Jogtudományi Közlöny, 1868
1868-02-23 / 8. szám
Harmadik évfolyam. H. Pest, 1868. február 23. JOGTUSZLONY Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Szerkesztői iroda: Pest, Kecskeméti utcza 13. szám, 1. emelet. Kiadó-hivatal: Egyetem utcza 4-dik szám alatt. A kéziratok bérmentve a szerkesztőkhöz, a megrendelések a kiadóhivatalhoz intézendők. a budapesti ügyvédi egylet közlönye. Az utánnyomatás körüli törvényhozás. (Vége.) Midőn végre a szerzőség és kiadói jog viszonyainak szabályozása határozottá érteltetett, a német birodalmi souveran fejedelmek és szabad városok az 1832-dik évi szeptember hó 6-án tartott első ülésben mindenekelőtt azon alapelvben állapodtak meg, miszerint a jogosulatlan utánnyomatás ellen irányzott törvényes intézkedések foganatosításánál és alkalmazásánál jövőben valamely német szövetségi egyes állam saját alattvalói és a német szövetséghez tartozó valamennyi egyéb államok alattvalói közt az eddig fennállott különbség kölcsönösen s a német szövetség egész kiterjedésében oly módon szüntettessék meg, hogy a német szövetségi egyes államok kiadói s írói vagy szerzői, e szövetséghez tartozó más államokban is az ezekben a jogosulatlan utánnyomatás ellen fennálló törvényes utalom kedvezményében részesüljenek. 1842-dik évi november hó 16-kán kelt udvari rendelet, mely minden országos kormányszékek számára közzététetett, kivéve a milánóit, velenczeit, zárait, és lembergit *). Az 1837-ik évi november hó 9-kén tartott ülésben a német szövetségben egyesült kormányok a német szövetség egész kiterjedésében megjelenő irodalmi és művészeti törmelékek érdekében és azok javára irányzott átalános szabályok megállapításában egyeztek meg. 1840. évi november hó 26-án kelt udvari rendelet valamennyi országos kormányszékek számára, kivéve a milánóit, velenczeit és dalmácziait). — E szabályok az iró vagy szerző s a kiadó kizárólagos jogát elismerik, miután a mű szerzőjének vagy azon egyénnek beleegyezése nélkül, kire ez jogait az eredeti műre vonatkozólag átruházta, semminemű irodalmi vagy művészeti törmelékek mechanikai úton nem többszörösithetők. (I. czikk ugyanott.) — A mű szerzőjének vagy a szerző jogutódjának beleegyezése nélküli mechanikai utoni többszörösítése valamely irodalmi vagy művészeti törmeléknek képezi itt azon határozó elemet, mely által a jogsértés tárgyilagossá (obiectiv) válik. A német szövetségi gyűlésnek ezen, Ausztriában törvény gyanánt kihirdetett határozata azonban elismeri ezen jogoknak átruházhatóságát is az örökösökre és jogutódokra, s megrendeli, miszerint a művészeti vagy irodalmi műnek tulajdona, amennyiben a művön magán a kiadó vagy szerző meg van nevezve, egy legalább is tíz évre terjedő határidőn át (és pedig a jövőben megjelenő műveknél megjelenésük évétől számítva) elismertessék és ótalmaztassék. (II. czikk ugyanott.) — E törvény helyettesíti a közönséges osztrák polgári törvénykönyv 1171. §-ának rendelését, melynél fogva tehát az utánnyomatás csakis tízévi időszakon belül tekintendő tilalmasnak. Ezen arasznyi rövid idő elteltével az irodalmi martalóczok szabadon gazdálkodhatnak s büntetlenül űzhetik kárhozatos foglalkozásukat. A német szövetségi gyűlés említett határozatának II. czikkében foglalt intézkedés a kiadói jognak ezen 10 éven belüli átruházhatóságát illetőleg derogál tehát a közönséges osztrák polgári törvénykönyv 1169-ik §-ának , miután nemcsak az irodalmi mű szerzőjének, hanem örököseinek s egyéb jogutódjainak is az irodalmi vagy művészeti termelők tulajdonára vonatkozó jogai tíz éven át megotalmaztatnak, különbség nélkül, akár közrebocsáttattak már e termelékek akár nem, akár egészen újból bocsáttattak azok közre, akár csak uj lenyomatban vagy uj kiadásban jelentek meg. (Argumen. I. czikk ugyanott.) A német szövetségi gyűlésnek többször említett 1837. évi november 9-diki határozata az utánnyomatás tilalmát kettős irányban szentesíti: 1. Megvédi az általa veszélyeztetett magánjogokat, miután a jogosulatlanul utánnyomott művészeti vagy irodalmi művek szerzőinek és kiadóinak teljes kártalanításra ad igényt az utánnyomatási eszközlök ellen (IV. czikk ugyanott), — és pedig helyesen, miután a jogosulatlanul utánnyomtató szándékos kárositó gyanánt jelenkezik. (Közönséges osztrák polgári törvénykönyv 1295., 1324. és 1331. §§.) 2. Különös büntetéseket is szab a jogosulatlan utánnyomatásra; ezek pedig a következők : a) minden esetben elkoboztatnak az utánnyomtatótól minden utánnyomtatott példányok, művészeti törmelékeknél az azok utánzására szánt minden bármi néven nevezendő készletek, eszközök, szerszámok, réztáblák, vésett kövek s más effélék is. (IV. czikk ugyanott.) b) Ide tartoznak azon büntetések, melyek a jogosulatlan utánnyomtató ellen a német szövetségi törvények értelmében alkalmazandók. Melyek legyenek azonban e büntetések, azt az említett szövetségi gyűlés idézett határozata nem mondja, hacsak azalatt nem akarjuk annak V. czikkét érteni, mely az I. czikkben felsorolt minden tárgyak utánnyomtatványainak s utánképzéseinek áruba bocsátását és forgalomba hozatalát világosan tiltja. Az 1837. évi szövetségi határozat azonban az utánnyomatást nem feltétlenül tekinti jogellenesnek, miután a szerzőt, írót vagy kiadót, valamint ezek örököseit és jogutódjait csak tízévi időszakon át otalmazza jogaikban, s azon szövetségi kormányoknak, melyeknek területén az utánnyomtatás azelőtt tiltva nem volt, szabad tért enged meghatározni azt, váljon saját államterületükön az ott már eddig is utánnyomtatott művek példá i) Politische Gesetzsammlung. 60. köt. 2) Ugyanott 68. kötet. ') „A szerzőnek jogai egy uj lenyomatra vagy kiadásra az ő örököseire át nem mennek." Osztrák polgári törvénykönyv 1169. §.