Jogtudományi Közlöny, 1869
1869-02-14 / 7. szám
történik, azon ügyekben pedig, amelyekre nézve az eddig fennállott törv. szabályok szerint előzetes tárgyalásnak volt helye, az árverési feltételek és határnapok, valamint a kielégítési sorrend megállapítása végett a fennidézett tcr. határozatai csak annyiban alkalmazandók, amennyiben ennek hatálybalépteig a tárgyalási határnap még nem tüzetett ki. A perorvoslatokra és igényekre nézve azonban itt is az 1868. LIV tcz. szabályai tartandók meg. VII. czikk. A birói határozatok kézbesítése, a jelen törvénykezési rendtartás hatálybaléptétől kezdve, még a folyamatban lévő ügyekben is, az 1868. LIV. tcz. szabályai szerint eszközlendő. VIII. czikk Ha a bíróság az 1868. LIV. tcz. szabálya folytán vált illetéktelenné valamely ügyben, ezt azon bírósághoz köteles hivatalból áttenni, mely azon ügyre nézve az idézett törvényczikk szabályai szerint illetékes. A bíróság az illetőségéhez utasított ügyek átvételéről az érdekelt feleket azonnal értesiti, s ha szükség, a per folytatása iránt az 1868: LIV. tcz. szabályai szerint intézkedik, s ha valamelyik fél kifogással kíván élni az illetőség ellen, kifogását az idézett törvényczikk által előszabott módon és időben (98. §.), amely esetben pedig azon törvényczikk az illetőség elleni kifogás beadásának határidejéről nem intézkedik, az értesítés vételétől számítandó 15 nap alatt azon bíróság előtt érvényesítse, amelyhez az ügy áttétetett. IX. czikk. A kerületi táblák a törvénykezési rendtartás hatálybaléptével feloszlattatván, az előttük folyamatban levő ügyeket azok állapotára (Stádium) való tekintet nélkül, az 1868. LIV. tcz. szerint, illetékes biróságokhoz teszik át. Az átküldés egy bíróból és jegyzőkönyv-vezetőből álló bizottság által történik. Ha a folyamatban lévő csőd- és hitbizományi ügyekben a bírói illetőség nem nyilvánvaló, a bizottság, előbbi esetben a tömeggondnokot, a perügyelet és a hitelező választmányt, a hitbizományokra pedig, a hitbizomány birtokosát és gondnokát, valamint a helyben vagy közellakó várományosokat hallgassa ki, s a kivett nyilatkozatok nyomán határozza meg azon bíróságot, amelyhez az ügy átteendő. A bírói illetőség elleni kifogásra nézve itt is az előbbi czikkben szabályozott eljárásnak van helye, azon eltéréssel mindazonáltal, hogy az illetőség kérdésében beadott semmiségi panasz a hitbizományi ügyekben az igazságügyi miniszterhez terjesztetik fel elintézés végett. Ha pedig a kerületi tábla előtt folyamatban lévő valamely ügy, a felebbviteli bíróságnál létezik, a bizottság a felek meghallgatásával határozza meg, hogy mely bírósághoz lesznek azon ügyek a felebbviteli törvényszéktől leküldendők. Az e kérdésben felvett jegyzőkönyv, a bizottság jelentésével együtt azon felebbviteli törvényszékhez terjesztendő, a melynél az ügy elintézés alatt áll. X. czikk: A királyi ítélő tábla megszűnvén a polgári ügyekben első folyamodási bíróság lenni, a most érintett ügyekre nézve következők határoztatnak: 1. Minden ügy, mely a keresetlevél beadásával a kir. táblánál folyamatba tétetett, tekintet nélkül arra, hogy szóbeli eljárás szerint valamely perirat beadására tüzetett ki, avagy egyébként az eljárás még folyamatban van, azon első folyamodási birósághoz tétetik át további eljárás végett, mely az ügyre nézve az 1868. LIV. törv. czikk szerint illetékes. A bírói illetőség elleni kifogásra nézve itt is a VIII. czikkben szabályozott eljárás követendő, azon eltéréssel mindazonáltal, hogy a kifogás beadására, az értesítés vételétől számítandó 30 napi határidő áll nyitva. 2. Ugyanezen eljárás követendő oly ügyekben is, amelyekre nézve a tárgyalás a kir. itélő táblánál már befejeztetett, de érdemleges határozat még nem hozatott. 3. A kir. itéle táblának némely bünügyekre (bancalis hűtlenségi perek) nézve fennálló első folyamodási bíráskodása sem az 1868 LIV. t. czikk, sem a jelen rendelet határozatai által nem érintetik. XI. czikk. Azon ügyek, melyekre nézve az 1868. LIV. t. czikk 22. §. szerint az egyházi törvényszékek megszűntek illetékesek lenni, az emlitett törvényczikk szerint illetékes bíróságokhoz lesznek hivatalból átteendők. Ha a birói illetékesség nem nyilvánvaló, a IX. czikkben szabályozott eljárásnak lesz helye. XII. czikk. A törvénykezési rendtartás hatálybalépte napjával az 1836. XIV. és 1840. XIII. t. czikkeken alapuló minden osztoztató bíróság megszűnik. Ennélfogva az osztoztató biróság a folyamatban levő eljárást, és ha a hozott itélet már jogerőre emelkedett, a megkezdett végrehajtást azonnal megszünteti, s az ügyiratokat, az eljárás, illetőleg végrehajtás folytatása végett azon birósághoz teszi át, a mely a kérdéses ügyre nézve az 1868. LIV. t. czikk szerint illetékes. XIII. czikk. Azon ügyek, a melyekben választott biróság köttetett ki, s a biróság az eljárást már megindította , ugyanazon biróság által, s az eddigi eljárás szerint intéztetnek el. Ha a választott biróság még nem alakult meg, az alakulás, — ha pedig már megalakult ugyan, de eljárását még meg nem indította: az eljárás az 1868. LIV. t. czikk szabályai szerint történik. XIV. czikk. Azon bíróságok, a melyek vagy átalában, vagy bizonyos ügyekre nézve megszűntek illetékesek lenni, az iratok átadását 30 nap alatt sorjegyzék mellett eszközölték. XV. czikk. A folyamatban levő ügyekben mind az eljárás, mind a perorvoslatok és hivatalos cselekvények hatálya és következményei azon törvények szerint ítélendők meg, amelyeknek hatálybanléte alatt eszközöltettek. XVI. czikk. Az ideiglenes törvénykezési szabályokban foglalt egyéb intézkedések, amelyek a polgári magánjog anyagi részére, továbbá a bűnvádi, váltó, csőd, kereskedelmi és fuvarozási, úrbéri, földtehermentesítési, arányossági, a mezei rendőrségi, végre a bányaügyekre, és az ügyvédkedés ideiglenes szabályozására vonatkoznak, valamint az ideiglenes törv. szabályok által az említett czimekben idézett korábbi törvények érintetlenül maradnak; azon módosítással azonban, hogy ahol akár az osztrák polg. perrendtartásra, akár az ideigl. törv. szabályokra, vagy az ezek által fentartott alaki törvényekre történik hivatkozás, különösen a telekkönyvi ügyekben a felebbvitel módjára és a határidőkre nézve az 1868. LIV. t.-czikk határozatai alkalmazandók. Ugyanez áll a maros-vásárhelyi kir. itélő tábla területén hatályban lévő azon törvényekre nézve is, a melyek a jelen rendelet I-fő czikke értelmében, mint a törv. rendtartással nem ellenkezők, meg nem szüntettek. XVII. czikk. A maros-vásárhelyi kir. itélő tábla területén a jelen intézkedések a következő kiegészítéssel alkalmazandók: 1. a hol az 1868. LIV. törv.czikk szolgabírót vagy esküdtet emlit, ezalatt az egyes biró értetik ; 2. a közjegyzőség intézménye az eddigi hatáskörrel egyelőre fenhagyatik; 3. a folyamatban lévő hagyatéki tárgyalások az 1868. LIV. t.-czikk hatálybaléptével, az idézett tör