Jogtudományi Közlöny, 1866

1866-11-19 / 47. szám

Pest, november 19­­47. 1806. évi folyam. Jogtudományi Közlöny. Megjelenik hetenkint egyszer, minden hétfőn délután. — Előfizetési dij egész évre 8 ft., félévre 4 ft., negyedévre 2 ft. — Előfizethetni helyben a lapkiadói, s vidéken a cs. kir. postahivataloknál. — Szerkesztői iroda Pest, kecskeméti-utcza, 13. sz. a. I. emelet. — Kiadó-hivatal Pest, egyetem-utcza 4. sz. a. — A kéziratok, bérmentve, a szerkesztőhöz, az előfizeté­sek és reklamatiók a kiadó-hivatalhoz intézendők. Tartalom: A polgári törvénykezés elvei. (Folytatás.) Csatskó Imrétől. — Az orosz büntető tör­vényhozás. — Poroszország statistikai vázlata. (Folytatás.) — Tárgyalási terem. 24. — A váltó lejárati idejének kérdéséhez. — Jogirodalom. 13. Az uj porosz bányatörvény. (Dr. Dühring után.) — Különfélék. A polgári törvénykezés elvei. (Folytatás.) (Csatskó Imrétől.) 133. A franczia code de procedure ci­vile szerinti törvénykezés leginkább van a tárgyalási elvre, eljárásra alapítva, és abban a bíróságnak befolyása a per­nek folyamára és felszerelésére teljesen kizárva. A kutató eljárás Poroszország­ban az 1781-ben kihirdetett perrendtar­tásban volt elfogadva; ügyvédek a per­bei befolyástól egészen ki voltak zárva; nehogy azonban a perlekedő felek egye­dül a biró önkényének legyenek kitéve, mindegyik fél mellé, a birónak segítsé­geül s ellenőrzéseül leendő tisztviselők, úgynevezett Assistenz-Rathok rendel­tettek. Eme perrendtartás azonban ere­deti valóságában már 1783-ban válto­zást szenvedett, különösen azért, mert a peres felek igen gyakran nem jelen­hettek meg személyesen a biróság előtt, és később 1793-ban is. 134. Hogy a tárgyaló vagy kutató eljárásnak elfogadása a polgári per­rendtartásnak megállapításánál nagy befolyást gyakorol, az előadottakból kitetszik, mert a részletektől elvonva a perlekedő feleknek és a bírónak teen­dője más leend­ő tárgyaló, más pedig a kutató eljárás mellett Annyi azonban tagadhatatlan, hogy valamint a tár­gyaló eljárásnál a bíróságnak, úgy a kutató eljárásnál a perlekedő feleknek befolyását és részvétét teljesen kire­keszteni nem lehet. Mily, nagyobb vagy kisebb mértékben adassék meg a befo­lyás a feleknek és a bírónak, azt a fen­forgó viszonyoknak és a polgári per­rendtartás czéljának figyelembe vétele mellett meghatározni a törvényhozói bölcseség dolga*). Szóbeli vagy írásbeli eljárás. 135. Hogy a szó- vagy írásbeli eljá­rásnak nagy befolyása van mind a bí­róságok szervezésénél, mind pedig a polgári perrendtartás szabályozásánál, az tagadhatlan ; minélfogva czélszerű a szó- vagy írásbeli tárgyalásról, mint a polgári törvénykezést szabályozó egy fómozzanatról szólani; szükséges azon­ban mindenekelőtt a szó- vagy írásbeli *) L. Mittermajer i. m. I. 102. 118. 120. 122. 1.; Feuerbach i. m. I. 384. köv. 1.; Schuster i. m. 5 ik 1.; Osterloh i. m. I. 28 -ik §.; Linde i. m. 143-ik §.; Bayer i. m. 82-ik 1.; Warnkönig Jurist. Encyclop. 532-ik 1. Erlangen, 1853; Karvassy az alkotm. s igazságügyi politika. Pest, 1862. 87-ik 1. 3): Stslex. XIII. 240. Dresch NE. 92-ik §.

Next