejezettel, a­mely az esküdtszék intézményéről szól. Az a jelenség, hogy mihelyest az esküdtszék intézménye helyt foglalt a javaslatban, az akadályok megszűntek, mutatja, mily mély betekintése volt a nemzet lelkületébe a negyvenes­­évek államférfiainak.

Next