Jogtudományi Közlöny, 1867

1867-01-13 / 2. szám

ütötte fel lakását — angol törvények értelmében hatá­rozzanak. Ugyanezen elvek állanak más ideiglenes intézkedé­sek foganatba vétele, s különösen a gyámsági s gond­noksági ügyekbeni törvénykezés iránt is. Még sokkal fontosabb ennél a polgári bírósági el­járásbani viszonyosság. E tekintetben biztosítás nyújtandó a feleknek az iránt, h­ogy ha külföldön pereltetnek meg, a bírói illetékességre s a keresetlevél kézbesítésére nézve ugyanazon törvényes rendelések alá esnek, mint az ottani honpolgárok. Egy további a bírósági eljárás folyamatára nézve fontos követelmény fekszik abban, hogy az egyik országban gyűjtött okmányokat egész biztonsággal lehessen bizonyítékok gyanánt a másik or­szágban is használni, mely irányban különösen a keres­kedelmi könyvek s a közokiratok bizonyító ereje jön kiválóan tekintetbe. A leglényegesebb támaszát leli azonban az egyes államok közötti forgalom azon alapelvben, hogy a va­gyoni jogok felett határozó ítélete az egyik államnak a másikban is jogérvényes, tehát végrehajtható legyen, a­nélkül, hogy szabad volna a végrehajtó bíróság részé­ről (index executionis) a határozó bíróságnak (index cognitionis) ez­ ügybeni illetékességét, vagy magának a lefolyt bírói eljárásnak törvényszerűségét, vagy végre a meghozott ítélet helyességét további felülvizsgálat alá venni. Angolhonnak eddigi vonakodása az osztrák bírósá­gok ítéleteit végrehajtani e két állam bírósági eljárásá­nak különféleségében csak annyiban találhat eléggé alapos okot, amennyiben a végrehajtási eljárás foganatba vételére irányzott hatósági megkeresésnek alakja jön szóba. Az osztrák bíróságok ítéleteinek az angolokkal­ egyenlősítését azonban e két állam törvénykezésébeni különféleség annál kevésbbé gátolhatja, m­inél bizonyo­sabb az, hogy az osztrák törvényhozás az alperes vagy panaszolt fél utalmában sokkal gondosabb s lelkiisme­retesebb mint az angol. Ha két különböző állam polgári bírósági ítéleteinek kölcsönös végrehajthatósága gya­korlatilag elfogadtatik, akkor az ingó vagyon feletti csődbírósági illetékesség universalitásának Ausztriában fennálló elismerése sem tagadtathatik meg. A jogoknak a törvénykezési út fenntartása általi védelme s biztosítása hiányos volna, ha együtt nem járna vele a büntetőjogszolgáltatás is. Az úgynevezett közbüntettek ugyan minden állam törvényhozásai által tiltrál­s büntetésekkel összekötvék, némely egyes bűn­tényeknél azonban azon körülmény­, miszerint azok egy bizonyos állam nyilvános intézményei ellen követtettek el, azon eredményt vonta maga után, hogy a közforga­lomnak ezen cselekményekben fekvő veszélyeztetése háttérbe szoríttatott. Ezen bűntényekhez tartoznak kü­lönösen a pénznemek utánzása s hamisítása, ide értve a papírpénzjegyeket, a közhitelpapírokat, a bélyeg- s pos­tabélyegjegyeket, s mindennnenű­ közokmányokat is. A közforgalomra nézve csak is üdvös lehet, ha az ily hamisítások elleni eljárásnál további megkülönböz­tetés nem létezik, vájjon azok tárgya belföldi-e vagy külföldi. A büntetőjogszolgáltatás lényegesen elősegíttetik a büntetők kölcsönös kiszolgáltatásának az egyes álla­mok részérőli egymás iránti viszonyos biztosítása által. A legújabb idők egyik eseménye egy ily kiszolgáltatási szerződésnek értékét Angolhon legtágabb köreiben is ismerni és becsülni tanutá. Ennélfogva készséget lehet az egyes államok részéről, különösen Angolhon részé­ről ilyféle államszerződések megkötésére nézve feltéte­lezni, a­hol jelenleg már valószínűleg megszűntek azon okok is, melyeknél fogva Angolhon a szökevény matró­zoknak részéről biztosított kiszolgáltatását csak a keres­kedelmi hajóraj matrózaira szob­ta. A közforgalomnak, Ausztria s Angelhon közti elő­relátható élénkülése egy a két állam közt megkötendő vámszerződést is felette kívánatosnak tüntet fel, akár azután e szerződésben a vámszabályok áthágására vagy csempészkedésre illetőleg dugárusságra büntetések sza­bassanak, akár azon elv fogadtassék el, miszerint a né­met vámszövetségi államok közt fennálló vámszerződés mintájára, a kérdéses idegen állam ellen elkövetett vám­kihágás, vagy csempészkedés illetőleg dugárusság úgy tekintessék, mintha az a saját állam ellen követtetett volna el. A nemzetközi forgalom a közigazgatás szervezeté­ben csak akkor fog kellő támaszt és istápolást lelni, ha minden egyes állam hatóságai, közigazgatási közlegei kötelezve lesznek, egy másik állam közhatóságainak vagy a külföldi ügyfeleknek hozzájuk intézett megke­resvényei folytán épen úgy eljárni, mint azon esetben, hol a megkeresvény egy belföldi hatóság vagy fél ré­széről létetett volna. Az angolhoni bíráknak azon újabb időkben kimondott kötelessége tehát, miszerint külföldi hatóságok megkeresései folytán tanukat kihallgatni tar­toznak, szükségképen átalánosítandó, s minden ilyféle megkeresvények figyelembe vételére kiterjesztendő. A nyelv különfélesége ugyan magával hozza, hogy a ható­ságok levelezése rendszerint csak diplomatiai úton fog történhetni, de semmiféle objectív ok nem ellenzi a ha­tóságoknak egymássali közvetlen levelezését vagy érint­kezését, ha az illető okmányok kölcsönösen hitelesített­­ fordításoktól kísértetnek. Meg volna még fontolandó ezen ügyben az, váljon a postaviteldíjak megtakarítása elég­séges okul szolgál-e arra, hogy az osztrák bíróságok s a külföldön székelő osztrák követségek közti közvetlen levélváltás betiltassék, s vájjon azon esetre, hol az oszt­rák külügyi minisztériumnak közbejövetele elutasíthat­lanul szükséges, szükséges legyen-e az is, hogy minden ily hivatalos irat fokozatosan minden hatóságoknál a legalsótól kezdve a­ legfelsőbbig menjen keresztül, mi­előtt az érilített minisztériumhoz vagy viszont tőle a kül­földi megkeresvény teljesítésére hivatott egyes alsóbb hatóságokhoz eljut.­ Jelentékeny egyszerűsítés fog beállani különféle államok hatóságainak egymássali kölcsönös forgalmá­ban vagy érintkezésében az által, ha ezen államok az ily viszonyos megkeresvények foganatosításával járó költségek kölcsönös megtérítésétől eltekintenek. A közigazgatás minden egyes ágaiban szükségessé válhatik az, miszerint bizonyos más államban érvény­ben álló valamely törvényes intézkedés léte vagy tar­talma felett hiteles tudomás szereztessék. Ilyféle hiteles bizonyítványok kiadása Angolhonban csak újabb idők­ben lett szabályozva,­ de az e tekintetben Angolhon s a continens közt fennálló különbség oly nagy, hogy az ot­tani minisztérium a Parliamenttől nyert felhatalmazvá­nyával, más államokkal ez ügy iránt szerződésekre­ lépni, nem élhet. Angolhonban a bíró azon kérdés iránt, váj­jon bizonyos jogszabály fenn­áll-e, csak egy előrebocsá­tott eljárás folytán határoz; azonos intézkedést Ausztriá­ban behozni nem lehet, s más részről az sem egészen bizonyos, vájjon az osztrák igazságügyi minisztériumtól kiadott bizonyítványok valamely törvények léte­s tar­talma iránt, Angolhonban mint olyanok, elismertetnek-e. Ha szem előtt tartjuk, miszerint a jogtételek további al­kalmazhatása végett nem az egyes jogszabályoknak, hanem a jogforrásoknak bizonyítása szükséges, a­me­lyekből az egyes jogszabályok merítendők, nem lesz oly nehéz valamely mindkét államban egyaránt alkalmazásba vehető oly eszközt vagy módot megállapítani, mely ál-

Next