A bűnvádi perrendtartás és az azt életbe léptető törvény (Budapest, 1902)
ELŐSZÓ. A Bűnvádi Perrendtartás életbelépte óta keletkezett bírói ítéletekben foglalt elvi kijelentések és a szaklapokban megjelent értekezések, ha nem is oszlathattak el minden kételyt és nézeteltérést, amely a törvény egyes intézkedéseinek értelmezése és gyakorlati alkalmazása tekintetében felmerült, nem egy vitás kérdés tisztázását eredményezték már is, és a még létező nézeteltérések megszüntetésére törekvő tudományos vitáknál is értékes anyagul szolgálhatnak. Ezért, abban a reményben, hogy ezzel némi szolgálatot teljesítek, a Bűnvádi Perrendtartás életbelépése óta keletkezett felsőbb birói ítéletekben és néhány elsőbirói ítéletben foglalt elvi kijelentéseket, a ,,Büntető jog tára“, a „Jogtudományi Közlöny, a „Jog“ és az „Ügyvédek Lapja“ közlései alapján, könnyebb áttekinthetés végett a Bűnvádi Perrendtartás és az azt életbe léptető törvény szövege mellé, ezek szakaszai szerint csoportosítva összegyűjtöttem, és az egyes szakaszoknál megjelöltem azt is, hogy arra a szakaszra vonatkozóan, melyik jogi lapban minő értekezések jelentek meg, közölve egyes értekezések rövid kivonatát is. E gyűjteményhez a Bűnvádi Perrendtartásban hozzátettem néhány útmutatást nyújtó igazságügyminiszteri rendeletet, és az Életbeléptetési törvényben annak 17, 18. és 19. §-ainál a kir. ministériumnak a hatáskör kérdésében