Dr. Fayer László: A bűnvádi perrendtartás előkészitő szakának jellemző részei (Budapest, 1899)
Tisztelt Uraim! A bűnvádi eljárás kódexéhez az alapot Csemegi Károly tette le az 1882-iki javaslattal. Csemeginek az volt a czélja, hogy az esküdtszék intézményét szervezeti garancziákkal pótolja. Midőn a javaslat megjelent, két oldalról részesült támadásban. Egyrészt kifogásolták, hogy kimaradt az esküdtszék, másrészt, hogy a per rendkívül nehézkessé lett éppen a proczesszuális garancziák beleigtatása által. A Fabinyi-féle javaslat az utóbbin segített, amennyiben a processzuális garancziákat nagyobbrészt kihagyta. Ezen javaslat tekintetében azonban az volt az aggály, hogy az egyszerű, rövid eljárás, amely még megmaradt, miután úgy az esküdtszék, mint a processzuális garanciák mellőztettek, a személyes szabadság tekintetében nem fog kellő oltalmat nyújtani. Szilágyi Dezső mint igazságügyminiszter kimondotta programbeszédében, hogy a magyar bűnvádi eljárás szervezése addig nem lesz befejezettnek tekinthető, amíg az esküdtszék behozatalára el nem határozza magát az ország. S midőn a Szilágyi által előkészített és Erdély miniszter által némileg átdolgozott javaslat beterjesztetett, a képviselőházban minden párt megegyezett abban, hogy elsőrendű országos érdek ezen munkálatnak keresztülvitele. A Szilágyi-Erdély-féle javaslat pedig, a technikai jellegű módosításoktól és kibővítésektől eltekintve, egészben véve nem egyéb, mint a Fabinyi-javaslat, megtoldva egy fejezettel, amely az esküdtszék intézményéről szól. Az a jelenség, hogy mihelyest az esküdtszék intézménye helyt foglalt a javaslatban, az akadályok megszűntek, mutatja, mily mély betekintése volt a nemzet lelkületébe a negyvenesévek államférfiainak.